Alfréd von Tlrpltz : Erinnerungen. Leip- zig, Yerlag von K. F. Koehler. 1919. 526 1.
Tirpitz tengernagy 1919 április havában fejezte be emlékiratait, melyeknek kiadására, mint írja, hazafias aggodalmai késztették; a legendaköltés meghamisítja a történelmet s ennek a veszedelemnek az elhárításában ő is közre akart működni. Az emlékiratok jelentékeny része (1—203. 1.) a háború előtti dolgokkal foglalkozik. A következő feje
zetek a háború kitöréséről (204—249), a háború fő kérdéseiről (250—
297), a nyílt-tengeri flotta harcairól (298—339) szólnak s az ntolsó a tengeralatti harcot (340—386) ismerteti. A könyvhöz Tirpitznek a há
ború idejéből való levelei vannak csatolva és egy értekezése a német hajóépítésről.
A v ilá g h á b o r ú n a k leg lén y eg eseb b ré sz e a n é m e t te n g e r
a la t t j á r ó k h a r c a v o l t ; tu d ju k , h o g y ez o k o z ta A m e rik a c s a tla k o z á s á t az e n te n te h o z s e c s a tla k o z á s d ö n tö tte el a h á b o r ú s o r s á t ; a z t a z o n b a n n e m t u d ja a k ö zv élem én y , ho g y a te n g e r a la ttjá r ó n a s z á d v a ló b a n o ly a n fe g y v e r v o lt, m ely- ly e l N é m e to rsz á g m e g n y e rh e tte v o ln a a h á b o r ú t és ta lá n c sa k k is dolgokon m ú lt, h o g y v a ló b a n m eg n e m n y e rte .
T irp itz n e v e és á te n g e r a la tti h a r c e lv á la s z th a ta tla n e g y m á stó l a v ilá g szem ében ; a v a ló s á g p e d ig az, h o g y ezt a h a r c o t n e m T irp itz k e z d te és n e m ő ir á n y íto tta , h a az o n b an v a ló b a n az ő kezéb en le tt v o ln a a v ez etés : a h á b o r ú t ta lá n m eg is n y e r te v o ln a.
A t e n g e r a la tti h a r c te rv é v e l P o h l te n g e rn a g y , a te n g e ré sz e ti v e z é rk a r fő nöke á llo tt elő, leg elő szö r 1914 n o v em b er 7 - é n ; T irp itz ellen ezte, m e r t A n g lia b lo k á d já t »blöff«-nek t a r to tta . D ecem b er 15-ikén P o h l ú j r a s ü rg e tte a te n g e r a la tt
já r ó k h a r c á t ; T irp itz k ö zli h iv a ta lo s i r a t á t, m e ly b e n az e l
h a la s z tá s m e lle tt fo g la lt á llá s t. T irp itz ú g y v é le k e d e tt, ho g y e g y e lő re c sa k a T h em se to r k o la tá t k e lle n e b lo k á d a lá h e ly e z n i ; ezen a k is te r ü le te n fe lté tle n ü l m eg le h e tn e a k a d á ly o z n i m in d e n fo rg a lm a t, m íg h á az egész A n g liá t és Í r o rsz á g o t b lo k á ljá k , ehhez n em lesz elég a n é m e t te n g e r a l a t t já r ó k szám a. P o h l te n g e r n a g y az o n b an c s u p a h iú sá g b ó l az egész A n g liá t és Ír o rs z á g o t b lo k á ln i a k a r t a ; fe b r u á r 4-ikén
eg y s é ta h a jó z á s a lk a lm á v a l T irp itz tu d t a n é lk ü l m eg sze rez te a c sá sz á r h o z z á já ru lá s á t a te n g e r a la tti h arch o z. P o h l a z t a k a r ta , h o g y a v ilá g tö rté n e ti je le n tő sé g ű p ro k la m á c ió az ő a lá ír á s á v a l lá sso n n a p v ilá g o t. F e b r u á r 6 -ik án N é m e to rszág n a g y h ű h ó v a l k ih ird e tte , h o g y fe b r u á r 18-tól kezd v e m eg
s e m m isít m in d e n h a jó t, a m e ly A n g liá h o z közeledik.
A m e r ik a fe b ru á r 12-ikén tilta k o z o tt a te n g e r a la ttjá r ó k h a r c a ellen. B e th m a n n -H o llw e g k a n c e llá r e ttő l m e g ije d t s a te n g e ré sz e t v ez ető in ek tu d ta n é lk ü l r á v e tte a c s á s z á rt a te n g e r a la tti h a rc o k fe b r u á r 1 8 -ik ára te rv e z e tt m eg k ezd ésé
n e k e l h a l a s z t á s á r a ; eg y id e jű le g u ta s íto ttá k a te n g e r a la tt
já r ó k p a ra n c s n o k a it, h o g y a sem leg es h a jó k a t k ím é ljé k . A n é m e t k o rm á n y el v o lt r á sz á n v a , h o g y az a m e r ik a i je g y z é k re n a g y o n elő zék en y v á la s z t a d — s íg y is tö r t é n t f e b r u á r 17-ikén. K é t n a p p a l előbb a k a b in e tiro d a T irp itz tő l és a te n
g e ré sz e t p a ra n c s n o k á tó l fe le le te t k é r t a r r a a k é rd é sre , h o g y
»az ú j k e re sk e d e lm i h á b o r ú h a t h é t a l a t t e n g e d é k e n y sé g re fo g ja-e b ír n i A n g liá t« . A k é rd é s T irp itz n e k is, az a d m ir á lis o k n a k is sok fe jtö ré s t a d o t t ; n y ilv á n v a ló a n ta g a d ó v á la s z t a k a r ta k tő lü k k a p n i — s az ő á llá s fo g la lá s u k k a l a k a r t á k m e g o k o ln i a z t a tú ls á g o s elő zék en y ség et, m e ly e t A m e r ik á v a l szem b en ta n ú s íto tta k . C ap elle te n g e r n a g y n a k az v o lt a nézete, h o g y »ostoba k é rd é s re o sto b a fe le le t illik « s el is k ü ld té k a k a b in e tiro d á b a a k ö v etk ez ő v á l a s z t :
»Az á lla m titk á r és a tengerészeti vezérk ar főnöke m eg v an ró la győződve, hogy az líj kereskedelm i h arc m egkezdése u tá n h a t hónap m úlva A n g lia engedékenyebb lesz, feltéve, hogy sik e rü ln i fog m á r kezdettől fogva m inden oly h atalm i eszközt e n e rg ik u san érvényesíteni, am ely az ily hadviselésben hasz
n álh ató d
I l y elő zm én y ek u tá n in d u lt m eg a te n g e r a la tti h a r c , a leg sz e re n c sé tle n e b b fo rm á b a n . A n g lia k ö rn y é k é t h a d te r ü le t
n e k n y ilv á n íto ttá k a n é m e te k s ezzel A m e r ik á t fe liz g a ttá k ,
— v isz o n t a p a ra n c s n o k o k a t a sem leg es lobogó a l a t t h a la d ó h a jó k k ím é lé sé re u t a s íto ttá k s ezzel az egész a k c ió t h a t á s t a la n n á te tté k .
1915 m á ju s 7-ikén a L u sita n ia an g o l gőzöst, m e ly n a g y - m e n n y isé g ű m u n íc ió t is sz á llíto tt, eg y te n g e r a la ttjá r ó el- s ü ly e s z te tte ; sok u ta s a te n g e rb e fú lt. H o ss z a d a lm a s je g y z é k v á ltá s in d u lt m eg A m e r ik á v a l s a k a n c e llá r k ieszközölte, h o g y a c sá sz á r a n a g y an g o l h a jó k m e g tá m a d á s á t m e g til
to tta . E ttő l kezd v e a te n g e r a la ttjá r ó k h a r c a e g y e lő re á r t a l m a tla n v o lt az e lle n sé g re nézve. 1916 ta v a s z á n az e lle n té te k
a k a n c e llá r és T irp itz közö tt, k i m o s t m á r a te n g e r a la ttjá r ó k k ím é le tle n h a r c á t s ü rg e tte , m ég jo b b a n k iélese d te k , d e v é g re m á rc iu s 17-ikén a k a n c e llá rn a k s ik e r ü lt T irp itz e t m e g b u k ta t
41 n ia . 1916 m á rc iu s 24-én a »Sussex« f r a n c ia gőzös elsülyesz- té se u tá n az a m e r ik a i tilta k o z ó je g y z é k re N é m e to rsz á g m eg h u n y á sz k o d ó v á la s z t a d o tt, ső t m ég a z t is m e g p ró b á lta , hogy a m e g to rp e d ó z á st le ta g a d ja .
1917 e le jé n m ég is e lh a tá ro z ta m a g á t a n é m e t k o rm á n y a te n g e r a la tti h a r c k ím é le tle n fo ly ta tá s á ra . A h ad v ezető ség ú g y n y ila tk o z o tt, h o g y a h a d s e re g az 1917—1918-iki te le t m á r n e m b í r j a v é g ig h a rc o ln i, m in d e n t el k e lle tt t e h á t k ö v e tn i, h o g y A n g liá t 1917 őszén b é k é re k é n y sz e ríts é k . E z é r t in d u lt m eg 1917 fe b r u á r b a n a k ím é le tle n te n g e r a la tti h a rc , m ely A m e r ik á t az o n n a l b e le r á n to tta a h á b o rú b a .
A z o n b a n ez a h a r c 1917-ben m á r n em b iz to s íth a tta a n é m e te k g y ő ze lm é t m ég a k k o r sem , h a m o st m á r több te n g e r a la ttjá r ó h a jó ju k v o lt is, m in t 1916-ban. M e rt n e m a h a jó k sz á m a fontos, h a n e m az e ls ü ly e s z te tt h a jó té r m e n n y i
sége.
A te n g e ra la ttjá ró k eredm ényei, í r j a T irpitz, oly a rá n y ban h an y a tlo ttak , am ily arán y b an fokozódtak az ellenfél védelm i intézkedései. E zekre az intézkedésekre évek voltak szükségesek s ezeket az éveket biztosították az ellenség szám ára.
T e n g e ra la ttjá ró h a rc u n k a t csak egy bizonyos időközön belül n y erh ettü k volna m eg ; ezt az időpontot elm ulasztottuk, m ert féltü n k W ilsontól és sok at rem éltü n k tőle. A zokat a m egren
dítő szám okat, m elyek ezt bizonyítják, a h áború a la tt nem leh ete tt n y ilv án o sság ra hozni s ezt a k ö rü lm én y t a te n g e ra la tt
já ró h arc ellenzői jó l felhasználták ferdítéseikhez. A bizonyí
tékok töm egéből csak n éh án y té n y t akarok kiem elni. 1916 ta v a szán a k o rlátolt, te h á t elégtelen te n g e ra la ttjá ró h arcb an a sülyesztési szám naszádonkint és u ta n k in t 17.000 to n n a volt.
H a k o rlá tla n le tt volna a harc, ak k o r az 1917. év ta p a sz ta la ta i szerint a sülyesztési szám legalább három szor ek k o ra le tt volna.
T eh át 1916 tav asz án h ajó n k in t és u ta n k in t biztosan elértünk volna 51.000 to n n át. 1917 n y a rá n ugyanez az eredm ény 14.000, 1917 őszén pedig m á r csak 9000 to n n a v o l t ! 1916 tav aszán a következő költségvetési évre kétszázöt te n g e ra la ttjá ró h a jó t szám ítottunk, am elyek ré szin t szolgálatban, ré szin t épülőfélben, részin t kipróbálás a la tt v o lta k ...
Ebből k iszám íth atju k azt az eredm ényt, m elyet a te n g e r
a la ttjá ró k igazi h arcáv a l el k ellett v olna érni. Ig a z a t kell adn u n k az angoloknak abban, hogy nekik ak k o rib an el kellett volna veszíteniük a háborút, h a nekünk le tt volna b átorságunk ahhoz, hogy a h áb o ró t m egnyerjük. H a a te n g e ra la ttjá ró k 1916.
évi naplóiban lapozunk, látju k , hogy a p aran csn o k o k ra nézve m ily fájd alm as leh etett akkor a szemeik előtt elvonuló leggaz
dagabb, biztos zsákm ányt tovább engedni. Szembeszökő dolog, hogy m inden egyes úton öt-hatszorannyi eredm ényt érhettek volna el, m in t eg y évvel később.
A z eg y év i k é se d e lm e t az ellen ség te rm é sz e te s e n jó l fe l
h a s z n á lta a v éd e k ezé sre. T irp itz fel is s o ro lja a főbb v éd e lm i in té z k e d é s e k e t: a k e re sk e d e lm i h a jó k a t fe lfeg y v erezték 15.000 á g y ú v a l s az á g y ú k h o z k ik é p z e tt le g é n y sé g e t is a d ta k ;
a v e sz é ly e z te te tt v iz e k e t rendszeresen, ő riz té k n e m c sa k őr- h a jó k k a l, h a n e m re p ü lő g é p e k k e l is ; k é sz ü lé k e k e t sz e re z te k be, a m e ly e k je le z té k a te n g e r a la ttjá r ó k közeledését, a te n g e r a la ttjá r ó k ü ld ö zésé re ú j típ u s ú n a s z á d o k a t és c s a p d á k a t k é sz íte tte k , v íz i b o m b á k a t sze rez te k be ; h á ló k a t és a k n á k a t r a k ta k le. M in d e n n é l ta lá n m ég fo n to sab b v o lt, h o g y A m e r ik á b a n a h ajó é p ítő -te le p e it s z á m á t m e g h á r o m s z o ro z tá k ; lá z a s g y o rs a sá g g a l é p íte tté k a te h e r h a jó k a t és n a g y k é s z le te k e t h a lm o z ta k f e l ; k ife jle s z te tté k a te n g e r i h í r s z o l g á l a to t ; a h a jó té r fe lo s z tá s á t m o n o p o liz á ltá k és e g y sé g e s íte tté k ; a k e re sk e d e lm i h a jó k n a k h a d i k ís é r e te t sz e rv e z te k ,, a sem le
g e se k e t e g y re jo b b a n e lle n ő riz té k és v é g ü l a h a jó ik eg y ré s z é t e lv e tté k . M in d eze k k el a re n d s z a b á ly o k k a l e lé rte az e n te n te azt, h o g y a n é m e t te n g e r a la ttjá r ó m in t h a r c i eszköz 1917-ben m á r c sa k e g y ö tö d é t é r te a n n a k , a m it 1916-ban é r t. 1916 feb r u á r h a v á b a n a n é m e t te n g e r a la ttjá r ó k m ég o ly a n v e sz é ly e sek v o lta k az ellen ség k e re sk e d e lm i h a jó ira , m in t »a fa r k a s a n y á j r a nézve«. 1917-ben a z o n b a n m á r re n d e s h a r c o k a t k e l
le tt v ív n io k a k e re sk e d e lm i h a jó k k a l is. E g ész en te rm é sz e te s az is, h o g y A m e r ik a n e m tu d o tt v o ln a 1916-ban o ly ó riá s i s e re g e t á ts z á llíta n i E u ró p á b a , m in t 1917-ben, h a m á r 1916- b a n sz á m o ln ia k e lle tt v o ln a a t e n g e r a la tti tá m a d á s o k k a l, — ső t az sem bizonyos, h o g y 1916-ban e g y á lta lá n b e le b o c sá t
k o z o tt v o ln a-e a h á b o r ú b a ?
Azonban, í r ja T irpitz, még h a A m erik a 1916-ban éppen ú g y cselekedett volna is, m in t 1917-ben, m indenesetre jobb lett volna, h a egy évvel előbb jö tt volna, am ikor m i is jobb erőben voltunk m ég s a szövetségeseink is. Bizonyos, hogy A m erik a m indig tö rek e d ett volna a rra , hogy A n g lia abszolút vereségét elh árítsa . D e nem is ez volt a legfontosabb, hanem az, hogy 1916- b an a te n g e ra la ttjá ró k h a rc á v a l még m eg b írtu k volna akadályozni N ém etország abszolút leveretését. Az akk o ri és a későbbi ta p asz talato k szám bavételével állíth a tju k , hogy a ten g e ra la ttjá ró h arcn ak ] 916-ban eleinte h av i 700.000, de később valószínűleg h av i 1,000.000 to n n a elsülyesztése le tt v olna az e re d m é n y e ... E n n ek a h a tá sá ró l pedig a n n y it m ondhatok, hogy az angol v ilággazdaság és véderő ezáltal előidézett szétm orzsolása, az általán o s p o litik a i következm ényekre való te k in te t nélkül is, lényegesen és ta rtó s a n csökkentette volna a n y u g a ti fro n tu n k ra gyakorolt nyo m ást és nagyon m egnehezítette^ volna azt, hogy A m erik a oly n a g y erőfeszítéssel készülődjék a szárazföldi h a rc ra . A h a jó té m e k az a növekedése, m elyet az entente 1917- ben elért, egy évvel előbb szintén nem következhetett volna be, m ert az ú jo n n an a la p íto tt hajóépítőtelepek még nem m űköd
tek. B olondság volna tag ad n i, hogy a te n g e ra la ttjá ró h a rc ra vonatkozólag 1916 tav asz án k ia la k u lt vélem ényem ben is voltak bizonytalan tényezők, m elyek alkalm asak lehettek arra, hogy a végeredm ényt későbbre halasszák. De akkor m á r elég tap asz
ta la tu n k v o lt a n n a k a b elátására, hogy m inél tovább t a r t a háború, A m erik a an n ál veszedelmesebb rá n k nézve. 1916-ban m ár veszedelmesebb volt, m in t 1915-ben.
43 S z o m o rú e lé g té te le T irp itz n e k , h o g y az ő s z á m ítá s a it az an g o lo k u tó la g te lje s e n ig a z o ltá k . Íg y pl. a n a g y te k in té ly ű E conom ist 1918 sz e p te m b e r 7-iki s z á m á b a n ez ek et í r t a :
B á r akk o rib an a veszélyt csak kevesen ism erték fel, a h áb o rú elvesztéséhez nagyon közel já rtu n k , m e rt m egfeledkez
tü n k arról, hogy a ten g erek h a rc i u ra lm a értéktelen, h a n in csenek eszközeink a rra , hogy az u ra lm u n k a la tt levő te n g e rt k ih a s z n á lju k ... Az utolsó négy év a la tt a ném etek a háború m egnyeréséhez m egm érhetően közel já rta k . Ez nem 1918 ta v a szán volt, am ikor A n g lia és F ran ciao rszág h adseregei a ném e
tek ro h a m tá m a d ásai a la tt m eginogtak. 1917-ben volt ez, am ikor a helyzet a szárazföldön kedvezőnek látszott. A ném etek, ak ik et a Som m enál m egvertünk, visszam entek a H indenburg-vonalba és ny u g ato n védekezésre szorítkoztak. O roszország m ég tényező volt a háborúban. És 1917-nek a tav asz a m égis tényleg a leg
k ritik u sab b és leghalálosabb időpont volt, am elyet a háborít kezdete óta átéltü n k . R övid ideig úgy látszott, m in th a a flotta csütörtököt m ondott v olna s összeköttetéseinket, am elyektől m inden függött, áttörnék. Eta A n gliának és szövetségeseinek vesztesége kereskedelm i h ajó k b an ta rtó sa n an n y i m a ra d t volna, m in t am ennyi 1917 április, m áju s és jú n iu s h a v á b a n volt, akkor a ném etek még az ev vége előtt m egnyerték v olna a háborút.
A M orningpost is a z t í r t a 1918 o k tó b e r 3-iki sz á m á b an , h o g y a te n g e r a la tti h á b o r ú »a le g n ag y o b b v esz ed elem v o lt, a m e ly ezt az o rsz á g o t v a la h a fe n y eg ette« és h o g y k e m én y m u n k á v a l s ik e r ü lt c s a k N é m e to rsz á g tó l e lra g a d n i a győzel
m e t »éppen a k k o r, a m ik o r m á r c sa k n e m k éz zelfo g h a tó volt«
a n é m e te k re nézve. C hiozza-M oney an g o l k ép v iselő 1918 n o v e m b e r 18-ikán íg y n y ila tk o z o tt p a r la m e n ti b e s z é d é b e n :
1917 á p rilis h av á b an a ném et te n g e ra la ttjá ró k sik ere oly nag y volt, hogy A n g lia kilenc hónap a la tt tö n k rem en t volna, h a a p u sz títá st a ném etek ilyen tem póban fo ly ta th a ttá k volna.
A n é m e te k a z o n b a n e lk ö v e tté k a z t a v ég z etes h ib á t, h o g y leg erő seb b fe g y v e rü k a lk a lm a z á s á v a l — elk é ste k . E z é rt n em g y őztek. É s h o g y az elk ép z elh ető le g ro ssz ab b b é k é t k a p tá k , a z t is m a g u k o k o z tá k azzal, h o g y m e g v á r tá k n e m c sa k fizikai, de le lk i e rő ik n e k is a te lje s összeo m lását.
»A vilá g történelem b en K arth á g ó óta p éld átlan tévedés- nek« m o n d ja T irp itz a z t a g o n d o lato t, h o g y a d e m o k ra tá k N é m e to rsz á g o t az ellen sé g k én y e -k e d v é n e k k ész ek v o lta k k i
te n n i. O k tó b er 27-ikén eg y lev élb en , m e ly e t M ik s a b a d e n i h erceg h ez, a k a n c e llá rh o z in té z e tt, a k ö v e tk e z ő k e t f e jti k i :
A zt a p o litik ai m ódszert, m elyet A n g liáv al és A m erikával szemben a h áború elő tt és főként a h áb o rú b an követtünk, alap já b a n elhibázottnak tarto m . O lyan felfogásokat tételeztünk fel, am elyek m ibennünk m egvoltak, de m ásokban nem. E m ódszer
ben látom én a m ostani h áború és m ai helyzetünk leglényege
sebb okainak egyikét. Az angoloknak és am erik aiak n ak ra ffin ált p o litik ai okossággal és a legszívósabb következetességgel k itű zött célja N ém etország m egsem m isítése volt, hogy
kapitaliz-m usuk v iláguralkapitaliz-m ához ^vvel is közelebb jussanak. Csak erőink
nek és különösen k ita rtá su n k n a k k im u ta tá sá v a l k elth ettü k fel bennük azt a benyom ást, hogy ez a vállalkozásuk nem lesz jőve delmező és csak ezzel é rh ettü n k v olna el tű rh ető békefeltéte
leket. A m in d u n ta la n m egism ételt nyilvános békeajánlatok a m i részü n k rő l m ódszerbeli h ibák voltak. W ilson m inden békelépé
sü n k u tá n fokozta követeléseit. Nem é rte ttü k meg, hogy hidegen szám ító zsarolókkal állunk szemben. Békeszólam aik és népbol
dogító fejtegetéseik becsületesek, de ezeket n aiv m ódon csak a s a já t népeikre é r t i k ; ezenkívül a r r a is szám ítanak e szóla
m okkal, hogy népünk p o litik ailag teljesen tájékozatlan.
Utolsó béke- és fegyverszüneti a já n la tu n k ra , m elynek elő
zékenysége m á r a n n y it jelen tett, hogy N ém etország lemond n ag y h a ta lm i állásáról, W ilson érdem ben azzal válaszolt, hogy legelőször is teljesen harcképtelenné tételü n k et követelte.
N agyon jól tu d ja , hogy a te n g e ra la ttjá ró h arc beszüntetése N ém etországra nézve m inden esetleges további ellenállást lehe
tetlen n é tesz. A te n g e ra la ttjá ró h arc m ai és jövendő jelentőségé
vel, m in t C hurchill beszéde m u ta tja , az ellenségs táb o rb a n te l
jesen tisztáb an v a n n a k ; a te n g e ra la ttjá ró h arc beszüntetése W ilson jegyzékének a m agva, m elyet az erkölcsi felháborodás pátoszába burkolnak. M ivel ez a felháborodás a ten g eri h a rc ra korláto zv a nagyon is átlátszó volna, a további b u rk o lato t a hadsereg re szórt szem érm etlen rá g a lm a k n a k kell szolgáltatniok.
Ezzel egyszersm ind em bereinek győzelm i m ám o rát és dühét is a végsőkig felkorbácsolja. Bizonyos, hogy ezt nem tenné, h a velünk azu tán ném i kím élettel a k a rn a bánni. E nnek az ellen
kezője fog bekövetkezni, te k in te t nélkül a k ézalatti ígéretekre.
Ez u tóbbiak p o litik u s zsaroló fogások.
W ilson válasza azt is bizonyítja, hogy tévedés volt fe lté te
lezni, hogy az entente m ajd m egteszi nekünk azt a szívességet, hogy azonnal fegyverszünetet ad olyan feltételekkel, m elyek lehetővé teszik* hogy seregünket és h a tá ra in k a t védelm i á lla p o t b a helyezhessük a r r a az esetre, h a a b ék é tá rg y alá s m eg
hiúsulna.
Csak eg y eszközünk m a ra d t a rra , hogy jobb feltételeket érhessünk el, v ag y éppen hogy a ném etség fe n n m a rad á sát biz
to síth a ssu k : fel kell hív n u n k az egész népet becsületünk és létü n k legelszántabb védelm ezésére s e felh ív ást azonnal oly cselekvésnek kell követnie, m ely se befelé, se kifelé nem engedi m eg a legcsekélyebb kétséget sem az irá n t, hogy m egvan ben
n ü n k az akarat. Ez az e ljá rá s helyes m ég ak k o r is, h a m ég m ost is h ajlan d ó k v ag y u n k is előzékenyen válaszolni. H a ez u tó b b it cselekesszük, akkor term észetesen abban a veszélyben forgunk, hogy sem az ellenség nem hisz kom olyságunkban, sem m i m agunk. B ecsületérzésünknek és erkölcsi felfogásunknak hazu l
ró l k iin d u lt h a n y a tlá sa a h a d tá p te rü le te n á t k isziv árg o tt m ár a h arcv o n alb a is. A csapatok nem b írn ak többé h ely tálln i és harcolni, h a nagyon is világosan látják,^ hogy otthon m indenről lem ondanak. M iért harcoljon a legénység, hogyan tartsák^ fenn a tisztek a csapatok erkölcsi á lla p o tá t ? E z ily körülm ények között lehetetlenség.
E rő sítsü k m eg n y u g a ti fro n tu n k a t m inden rendelkezésre álló csap attal, az országban a ren d fe n n ta rtá s á ra a lak ítsu n k p o lg ári zászlóaljakat, kím életlenül folytassuk a te n g e ra la tti harcot, m elynek h a tá s a nagyon sokkal erősebb volt, m int nálu n k hiszik. H a tn i k ell a legénység h a n g u la tá ra m inden elképzelhető eszközzel, a tisztek és a legénység egyenlő élelmezésével s az
45 állam szervezet ú tjá n a legteljesebb m értékben fel kell világo
sítan i a népet, hogy g y ak o rla tilag m iről van szó. M inden ném et
nek meg kell értenie, hogy ellenkező esetben népünk an n y ira lesülyed, hogy ellenségeinknek bér-rabszolgája lesz.
H ogy ezt m ind m egtehessük, ahhoz m ú lh a ta tla n u l szük
séges a d ik tá to ri hatalom , am in t ezt ellenségeink a m i e ljá rá sun k k al teljes ellentétben m egcselekedtek. T eljesen m indegy, hogy ezt a h a ta lm a t m elyik hazai p á r t gyakorolja, — csak egyes-egyedül a külső ellenség ellen h asz n álja fel h atalm át.
R öptében előadva, ezek az én éveken á t m egfontolt néze
teim , am elyeknek sovinizm ushoz, annexiós törekvésekhez vagy a békeszükségesség m eg nem értéséhez sem m i közük s in c s e n ; csak a r r a gondolok, hogy a legsúlyosabb veszélyből hogyan m entsük m eg népünket. T alán nem sik erü l ez íg y se. De m in denesetre ezen az úton látom a sik er egyetlen lehetőségét, — a m ásik ú t egész bizonyosan a szégyenteljes b ukásba visz ben
nünket.
O k tó b er 17-ikén, a m ik o r T irp itz e le v e le t í r t a , a k o rm á n y ta g ja in a k többsége m ég a m e lle tt v o lt, h o g y » fe g y v erre l a kézben« k e ll tá r g y a ln i. 19-ikén az o n b an S c h e id e m a n n k e r e k e d e tt fe lü l s a k o rm á n y e lh a tá ro z ta , h o g y kész a fe g y v e r le té te lé n e k á r á n is tá r g y a ln i. O k tó b er 30-ikán T irp itz , m in t a
» h aza-p árt« elnöke, m ég eg y le v e le t í r t M ik s a h e r c e g n e k ; ré sz le te se n m a g y a r á z g a tja a k o rm á n y fe jé n e k , h o g y n e m c sa k k a to n a i, h a n e m p o litik a i v is s z a v o n u lá s n á l is m eg k e ll id ő n k é n t á lln i és e g y k issé v e re k e d n i kell, m e r t k ü lö n b e n m e g se m m isítik a v issz a v o n u ló felet. N a g y o n fig y ele m re
m éltó T irp itz n e k a követk ező fe lfo g ása :
E llenségeink m ost nem csupán győzelm i m ám orban úsz
n ak , hanem népeik azt is érzik, hogy az évek óta sóvárgott békéhez, áldozataiknak és szenvedéseiknek a végéhez egészen közel ju to tta k . E rre a p o n tra feszül a nag y tö m egeknek'm inden idege. H a az ellenség követelőzése következtében m ost poli
tik a ila g az »Állj ! Szembe az ellen sé g g el!« állá sp o n tjá ra helyez
kedünk, egész világos elszántsággal még egyszer m egm u tatju k az ellenségnek fo g a in k a t s követeléseit elfogadhatatlanoknak n y ilv á n ítju k , — ak k o r annak, hogy egyszerre m egint foly tatn i k ell a harcot, a legnagyobb pszichológiai h a tá sa lesz. Az ellen
ség töm egein, m elyek a h arcb a m ár b elefáradtak, a re tte n tő csalódás érzése lesz ú r r á és igen n ag y erők fognak érvényesülni abban az irányban, hogy a korm ányokat feltételeik enyhítésére b írjá k . K apcsolatban fro n tu n k n a k növekvő hősies ellenállásá
val és a bolsevizm ustó! való nagyon m egokolt félelemmel, —■
a ném etségnek ily m a g a ta rtá sa az egyetlen mód a rra , hogy elviselhető békefeítételeket kapjunk.
E lm é le tile g k é ts é g te le n ü l ig a z a v a n T irp itz n e k : m in d ez íg y l e t t v o ln a, ha e g y á lta lá n leh etsé g es l e t t v o ln a ezt a ta k t i k á t k ö v e tn i. E h h e z az o n b an az k e lle tt v o ln a, a m i m á r n em v o lt m eg: nép, a m e ly b e n v a n m ég e n e rg ia , és h ad se reg , a m e ly e t m ég le h e t h a r c b a v in n i. A z ese m é n y ek m e g m u ta t
tá k , ho g y se a n é m e t nép, se a n é m e t h a d s e re g n em le tt v o ln a m á r k ép e s a T irp itz -fé le okos v iss z a v o n u lá s v ég re
tá k , ho g y se a n é m e t nép, se a n é m e t h a d s e re g n em le tt v o ln a m á r k ép e s a T irp itz -fé le okos v iss z a v o n u lá s v ég re