Kormányzati koordináció 1998-tól napjainkig S ZANISZLÓ K RISZTIÁN
3. Megoldási javaslatok
Ebben a részben olyan megoldási javaslatokat emelek ki a jogirodalomból, ame-lyek a válságjelek kezelésére alkalmas elgondolásokat tartalmaznak. Ezek a ja-vaslatok kiemelked˝o jelent˝oséggel bírnak, ugyanis ezek, és a hozzájuk kapcso-lódó viták vihetnek bennünket közelebb a szerz˝oi jog – de általában a jogi problémák, válságjelek – megoldásához.
1. Hillary M. Kowalsky munkájában44azt vizsgálja, hogy vajon milyen esz-közökkel is tudnák a jogosultak visszacsábítani a fogyasztókat a legális beszer-zési módokhoz. Véleménye szerint ügyelni kell az árválasztásra, a választék sokszín˝uségére, olyan extra tartalmak biztosítására, amelyek csak jogszer˝u be-szerzéssel érhet˝oek el, ki kell emelni, hogy a legális beszerzés sokkal biztonsá-gosabb (mind a beszerzett tartalmakra, mind a beszerz˝ore nézve), mint a ‘kalóz-kodás’ útján történ˝o, és lehet˝oséget kell biztosítani a fogyasztóknak a biztonsági másolatok létrehozására.
2. Peter K. Yu Digital Copyright and Confuzzling Rhetoric45cím˝u dolgoza-tában a jogosulti oldal számára fogalmaz meg ajánlásokat a fogyasztókkal való hatékonyabb kommunikáció érdekében. Els˝oként felhívja a jogosultak figyel-mét arra, hogy mutassák meg emberi arcukat, ugyanis a jogsért˝oknek sokkal kényelmesebb egy arctalan szervezet ellen küzdeni. Ezen felül felhívja a figyel-met, hogy a szerz˝oi jogi védelem további szélesítéséhez meggy˝oz˝o, empirikus felmérésen alapuló bizonyítékokra lesz szükségük, illetve a jogérvényesítésnél elegend˝o, ha csak az komoly, kereskedelmi célzatú jogsért˝okre koncentrálnak.
Ez utóbbi azért fontos, mivel a társadalom szemében is morálisan elítélend˝o jog-sért˝ok elleni fellépés – és a kis jogsértések figyelmen kívül hagyása – társadalmi támogatottságot hozhat a jogosultaknak, amire komoly szükségük van. Kiemeli
43 QUINN(2011) i. m. 22.
44 Hillary M. KOWALSKI: Peer-to-Peer File Sharing & Technological Sabotage Tactics: No Leg-islation Required. Marquette Intellectual Property Law Review, 8/2. 2004. 312–313.
45 Peter K. YU: Digital Copyright and Confuzzling Rhetoric. Vanderbilt J. of Ent. Tech. & Law, 13/4. 2011. 881–939.
még a társadalom számára is elfogadható célok kit˝uzésének fontosságát, és az elavult üzleti modellek felülvizsgálatának éget˝o szükségét.
3. A Stanford University-n 2004-ben rendezett, Tracking Pirates in Cyber-space cím˝u kerekasztal beszélgetésen46 a résztvev˝ok több fontos meglátással is gazdagították a jogirodalmat. Egységes álláspont alakult ki abban, hogy az egyetlen járható út a szerz˝oi jogok jogosultjainak kompenzációja, ami azt is je-lenti, hogy az eddigi, a felhasználások kontrollján alapuló gyakorlatot el kell hagyni. Ennek alapvet˝oen két alappillére van: egyrészr˝ol szükséges a kötelez˝o, törvényi engedélyezés esetei közé emelni a digitális felhasználásokat, illetve ezt kiegészítve a felhasználók oktatására, tájékoztatására is igen nagy figyelmet kell fordítani.
4. Sár Csaba értekezésében47 a közös jogkezelés szerepének újragondolá-sát tartja a megfelel˝o kiútnak. Ennek keretében a közös jogkezel˝oknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a szerz˝ok kizárólagos jogosultságaira, párbeszédet kell kezdeményezniük mind a piac digitális világban született új sajátosságainak meg-ismerésére, mind a felhasználók igényeinek pontos felmérésére. Az új üzleti modellek kialakításában és gyakorlati alkalmazásában is kiemelked˝o szerepük lehet, illetve el˝oremutató lenne az archiváló szervezetekkel való aktív közrem˝u-ködésük is.
5. Mezei Péter A fájlcsere dilemma cím˝u könyvében48 egy részletesen ki-dolgozott, alaposan alátámasztott modellt vázol föl. A problémák megoldásához több el˝ofeltételnek kell teljesülnie. El˝oször is a szükség van a fogyasztók szé-leskör˝u tájékoztatására és oktatására, további jogszer˝u kereskedelmi modelleket, legális alternatívákat, amely teend˝ok mind a jogosulti oldal vállát terhelik.
Mezei egy kétpólusú, a hagyományos és a törvényi engedélyezés kett˝ossé-gén alapuló, az internetszolgáltatás díjába épített, a nyilvánossághoz közvetítés jogának digitális ellen˝orzését a jogosultak válláról levev˝o, kompenzációs mo-dellt vázol föl. Állítása szerint egy modellnek négy kérdésnek kell megfelelni, így:
– Megfelel-e a modell a nemzetközi jognak?
– Megvan-e a bevételek kezeléséhez szükséges rendszer?
– Kinek kell a jogdíjakat megfizetni?
– A társadalom felsorakozik-e a modell mögé?
Az els˝o kérdésre azt a választ kapjuk, hogy amennyiben egy kilépést enged˝o közös jogkezelési rendszert állítunk föl (vagyis a jogosult is választhat, hogy
46 Jennifer Stisa GRANICK– Peter HARTE– Mark ISHIKAWA– Joe KRAUS– FredVONLOH
-MANN– Kent ROWALD: Tracking Pirates in Cyberspace. Loyola of Los Angeles Entertainment Law Review, 24. 2004. 82., 104.
47 SÁRCsaba: A szerz˝oi jog kihívásai a XXI. században. Iparjogvédelmi és Szerz˝oi Jogi Szemle (2. évf., különszám), 2007/1. 39–41.
48 MEZEI(2012a) i. m. 248–269.
részt vesz-e a kompenzációs közös jogkezelésben, vagy a hagyományos úton próbálja jogait érvényesíteni, és a fogyasztó is, hogy kíván-e a rendszerben részt venni), akkor nem sértünk nemzetközi normákat. A bevételeket egy erre a célra létrehozott szervezet kezelné, és osztaná szét, a díjakat pedig az ISP-knek kellene megfizetni, akiket a többlet kötelezettségeik miatt a díjakból fedezett jutalékkal kárpótolnának. A társadalom támogatottsága bár kockázatos, és nagyban függ az ártól, a beépített garanciáknak és el˝onyöknek köszönhet˝oen (pl. kilépés lehet˝o-sége, perrel fenyegetettség megsz˝unése, a jogi szabályozás egyszer˝u módosítása) valószín˝usíthet˝o.
4. Konklúzió
A II. fejezetben bemutatott válságjelek egyértelm˝uen jelzik számunkra, hogy a társadalmi vélekedések a szerz˝oi jog helyzetével kapcsolatban nem alaptalanok.
Bár a szerz˝oi jog történetéb˝ol kiviláglik, hogy annak ellenére, hogy a nagyobb technológiai újítások megjelenése a szerz˝oi jogban el˝obb-utóbb kielégít˝o reak-ciót váltott ki,49 napjainkban a helyzet koránt sem kecsegtet a gyors megoldás reményével. A jogterület válsága eddig soha nem látott módon határolta el egy-mástól a szerz˝oi jogot és a társadalmat.
Ebben a válságos helyzetben minden résztvev˝o – így az alkotók, az érdekvé-delmi szervezetek, a felhasználók – elemi érdeke az eddigi háborús állapotok50 felülvizsgálata. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a jogosultak jogér-vényesítési er˝ofeszítései, és jogszélesítési próbálkozásai rendre hatástalanok ma-radnak a gyakorlatban.51 Ha nem akarunk a szerz˝oi jog ravatala felett könnyes szemekkel gyászbeszédeket mondani,52 akkor új, legális és reális üzleti model-lekkel, a tájékoztatási, oktatási, és jogérvényesítési politika, továbbá a szerz˝oi jogszélesítés sürg˝os felülvizsgálatával kell reagálnunk a digitális világ kihívása-ira, amely felülvizsgálatban a jogászságnak nem csupán érdeke, de hivatásbéli kötelezettsége is segédkezni.
Láthattuk, hogy a jogirodalom néhány megoldási javaslat kimunkálásával már megtette az els˝o lépést a szerz˝oi jog szükségszer˝u megújítása felé. Ennek keretében – mint láthattuk – kiemelked˝o szerepe lesz a most még a szerz˝oi jog keretei közé nem beilleszthet˝o felhasználási módok újszer˝u látásmóddal történ˝o
49 MEZEIPéter: A technológia és a szerz˝oi jog szimbiózisa, Jogtudományi Közlöny, 2012/5. 197.
50 A copyright wars, vagyis szerz˝oi jogi háború kifejezés viszonylag elterjedt a jogirodalomban, ld. Jessica LITMAN: Digital copyright. Prometheus Books, 2006. 151.
51 Ld. a ‘mass Doe litigation’ kifejezést: Colin FOWLER: Catching Digital Pirates: The Witch Hunt of the 21stCentury. 2012. Elérhet˝o: http://goo.gl/pQeM9
52 Márpedig jelen tanulmány szerz˝oje egyértelm˝uen pro-copyright párti.
hasznosításának, és a legális alkalmazhatóságuk biztosításának. Véleményem szerint a következ˝o gesztus érték˝u lépésnek – amivel visszanyerhetnének egy keveset a társadalom szimpátiájából, amire igen nagy szükségük lenne – a jogo-sultak fel˝ol kell érkeznie.