Klaszter-kezdeményezések, együttműködések bármely területen, iparágban létre-jöhetnek, az azonban fontos tényező, hogy melyik gazdasági ágazat van súlypont-ban egy régiósúlypont-ban. Az osztrák és német klaszterpéldák véleményem szerint minta-ként szolgáltak egyes, legfőképp a csehországi klaszterek számára. A célok, mint már a fentiekben megjegyeztem minden esetben ugyanazok, a versenyképesség
130
növelés összefogással. Leginkább Ausztriára jellemző a szervezett menedzsmenttel rendelkező klaszterek működtetése. A klaszterek attól függetlenül, hogy melyik ágazathoz tartoznak, tevékenységeik közé tartozik akár a más ágazatokban tevé-kenykedő vállalatokkal, más régiókban lévő klaszterekkel, oktatási intézményekkel való kapcsolattartás, a tagok segítése.
2. TÁBLÁZAT
Autóipari klaszterek a különböző KKE országokban (Automotive clusters in the CEE’s countries) Egyes
A KKE országokban az autóipari klaszter kezdeményezések eredményességének egyik kiváló példája Csehország, ahol az OEM-ek hosszú történelmi múlttal ren-delkeznek, területileg koncentráltak, a fővárosi régióban helyezkednek el. Az autó-ipari klaszterek már a 80-es évek végén, 90-es évek elején alapultak, a KKV-k kez-deményezésére. A menedzsment a tagok számára elérhetővé tett adatai szerint 2010-ben, a jelenleg zajló gazdasági válság idején is az előző évhez viszonyítva 16,6%-os termelési növekedést realizáltak.
A KKE autóipari klaszterek alapításakor a kitűzött célok azonosak voltak: az au-tóipar területén működő vállalkozások, kapcsolódó intézmények összecsatolása.
Csakúgy a fő feladatok: a legnagyobb világcégekkel az együttműködés kialakítása, a KKV szektor bátorítása, hogy vegyék fel egymással a kapcsolatot, és keressenek szinergiákat a működésükben, s ezekre koncentrálva jussanak versenyelőnyhöz.
131
A vizsgált példák esetében a klaszterek konkrét határokkal, saját intézményrend-szerrel rendelkeznek, nem vonatkoztathatók el egy fejlesztési, tervezési-statisztikai régiótól. Bár a klaszterfejlesztés nem szervezetalapú mégis igényli a szervezeti ke-retet, és legalább a kezdeti fázisban támogatást.
Következtetések
Klaszterek a fejlett gazdaságokban többnyire az evolúció, a különböző szerveze-tek (pl. vállalkozások, K + F intézmények, a tudományos központok, a hatóságok stb.) együttműködéseinek eredményeiként jöttek létre. A KKE országok ezzel szemben nem rendelkeznek hosszú távú klaszter hagyománnyal.
A klaszterek alapításának egyik célja a kooperációk révén állami és Uniós támo-gatások szerzése, másik pedig, hogy valódi, társulási alapon történő együttmű ködé-sek jöjjenek létre. A KKE autóipari klaszterek működésének egyik legnagyobb elő -nye, hogy mivel nem elhatárolt földrajzilag működési területük, ezért a klaszterek maguk is kapcsolatban állhatnak, kooperálhatnak egymással. Minél sikeresebb egy klaszter, ha mind a KKV-k mind a nagyvállalatok, mind pedig a tudástranszfer in-tézmények tagjaik.
Míg, mint láttuk, hogy a nyugat-európai autóipari klaszterek fejlett klaszterek, ad-dig a KKE klaszterek a fejlődő stádiumig jutottak el. A német és osztrák klaszterek a hálózat-orientált területfejlesztési és vállalkozásfejlesztési eszközök, nagy múltra tekintenek vissza különösen az autóiparban. Tartományi kezdeményezésből önálló-an működő testületekké váltak klasztermenedzsmenttel. A KKE országokbeli klasz-terek működése szempontjából legnagyobb problémát a tőkehiány, valamint a kü-lönböző minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, különböző igazolások megszer-zése okozza, mivel a mikro és kisvállalkozások számára ezek gyakran nagy beruhá-zásokat igényelnek. Ugyanakkor ezekben az országokban a klasztermenedzser kép-zés és a klaszterek jogi szabályozása gyermekcipőben jár.
A klaszterek mint kiderült gazdaságélénkítő, versenyképességjavító eszközök, hátrányuk lehet viszont az, hogy elmélyíthetik a területi különbségeket egy orszá-gon belül, mint például Szlovákia esetében, ahol az autóipari klaszter Nyugat-Szlovákia és Pozsony térségét erősíti.
A nyugat-európai országokhoz viszonyítva a KKE országokban alacsonyabb a tagsági arány, ez a hosszabb múlttal rendelkező klaszter hagyománynak köszönhe-tő.
A legalapvetőbb különbség a klaszterek kormányzásában mutatkozik, vagyis kik a fő szereplők a vezetés kezdeményezésében, kik fizetik a költségvetést, és mely partnerek a legbefolyásosabbak. A nyugati példák esetében a köz- és magánszféra együttműködése a jellemző. Egyes KKE országban az állami alapú túlfinanszírozás a jellemző a növekedési szakaszban.
A KKE országokbeli autóipari vállalatok klaszteresedését, a kezdeményezések támogatottságát Ausztria és Németország példája nagymértékben befolyásolta.
132
Mindkét államot a tartományi szinten megjelenő klaszterpolitika jellemzi, az egyes tartományok gazdaságfejlesztési politikája hasonlít, de a klaszterek fejlesztése iga-zodik a helyi viszonyokhoz. Ez az igazodás, illetve a valós helyzet felmérése ha-zánkban hiányzik, sűrgősen pótolandó feladat a jövőre vonatkozólag.
Irodalom
Developing and Promoting the Automotive Industry in the Western Balkans. AC Serbia – Automotive Cluster Serbia. Skopje.
Automotive Industry in the Czech Republic (2005) CzechInvest, Praha.
Bencmarking Study of European Automotive Clusters (2005) AutoAnalysis, London.
Blázquez, L. - Díaz-Mora, C. – Gandoy, R. (2010) European Automotive Networks: A parts and components trade perspective. University of Castilla-La Mancha, Spain.
Bušen, D. – Igličar, T. – Orbani, P. – Gluhak, U. (2008) ACS Slovenia’s Strategic Agenda for more efficient joint R&D Automotive processes with the Slovenian automotive supply industry based on synergetic effects. – Stratmann, G – Dimitrova, G. Hessen Agentur (eds.) Automotive Clustering in Europe: Case Studies on Cluster Management and Development. Wiesbaden. 46-53. o.
Ernst & Young (2010) The Central and Eastern European automotive market. Industry overview. EYGM Limited,UK.
Europe Innova Cluster Mapping Project (2008) Case studies of clustering efforts in Europe: Analysis of their potential for promoting innovation and competitiveness. DG Enterprise and Industry, Brussel.
The Central and Eastern European automotive market (2010) Ernst & Young, London.
Centrope gazdasági térség (2007) Centrope.news. Newsletter 06. Centrope Coordination Office, Wien.
Cibu-Buzak, R (2008) Promoting an automotive cluster in West Romania. – IRE Newsletter 70.
March/April. 6-7. o.
Dőry T. (1999) A „Linzi Automobil-Klaszter”, autóipari hálózat építése Felső-Ausztriában. Kisalföldi Gazdaság. December 17. 14. o.
Grosz A. (2004) A klaszterorientált fejlesztési politika külföldi tapasztalatai. – Fiatal regionalisták IV.
konferenciája. Széchenyi István Egyetem, MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr.
Grosz A. (2005) Klaszteresedés és klaszterorientált politika Magyarországon – potenciális autóipari klaszterek az észak-dunántúli térségben. Doktori értekezés. Győr-Pécs.
Grosz A. (2008) Autóipari klaszterek a Belcar projektben: Összehasonlító elemzés. MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr.
Innovation Clusters in Europe: A statistical analysis and overview of current policy support (2007) European Commission, Enterprise and Industry Directorate-General, Brussel.
Jaklic, M. – Cotic, S. A. – Zagorsek, H. (2005) Specific Responses to Universal Pressures in the Industry – Comparing European Automotive Clusters. University of Ljubljana. EGOS. Ljubljana.
Ketels, Ch. (2004) European Clusters. Structural Change in Europe 3 – Innovative City and Business Regions. Harvard Business School, Boston MA, USA.
Lagendijk, A. (1999) Good practices in SME Cluster initiatives. Lessons from the ‘core’ regions and beyond. Centre for Urban and Regional Development Studies, University of Newcastle Upont Tyne, UK.
Local Economic and Employment Development. Business Clusters: Promoting Enterprise in Central and Eastern Europe. OECD (2005) Paris.
Mihalic, B. (2009) Croatian Automotive Industry. Presentation of Croatian Automotive Cluster in Beograd. – Pro Inno Europe INNO NETS event.
Mosser, A. – Bruner, G. (2007) Automotive Austria 1907-2007. Association of the Austrian Vehicle Industry, Vienna, Austria.
Proba, M. (2008) Successful networking of “Hidden Champion Automotive Sites” – TCAS’ effects on the Automotive Cluster RheinMainNeckar. In. Stratmann, G. – Dimitrova, G. Hessen Agentur (eds.) Automotive Clustering in Europe. Case Studies on Cluster Management and Development. Wiesbaden.
61-63. o.
Sipos M. (2010) A járműipar Szlovákiában. Nemzetgazdasági Minisztérium Tudásgazdaság Főosztály, Stratégiai Műhely, Budapest.
133
Stratmann, G. – Dimitrova, G. (2008) Automotive clustering in Europe –A comparative review of key issues in cluster management and development. In. Stratmann, G. – Dimitrova, G. Hessen Agentur (eds.) Automotive Clustering in Europe. Case Studies on Cluster Management and Development. Wiesbaden.
10-31.o.
Szanyi M. (2008) Innovatív klaszterek Magyarországon? – Technológiai fejlődés, innováció és gazdasá-gi növekedés konferencia. Debrecen.
Utrecht, R. (2009) Wielkpolska Automotive Cluster. Committee of the Regions. Bruxelles.
Warniello, B. – Luszczewska, A. – Busen, D. (2008). Wielkopolska Agency for Enterprise Development WAFED. In. Stratmann, G. – Dimitrova, G. Hessen Agentur (eds.) Automotive Clustering in Europe.
Case Studies on Cluster Management and Development. Wiesbaden. 65-69.o.
Austrian Automotive Association (The AAA): www.aaa.or.at (Letöltés ideje: 2011. augusztus 05.) Automotive Cluster of Slovenia (ACS): www.acs-giz.si (Letöltés ideje: 2011. július 29.)
Automotive Cluster Vienna Region (ACVR): www.acvr.at (Letöltés időpontja: 2010. november 19.) Automotive Cluster – West Slovakia (ACWS):
http://www.autoclusters.eu/index.php/partner/127-automotive-cluster-west-slovakia (Letöltés időpontja: 2011. március 12.)
Automotive Industry Association of the Czech Republic (AIACR): www.autosap.cz (Letöltés időpontja:
2011. május 19.)
Bayern Innovativ (BAIKA): http://bayern-innovativ.de/0694b997-753e-7613-df27-4dcbfaa2f662?Edition=en (Introduction) (Letöltés időpontja: 2011. július 27.)
European Automobile Manufacturer’s Association (ACEA): www.acea.be (Letöltés időpontja: 2011.
augusztus 12.)
Gyukics R. et. al. (2011) A magyar kis és középvállalatok beszállítói szerepének erősítéséről szóló stra-tégia kiolgozása a gép- és gépjárműipari ágazatban: a jelenlegi helyzet tanulságai és a lehetőségek kihasználásának eszközei. Kopin Konjunktúra Kutatási Alapítvány, Commerzbank, Noerr és Társai Iroda: http://www.kopintalapitvany.hu/kutatas/Commerz_beszall/amagyarkkv_beszallitoi.pdf (Letöltés ideje: 2011. november 17.)
Moravian-Silezian Automotive Cluster: www.autoklastr.cz (Letöltés időpontja: 2011. augusztus 11.) Tools Cluster Slovenia (TCS): http://www.toolscluster.net/sog.php (Letöltés időpontja: 2011. augusztus
13.)
World-class clusters at your fingertips: http://www.clusterobservatory.eu/index.html (Letöltés időpontja:
2011. augusztus 16.)
OVERWIER THE AUTOMOTIVE CLUSTERS, THE CLUSTERING PROCESSES AND CLUSTER POLICY OF CEE’S COUNTRIES
ÁKOS DOMINEK
The aim of the study is to analyze in the East-Central-European regions the enforcement of the cluster policy and compare the clustering and supporting system in the countries of the region and show the results. The European automotive clusters are such a cluster category, which shows a strong regional specialization, including the passenger cars, buses, trucks, engine parts and other manufacturers, thereby gives this region as one of the strongest region in the world economy. The cluster initiative of the CEE countries shows difference regarding content and structure and funding source, but their goal is the same, to create networking with their economy, research and public partners, to collaborate and develop the existing strength of the region.
134