Válságjelek 1. Fájlmegosztás

A fájlmegosztásnak, mint adattovábbítási módnak három generációját⁷ külön-böztetjük meg (a negyedik generáció⁸ megjelenése vitatott a jogirodalomban):

az els˝o generáció⁹ a centralizált fájlmegosztás (ilyen volt a Napster),¹⁰ a

má-3 Amely vélemény a Kalózpárt Szerz˝oi jogi munkacsoportjának folyó év június 22. napján zaj-lott értekezletén hangzott el, a hanganyag elérhet˝o: http://goo.gl/SNbii. A jelen tanulmányban hivatkozott internetes források utolsó megtekintésének ideje egységesen 2012. szeptember 3.

napja.

4 BODÓBalázs: A szerz˝oi jog kalózai – A kalózok szerepe a kulturális termelés és csere folya-mataiban a könyvnyomtatástól a fájlcserél˝o hálózatokig. Budapest, Typotex Kiadó, 2011.

5 Ennek kritikáját ld. UJHELYIDávid – VARGAÁdám: Bodó Balázs: A szerz˝oi jog kalózai.

Recenzió. In Medias Res, 2012/1. 147–149.

6 Ld. LITMAN, YU, KOWALSKY, PATEL, MEZEI, KOHIDI^˝ és SÁRjelen tanulmányban felhasz-nált munkáit.

7 J. E. BASSETT: Unanswered Arrrrguments After the Pirate Bay Trial: Dropping Sail in the Safe Harbour of the EU Electronic Commerce Directive. North Caroline Journal of Law &

Technology, 12/1. 2010. 72.

8 Ld. MEZEIPéter – NÉMETHLászló: Mozgásban a fájlmegosztók – Negyedik generációs fájl-cserélés a láthatáron? Iparjogvédelmi és Szerz˝oi Jogi Szemle, 5/2. 2010.

9 Ankur R. PATEL: Bittorrent beware: Legitimizing bittorrent anagins secondary copyright lia-bility. Appalachian Journal of Law, 10/2. 2011. 121.

10 Err˝ol b˝ovebben: VIKMAN László: Szerz˝oi jogi problémák az Interneten, a Napster-story és más fájlmegosztó módszerek. Elérhet˝o: http://goo.gl/kJMz1, 2001.

sodik¹¹ a dekoncentrált¹² fájlmegosztás (pl. a KaZaA), a harmadik¹³ pedig a torrent-alapú, vagy decentralizált fájlmegosztás (ezek a torrent oldalak). A szer-z˝oi jogi válságjelek szempontjából a harmadik generációs fájlmegosztást kell szemügyre venni.

A harmadik generációs fájlmegosztás szerz˝oi jogi min˝osítése bizonyos pon-tokon, bizonytalan lábakon áll. Mindezek ellenére elfogadott, hogy a torrent oldalak üzemeltet˝oi tárhely-szolgáltatónak min˝osülnek, így az értesítési és el-távolítási eljárás¹⁴ alá tartoznak, míg az Egyesült Államokban a másodlagos felel˝osség doktrínája alkalmazandó. A felhasználók tevékenységével kapcsolat-ban él˝o tévhit,¹⁵ hogy a letöltés nem illegális. A letöltési mozzanat jogi szem-pontból többszörözésként értékelend˝o, mely tevékenységet nem tekintünk sza-bad felhasználásnak, mivel a jogellenes forrásból történ˝o többszörözés nem felel meg a háromlépcs˝os teszt¹⁶elvárásainak.¹⁷(A jövedelemszerzés kérdése a gya-korlatban többnyire nem releváns.) Ezen állásfoglalás az SZJSZT egy szakvéle-ményére¹⁸ alapozódik, mely azonban nem kötelez˝o erej˝u, így – természetesen tisztelettel adózva a Testület munkásságának – kötelességünk kritikus szemmel hozzáállni. Ezzel szemben a feltöltés minden esetben a nyilvánossághoz köztítés kizárólagos jogát sérti, így ha felételezzük, hogy a letöltés szükségszer˝u ve-lejárója a feltöltés, akkor a tevékenység jogellenes volta egyértelm˝unek látszik.

Ám a letöltésnek nem egyenes következménye a feltöltés.¹⁹Egyes kliensek akár beállíthatóak úgy is, hogy eleve kizárt legyen a feltöltés, illetve el˝ofordulhat az is, hogy akár napokig nincsenek további leech-ek, akik irányába a feltöltést a kliens megindítsa. Véleményem szerint, amíg a jogellenes forrás tilalma jogsza-bályi formát nem ölt, a harmadik generáció felhasználó oldali jogellenességének

11 Colin FOWLER: Catching Digital Pirates: The Witch Hunt of the 21^stCentury, 2012. Elérhet˝o:

http://goo.gl/pQeM9., 10.

12 A jogirodalom ezt a generációt egységesen a decentralizált jelz˝ovel illeti, ám a szerver és a felhasználók közvetett, ám mégis levezethet˝o kapcsolatából kiindulva jogi szempontból pon-tosabb a dekoncentrált, semmint a decentralizált kifejezés alkalmazása.

13 Graham REYNOLDS: Pirate Bay on English Bay? Bittorrent File Sharing and Copyright In-fringement in the Supreme Court of British Columbia. U.B.C. Law Review, 43/1. 2010. 195.

14 MEZEIPéter: A sárkány levágott feje helyére mindig kett˝o új n˝o? A fájlcseréléssel szembeni küzdelem a p2p-szolgáltatók, a felhasználók és az internetszolgáltatók felel˝osségének fényé-ben, Iparjogvédelmi és Szerz˝oi Jogi Szemle, 4/3. 2009. 23.

15 MÉHESEszter: (Il)legális letöltések a nagyvilágban, M˝uhely. X/4. 2012. 15.

16 Err˝ol kimerít˝oen ld. GYENGEAnikó: Szerz˝oi jogi korlátozások és a szerz˝oi jog emberi jogi háttere. Budapest, HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft., 2010.

17 HEPPNóra – FEJESNÉ DR. LORINCZ^˝ Anna: Szerz˝oi jog. Budapest, Szellemi Tulajdon Nem-zeti Hivatala, 2012. 78.

18 SZJSZT 17/2006.

19 IBOLYATibor: A torrentrazziák büntet˝ojogi megítélése, 2010, elérhet˝o: http://goo.gl/OCwug, 3.

merev dogmatikai megállapítása – persze minden esetben a konkrét tényállásra tekintettel – nem állhat biztos lábakon.

A fájlmegosztás több szerz˝oi jogi válságjelet hordoz magában. Bár az egyes generációk evolúciója ebben a tanulmányban nem került kifejtésre,²⁰ általános-ságban megállapítható, hogy a generációk közötti váltás akkor és csak akkor történt meg, ha a jog adekvát jogi választ tudott adni az aktuális generáció kér-déseire (Így a KaZaA csak a Napster bukása után keletkezett ˝urben tudott meg-jelenni.).²¹A harmadik generáció jelenlétéb˝ol következik, hogy a megfelel˝o jogi reakció kidolgozásával jelenleg is adós a jogalkotás.

Ezen felül láthatjuk, hogy a fájlmegosztás elleni küzdelem mindig nemzeti színtéren, a nemzeti szabályozás keretei között mozog. Ez szintén válságjelnek tekinthet˝o, ugyanis egy globális jelenségr˝ol beszélünk, amelyre globális válasz adása szükséges, a nemzeti jogalkotás ideje ilyen szempontból leáldozott.²² 2.2. A magáncélú fájlmegosztás dekriminalizációja

2012 tavaszán villámcsapásként érkezett a hír, miszerint az Országgy˝ulés az új büntet˝o törvénykönyvben²³a fájlmegosztás dekriminalizálására készül, mely tervezet 2012. június 25. napján elfogadásra került. Ám a korai örömöt – hiszen a büntet˝ojogi felel˝osség a jövedelemszerzés hiánya esetén való provizórikus meg-szüntetése világszinten el˝oremutató, és tanulságos lépés lenne – hamar elkesere-dés váltotta föl, amikor is a NAV közleményéb˝ol²⁴kiolvasott információk szerint a javaslat bár szövegében a magáncélú fájlmegosztás egyébként is az ultima ratio jelleget er˝osen megkérd˝ojelez˝o szabályozásának enyhítésére irányul, valójában az újabb büntet˝oeljárások megalapozására törekszik.

Véleményem szerint az ilyen elmaradott, a digitális kihívásoktól elforduló, egyébként mind a büntet˝ojog alaptételeit, mind a jogbiztonságot megkérd˝ojelez˝o hatósági magatartás egyértelm˝uen válságjelnek tekintend˝o.

2.3. Zene, a szerz˝oi jog pioneerja

Bár ezen kutatás írója a zene m˝uvészetéhez keveset konyít, a zene disztribúció-jával kapcsolatban mégis észrevételezne egy olyan tendenciát, ami nem csupán elgondolkodtató, de figyelemfelkelt˝o is a szerz˝oi jog szempontjából.

A zenék eladásának üzleti modelljei a többi szerz˝oi alkotás disztribúciós for-máihoz képest úttör˝ok a digitális világban. Az MP3.com például egy felh˝oszer˝u

20 Ezt részletesen ld. MEZEI(2009) i. m. 13–17. és MEZEI–NÉMETH(2010) i. m. 52–66.

21 BASSETT(2010) i. m. 96.

22 Vö. MEZEI(2012a) i. m. 11. és 52.

23 Elérhet˝o: http://goo.gl/ml1BC.

24 MEZEI Péter: Biztos, hogy enyhül a nyomás a fájlcserél˝okön? Szerz˝oi jog a XXI. században, 2012.

szolgáltatást indított már 1996-ban.²⁵ Ennek az lehet az oka, hogy a zenefáj-lok mérete jelent˝os mértékben kisebb a többi m˝u digitális méreténél, így a korai id˝oszakok kisebb tároló-kapacitása és sávszélessége mellett is megindulhatott a tartalmak megosztása. Így értelemszer˝uen több id˝o jutott a jogosultaknak is a digitális üzleti modellek kifejlesztésére, az azokra való átállásra.

Mára már a digitális üzleti modellek jelent˝osen kezdik háttérbe szorítani az analóg berendezkedést, vagyis az eddigi zenekereskedelmi paradigma – akár-csak a zene disztribúciójának korai digitális válsága – véget ért.²⁶Remélhet˝oleg a zene modelljeib˝ol el˝ore következtethetünk a szerz˝oi jog digitális átállásának – bíztató – megvalósítási lehet˝oségére, jöv˝ojére.

2.4. Közös jogkezelés

A közös jogkezelés kérdése ‘mumus’ a szerz˝oi jogászok számára, annak elle-nére, hogy mind az Uniós, mind az Egyesült Államok jogában ismert jogintéz-mény. Nagy társadalmi érdekl˝odés övezi, ám a jogirodalom nem állt még el˝o mélyreható elemzésekkel, és ez jelen tanulmány kereteit is meghaladná, ezért csupán a közös jogkezelés kérdéséb˝ol közvetlenül kivilágló kérdésekkel foglal-kozom.

Mára divatossá vált a jogosultak érdekvéd˝o szervezeteit, így a közös jogke-zel˝oket megalapozatlan kritikákkal illetni – bár pl. a bevételekkel való elszámo-lás garanciáinak kihangsúlyozása sosem felesleges –, míg a felhasználó oldalt az egekig magasztalni.²⁷ A közös jogkezelés célja nem más, mint a jogosultak által számon nem tartható engedélyezési feladatokkal járó felhasználások ügyei-ben mintegy képvisel˝oként való eljárás.²⁸Az internet segítségével pedig számos olyan felhasználás valósul meg, amely ellen˝orzésére a jogosulti oldal legjobb er˝ofeszítései ellenére sem képes. Ebben a körben a közös jogkezelés nem csu-pán kívánatos, de szükséges is lenne.²⁹

A közös jogkezelés, és általában a jogosultak a digitális világtól való tá-volmaradása egyértelm˝uen válságjelnek tekinthet˝o. Felmerül a kérdés: vajon je-lenleg megvannak-e a szükséges eszközök a közös jogkezel˝ok beléptetéséhez a digitális világba – és a késlekedés a jogosultak magatartásnak tudható be –, vagy új eszközök kidolgozására lesz szükség?

25 LITMAN(2006) i. m. 157.

26 B. J. RICHARDS: The Times They Are A-Changing: A Legal Perspective on How The Internet is Changing the Way We Buy, Sell and Steal Music. J. Intell. Prop. L., 7. 2000. 446.

27 Sheldon W. HALPERN: Copyright law in the Digital Age: Malum Se and Malum Prohibitum.

Marquette Intellectual Property Law Review, 4. 2000. 2.

28 LONTAIEndre – FALUDIGábor – GYERTYÁNFYPéter – VÉKÁSGusztáv: Szerz˝oi jog és iparjogvédelem. Eötvös József Kiadó, 2012. 174–182.

29 Ld. még: POGÁCSÁSAnett: A holland közös jogkezelési modell néhány tanulsága. Iparjogvé-delmi és Szerz˝oi jogi Szemle, 3/2. 2008. 20–34.

2.5. ACTA, korunk nemzetközi egyezménye

Az ACTA³⁰ a szellemi alkotásokhoz f˝uz˝od˝o egyes jogok megsértése esetén al-kalmazandó jogot kívánta egységesíteni, vagyis egy eljárási jogharmonizációs egyezményr˝ol beszélünk. Igazi célja és sikere – a társadalmi vélekedéssel el-lentétben³¹– a fejl˝od˝o országok iparjogvédelmi és szerz˝oi jogi jogérvényesítési gyakorlatának befolyásolása lett volna, ám ezen országok következetesen távol maradtak³²a tárgyalásoktól. Mi sem bizonyítja jobban a fenti állítást, mint az, hogy ha az Egyezmény életbe is lépett volna, a fejlett országoknak – sem az EU, sem az USA – az implementáció során nem kellett volna jogi berendezkedésü-kön változtatni.³³

Akárcsak az amerikai SOPA törvénytervezet, az ACTA is igen hányattatott utat járt be, és sok kritika érte, mely viszontagságok és támadások végül az Egyezmény bukásához vezettek.³⁴Talán az egyik els˝o ilyen kritika az el˝okészü-letek és tárgyalások részleteinek titokban tartása volt (az els˝o tervezetet 2011-ben szivárogtatták ki).³⁵ Bár egyáltalán nem szokatlan, hogy egy multilaterális nemzetközi egyezmény el˝okészületi és korai fázisait nem teszik publikussá, a részt vev˝o felek több szempontból is hibát vétettek akkor, amikor nem avatták be a nyilvánosságot. El˝oször is 2011-ben tet˝ozött a SOPA törvénytervezet mi-atti digitális ‘öntudatra ébredés’, és a tervezet megbuktatása utáni mámorban a felhasználók logikus módon a következ˝o tényez˝o felé fordultak, ami belátásuk szerint fenyegette az internet semlegességét.³⁶Továbbá, mint már említettem, a tárgyalások 2006 óta, vagyis akkor már ötödik éve zajlottak, így talán már elvár-ható lett volna némi információ megosztása a társadalommal. Az ilyen hosszú id˝on át való titkolózás pedig ösztönösen annak a látszatát kelti az emberekben, hogy van ok titkolózni. Azért is lett volna er˝osen indokolt a nyilvánosság elé lépni, mivel a téma – vagyis a jogérvényesítés – társadalmi jelent˝osége egyéb-ként is feszültségek forrása volt, és jelenleg is az. S˝ot, horribile dictu, talán a részes felek elgondolkodhattak volna társadalmi érdekvédelmi szervezetek be-vonásán, illetve el˝ozetes hatástanulmányok elkészítésén is.

Felrótták még az Egyezménnyel szemben a definíciós bizonytalanságot. A

30 Anti-Counterfeiting Trade Agreement, magyarul Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapo-dás.

31 NOL.HU: ACTA: Az automatikus cenzúra tökéletes alkalmazása? Elérhet˝o: http://goo.

gl/Jyu3g.

32 David M. QUINN: A Critical Look at the Anti-Counterfeiting Trade Agreement. Richmond J.

L. & Tech., 17/4. 2011. 3.

33 KOHIDI^˝ Ákos: A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás egyes polgári jogi kérdései.

Jogi Irányt˝u, 2012/1. 3.

34 HVG.HU: Elutasította az Európai Parlament az ACTA-t, elérhet˝o: http://goo.gl/yg1Uz.

35 Stefan LARSSON: The Path Dependance of European Copyright. Scripted, 8/1. 2011. 23.

36 Adam CANDEUB– DANIELJOHNMCCARTNEY: Law and the Open Internet. Federal Com-munications Law Journal, MSU Legal Studies Research Paper. No.09-22. 2011. 3.

jogirodalom a kalóz fogalom alkalmazásában³⁷találta a legtöbb kivetnivalót.³⁸ A kalóz metafora alkalmazása mind társadalmi, mind jogi viszonylatban er˝osen megkérd˝ojelezhet˝o, ám véleményem szerint egy nagy volumen˝unek szánt nem-zetközi dokumentumban egyenesen nonszensz. Ehhez járul még hozzá, hogy a fogalom egzakt jogi definícióját az Egyezmény nem tartalmazza, így a jogbiz-tonság követelménye is er˝osen megkérd˝ojelez˝odik. Felmerül a kérdés, hogy va-jon csak az iparjogvédelemben, vagy a szerz˝oi jogban kell-e alkalmazni, esetleg mindkett˝oben? Ha erre tudjuk a választ, vajon milyen jogosulatlan felhasználá-sok esetén lesz irányadó? Kérdéseink az Egyezmény keretei között megválaszo-latlanok maradtak.

További kritikai pont volt még az alkotók és a társadalom közötti egyensúly eltolódása.³⁹ Mint az közismert, a szerz˝oi jog egyik alapvet˝o célja a harmónia megteremtése a jogosultak és a köz érdekei között.⁴⁰Az ACTA ezzel ellentétben kizárólag a jogosulti oldal jogainak kiterjesztésére, a szerz˝oi jogok védelmének további szélesítésére koncentrált, teljesen figyelmen kívül hagyva ezzel a szer-z˝oi jog egyik elméleti alappillérét. Azon, hogy a jogosultak jogait és azok vé-delmének eszközeit szükséges-e tovább szélesíteni, lehet vitatkozni. Ám ahhoz már kétség sem fér, hogy minden jogosultság kötelezettségekkel jár, mely kö-telezettségeket általános jogérvényesítési garanciák zsolozsmázásával nem lehet kiváltani.

Vegyük szemügyre az ACTA üzleti modellekkel való kapcsolatát, hiszen egyértelm˝u elvárás lenne egy a digitális korra reagálni kívánó nemzetközi egyez-ményt˝ol a disztribúcióval kapcsolatos állásfoglalás. A szöveget végigolvasva lát-hatjuk, hogy sem a jelenlegi modellek fejlesztésével, sem az esetleges újabb mo-dellek kialakításával kapcsolatban nem hoz el˝orelépést az Egyezmény, teljesség-gel figyelmen kívül hagyva ezzel a társadalmi realitásokat.⁴¹ Véleményem sze-rint egy ilyen fontos problémával kapcsolatos semlegesség megbocsájthatatlan egy ilyen dokumentumról.

Végül ejtsünk szót a társadalmi érdekl˝odésr˝ol. Jelen sorok íróját is meglepte az a mérték˝u publicitás, amely az ACTA életét és bukását követte,⁴²hiszen korán sem mondható magától értet˝od˝onek, hogy egy szerz˝oi jogi dokumentum széles társadalmi érdekl˝odésre tartson számot. Álláspontom szerint ez egyértelm˝u jele

37 Csak példálózva: ACTA I.fej. 2.szak. 5.cikk k) pont; II.fej. 2.szak. 10.cikk 1.pont és 4.szak.

23. cikk 1. pont.

38 KOHIDI^˝ (2012) i. m. 1.

39 MEZEIPéter: Az én véleményem az ACTA-ról. 1. rész. Szerz˝oi jog a XXI. században, 2012.

Elérhet˝o: http://goo.gl/qbwVO

40 Ld. az 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) preambulumát.

41 MEZEI(2012a) i. m. 226.

42 Érdemes csupán a cikk képeit megnézni: TORRENTFREAK: ACTA is DEAD After European Parliament Vote. Elérhet˝o: http://goo.gl/dqZyL.

annak, hogy a szerz˝oi jog aktuális kérdései jóval nagyobb jelent˝oség˝uek annál, mint eddigi történetében bármikor.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az ACTA, bár nagy potenciált hordozott magában, mint nemzetközi dokumentum, a részes felek által elkövetett hibák kö-vetkeztében bukása elkerülhetetlen volt. Továbbra is igen nagy szükség van egy olyan nemzetközi egyezményre, amely megpróbál reagálni a realitásokra, és nem csupán a jogosultak érdekvéd˝o szervezetinek és lobbistáinak⁴³ javát szolgálja, amely tendencia pedig egyértelm˝uen szerz˝oi jogi válságjelként azonosítható.

In document Varietas delectat (Pldal 106-112)