A helyi gazdaság speciális területe a szociális gazdaság. Ide tartozik minden olyan társadalmi szolidaritáshoz kapcsolódó szociális tevékenység, amelyek nonprofit módon (vagy a megtermelt profit társadalmi, térségi célra való visszaforgatásával) a legkülönfélébb szervezetek (egyesületek, szövetkezetek, kölcsönös pénztárak, ala-pítványok) végeznek a társadalom szereplőinek valós, profitorientált vállalkozások és a közszféra által le nem fedett szükségleteinek kielégítése érdekében. E szerveze-tek a társadalmi hasznot éppúgy szem előtt tartják, mint a pénzügyit. Olyan vállal-kozások, amelyekben a profitra való törekvés határozott társadalmi célokat szolgál (Czene, Ricz 2010).
A helyi szükségletek kielégítésére épülő, erős foglalkoztatási céllal bíró szociális gazdaság (egyben az alternatív vagy közösségi foglalkoztatás) területei lehetnek:
szociális (közösségi) földprogramok segítségével munkalehetőség biztosítása; szo-ciális és kulturális szolgáltatások; tájfenntartó gazdálkodás; mezőgazdasági és erdé-szeti termékek feldolgozása; kézműipar; turizmus. Ide sorolhatók továbbá azok a beavatkozások is, amelyek a szociális ellátás és közösségi foglalkoztatás összeköté-sét (helyi foglalkoztatás a házi segítségnyújtásban, gyermekfelügyelet vagy gyer-mekek gondozása), vagy a közcélú, közhasznú munkával lefedhető tevékenységek ösztönzését jelentik (Czene, Ricz 2010).
A klasszikus szociális földmunkaprogramok lényege, hogy a mezőgazdasági ter-meléshez szükséges vagyonnal nem rendelkezők, azt hatékonyan működtetni nem
103
tudók, szociálisan hátrányos helyzetűek részére kedvezményes szolgáltatásokkal, juttatásokkal lehetőséget teremtenek háztáji jellegű kistermelésre, illetve állattartás-ra, az egyéni és közösségi, valamint a helyi erőforrások kihasználásával (Jász, Szarvák, Szoboszlai, 2003).
A Dél-dunántúli régió, Tolna megyei Tamási kistérség településein korábban a Sorsfordító-Sorsformáló program, jelenleg a 2011 októberétől folyó START Mun-kaprogram keretében folyik a települések zöldség- és gyümölcstermesztése, melyet mind a települések vezetői, mind pedig a lakosok döntő többsége szükségesnek és hasznosnak tart.
A közfoglalkoztatás rendszere, a START Munkaprogram 2012-ben hét projektből állt, ezeken belül többek között mezőgazdasági munka, belvízelvezetés, földutak rendbetétele, a közúthálózat javítása, illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, újak kialakításának megelőzése volt a feladat. Megtalálható volt a kazánprogram is, amelynek lényege a középületekben alternatív fűtési móddal rendelkező, új vegyes tüzelésű kazánok beállítása, a kellő fűtőanyagot pedig kedvező esetben az érintett település állítja elő a mezőgazdasági program során. A 2013-as munkaprogram spe-ciális, nyolcadik projektje a helyi specifikus program megfogalmazása, amikor is az önkormányzat megtervezheti a számára leginkább szükségesnek ítélt projektet – lehet ez szálláshely kialakítása, épület felújítása, bármi –, melynek költséghaté-konynak kell lennie, valamint támogathatóságát csupán gazdaságossági elvárások szabják meg. A helyi igényen alapuló program tehát a munkaprogram egy újdonsült eleme, mely eddig nem szerepelt a közfoglalkoztatási programokban.
Az 1. táblázat mutatja be 2013-ban, a 2012-es évhez képest bekövetkezett válto-zásokat, a program keretei között előállított termékeket, bevont munkaerő számát, valamint a művelés alá vont terület nagyságát Belecska és Tamási esetében részle-tesen, valamint az egész térségre vetítve összességében.
104 1. TÁBLÁZAT
A START munkaprogram mezőgazdasági elemében Belecska és Tamási adatai, 2012 és 2013
In the field of agriculture START workprogramme’s data in Belecska and Tamási, 2012 and 2013
Település Létszám Terület Jóváhagyott növények fő ha
Forrás: Kivonat Bencsicsné Tóth Krisztina alapján, Tolna Megyei Kormányhivatal Munka-ügyi Központ Tamási Kirendeltség, 2012. április – 2013. május.
A Tamási kistérségben működő helyi gazdaságfejlesztés ennek megfelelően első -sorban ezen program keretében valósul meg. A korábbi tanulmányunkból (Sáriné Csajka, Csizmadiáné Czuppon 2013) kiderül, hogy a térségben számos helyi élelmiszer,
105
valamint non-food termék, szolgáltatás és kézzel nem fogható egyéb eladható att-rakció is található, azonban a klasszikus értelemben vett helyi gazdaságfejlesztés nem működik a kistérségben, mivel sem a vezetők, sem pedig a helyi szereplők nem nevezték nevén ezt a tevékenységet, nem is ebben a kontextusban gondolnak termékeikre, tevékenységeikre. Mindazonáltal a helyi gazdaságfejlesztés csírái a térségben egyértelműen felfedezhetők, melynek alapjait a Sorsfordító-Sorsformáló Program teremtette meg, valamint a START Munka-, később Közmunkaprogram vitte tovább, annak is a mezőgazdasági modulja. A helyi gazdaságfejlesztés elindí-tására kitűnő lehetőséget biztosítanak ezek a programok, amennyiben a helyi sze-replőkben tudatosul, hogy helyi gazdaságfejlesztést folytatnak, ezt képesek össze-fogásban, együttműködésben, egységes elvek mentén működtetni, valamint felisme-rik, hogy hosszútávon az állami szerepvállalás jelenléte nem fenntartható.
A polgármesterekkel lefolytatott beszélgetésből egy külső segítség iránti igény nyilvánul meg. A szakpolitikától várnák el, hogy „sorvezetőt” nyújtson arra vonat-kozóan, hogyan tudna a program komplexen és hatékonyan működni – a szántó-földtől a feldolgozáson át az értékesítésig.
Egy korábbi elképzelés (Zöld Alma Ház) helyett, mely nem nyert forrást, a közét-keztetésben is szerepet vállaló átvevő üzletet hoznak létre tároló kapacitással, mely-re egy LEADER pályázat biztosít forrást az idei évben, Tamási Térségi Termék néven. Elsősorban azt a terménymennyiséget fogadná be, ami Tamási település START Közmunkaprogramjának kertészeti részén termelődik. Tamási ugyanis az NFA-tól igényelt 78 ha-os területből 5 ha-on kertészettel foglalkozik. Másodsorban természetesen befogadná a településen, illetve a környező településeken termelt termékeket is, továbbá nyitottak a nem mezőgazdasági termékek értékesítésének szervezésére is.
Több kérdés is felvetődik azonban a projekt megvalósítása során. Igaz, hogy a Tamásiban 2013. július 1-vel létrejövő Közétkeztetési Nonprofit Kft. a lehető leg-több terméket a START Közmunkaprogram mezőgazdasági eleméből szeretné be-szerezni, vagyis folyamatos és biztos átvevője lenne a termékeknek, de csak a piaci ár 80 százalékáért. A helyi piacon a primőr árut sokkal jobb áron lehet értékesíteni.
Gondot jelent az is, hogy az iskolai étkeztetésre szánt termények előállítására (pl.
sárgarépa, petrezselyem, káposzta) nem alkalmas a szántóföldi művelésből kivont 5 ha. Paradicsom és paprika megterem benne – a vakáció idején, amikor az étkezte-tésben már nincs rá szükség. Itt is felvetődik a kérdés, hogy érdemes-e elpazarolni a jó minőségű primőr árut, hogy lecsó készüljön belőle a diákoknak, vagy jó áron, profitot termelve eladásra kerüljön a piacon? A kérdésfelvetés csupán gazdaságos-sági kritériumokat vesz figyelembe, a közétkeztetésben betöltött szerep fontosságát nem vitatja.
Az első problémára megoldást jelentene – amit a helyi szakemberek is sürgetnek –, hogy a környező települések „szakosodjanak” olyan termények termesztésére, amire a környezetükben lévő termőföldek alkalmasak, abból termesszenek sokat, majd osszák el egymás között. Valójában az történik, hogy minden település termel mindent, amire a közétkeztetésben szüksége van és megpróbálja egyedül megoldani a feladatát. Ami feleslegük marad, azt a helyi piacaikon értékesítik. Ozorán még hűtő-tároló kapacitást is építettek a probléma megoldására. Udvariban ketchup-ot, paprikakrémet, paprikalekvárt, savanyúságot, lekvárokat készítenek a feleslegből.
106
Ami azonban például Tamásiban igen nagy probléma, hogy mire a program anya-gilag biztos lábakon áll, addigra a vetési szezonon már túl vagyunk. Mit értünk ez alatt? Az idei évben felálló közétkeztetésért felelős nonprofit vállalkozás csupán áprilisban tudta megmondani, hogy majd az év folyamán milyen terményekre és mekkora mennyiségben lenne szüksége. Ez bő két hónapos csúszást jelentene a vetésben, ami nem megoldható. Ez a csúszás azonban remélhetőleg csupán az első évnek köszönhető. Nagyon fontos lenne tehát az időben jól átgondolt tervezés, a megvalósíthatóság érdekében.
Előző tanulmányunkban írtuk, hogy több településen is tervezik a helyi piac létre-hozását (Kisszékely, Regöly, Dúzs). Ezek közül Regölyben azóta meg is valósult ez az elképzelés.
Tervezték azt is, hogy bővítik a termelésbe bevont területek számát elsősorban a NFA-tól igénybe vehető földekkel (Regöly – 25 ha, Tamási – 50+28 ha, Fürged – 35 ha), ami szintén sikerrel zajlott. Ezen túlmenően a legtöbb településen (Kesző hi-degkút, Regöly, Nagyszékely, Mucsi, Fürged) nagy területű kertek vannak a lakos-ság birtokában, amit – a települések döntő többségénél – többnyire a még dolgozni tudó nyugdíjasok művelnek (ez alól kivétel Diósberény, ahol a megkérdezettek sze-rint majdnem mindenki műveli kertjét). Ezek a kertek szintén bevonhatók lehetnek a közösségi zöldségtermesztésbe (Mucsiban az időskorúak felajánlották kertjeiket, önkormányzati művelésre), vagy akár gyógynövénytermesztésbe (Kisszékely, Ke-szőhidegkút - 500 m2-es területen már most levendula ültetvényt működtetnek, Dúzson a gyógynövény mellett a fűszernövény-termesztésben is gondolkodnak).
Pár településen azonban a földhiányra panaszkodtak (Pincehely, Szakály, Mucsi, Fürged), a környező földek magánkézben vannak, a gazdák pedig nem szívesen adják el földjeiket a potenciális konkurenciának.
A kistérségi központban kialakítani kívánt egység tehát nem oldja meg a többi te-lepülés gondjait – jelen formában. Aminek létalapja lehet, az a feldolgozott, illetve a non-food termékek megjelenése a Tamásiban létrehozandó helyi termék boltban.
Ennek már lehet térségi hatása, hiszen nemcsak az adott településen érhetőek el ezek a termékek, hanem a központi településen, így valószínűsíthetően nagyobb ismertségre tehetnek szert.
Tamásin kívül a másik, alaposabban tanulmányozott település Belecska volt.Noha a Belecskán működő rendszert a korábbi elemzésekben, a sajtóban és az általános szóhasználatban is szociális földprogramnak nevezik, írja Németh, Csite és Kabai, hagyományos értelemben nem földmunkaprogram. A belecskai program ettől az ideáltípustól eltérő alapokon nyugszik. Azáltal, hogy a község önkormányzata a termelést és az értékesítést egy nonprofit vállalkozás keretei közé helyezte, egy egyedülálló lokális foglalkoztatási megoldást hozott létre, amely a földtől elválaszt-hatatlan, de mégsem földmunkaprogram. A belecskai rendszert célszerűbb az ön-kormányzat vállalkozáson alapuló szociális foglalkoztatási (szociális gazdasági, közösségi alapú gazdasági, falugazdasági) programnak nevezni. (Németh, Csite, Ka-bai 2011).
Ez a megállapítás 2011-ben megállta a helyét, a korábbi polgármester ideje alatt.
Az akkori program szülőatyja azonban elhunyt. Az új polgármester igyekezett foly-tatni a megkezdett munkát, de ő más szemlélettel rendelkezik.
Belecskán 20 hektáron folytatnak gyümölcstermesztést (cseresznye, meggy, kaj-szi, őszibarack, nektarin, csemegeszőlő, szilva, alma, körte). Jelenleg 16 fő dolgozik
107
az ültetvényeken a START Közmunkaprogram keretében, akik közül 13-an részt vettek a Türr István Központ által finanszírozott képzési programban. 2013-tól a program vezetője egy agrárvégzettségű fiatalember, ami jelentős mértékben meg-könnyíti a rendszer működését. 2012-es terveik között szerepelt a gyümölcslékészí-tés, valamint a gyümölcsaszalás, azonban a termés jelentős része elfagyott, így ez, valamint a rendkívül aszályos év teljesen felülírta az elképzeléseket.
Ez a tény – vagyis a mezőgazdaság kitettsége az időjárás viszontagságainak – je-lentős mértékben befolyásolja egy ilyen program sikerességét, így az önellátóvá válás, az állami pénzektől való függetlenedés kérdését is. Ez ugyanis mindig felme-rül. Meddig kell az államnak beavatkoznia, milyen intézkedéseket kell foganatosí-tania, hogy ezek a rendszerek megálljanak a saját lábukon? Mennyi időnek kell eltelnie, milyen feltételeknek kell teljesülniük?
A belecskai polgármesterrel 2013-ban lefolytatott beszélgetés során számos prob-léma újra felszínre került, illetve megerősítést nyert. A 2013-as programban – a tervezett gyümölcslékészítő gépsor helyett – végül gyümölcsfeldolgozó berendezést vásároltak és feldolgozó pontot hoztak létre (egy önkormányzati tulajdonú épület-rész felújításával), ahol a gyümölcsökből lekvárt főznek majd, így tolva ki az érté-kesítési szezont. A friss gyümölcsöt vagy a tamási piacon értékesítik, vagy a gyönki iskola és nyugdíjas otthon veszi meg tőlük, valamint kereskedők viszik el a faluból, de ők igen alacsony árat fizetnek érte. A polgármester elmondása szerint sok helyről van kereslet a friss gyümölcsök iránt, azonban nem tudnak folyamatosan egyforma minőségű terméket előállítani és ez megnehezíti az értékesítést, a kiszámítható be-vételi forrást. Terveik között szerepel a bérfőzés is.
Mivel a polgármester vállalkozói szemlélettel közelíti meg ezt a programot is, en-nek megfelelően nehezményezi, hogy nincs teljesítménybérezés, s így a résztvevők között nem tud különbséget tenni a munkájuk alapján. Meglátása szerint a részve-vők számára fontos a program, mert legalább megdolgoznak a fizetésükért, de arra nem lesznek alkalmasak a jövőben sem, hogy elhelyezkedjenek a versenyszférában.
Fejlődés azon kisszámú résztvevők esetében figyelhető meg, akik már korábban is aktívan dolgoztak, megművelték kertjeiket, ők a képzési programban tanultakat otthon is tudják és akarják is hasznosítani.
Meglátása szerint jó a mezőgazdaságra alapozott program, de éppen szezonális jellege miatt nem elégséges a folyamatos foglalkoztatás fenntartására. Ésszerűnek tartaná, hogy a holtidő kitöltésére legyen valamilyen egyéb tevékenység is, pl. var-roda működtetését látná megvalósíthatónak.
Egyetért a tamási polgármesterrel abban, hogy valójában önkormányzati gazdál-kodásról kellene beszélni és így is járni el. Így azonban a zöldséges – ha a fenntart-hatóságot is figyelembe vesszük – csak 1-2 főt tudna eltartani.
Megítélésünk szerint a két formát – a szociális gazdálkodást, valamint az önkor-mányzati gazdálkodást – párhuzamosan lehetne működtetni. Azon lakosokat lehetne bevonni az utóbbiba, akik rátermettebbek, önállóbbak, magukévá tudják tenni a vállalkozói szemléletet, de önmagukban nincs elég tőkéjük egy saját vállalkozás elindításához. Őket magasabb díjazással alkalmazva lehetne bevonni az önkor-mányzat profittermelő tevékenységeibe. Természetesen mindig lesznek olyanok, akik viszont nem alkalmasak önálló munkára, így számukra továbbra is az állam által finanszírozott szociális munka jelenthet megoldást.
108