47
nyelvünkben ha azt török anyagokkal kifol-toznék. A ' törököknek hónapneveik sincsenek ám roszszabbak, mint s z a t t y á n j o k , — pedig a' török szattyán, — az ám még a' szattyán!
— Alakiban abban dicsekedhetünk, hogy mi magyarok, keletiek, jobban tudtuk czifra-ságra használni a" latin, nyugoti, nyelvet, — m i n t a ' törökök, szinte keletiek, az arab, te-hát keleti, nyelvet. Oh illyesféliben mi nagy mesterek vagyunk. Nekünk van feldinarsalunk, az ozmanoknak van seraskierjek, nekünk van generálunk, azoknak van basájok, nekünk van óbesterünk, azoknak van agájok , — és a' többi. Nálunk van Januarius azoknál Mo-harrem ; — nálunk Februarius azoknál S a f a r ;
— nálunk Martins, azoknál ltebi cl evvel; — nálunk Április, azoknál: Rebi al achír; — nálunk Május, azoknál: Dsumadt el evvel; — nálunk Június, nálok: Dsumadi el achir; — nálunk: Julius, azoknál: lledscb; — nálunk:
Augustus, azoknál: Schabán; — nálunk Se-ptember, nálok: R a m a d á n ; — nálunk: Octo-b e r , nálok: Sevvál; — nálunk: NovemOcto-ber, nálok: Dsulkadé; — nálunk: December, ná-lok: Dsulhedse.
Jégre vezetni nekünk nem igen dolgunk, hanem jégre vezettetni, annál inkább. Fn az elsővel tartanék, ha a* török honapnevekrül egy pár szóval többet nem mondanék. Nálok
nem a' Janunríus a ' : Moliarreni, hanem esz-tendejük első hónapja , mellyet Kunoss elsőhónak mondana magyarul; esztendejük pe-dig, (az 1250-diki) május 9-ken 1834 kezdő-dött. így a' Moharrem az idén Május nágy részét tette. Ilanem igy kell zavarogni, mi-kor az esztendőt okosan nem tudjuk kezdeni.
Az ozmánoknak olly jogok volt nz 1250 esz-tendőhöz májusnak kilenczedikén fogni, mint nekünk az 1831-hez az ő 1249-dik évük Sá-bán hónapjában.
A ' görögök is , vagy inkább a' keleti ke-resztények használnak az emberiségnek, hogy szinte különbözőleg kezdik éveket. így leg-alább gyakoroltatják az övéiket a ' kivonás-ban, a' mieinket az öszveadásban; minthogy tizenkét nap különbség van a' mi 's az ő évök kezdete közt. Mikor az orosz p. o. olvassa;
,,A' navarini ütközet October 20-kán volt, 1827-ben" — mivel a ' dicsőségben az orosz flotta is részesült, tudni a k a r j a , inclly nap-ján eshetett az az ő évüknek. Ekkor kivo-násra készíti magát, és igy szól. „Tizen-kettőt huszbul marad nyolez" 's bölcsen meg-határozza, hogy á navarini csata az ő kulen-dárioma szerint october nyolezidikán vívaték ki. Mikor pedig az orosz évkönyvekben ol-vassuk. Paskewich oct. 7-kén (1827) vette be Erivánt, a' győzhetetlen persavárt, és
fe-49
j é t a' dicsőség borostyánaival ékesité, — akkor mi a' napszámban igen megcsalódnánk;
ha tizenkettőt nem adnánk a' mondott szám-hoz 's igy az october 19-két okosan ki nem találnák.
A ' széphangzásra is sokat t e s z , mikor az ember a' napszám kifejezésben fitogtathatva ösmereteit, öt hat különböző kalendáriomot öszvehord. Melly öszvehasonlithatlanul konog és peng e z , ha p. o. igy állana a' játékszin-czédulán: „Ma november vagy is zűzos vagy is tizenegyedhó 12-kén ( 1 8 3 4 ) , vagy az ó kalendáriom szerint october 31-kén, a' Sidók Marchesvána 10-kén (5594), a' H e g i r a l 2 5 0 dik évének, Hcdscb havának 11-dik napján, a'
653-dik olympiás 2-dik évének xx-dikán szabad királyi nemes Buda fővárosa színházá-ban elő adatik: Lumpaci vagabundus, v a g y : a húrom jó madár. Tüneményes vígjáték
énekekkel 3 felvonásban.
Vannak azonban, kik az atilát is egészen nem kivánják elől hátul kihánytatni, annál kevesebbé szeretik nz illyes kalendáriomi za-var-czifraságot. Ezeknek hihetőleg keresztül ment fejőkön az a' gondolat, hogy nem ár-tana az év kezdetének egy olly pontot kivá-lasztani , melly minden mivelt földi lakos cl-meszemeitül könnyen látbntó volna, és eléggé erős, hogy a' föld kerekségén minden
kalen-3 '
dárioniot egyességre vezetne. Illyen pontot pedig mindenek fölött a' nap menetele adhat-na. A' nap utján ugyan is három legkitű-nőbb pont v a n , mikor legmagasabban á l l , e's a' nyárt kezdi , mikor az egyenlitön átmegy 's napot éjt egyenlő hoszává tesz, és mikor logalantabb van, telet hozva. Ezen pontokon pedig a' nap körül belül inartius, június, se-ptember és december 21-kén v a n , ugy hogy az esztendő a' mondott napok akármellyikc'n kezdődhetnék.
I l a valaki megkérne , hogy ne resteljek a' szélbe beszélni 's mondjam e l , hol akarnám az esztendőt kezdetni, — én — kivált ha az egy kedves leány vagy szép lelkű aszszony volna, — megmondanám neki, hogy a' nap legalantibb állásánál, a' mi mintegy december 21-kén történik. Ha okát is kérdezné, szí-vesen szolgálnék tovább is 's azt. adnám fő o k u l , hogy ekkor csak tíz napnyi különbség volna a' nyugoti 's fölvett év kezdete között, í g y azután hét hónapnak lehetne harmincz napja, hatnak és a' szökő évben hétnek har-juinczegy.
Szép dolog az a' terv-csinálás; papiroson a' legnagyobb csatákat is könnyű megnyerni, a'Dbawalagiri csúcsot megmászhatni, — so-kaknak boldogítója lehotni, — de máskép van a' valóságos életken. — Hiszen én sem
51
irok á m , hogy elfogadtassák, hanem hogy teljen a' papiros; 's e' vágre elmondom még, micsoda neveket szántam a' hónapoknak. Mert én keresztelni jól t u d o k , mint Cuviernél bi-zonyítom, de a' mcllyrfil nem tudom hogy két vagy három koma fog e mellette vagy ellene szólani. —
A ' hónapnevek elkercsztelese'nel szinte a' nap járására 's az abbul eredő evszakaszokra vigyáznék. Azon hónapokat, inellyekben a1
t é l , tavasz, nyár és ősz kezdődik1, elnevez-ném tél- tavasz- nyár- és őszhónak. E ' sze-rint nálam december-télhő, martius - tavasz-h ó , junius - nyártavasz-hó , septeinber - ősztavasz-hő lenne, a' nielly neveket megjelelni és megtnrtani a' legnagyobb könnyűség.
A ' többi hónapokat elő- és utó-havaknak nevezném, 's igy a' négy fő hónap, a' négy elő- 's négy utéhévnl megadná az esztendő tizenkét havát, a' (még most nem igazi rend-ben) igy következőket. Télhő előhava, te'lhó, télhő utó h a v a ; — tavaszhó előhava, tavasz-hó, tavaszhó utóhava; — nyárhó előhava, nyárhó, nyárhó utóhava; — őszhő előhava, ószhó, őszhő utóhava. — De hogy a' hoszú nevek csinosbíttassanak, meg lehetne őket kurtítani 's igy mondani: telelő, tel/tó, tél-u t ó ; tavaszelő, tavaszhó, tavasztél-utó; — nyár-e l ő , nyárhó, nyárutó; ősznyár-elő, ősz hó, őszutó.
3 *
Ezen elnevezésekben sémi nehézség sem volna, ha az esztendő szinte az évszakaszok szerint volna elrendelve. Akkor a' télhó mint-egy a ' mostani december 21-kén kezdődve, nyúlnék Januarius 21-kéig; a' telelő pedig len-ne november 21-kétül december 20-káig, — a ' télutó Januarius 22-kétül taláiu februarius 20káig. A* nyárhó lenne junius 21kétül j u -lius 20-káig, a ' nyárelő inajus 20-kátul junius 20-káig, a ' nyárutó julius 21-kétül augustus talám 20-káig; és igy a ' többiekkel is.
A' mostani kalcndárioni szerint a' tél kez-dete, vagy is a' nap legalantibb állása ber 20-ku körül van, innét télhónok a' decem-bert kellene nevezni. így martius tavaszhó, junius nyárhó, September őszhó lenne.
Ha-nem valamint a' tél kezdetéből decemberre kevés esik, ugy decembert sem mondhatni igazán télhónak, mert januarius sokkal te-liebb , november eleje pedig még igen gyak-ran neiu teles, valamint februarius elején a' tavasz nem igen mutatkozik. Innét minthogy a' valóságos tcl/tó-nak (incllyet t. i. a' nap szerint vettünk föl) nagyobb része Januariusen esik, a' tavaszhónak aprilisra, a' nyárhónak juliusra, az őszhónak octoberrc, — innét
ja-nuarius lenne a' télhó, április a' tavaszhó, julius a' nyárhó, october az őszhó. Az egész esztendő havai pedig ezek: /é//«-Januarius,
53
fé/tf/o-februarius; — fncarze/o-martius, ta-t*máo-apriIis, tavaszutó-ma] us ; nyárelő-ju-nius, «yaráo-julius, nyárulo-augustus; őszelő-september, ossf/o-october, őszuto-november;
— íefefő-december.
U g y e soká tréfáltam? De tovább is fo-gok, mint az bizonyos, hogy ma őszutó 21-ke van. — Magamat és elnevezéseimet ajánlom!