A kambriumi időben tenger borította a Voliny és Podólia nyugati részét, Kárpátok és Dobrudzsa mellék területeit. A többi terület szá-razföld volt. A Volinyi kambriumi tengerbe belekerültek az ukrán pajzs rombolódásának termékei, amelyekről a kristályos kőzetek darabjai tanúskodnak a Voliny kambriumi lerakódásaiban.
A tektonikus mozgások következtében a kora paleozoikumi ten-gerek méretei és mélysége váltakozott. A kambrium és ordovicium időszakok határán Ukrajna területének emelkedése ment végbe, amely később süllyedésbe ment és a tengerrel borított területek nö-vekedésbe. Ebben az időben Ukrajna keleti részén új, szerkezetek kezdtek kialakulni –– a Dnyeper-Donyeci és a Donyeci gyűrt terüle-tek. Jelentősen megnövekedett a tengervízzel borított terület a szi-lurban. A Voliny-Podóliai-tengerben mészkő, agyag és homok rakó-dott le trilobitákkal (háromkaréjú ősrákokkal), korallokkal, halakkal.
A devonban a transzgresszió nemcsak a nyugati, de a keleti terü-leteket is elfoglalta. Tengervíz borította a Dnyeper-Donyeci-mélye-dést és a Donyeci gyűrt területet. A tektonikus mozgások kihatással voltak a tengerek méretére és a szintváltozásra. Ezeken a területe-ken vulkanikus tevéterülete-kenység folyt. A meleg és száraz éghajlat előse-gítette a sók felhalmozódását. A szárazföldön, amely Ukrajna kö-zépső részét foglalta el, fejlett növényzettel rendelkezett és folyó-rendszerek nyomai maradtak fenn. A devon időszak természetföld-rajzi feltételei elősegítették kőolaj és különféle sók keletkezését.
A karbon időszakban a tengerek jelentős területet foglaltak el. A földkéreg hullámzó mozgása változtatta a tengerek medencéjének mélységét, a partvonalat és a lerakódások jellegét. Az ország na-gyobb részén nedves szubtrópusi éghajlat uralkodott, amely elősegí-tette változatos növényvilág elterjedését — lepidodendronok, zsur-lók, páfrányok, liánok stb. A folyók deltájában, tavak és lagúnák partjain tőzegmocsarak képződtek. A természetföldrajzi feltételek ideálisak voltak szén felhalmozódásához a Donyec-medencében és a Halics-Volinyi-mélyedésben.
A variszkuszi hegyképződési folyamat vége a perm időszakban előidézte a tengeri medencék csökkenését és a szárazföldi terület növekedését. Csak a Dnyeper-Donyeci-mélyedésben és a Donyeci
gyűrt területen maradtak sekély tengerek. Ukrajna többi részén al-földek és hátságok alakultak ki. Délen és délnyugaton, a Krímen, Dobrudzsán, és a Kárpátokon keresztül hegyvidékek húzódtak. Az éghajlat száraz és meleg volt, a permi időszak második felében ––
félsivatagi. A Dnyeper-Donyeci-mélyedés és a Donyeci gyűrt terület tavaiban és lagúnáiban só rakódott le. A perm időszak végén és a triász első felében jellemző a denudációs folyamatok erősödése kon-tinentális éghajlati feltételek között.
Ukrajna fejlődésének mezozoikumi szakaszára jellemzőek a transzgressziók, a szerves világ intenzív fejlődésével. A jura idő-szakban jelentős területeket foglaltak el a tengerek (Dnyeper-Do-nyeci- és Halics-Volinyi-mélyedések, Kárpátok, Krím), ahová a fo-lyók az Ukrán-pajzs málló kőzeteit hordták, a Donyeci gyűrt terület és a Voronyezsi gyűrt terület kőzetei mosódtak ki. A Fekete-tenger-melléki-mélyedésben és a Donyec-medencében intenzív vulkanikus tevékenység folyt.
A kréta időszak elején, az ősmasszívum területén szárazföldek húzódtak, amelyen mérsékelt éghajlat uralkodott. Később, a Kelet-Európai-ősmasszívum déli részének süllyedése következtében a ten-gerek területe növekedett és a cenománi időben majdnem az egész Ukrajna területét tengerek borították, ezért is tetemes a tektonikai süllyedésekben az üledékes takaró vastagsága. A krétai időszak má-sodik felének lágy és meleg éghajlata elősegítette a szerves világ intenzív fejlődését, növényzet megjelenését, amely az alapját adta a jelenleginek. A Kárpátok és a Krím területén tengerek voltak, ame-lyek mélysége váltakozott és ez segített üledékek felhalmozódásá-ban. A kréta időszak végére Ukrajna területének nagyobb része szá-razfölddé alakult át.
A kainozoikumban Ukrajna területe bonyolult geológiai átalaku-lásokon ment keresztül, jelentősen változtak a természetföldrajzi fel-tételek, amelyek előidézték a jelenkori adottságok kialakulását. A paleogén alatt Ukrajna területe többször is tengerekkel fedődött be.
A maximális transzgresszió a paleogén közepén volt, amikor a Ke-let-Európai-ősmasszívum déli részét tengerek borították, csak a Podóliai-hátság nyugati része és az Ukrán-pajzs egyes részei
emel-kedtek ki a tengerből. A kárpáti és krími geoszinklinálisok szintén tengervíz alatt voltak, intenzíven működtek a tektonikus mozgások.
A szubtrópusi jellegű éghajlati feltételek elősegítették barnaszén, kő-olaj, mangánérc, bauxit és foszforit keletkezését.
A neogén alatt aktív tektonikus mozgások mentek végbe az alpi hegyképződési folyamatokban, amelyek alatt a Kárpátok és a Krí-mi-hegység is keletkezett. A vulkanikus tevékenység eredményeként keletkezett az Ukrán-Kárpátok vulkanikus hegyvonulata. Tengeri medencék csak Ukrajna déli és délnyugati részén maradtak fenn, amelyeknek váltakozott a partvonala. Az éghajlati feltételek a neogén folyamán változtak szubtrópusiból mérsékeltre. A neogén üledékek-hez kapcsolódnak a kőolaj, földgáz, barnaszén, kálisó és építőanyag lelőhelyek.
Az antropogén paleográfiai feltételeit Ukrajna területén a száraz-föld uralkodása jellemzi, a száraz-földkéreg hullámzó mozgást végzett, vál-tozott a szintje a délen elhelyezkedő tenger medencéjének. Jellemző volt még a hideg éghajlat, Ukrajna északi részének eljegesedése, az erdők területének növekedése, a folyóvölgyek fejlődése, a földrajzi övezetek határainak változása és a maihoz hasonló természetvilág kialakulása.
Ezek között a feltételek között többnyire kontinentális üledékek keletkeztek –– lösz, alluviális, tavi, fluvio-glaciális. Ezért is az antropogén idei üledékek vastagsága nem nagy (10–20 m, helyen-ként 0–100m). Az üledékek vastagsága függ a földszerkezeti és a geomorfológiai feltételektől. A tektonikus mélyedésekben és az elő-hegységi süllyedékekben az üledékek vastagsága nagyobb, a kiemel-kedéseken kisebb.
Fontos szerepet játszott az antropogén idei üledékek kialakulásá-ban és felgyülemlésében a neotektonikus mozgások (300–500 m az ősmasszívumon, 800–1200 m a hegyvidékeken). Ezek a mozgások általában hullámzóak voltak.
A természetföldrajzi feltételekben nagy változások mentek végbe a pleisztocénben, amikor a Skandináv, Kola-félszigeti és Karéliai el-jegesedés elérte Ukrajna területét.
III. táblázat. Geokronológiai táblázat.
IDİ IDİSZAK KOR HEGYKÉPZİDÉS
HOLOCÉN NEGYEDIDİSZAK PLEISZTOCÉN
PLIOCÉN
NEOGÉN MIOCÉN
OLIGOCÉN EOCÉN KAINOZOIKUM HARMADIDİSZAK
PALEOGÉN
PALEOCÉN
ALPI
Késı
KRÉTA Kora
Késı Középsı JURA
Kora Késı Középsı
MEZOZOIKUM
TRIÁSZ
Kora
MEZOZOIKUMI
Késı PERM
Kora Késı KARBON
Kora
HERCINI (VARISZKUSZI)
Késı Középsı DEVON
Kora Késı SZILUR
Kora Késı Középsı ORDOVICUM
Kora Késı Középsı
FANEROZOIKUM PALEOZOIKUM
KAMBRIUM
Kora
KALEDÓNIAI
Vendi Új
Rifeikumi
Középsı
PROTEROZOIKUM
Kora
Késı Középsı KRIPTOZOIKUM (PREKAMBRIUM) ARCHAIKUM
Kora
BAJKÁLI
A Dnyeperi eljegesedés idején a gleccser széle elérte a Luck, Szlovecsnij, Zsitomir, Ruzsina, Pohrebiscse, Zsaskiv, Kamjanka, Verhnyednyiprovszk, Novi-Szanzsari, Hagyacs, Bilopile vonalat. A gleccser területén gleccser típusú domborzat terjedt el. Jelentős te-rületeket foglal el a fluvio-glaciális homok.
Ukrajna antropogén üledékeinek felépítésében fontos szerepet játszanak a lösz és löszszerű kőzetek, amelyek az erdőssztyeppei és sztyeppei övezetben, a folyóközökben, a folyóhátakon és a magas teraszokon majdnem összefüggő elterjedést mutatnak. A löszszerű üledékek vastagsága a hátságokon 2–3 méter, a tengermelléki alföld-ön 35–40 méter. A porhanyós, karbonátos kőzet szűrkés-sárga szí-nű, többnyire porszerű üledékekben „rejtett” talajok találhatók, ame-lyek több szintre feloszthatják őket. A löszszerű üledékeken formá-lódtak különböző típusú jelenidei termékeny talajok: szürke-erdei, csernozjom, gesztenyebarna stb. A löszszerű üledékek könnyen szét-mosódnak a folyóvízzel és szakadékokat, vízmosásokat, asszóvöl-gyeket képeznek. Az ülepedési folyamatok eredményeként jellem-zőek a löszmélyedések, tölcsérszerű lyukak stb. A löszszerű üledé-keket felhasználják tégla, cserép gyártásához, a talaj agyagosításá-hoz stb. A hegyvidékeken elterjedtek a delluviális, elluviális lerakó-dások. A folyóvölgyekben alluviális lerakódások, a tengerek partjain tengeri, limán-öböli, tavi, homokos-kagylós üledékek.