geréhen egyeden egy sincs, inellyct nem ér-zék szült volna. V a n n a k , kik az ellenkezőt v i t a t j á k , de nem érdemes velük öszszeütköz-n i ; ő öszszeütköz-nekik egy hatodik érzőműszerük vaöszszeütköz-n, általános, színtelen lényeket látó, anyagta-lanokat tapintó, a' parancsolatnak sötétben, fénynél engedő. Ilogy az ember ollyasmit is tud képzelni, a' mit soha nem l á t o t t , éppen nem ellenkezik az én állításommal. Képzel-hetek én ugyan 16 láhu lovat; két orrn, egy szemű t e h e n e t , a' mit solia sem l á t t a m , de láttam l á b a t , szemet, orrt. Ezer és ezer dolgot lát az ember, és ezeket mind nagyít-hatja, kisebbítheti, egymással a' lógváltozőbb idomban öszszekötheti, keverheti, de új tár-g y o t , az érzékre nem h a t o t , elő nem terem-het. Teremtsünk például egy ollyan szörnyet,
„Magason , mint száz Ilim'alaja, áll egy ir-tóztató lófej, tarajos , szemek helyett borús hordókat tartó , mellyekből tokaji és somlai-téj csurog, szájából két mértföldnyi hosza-ságu nyelve csügg alá 's a' kaspi tengert fel-szörböléssel ijeszti. Nyaka t o l l a s , vékony m i n t a ' hattyúé, de félmértföldnyi hoszu, melle oroszláné, kezei emberkezek, irtóztató bő-szük, mellyekkel a' napot és holdat megfogja és zsebjébe teszi. Törzsöke egy vulkán, lá-bai a' gólyáéhoz hasonlók, de olly nagyok és
77
hos/.uk, hogy két lépéssel Portsmuthól U j -Yorkha ér 's a' tenger- bokáján csak két araszt-nyival ér fölebb." —
így a' legcsudásnbb teremtések születhet-nek az ember agyában, dc nem egycbkint, mint nagyítás, kisebbítés, sok idomkeverés által. Érzéken túli semi sincs benne. De hogy tárgyunkra viszszamenjünk, az érzékek által kiki gyűjt tapasztalást magának, mellybűl esmeret szármozik, és a ' rendbe szedett esme-retek tudományt tesznek. Tudományja tehát minden embernek v a n , t ö b b , kevesebb , ala-posabb , hijányosabb, egy vagy más nemű.
Az ember tapasztalása 's következőleg tudo-mányja is , nem hal el magával hanem azt mutatás, szó, irás által társainak 's a' követ-kező időkornak is átadhatja. A' mi tudomá-nyunk is ezer esztendők gyümölcse. A' ki valameliy tudományt egész kifejlődésében és kiterjedésében esmer, az tudományos ember.
Tudományos életnek pedig azon emberi éle-tet nevezhetjük, melly az esmeretek megszer-zésére ford/tatik. Es az nem ritkaság az em-berek között. Vannak ollyan férjfiak, kik a' tudományt olly édesnek t a l á l á k , hogy semi fárodozást, b a j t , veszélyt nem félnek annak pályáján, hogy mindenről felejtkezve, életü-ket csupán annak szentelik. Ezek emelik az-utan a' nemzetet tudományos dicsőségre,
il-lyenek által fénylik Angol-, Franczia- és Né-methon tudományos ege.
A' magyarok tudományos ege inost hajnal-lik. Mikor Európa latin nyelven tudóskodott, mi is jó elől valánk, most pedig mikor nem-zeti tudományosság diszlik és uralkodik, mi igen hatul baktatunk. Sőt jó sokáig állónk és néha nélia rákugrásttevénk. Valamiga' latin nyelv tökéletesen ki nem küszöböltetik tő-l ü n k , nem is tő-lesz bető-lőtő-lünk semmi is. A' mit tudunk latinul tudjuk. Száz ifjaink közül ol-vasa e kettő három magyarul irt történet köny-veket; számtudományt, földlcirást, törvénye-k e t , természeti tudományotörvénye-kat és a' többi ezen sorba tartozót. A' költést kivévén mclly tudományban tüntettük ki magunkat? Es ad-dig mig olly németek vagy latinok maradunk, ' nem is fogunk mi kitűnni, nem fogunk, mig c ' h e z hasonlókat olvasgatunk: ..A' pesti ma-gyar Muzeume' következendőket közli a' b . . .
német újság által." Felezni nem tartanánk soknak. — Hallgassuk meg ifjú tanulóink és kitanulóink és sok kitanultaink tudományos nyelvét és hasonlónak leljük egy ollyan öltö-zethez , mellynek alapja magyar és j ó , de a' gondatlanság minden körültünk és sok nem-körültünk lakó, élő és holt nemzetek öltöze-téből foltokat raka rá . épen mint az álarczo-zathoz, a' húshagyó keddi zsibajhoz illik.
Pc-79
dig a' magyarnak nein szokása az álarczosko-dás; szivet nyelven, lelket homlokán liordá a" régi magyar és részint hordja a' mostani is. — Nyelvűnk az idegen, különösen a' nyu-goti szagot ki nem állja; legfeljebb gyökere-ket (szógyökögyökere-ket) vehetünk a' társnépcktül.
H a a' kellemmel ömledező hangában (musiká-ban) egészen hamis fogás t é t e t i k , nem sért jobban fület, mint mikor gondatlanul
hányat-nak az idegen szavak nyelvünkbe "s a' helyett:
meg akart sérteni, de fel sein v e t t e m , ez mondatik: ledálni a k a r t , de én nem sahsu-ináltain.
Első dolog tehát, a' mint. több év olta kür-töltetik, hogy a' tanulás és tanítás eszközét, a1 nyelvet, önhirodalmáhn viszszahelyheztcí-síik, hogy ő forogjon ajakról a j a k r a , száj-ról szájra közöttünk. Estncreteinket ezután magyar nyelvre tegyük á t , tegyük át mások csineretoit, nyelvünk igy mivelődik. A' hol a' szokott nyelv nem elég, kérdezzük meg a' nyelvbölcselkedést, mint segíthetünk ar dol-gon. Azonban én azt mondhatom, hogy ha van az esmertem nyelvekben bölcselkedés vagy, a' szokott görög névvel élve, philoso-phia: akkor a' magyar annak törvényei sze-rint épült. Véges, határos azon föld, mellyel Árpád magas Ung mezején lelkében végig
pil-lanía, de végetlen inivelhetésii azon nyelv, mellyen beszélt.
A ' tudományok, mellyeket nyelvünkön elő kell adnunk, k é t f é l é k : természetiek és ter-mészet-tuliak. Azok valódi tudományok, tud-hatók; ezek vélemények, nem esmert tárgyak esmert minémüségének vitatása, nem tudha-tók. Amazok viszont kétfélék, szorosan ter-mészetiek , egyre létező testekéi; vagy csak kcpzcttudományok. Ezek viszont kétfélék, az egyikben kétkedés az e r é n y , a ' másikban az a' fő vétek. — Hogy a' természetiek a' va-lódi tudományok, a ' j ó z a n személyek 's az itt ott találkozó józan nép megcsmeré; n' kép-zettudományok is azonban, mint a' biráló ész dicső szülemenyi, teljes miveltetést érdemel-nek. A ' természetiekhez tartozik (kicsinyen kezdve) az ásványok, f ü v e k , állatok csme-retc, a' dolgok általános tulajdoninak, a' mun-kálkodó erőknek, millyen a' villany, magne-tismus ( i r á n y ) , visgálása, melly tudományt a ' görögök physikának neveznek mi talán ter-mésztan-nak mondhatnók; — a ' számtanítás, melly minden tárgyra alkalmaztatható, a' mé-rés tudománya (mértan), kicsinyben és ott is, hol billió me'rtfüldokkel foglalatoskodik, t . i . a' csillagvisgólásban; n'földleírás, a' mennyire az természetinek mondatik. A ' képzet tudo-mányok száma is jó nagy; legkedveltebbek:
81
a' történetek, a' földleírás, a" mennyire az a1
népek, erkölcseit, szokásait írja le, — a' köl-t é s , az ékesenszólás sköl-tb.
l)a talám ezek nem is szép szavak 'í Ah akkor bocsánatot kérek a' tiirüdelem fárosz-tásért, "s ezennel átugrom más tárgyakra.