Annak ellenére, hogy a társadalmi tőke empirikus vizsgálata kedvelt és gyakori kutatási téma, mégsem lehet azt állítani, hogy megbízható és hiteles képpel
44 megmutatkoznak az elméleti háttérből fakadó egyéni- illetve kollektív értelmezési különbözőségek, valamint a hálózati alapokra helyezett mérés, illetve a hagyományos, attribútum alapú mérés közötti választás jellegzetességei (Csizmadia, 2008) (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
A társadalmi tőke mérésének módszerei és indikátorai az eltérő elméleti megközelítések függvényében csoport vagy társadalmi jellegű ismérvek (pl. bizalom,attitűdök, értékek, civil és politikai aktivitás, korrupció)
Forrás: saját szerkesztés, Csizmadia 2008 alapján
Az egyes megközelítések közötti legmarkánsabb különbség úgy ragadható meg, hogy az adott indikátor ténylegesen megfigyelt kapcsolatot mér, vagy valami mást.
Az 1. táblázat alapján látható, hogy egyedül a jobb alsó cellában lévő indikátorok azok, amelyek nem ténylegesen megfigyelt kapcsolatokról nyújtanak információt, hanem ennél tágabb jelenségeket próbálnak megragadni. Ez a módszertani eszköz jellemzi egyértelműen a területi tőke megközelítés által használt társadalmi tőke irányzatot, ami elsőrendűen a civil társadalom és a civil részvétel makro szintű kutatásában találja meg a társadalmi tőke indikátorait. Ezen a területen azonban még számtalan megoldatlan módszertani probléma van. Az egyik ilyen éppen a putnami elmélethez kapcsolódik, mely szerint a civil társadalmi életbe bevonódott polgárok által alkotott horizontális hálózatok alapvető feltételei a társadalmi tőke felhalmozódásának. A civil szerveződések egy adott közösség, vagy társadalom
45
önszerveződési kapacitását jelzik. Az általunk idézett területi tőke vizsgálatokban is megjelentek az erre vonatkozó indikátorok, csak úgy, mint a bizalom indikátora, ami szintén meghatározó eleme a putnami koncepciónak. Egy, a nemzetközi társadalmi tőke vizsgálatok adatait összehasonlító és elemző kutatás szerint (Adam 2006), az említett indikátorok dinamikája azonban sok esetben nincs összhangban az elméleti várakozásokkal. Például a vizsgált országok jelentős részénél a bizalom csökkenése nem eredményezi az aktív szervezeti tagság csökkenését, illetve ez fordítva is igaz. Ez látszólag ellentmond a Putnam féle elképzeléseknek, azonban a tanulmány következtetése inkább az, hogy a kérdőíves technikával dolgozói vizsgálatok különböző jellegű módszertani problémái okozzák a nem várt eredményeket. A területi tőke kutatásában is ezeket az adatforrásokat használják a kutatók.
Összegzés
A társadalmi tőkéhez tartozó elemek hangsúlyosan megjelennek a területi tőke elméleti- és empirikus megközelítéseiben is. Ezek a közjószág jellegű értelmezésekhez állnak egyértelműen közelebb, és az indikátorok tekintetében csoportjellegű adatokkal dolgoznak. Ez azonban nagyon sérülékennyé teszi az elemzéseket, figyelembe véve azt a tényt, hogy a társadalmi tőke mérése még korántsem tekinthető tökéletesnek. A konceptuális homályosságból, illetve a bemenő adatok minőségi problémáiból adódó hiányosságokat sajnos a tökéletesre fejlesztett matematikai modellek sem tudják orvosolni.
Jegyzet
1.Az Európai Értékrend Vizsgálat (EVS) kilencévente (1981, 1990, 1999, 2008) méri fel egységes szempontrendszer alapján a kontinens országaiban élők értékválasztását, és kutatja az európai nemzetek és kultúrák karakterének közös jellemzőit. A felmérés többek között a társadalmi felelősségvállalással, egyes társadalmi intézményekkel, demokráciával, politikával, a munka világával, a szegénységgel, hátrányos helyzettel kapcsolatos véleményekkel, valláshoz, identitáshoz, információs társadalomhoz fűződő attitűdökkel foglalkozik.
Irodalom
Adam, F. (2006) Social capital across Europe – findings, trends and methodological shortcomings of cross-national surveys. Discussion papers. Social Science Research Center Berlin, Berlin.
Affuso, A.- Camagni, R. (2010) Territorial capital and province performance in the Latin Arch: an econometric approach.
http://www.grupposervizioambiente.it/aisre/pendrive2010/pendrive/Paper/affuso1.pdf
Camagni, R. (2008) Regional competiveness. Towards a concept of territorial capital. – Capello, R. - Camagni R.- Chizzolini, B. – Fratesi, U. (eds.) Modelling regional scenarios for the enlarged Europe.
Springer, Heidelberg. 33-46.o.
Camagni, R. - Caragliu, A. - Perucca, G. (2011) Territorial Capital. Rational and Human capital.
Capello, Caragliu, Nijkamp
http://www.grupposervizioambiente.it/aisre/pendrive2011/pendrive/Paper/Camagni_Caragliu_Perucca .pdf
46
Csizmadia Z. (2008) Kapcsolathálózatok és társadalmi tőkék: a társadalmi viszonyok felértékelődése a szociológia legújabb szakaszában. - Némedi D. (szerk.) Modern szociológiai paradigmák. Napvilág, Budapest, 265-321.o.
Fábián A. – Tóth B. I. (2009) Hol is van a régió vagyona? – Kocziszky Gy. (szerk.) Konferenciakötet.
VII. Nemzetközi Konferencia. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Miskolc-Lillafüred. 241-250.o.
Illés I. (2009) A „területi kohézió” szerepe az EU és a tagországok politikájában.- Kocziszky Gy.
(szerk.) Konferenciakötet. VII. Nemzetközi Konferencia. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Miskolc-Lillafüred. 214-223.o.
Jóna Gy. (2013) A területi tőke fogalmi megközelítései – Tér és Társdalom. 1. 30-51.o.
Lengyel I. (2012) Regionális növekedés, fejlődés, területi tőke és versenyképesség. - Bajmócy Z. – Lengyel I. – Málovics Gy. (szerk.): Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATE Press, Szeged, 151-174. o.
OECD (2001) Territorial Outlook. OECD, Paris
Putnam, R. D. (1993) Making Democracy Work. Princeton University Press, Princeton.
Rechnitzer J. – Smahó M. (2011) Területi politika. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tóth B. I. (2010) Az immateriális és a területi tőke összefüggései. – Tér és Társadalom.1. 65-81. o.
THE ROLE OF SOCIAL CAPITAL IN TERRITORIAL CAPITAL RESEARCH
ÁKOS BODOR
Social capital plays an important role in both theoretical and empirical investigation of territorial capital. It is considered as a collective resource following Putnam’s theory. However the situation is that social capital “an essentially contested concept”: there are unresolved problems and ambiguity concerning the level of definition and operationalisation. The strongly quantified empirical approaches of territorial capital use a diverse set of social capital indicators which is a potential threat to their validity.