Toldy Ferenc ( ‒ ) eddig ismeretlen, itt először közölt pályázati műbírálatát néhány más . századi egyetemi okmánnyal együtt, táján Báti Lászlótól, az Angol Tanszék akkori vezetőjétől kaptam kéziratgyűjteményem számára. Báti tanár úr ezeket öreg egyetemi íróasztalának rendezésekor találta. Toldy Ferenc műbírálatát Weber Antal körüli budapesti egyetemi bölcsészhallgató irodalmi pályamunkájáról írta. A böl-csészkari pályamű Kisfaludy Károly romantikus drámáját, az Irene-t elemzi, amely alap-vetően a hazafiságról szól, s először -ban jelent meg.
Az alábbiakban Toldy Ferenc bírálatát betűhív másolatban közlöm. A szépen formált bírálati szöveg – ellenőrzötten – Toldy saját kezétől származik. Az itt félkövérrel szedett sorokat Toldy kissé eltérő írásmóddal, de szintén maga jegyezte fel az iratra.1
---
. sz. . jul. . A M Kir. Tudomány-egyetem
Bölcsészeti Karhoz Toldy Ferenc R Tanár Jelentése
a M Irodalmi Szorgalmi díj ügyében
--- Jelentés
az -ki M. Irodalmi Szorgalomdíjról, a Tek. Bölcsészeti Karhoz.
A feladvány ez volt: Kivántatik Kisfaludy Károly „Iréne” című tragé-diájának szépészeti méltatása.
A határnapig, július -ig egy versenymunka érkezett, Weber Antal bölcsészetkari hallgatótól; fol. lap.
Bírálat.
Szerző komoly, beható figyelmet fordít e tragédia eszméje és fő jellemei magyarázatára; érzékkel, költői felfogással járul annak
szép-1. Toldy különféle kézírásait korabeli levelezése alapján ellenőriztem, lásd Pulszky Ferenchez (Fond VIII/ ) és Jókai Mórhoz (Fond V/ ) írott leveleit az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában.
ségei vizsgálatához, s feladatát egészben valóan, pár helyt meglepően oldja meg.
Nem hiányzanak tévedések sem. Tévedés e tragédiában a Végzetet szerepeltetni. A Végzet külső szükség: itt belső szükség működik: az Iréne ereje és célja közti aránytalanság. Ellentmondás midőn Mo-hammedet jellemrajzában szenvedély rabjának s egyszersmind szabad embernek állítja. Mohammed szerelme nem „valódi és mély”, hanem eszményi és erős: ezért áldozza fel annak tárgyát, midőn magát meg-csalatva látja. Benne nem érdekeknek hódoló honszerelem, hanem a szerelem által ideiglen háttérbe szorított dics- és hatalomvágy van raj-zolva. Zagán basánál ismét nem honszerelem és érdek (nagyravágyás) küzd: ő azért törekszik nagyvezírségre, mert hivatottnak érzi magát reá, s bízik magában hogy befolyásával, mint nagyvezír visszaterelendi Mohammedet a hódítói pályára: sem önérdek, sem honszerelem, ha-nem a török ha-nemzetnek akkor egyedűl igazolt hódító politika (sic) ve-zérli. Nagyobb szabású jellem, mint hogy „intrikus” legyen, minek Szerző mondja; neki nem kenyere a cselszövés, bár él cselekkel célja elérésére. Nem önérdek, hanem a cél erős akarása vezeti, midőn kato-nai lázadást indít, s nem rendeli alá ily önérdeknek hona javát: t. i. a lázadás ártatlan, mert hatalmában tartja. Nagy tévedés Irénéről állítani hogy midőn Leó előtt cselekvését megfejti, teszi azt, tudva hogy a fa-laknak füleik vannak: mintha így akarta volna Mohammedet titkáról értesíteni, és saját célját lehetetleníteni.
Előadásában hiányzik az egyszerűség; szereti a cifrát, a virágokat, a hasonlításokat ott is, hol azok nem világosították meg a tárgyat.
„A megadás karjába dől; a végzet haladó tengerárjának elé áll; gyö-kerestül kitépi gyermeki hűsége és szerelme virágait[?]) Hiányzik az előadás nyugalma (határtalanúl nemeslelkű, jellemóriás ec). Hiány-zik gyakran a kifejezés helyessége: (a nézőnek nem „szelleme” rázkó-dik meg; Mohammed nem „szellemileg” roskad le, hanem kedélye van leverve ec). Gyenge a dolgozatnak tisztaszéptani része is – de ily fiatal embertől korai volna e téren tisztázott fogalmakat várni.
Azonban e nemű tévedések és előadási hibák mellett is Szerző reményt költ hogy e mezőn egykor szerencsés lesz; dolgozatának jó oldalai is messze felülhaladják gyengéit, s azért ez a Tek. Kar jutal-mára méltónak ítéltetett.
Ma, Ngos Dr. Horvát Árpád úr Elnöklete alatt tartott colloqui-um után a ft díj Weber Antalnak kézbesíttetett.
Pest, júl. . . Horvát Árpád Toldy Ferenc
Weber Antalról, a díj nyerteséről ma sajnos csak annyit tudunk, amennyit az Egye-tem egykorú nyomtatott almanachjai elárulnak: az -es „téli tanfélévtől” kezdve, tehát az ‒ -es és az ‒ -as tanévben volt a Bölcsészkar beiratkozott hallgató-ja.2 Nem tűnik fel a korszak külföldi magyar egyetemjárásainak későbbi listáiban.3
Toldy bírálatát a fiatal pályatársnak szóló megbecsülés, komoly figyelem és műgond jellemzi, a bíráló tanár teljes odafordulása. Érdekesek Toldy saját, eredeti gondolatai Kisfaludy Károly drámájáról, annak értelmezéséről, megfigyelései magyar irodalomtör-téneti értékek. Toldy pályázati bírálata néhány évvel nevezetes magyar irodalomtörténe-tének első kiadása után született.4 Toldy bírálata nem egyszerűen a Weber Antal pálya-munkájában talált „tévedések” kiigazítása, ennél sokkal lényegesebb a Kisfaludy-dráma főhőseinek, azok jellemének, motívumainak, céljainak kritikai elemzése, ahogy láthatjuk pl. e mondatában: „Tévedés e tragédiában a Végzetet szerepeltetni. A Végzet külső szük-ség: itt belső szükség működik: az Iréne ereje és célja közti aránytalanság.”
Toldy az ‒ -es tanévben az Egyetem „Nagyságos Rectora” is volt, a következő tanévben pedig Prorectora. Hogy az ő részéről milyen kitüntetés volt Weber Antal pá-lyázatának beható értékelése, az is mutatja, hogy az Egyetem Almanachja az ‒ -es tanévben a következő címeivel, rangjaival és kitüntetéseivel mutatja be:
, bölcsészet és orvostudor, szemészmester, kir. tanácsos, a cs.
Lipót-rend lovagkeresztese, sz. Móric és Lázár olasz kir. rend tisztlovagja; az egyetemi könyvtár igazgatója, a magyar nyelvészet és irodalomtörténet ny. r.
tanára; a bölcsészeti kar volt dékánja, az országos közoktatási tanács belső, az orvosi karnak bekeblezett tagja; a m. kir. gymnásiumi tanárvizsgáló-bizottság elnöke; a magyar tud. Akadémia igazgató és rendes tagja; a budapesti kir. or-vosegylet s az orsz. középtanodai tanáregylet tiszt., a bécsi cs. és a milánói kir.
2. A M. Kir. Tudomány-Egyetem Almanachja MDCCCLXXI–LXXII-ről. Budán, Nyomatott a Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomdában, . .; A budapesti magyar királyi tudomány-egyetem almanachja MDCCCLXXII–LXXIII-ről. Budán, Nyomatott a Magyar Királyi Egyetemi Könyv-nyomdában, . . (ELTE Egyetemi Levéltára, Budapest). Az Almanachok a Wéber nevet hasz-nálják, ékezettel. ‒ Varga Júlia levéltárigazgató szíves tájékoztatása szerint az ELTE Egyetemi Levéltá-rában e korszakból a Bölcsészkarra vonatkozóan semmilyen eredeti forrás nem maradt fenn.
3. Nincs nyoma Webernek a külföldi peregrinációs diákok kimutatásaiban sem, tehát valószí-nűleg nem tanult tovább sem Bécsben vagy az Osztrák-Magyar Monarchia más egyetemein, sem Németországban vagy Olaszországban; neve a kolozsvári adatbázisban sem jelenik meg. Megkoc-káztatom, hogy bizonyítatlanul felvetem: nevét (fiaként? más rokonaként?) esetleg összekapcsol-hatjuk Weber Antal műépítészével ( – ), a korabeli Magyarország és később főként Buda-pest számos magán- és középületének a maga korában igen ismert nevű tervezőjével. Lásd A Pallas Nagy Lexikona, XVI. kötet. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., . – .
4. Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig. Rövid elő-adásban. Pest, Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdász, MDCCCLXIV–V. Toldy könyve legutoljára Szalai Anna szerkesztésében, az eredetitől lényeges módon eltérően, „a mai helyesírás szabályai szerint gondoz[va]” jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, -ben. (Idézet Szalai Annától: .)
tud. Akadémia, a berlini, drezdai, würzburgi, kolosvári, brassai és szebeni tu-dós társaságok lev., a magyar természettudományi és történelmi társulat tagja;
a magyar szépirodalmi intézet másod-elnöke, Pest város községi képviselője, s az egyetem ez i.[dei] Rectora.
A felsorolás végén ott találjuk a Rector lakását is: „Lipót-utca . sz.” [ma Váci utca]. Az / -as tanévben Toldy az Orsz. Közoktatási Tanács tudomány-egyetemi szakosztá-lyának elnöke is volt.5
A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig című munkájában ( – ) Toldy a következőket mondja az Irene-ről (itt az első kiadás alapján betűhí-ven közölve):
Annyival nemesben látjuk Kisfaludy tragédiai talentomát Irene szomorújáté-kában kifeselve, melyben a kétes becsű eszközzel erejét meghaladó cél felé tö-rekvő erény, bukásában is megdicsőül. A tisztán megalkotott magas-tragikum, a létegesen fejlődő cselekvény, szabatos szerkezet, szigorú lélektani indokolás, s éles jellemrajz, a nyúgodt fennség bélyegét viselő gazdag költői dictióval kapcso-latban – ennek helyenkénti lyrai áradozása, s a tökéletlen nyelv s gyarló verselés dacára is – e szomorújátékot az első rangú költői munkák közzé emeli.6
Dávidházi Péter nagyszabású Toldy-életrajzában a fentiekből idéz, a Toldynál szerep-lő „létegesen” szót azonban „lényegesen”-ként írva át.7 Miután a „léteges” szó a kortársi használatban „szerves”-t jelentett,8 Dávidházi e ponton ugyanakkor joggal jegyzi meg, hogy Toldy a magyar irodalmi szövegek esztétikai értékének „végső minősítéséhez a szervesség normáját tekintette leginkább mérvadónak.”9
A bírálat másik aláírása Horvát Árpádtól származik, aki a budapesti Tudományegye-temen az oklevéltan, illetve a történeti segédtudományok professzora volt. Toldy le-mondása után, -től -ig az Egyetemi Könyvtár igazgatója lett, utóbb az MTA levelező tagja. Neve leginkább Szendrey Júlia második férjeként maradt fenn.10
5. A budapesti magyar királyi tudomány-egyetem almanachja MDCCCLXXII–LXXIII-ről. . 6. Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig. Rövid elő-adásban. Pest, Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdász, MDCCCLXIV–V. .
7. Dávidházi Péter: Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet.
Budapest, Akadémiai Kiadó – Universitas Kiadó, . .
8. „Léteg, fn. (vt.) [= vegytan = kémia] vmely vegyülék lényege, essentiája; Léteg, léteges, Léte-gesít, l. Szerv, Szerves, Szervez.” Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára. Budapest, Franklin-Társulat, d. n. [ ]. Második rész, .
9. Dávidházi: Egy nemzeti tudomány születése. .
10. Károlyi Árpád: Emlékbeszéd Horvát Árpád l. tag fölött. A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Budapest, MTA, ; Kenyeres Ágnes (főszerk.):
Magyar életrajzi lexikon, I. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó, . .
Az itt közölt irat a budapesti Tudományegyetem egyetemtörténeti érdekessége, iroda-lomtörténeti relikvia. A bírálatban adott értékelés fontos pontokon egészíti ki a Toldy nagy magyar irodalomtörténetében Kisfaludy Irene-jéről írottakat. Közlése adalék Toldy Ferenc irodalomtörténetéhez, illetve apró hozzájárulás Dávidházi Péter magisztrális Toldy-monográfiájához – születésnapi ajándék gyanánt.