időszakban az éghajlatra jellemző volt a lehűlési és felmelegedési időszakok váltakozása. Ezért a domborzat kialakulásában nagy sze-repet játszottak a mállási folyamatok és a felszíni lefolyás.
A pliocén-antropogén időszakban Ukrajna ősmasszívum részén általános tektonikai felemelkedés kezdődött el. Ez előidézte a folyó-völgyek újramélyedését, a felszín általános eróziós tagolódását, amely hasonló a jelenlegihez.
Az antropogénben fontos felszínalakító tényező maradt az éghaj-lat. Az éghajlat általános változásai, az eljegesedési és eljegesedések közötti időszakok váltakozása változásokat idézett elő a Kelet-Euró-pai-síkság délnyugati részén. Ezzel van kapcsolatban Ukrajna terü-letének övezetes morfológiai szerkezete: glaciális és fluvioglaciális – – északon, eróziós-akkumulativ löszös a központi részen és délen.
Különösen nagy jelentősége van a domborzat fejlődésében, az antropogén időszakban Ukrajna területének eróziós feldarabolódá-sa, amely megmutatkozik a morfológiai szerkezetek, vidékek, szin-tek sajátosságaiban.
Ukrajna területének geomorfológiai szerkezete –– morfológiai szerkezetek, morfológiai domborzatalakok és antropogén dombor-zatformák összessége, amelyek szoros kapcsolatban vannak egy-mással.
A hosszú fejlődési folyamatok következtében Ukrajna síkvidéki részének felszínén különálló geomorfológiai szintek jöttek létre, ame-lyek különböznek keletkezésükkel, korukkal, szerkezetükkel: Dél-poliszjai, Podóliai, Bug-dnyeperi, Dnyeperi, Donyeci, Fekete-ten-germelléki.
A „geomorfológiai szintek” — a domborzat genetikai egységei, amelyeknek jellegzetes morfológiai szerkezete van. A szintek különál-ló lépcsőkből tevődnek össze, amelyek különböznek felépítésükben és alakjukban (morfológiájukkal). Mindegyik szint felépítésével, ma-gasságával, felszíni jelegükkel és daraboltságukkal, a mélyben leját-szódó neotektonikus mozgással, exogén folyamatokkal különböznek.
Egészében véve, Ukrajna ősmasszívumának különböző részei különböző időben keletkeztek és különböző fejlődési átalakuláson mentek keresztül.
A kiemelkedések jól megfigyelhetők Ukrajna hegyvidéki terüle-tein is. Az Ukrán-Kárpátokban négy, a hegyvidéki Krímen két szin-tet különbözszin-tetnek meg.
Ukrajna területén a következő morfológiai domborzatalakokat különböztetik meg: eróziós, akkumulatív, löszsíksági, glaciális és fluvioglaciális, denudációs, karsztos, eolikus, tengeri akkumulatív és abráziós.
Nagy szerepe van a domborzati formák kialakulásában a folyók-nak. A folyóvölgyek különböző típusai jellemzőek, amelyek mai képe a neogénben kezdett kialakulni, miután jelentős területek váltak szá-razföldé. A folyóvölgyek kialakulásának időtartama és a tektonikus folyamatok jellege előidézte a teraszszintek kialakulását. Ukrajna folyóinak többségére jellemzőek az akkumulatív teraszok. A hegyvi-dékeken, a Volinyi- és a Podóliai-hátságon, a Donyec-medencében szűk folyóvölgyek a jellemzők alapteraszokkal.
A löszös területek jellegzetes felszínformái a löszmélyutak, a lösz-szakadékok és a teknőszerű löszvölgyek. A löszlösz-szakadékok kialaku-lásában nemcsak természetes tényezők vettek részt, hanem közre-játszott az ember gazdasági tevékenysége is (erdőirtás, a lejtős terü-letek helytelen szántása, stb.). A legtöbb löszszakadékos terület a Dnyepermelléken, a Podóliai-, Donyeci- és a Volinyi-hátságon és a Középorosz-hátság délnyugati lejtőin található.
Nagy területeket foglalnak el a löszsíkságok az erdőssztyeppei és sztyeppei területeken. A löszsíkságok geomorfológiai sajátosságait szerkezeti elhelyezkedésük, a löszréteg vastagsága, az alatta elhe-lyezkedő réteg jellege és abszolút magassága határozza meg. A fo-lyóvölgyekben löszszakadékok terjedtek el, a folyóközi területeken pedig sztyeppei löszkutak és löszcirkuszok. A Fekete-tengermelléki-alföldön találhatók óriási méretű löszcirkuszok, amelyek átmérője több kilométer is lehet.
A glaciális és fluvioglaciális domborzatformák a Poliszján terjed-tek el, ahol megtalálhatók a morénasíkságok, a morénadombok és gerincek, a moréna-sandrok, a sandr-síkságok, a kamék és ózok.
Hosszú ideig tartó denudációs folyamatok denudációs síkságokat hoztak létre az alapkőzetek felszínén. A denudációs felszínformák
(a kristályos és üledékes alapkőzeteken) jellegzetesek az Azovmelléki-hátságon, a Podóliai-hátságon és a Donyeci-hátságon.
A karszt domborzatformák elterjedését az üledékes kőzettakaró összetétele és a beágyazódás sajátosságai határozzák meg. A Krími-hegységben és a Tovtrok vidékén mészkő lerakódásokon fejlődik, a Dnyesztermelléken –– mészüledékeken, a Kárpátokban és a Do-nyec-medencében –– gipszüledékeken, a Poliszján pedig írókréta üledékeken.
Az eolikus felszínformák a legnagyobb mértékben a Poliszján, a Dnyeper alsó szakaszának homokos területein, helyenként a folyók homokos teraszain.
A Fekete- és Azovi-tenger partvidékén abráziós és akkumulatív domborzatformák terjedtek el, ahol megtalálhatók a teraszok, a föld-nyelvek, a homokos kiemelkedések, a csuszamlások.
A jelenkori geomorfológiai folyamatoknak övezetes rendszere van.
Mindegyik természeti övezetben sajátságos geomorfológiai folyama-tok mennek végbe, amelyek intenzitása különböző. A vegyes-erdők övezetében jellemző az akkumuláció, az elmocsarasodás, a deflá-ció, részben a karszt és az erózió. Az erdőssztyeppei övezet jelleg-zetes felszínalakító folyamatai: a vízerózió, a csuszamlások, rész-ben a karszt. A sztyeppei övezetrész-ben jellemző a víz- és szélerózió, a szuffózió, részben a karszt. Az Ukrán-Kárpátokban különböző in-tenzitással mennek végbe az eróziós, a csuszamlásos, a kő- és sárfo-lyásos folyamatok, a mállás; a Krími-hegységben –– a karszt, a kő-és sárfolyásos folyamatok, az abrázió.
Jelentőse elterjedtek Ukrajna területén az antropogén felszínfor-mák, amelyeket az ember gazdasági tevékenysége hozott létre. Nagy változások mentek végbe a földművelés hatására. A felszántottság hatására, évente nagy területeken erősödik a vízerózió felszínalakító tevékenysége, löszszakadékok keletkeznek, a könnyen erodálódó területeken kimosódási, majd akkumulációs folyamatok jönnek lét-re. A meliorációs munkálatok keretében a Poliszján nagy területeket csapoltak le, ellenben a sztyeppei övezetben nagy területeket tettek tönkre a helytelen öntözéssel. A bányászat fejlődésével a Donyec-medencében és a Lviv-Volinyi-Donyec-medencében a felszínen
meddőhá-nyók jelentek meg, a Dnyepermelléken, Zsitomír, Zaporizsja és Dnyipropetrovszk megyékben, a külszíni bányászat következtében nagyterületű, mély földkatlanok keletkeztek. A hidrotechnikai épít-kezések előidézték a felszín változását –– víztározókat, gátrendsze-reket, csatornákat hoztak létre, amelynek következtében változott az eróziótalp, erősödtek az abráziós folyamatok. A vasutak és köz-utak építése közben töltéseket, árkokat, alagköz-utakat, mélyedéseket és kiemelkedéseket hoztak létre, a városok és falvak építésénél pedig a felszíni egyenetlenségeket eltüntették, betemették a löszszakadéko-kat és löszvölgyeket. Sok helyen a mai napig megmaradtak a háború alatt keletkezett bomba gödrök, a létrehozott árkok és töltések.
Kijevtől délre jó állapotban maradtak meg a Zmijevi (Fekete-tengermellék), a Dnyeszter vidékén pedig a Trojáni földsáncok –– a régmúlt történelemi idők különleges emlékei. Annak idején ezek ha-talmas, településvédelmi építmények voltak, amelyeket a vándor népek rajtaütései ellen emeltek. A földsáncok magassága elérte a 10 métert, szélessége a 8–10 m-t, felső tetőrészének szélessége 5–7 m, teljes hosszuk meghaladta a több száz kilométert.
Ukrajna több vidékén maradtak fenn földsáncok és hantok, ame-lyeket egyes lakott települések védelmére emeltek az ellenséges tá-madások ellen, például Volodimir-Volinszkban, Krilosz községben (Voliny), Sztratin községben, Rohatintól északra (Ivano-Frankivszk megye) és másutt is.
Ukrajna sztyeppei és erdőssztyeppei vidékein kunhalmok (kur-gánok) találhatók, amelyekben az archeológusok az ásatások során értékes történelmi és kulturális emlékeket találtak, amelyek az itt élt néptörzsek történelméről tanúskodnak.
A geomorfológiai körzetesítés –– meghatározni és tagolni Ukraj-na területét geomorfológiai körzetekre a szerkezetek genetikai, mor-fológiai, orográfiai és területi méretei alapján.
A morfogenetikai elv alapján Ukrajna területét geomorfológiai kör-zetekre, egységekre osztották fel. A legnagyobb területi egységek a geomorfológiai országok (ősmasszívumok és gyűrődéses területek). A geomorfológiai országok, a geomorfológiai szerkezet alapján tartomá-nyokra, a tartományok geomorfológiai vidékekre stb. tagolódnak.