A Kínai Népköztársaság 2001-ben lépett be a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjainak sorába, ezzel a lépéssel valóságos befektetési lázat generálva a távol-keleti országnak. Már a következ˝o évben rekordmennyiség˝u, 54 milliárd dollárnyi külföldi befektetéssel számolhatott az állam, vagyis Kína megel˝ozte az Amerikai Egyesült Államokat a kedvelt befektetési célpontok versenyében.
Eközben a kereskedelmi forgalom is csúcsot döntött a maga 600 milliárd dol-láros értékével. Az elmúlt tíz évben nem álltak meg az üzleti tervezgetések, a vállalkozások el˝oszeretettel költik pénzüket arra, hogy részesülhessenek Kína jövedelmez˝o piaci hasznából, valamint az olcsó munkaer˝o b˝oséges kínálatából.54 Számos nagyvállalat helyezi ki gyártási folyamatait Kínába, mert az utazta-tás költségeivel együtt is sokkal nagyobb nyereséggel zárhatnak, mint ha helyben állítják el˝o termékeiket. Ugyanakkor több meglepetés is érheti azt a vállalko-zót, aki azt gondolja, hogy Kínában csak munka van, ehhez tartozó jog pedig nem létezik. A Kínai Népköztársaság munkajogi szabályozása komoly változá-son ment keresztül az elmúlt években. A Kínai Országos Népi Gy˝ulés55(NPC) számos minisztériummal együttm˝uködve egységesítette a munkajogi törvénye-ket és rendelkezésetörvénye-ket, hogy csökkentse a különbséget a világ más részein ismert standardokhoz képest.
3.1. Törvényeken alapuló szabályozás
A munkajogot szabályozó törvények száma nem túl magas, a két legfontosabb az 1994-es Munka Törvénykönyve (LL) és az 1992-es szakszervezeti törvény (TUL).56 A Munka Törvénykönyve relatíve magas standardokat állapított meg.
A szakszervezeti törvény egységesítette az általa szabályozott területet. A
tör-54 GUOi. m. 1.
55 A legfels˝obb államhatalmi szerv, amelybe a tartományok, az autonóm területek, a különleges közigazgatási övezetek és a hadsereg küldenek tagokat. A gy˝ulés gyakorolja többek között a törvényhozási jogot ,és számos kérdésben rendelkezik döntési hatáskörrel.
56 A munkajogot szabályozó további kínai törvények: Törvény a bányabiztonságról (1992); A foglalkozási megbetegedések megel˝ozésér˝ol és ellen˝orzésér˝ol szóló törvény (2001); Munka-védelmi Törvény (2002); Törvény a munkaszerz˝odésekr˝ol – ECL (2008); A foglalkozás
el˝ose-vény hatálybalépésével Kínában létrejött a legnagyobb szakszervezeti hálózat, több mint 130 millió taggal. A törvény szerint minden vállalatnál és intézmény-nél kizárólag egy szakszervezet m˝uködhet, és mindnek a Központi Kínai Szak-szervezetek Szövetségéhez (ACFTU) kell tartoznia.57
3.2. Közigazgatási szervek által történ˝o szabályozás
Az intézmények széles jogkörrel rendelkeznek arra, hogy rendeleteket, irányel-veket és utasításokat fogalmazzanak meg. 2001-ben a Népesség- és családterve-zési törvény mintegy kodifikálta az addig kialakult gyakorlatokat.58 A Munka Törvénykönyve például úgy rendelkezik,59 hogy a munkaid˝o nem haladhatja meg a heti 44 órát, ehhez képest az Államtanács 1995-ben 40 órában állapí-totta meg a fels˝o határt. A törvényeknek tehát megalapozója, illetve kiegészít˝oje is lehet ez a jogforrás.
3.3. Nemzetközi szint˝u jogforrások
Kína több nemzetközi szerz˝odésnek is részese, azonban témánk szempontjából a legnagyobb jelent˝oséggel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezmé-nyei bírnak. Kína 25 konvencióhoz csatlakozott, ebb˝ol viszont csupán huszon-kett˝o van hatályban.60Az egyezmények közül tizenegyhez csatlakozott a Kínai Népköztársaság, a többit még 1949 el˝ott a Köztársasági korban ratifikálták, a kés˝obbi korszak csak elismerte magára nézve kötelez˝onek. Bár Magyarország máig 72 ILO-egyezményt ratifikált61 és ebb˝ol 57 hatályban is van, nem feltét-lenül ad aggodalomra okot az egyezmények alacsony száma, hiszen csak össze-hasonlításképpen: az Amerikai Egyesült Államok mindössze 14 konvencióhoz csatlakozott, és ebb˝ol csak tizenkett˝ot léptetett hatályba a szenátus.62
gítésér˝ol szóló törvény – EPL (2008); Törvény a munkaügyi közvetít˝oi és dönt˝obírói eljárásról – LDMAL (2008).
57 GUO i. m. 2.
58 Uo.
59 LL 36. cikk.
60 http://webfusion.ilo.org/public/applis/appl-byCtry.cfm?lang=EN&CTYCHOICE=2650.
61 http://webfusion.ilo.org/public/applis/appl-byCtry.cfm?lang=EN&CTYCHOICE=0310&hdr off=1.
62 http://webfusion.ilo.org/public/applis/appl-byCtry.cfm?lang=EN&CTYCHOICE=0610.
1. táblázat: Öt szempont a kínai és magyar munkajog áttekint˝o összehasonlításához
3.4. A jog érvényesülésének akadályai
Kína központi kormányzatának els˝odleges szempontja a politikai stabilitás meg-teremtése és meg˝orzése, amely az ország fenntartható gazdasági növekedése szempontjából is rendkívül fontos. Annak érdekében, hogy biztosítsák a szo-ciális stabilitást, a kormány bevezetett néhány korlátozást a munkavállalók joga-iban. Az 1982-es Kínai Alkotmányból kivették a munkavállalók sztrájkhoz való jogát. A munkavállalók ezen felül kötelesek dönt˝obíró elé utalni jogvitájukat, miel˝ott bírósághoz fordulnának. Bár az ILO- egyezmények el˝oírják a munka-vállalók szervezkedési szabadságát, Kínában nem lehet egy munkahelyen több szakszervezet, ami pedig van, az nem lehet teljes mértékben független. Az or-szágról készült jelentések némelyike beszámolt több olyan alkalomról is, amikor azért tartóztattak le valakit, mert titkosan próbálta megszervezni a munkaválla-lókat vagy azok munkaharcát.63
63 GUO i. m. 5.
Az amerikai székhely˝u China Labor Watch (CLW) számos jelentést készített már a munkavállalók foglalkoztatásának Kínában alkalmazott jogi hátterér˝ol. A legfrissebb tanulmányok Az Apple és ennek nyomán a Samsung üzemeir˝ol ké-szültek64, ahol igen rossz munkakörülményeket állapított meg a szervezet (ld. 2.
táblázat).
2. táblázat: Összefoglaló az Apple ellátási hálózatának két összeszerel˝o üzeme által biztosított munkakörülményekr˝ol65
A Jangce-delta ipari fejlesztési területen a kölcsönzött munkavállalók lét-száma meghaladja a 60%-ot, de a shenzeni gyáraknál is 30% körül mozog ará-nyuk. Több el˝ony is származik ebb˝ol a megoldásból, az üzemek ezzel a módszer-rel hatékonyan csökkenthetik költségeiket, és mentesülhetnek a foglalkoztatással járó kockázatok egy része alól.66
A gyár mentesül a végkielégítés fizetése alól. Egy kölcsönzött munkavál-lalót egyszer˝uen visszaküldhet a munkaer˝o-kölcsönz˝o vállalatnak, amely majd továbbkölcsönzi egy másik gyárnak. Még inkább elterjedt, hogy a kölcsönz˝o vállalat nem tesz semmit, valójában szinte fantomként létezik: a legtöbb
mun-64 Beyond Foxconn: Deplorable Working Conditions Characterize Apple’s Entire Supply Chain.
June 27, 2012. és An investigation of Eight Samsung Factories in China: Is Samsung Infringing Upon Apple’s Patent to Bully Workers? September 4, 2012.
65 CLW: Beyond Foxconn: Deplorable Working Conditions Characterize Apple’s Entire Supply Chain. June 27, 2012. 55.
66 Uo. 14–18.
kavállaló nem ismeri a kölcsönz˝o székhelyét, de még a nevét sem. A jog ke-vés ismeretével ezek a munkavállalók egyszer˝uen azt hiszik, hogy elvesztették a munkájukat.
A szóban forgó gyárak többsége elektronikával foglalkozik, vegyszerekkel, fémekkel dolgoznak, amelyek nagy kockázattal járnak. A munkavállalók nagy-fokú zajterhelésnek, porszennyezésnek és mérgez˝o kemikáliák hatásainak van-nak kitéve. Ugyavan-nakkor, mire a károsodás jelentkezik, a munkavállaló régen el-hagyta a gyárat, és nehéz bizonyítania annak felel˝osségét.
A munkavállalók Kínában is egyre inkább tudatában vannak jogaiknak – f˝o-ként az „alacsony költségek-magas profit” modell elterjedése óta. Ennek eredmé-nye, hogy hangsúlyt fektetnek érdekeik érvényesítésére. Amikor egy kölcsönzött munkavállaló részt kíván venni munkavállalói érdekképviseleti tevékenységben, az üzem egyszer˝uen visszaküldi a kölcsönz˝onek – ezzel megfosztva az érintett munkavállalókat jogaik gyakorlásától.
Sokszor csupán közvetve érvényesülnek a kölcsönzött munkaer˝oben rejl˝o költségtakarékossági lehet˝oségek. A kölcsönzött munkavállalók Kínában sem kereshetnek kevesebbet, mint a saját alkalmazottak, de gyakran el˝ofordul, hogy a kölcsönzött munkavállalókat hosszabb m˝uszakban és kockázatosabb egységek-nél foglalkoztatják.
A Samsungot Electronics67 2011-ben 12 milliárd dolláros haszonnal, a vi-lág huszonkettedik legjelent˝osebb vállalkozásaként zárta az évet.68Ez a vállalat tehát modellként szolgál, ha szeretnénk rálátni a térség nagyobb cégei által meg-valósított gyakorlati munkajogra.69
Új munkavállalókat szinte kizárólag a fiatal korosztályból vesznek alkalma-zásba, olyan eset is el˝ofordult, amikor a törvényes korhatár alatti fiatal munka-vállaló személyi igazolványán átírták az adatokat egy régi, id˝osebb munkavál-lalóéra. Nagyon gyakori a nemi alapú diszkrimináció, de el˝ofordul, hogy nem vesznek fel 155 centiméternél alacsonyabb személyt, olyat, akinek valamilyen tetoválása van, festi a haját vagy fizikai fogyatékosságban szenved.70
Gyakorinak tekinthet˝o a szakképz˝o iskolák tanulói közüli kölcsönzés, ebben az esetben – hasonlóan a magyar együttm˝uködési megállapodással – elterjedt, hogy az iskolával kötnek szerz˝odést. A magyar viszonyokhoz képest viszont ezek a szerz˝odések rendszerint túl fiatal munkavállalókra vonatkoznak. Sok ta-nulót kényszerítenek, hogy elfogadja a feltételeket, máskülönben megtagadják t˝olük a bizonyítvány kiállítását. Ez a tény rámutat arra, hogy a kínai munkajog jól lefektetett szabályainak rossz használata nem csak a munkáltatókon múlik,
67 Dél-koreai alapítású vezet˝o elektronikai gyártó.
68 Forrás: CNN.
69 China Labor Watch: An investigation of Eight Samsung Factories in China: Is Samsung In-fringing Upon Apple’s Patent to Bully Workers? September 4, 2012. 4.
70 Uo. 6.
sokkal messzebb vezetnek a szálak, és ha véget akarna vetni valaki a gyakorlat-nak, a társadalom egészét kellene munkajogi tekintetben „átnevelnie”.
Magyarországon a munkaer˝o-kölcsönzés alapszabályaihoz tartozik a mun-kavállalói oldalt érint˝o ingyenesség, azaz annak követelménye, hogy a kölcsönz˝o vállalat munkavállalójától nem kérhet semmiféle ellenszolgáltatást a tevékeny-ségéért cserébe. A kínai munkajog lefektetett szabályai pontosan ezzel meg-egyez˝oen írják el˝o a kölcsönzési szabályokat, ezzel szemben a Samsung egyik legnagyobb jogsértése az, hogy nagyszámú kölcsönzött munkavállalójától pénzt kér. Igaz, hogy nem a kölcsönz˝o vállalat felé teljesít a munkavállaló – így te-hát törvényellenességet nem állapíthatunk meg – ugyanakkor mégis a tilalom célját sérti a Samsung gyakorlata (hogy ti. mindenkinek legyen esélye elhelyez-kedni, lehet˝oleg az állam szociális ellátórendszerét nem igénybe véve). A mun-kavállalók 800 RMB (125$) körüli összeget kötelesek fizetni alkalmazásukért cserébe, amelyhez rögzítenünk kell, hogy az általuk keresett havi díjazás keve-sebb, mint 1700 RMB (267$). Ehhez hozzátehetjük, hogy három gyár esetében is m˝uködik az a gyakorlat, hogy további 100 RMB (15$) összeget kell kifizetni a munkavállalónak egészségügyi ellen˝orzésért. Ezen a ponton nyilvánvalóvá válik két probléma is: egyrészt a minimálbért sok munkavállaló csak papíron kapja meg, másrészt a kölcsönzött munkavállalók végeredményben mégsem részesül-nek egyenl˝o díjazásban az adott üzem saját foglalkoztatottjaihoz képest.71
71 Uo. 7.
3. táblázat: Munkakörülmények a Samsung egy önálló fenntartású üzeménél és egy beszállítónál72
4. Összefoglalás
Kína 2003-ig 2300 jogszabályt megsemmisített, 830-at hatályon kívül helyezett, 325-öt pedig módosított. Helyi szinten 190 000 törvényt és rendeletet vizsgáltak felül valamilyen fent nevezett formában.73 Kína munkajogi standardjai jól mu-tatnak papíron, azonban a valóságban ezek nagy részét teljesen figyelmen kívül hagyják, vagy csupán lazán követik. Ugyanakkor az állam életében az elmúlt évek kodifikációs gyakorlata nagy eredménynek tekinthet˝o.
A legtöbb jogellenes gyakorlat hong kong-i, valamint tengerentúli kínai, taj-vani vagy koreai üzletemberek kezében álló vállalatoknál figyelhet˝o meg. Az eredend˝oen nyugati tulajdonban álló cégek kevesebbszer kerültek összeütkö-zésbe a törvénnyel – ami azt bizonyíthatja, hogy a hozott jogi hagyományok rászorítják ˝oket a leírt elképzelések megfelel˝o gyakorlatára, míg a helyi lakosság számára az új standardok idegennek és követhetetlennek t˝unnek.
Jelent˝os problémát okoz Kínában a végrehajtás és kikényszeríthet˝oség kér-dése, hiszen a versenyképesség fenntartása és a külföldi befektet˝ok megnyerése érdekében a hatóságok félnek komolyabb szankciókat alkalmazni a munkaválla-lók védelmére. Nem kedvezett a gyakorlatnak a központi irányításban bekövet-kezett intézményi változások sora sem, amely miatt nagyon sok törvényt, köz-igazgatási hatósági eljárást és ideiglenes szabályozást meg kellett változtatni.
Ahhoz, hogy a valóságban is jól m˝uködjenek a rendelkezések a szakszervezetek teljes részvételére, a közmédia átalakításra és arra van szükség, hogy a bíróság döntéseivel kialakítsa a jogi szabályozás m˝uködésének sémáját.
72 Uo. 8–11.
73 GUOi. m. 5.
Kínában hasonló a bérszínvonal, mint Magyarországon (1. ábra). Fontos kü-lönbség azonban a két állam foglalkoztatáspolitikája között, hogy amíg Magyar-ország lehet˝oségeihez mérten állapítja meg a mindenkori kötelez˝o minimális bér összegét, addig Kína gazdaságában nagyságrendekkel több potenciál van, mint amennyit sugallna ez a rendkívül alacsony díjazási rendszer.
1. ábra: Minimális havi- és órabér Kínában, Magyarországon és az Egyesült Államokban
Kína nem forgat kevesebb pénzt, mint az Egyesült Államok, s˝ot, mint ahogy korábban is említettem, a kereskedelmi forgalma egyedülálló a maga hatszáz milliárd dolláros értékével. A munkavállalók díjazásának kérdése jól mutatja, hogy Kína számára mindennél fontosabb jelenleg a versenyképesség fenntar-tása, vagyis a befektet˝ok bevonzása a munkavállalók életkörülményeinek ala-csony szinten tartásának árán.
A jöv˝oben mindenképpen javítandó e tendencia, Kínának be kellene látnia, hogy a munkabérek növelésével nem veszítenének profitot. Az Egyesült Ál-lamok életszínvonaláról általában pozitívan nyilatkozhatunk, azt sem állíthatja senki, hogy az USA nem lenne meghatározó szerepl˝oje a nemzetközi gazdasági közösségnek. A tengerentúli taktikát átvéve lehet, hogy Kína nem úgy élne a köztudatban, mint a kizsákmányoló rendszer etalonja, hanem egy haladó eszme képvisel˝oje, amelynek politikája mintául szolgálhat minden más, feltörekv˝o or-szág számára.