• Nem Talált Eredményt

r‘ General dér Infanterle Alfréd Krausz:

Dle Ursachen nnserer Nlederlage. Erinne- rnngen und Urtelle aus dem Weltkrleg.

I. F. Lehmanns Verlag, München. 1920.

Krausz tábornok, aki a háború kezdetekor Szerbia ellen harcolt, majd Jenő főherceg vezérkari főnöke, végül pedig Bukovinában és Ukrániában egy hadseregcsoport parancsnoka lett, emlékirataiban, melyeket 1920 január havában fejezett be, nem annyira harctéri élmé­

nyeit adja elő, mint inkább magyarázatokkal szolgál, melyeknek poli­

tikai jelentősége szinte mérhetetlen. Könyvében előrebocsájt egy nagyon komoly tanulmányt (9—54) a politika és a háború összefüggéséről, majd (55—85) a monarchia belső viszonyait és (86—112) a harci előkészüle­

teket ismerteti. A középponti hatalmak hadműveleti terveit (118—139) nemcsak előadja, de meghiúsulásukat is megmagyarázza. A szerbiai 1914. évi hadjárat (140—168), Jenő főherceg harcai (169—209) s a flitschi áttörés (217—252) leírása után bukovinai és ukrániai dolgokról beszél, majd visszatér főtémájára, a politika és a hadviselés kapcsolataira, abból a szempontból, hogy hogyan befolyásolta a politika a had­

viselést a harcok alatt. A könyvhöz egy elméleti tanulmányt is csatolt, függelék gyanánt, a szerző ezzel a cím m el: »A földrajzi viszonyok befolyása a Szerbia elleni oflenzivára*.

K ra u s z tá b o rn o k k ö n y v é n e k m á r a bevezetéséb en is a z t a k é r d é s t k ez d i fe jte g e tn i, h o g y k i felelős a h á b o r ú elv esz­

té s é é rt és a z é rt a v é g h e te tle n n y o m o rú s á g é rt, m e ly e t a h á ­ b o rú elv esz tése z ú d íto tt r á n k ?

Az értelm etlen düh m indenekelőtt bűnösök u tá n k u ta t, írja . Az, hogy a vereség u tá n oly g y a k ra n h a llh a tju k ezt a k iá l­

tá s t : »A rulás !«, hogy á ru ló t k u ta tn a k s keresik a bűnösöket,, m ind term észetes következm énye a túlságos izgalom nak. E zt a jelenséget nem lehet csodálni a m in d ig ítélőképesség nélküli töm egnél, m ely különösen ilyen izg ato tt állapotában a leg­

értelm etlenebb jelsza v ak at is könnyen követi és azoknak áldo­

zatául esik. A ggasztóbb jelenség azonban, hogy azok az em be­

rek, ak ik egy nép vezetőivé felto lják m ag u k at s akiknek azon a b átorságon kívül, hogy ily nehéz időkben vezetni a k a rn ak , az átlag o t felülm úló tisz ta ítélőképességre volna szükségük, a nép­

nek m egvetésre m éltó á m ítá sá v a l ö n m agukat bemocskoló m ódon űzik a bűnösök u tá n i h ajszát, ahelyett, hogy a népet az önm egism erés oly nehezen m egtalálható ú tjá r a vezetnék. E gye­

dül csak ezen az úton ju th a tu n k közelebb a jövőhöz ! A tö rté n ­ teken civakodni s a tö rtén tek m ia tt egym ást ócsárolni h iá b a ­ való dolog, ezzel a bajok elviselését csak m ég nehezebbé tesszük.

79 K ra u s z tá b o rn o k s z e rin t m in d n y á ja n o k a i v a g y u n k a h á b o r ú elvesztésén ek , m e r t h a m in d e n k i m e g te tte v o ln a a m a g a k ö te le ssé g é t az összességgel szem ben, a k k o r n em le h e ­ t e t t v o ln a a h á b d r ú t elv esz ten i. A legfőbb ok az v o lt, h o g y a p o lg á ri k ö telesség e k te lje s íté s e n em v o lt k ifo g á s ta la n ; a p o lg á ri e ré n y e k h iá n y a v o lt a f o r rá s a m in d e n b a jn a k a n ém e­

te k n é l is, n á lu n k is, s ő t e z é rt n em v o lta k n a g y e m b e re in k se, se n e k ü n k , se a n é m e te k n e k . E tö rtén e le m filo z ó fiai á llá s p o n t­

j á t csa k je lz i K ra u s z tá b o rn o k s az elm életb ő l h a m a r á tté r a g y a k o r la tra . A h a d s e re g n e k és v ez ető in ek is ré s z ü k v a n a v ereség b e n , ezt e lism e ri, de n em v á lla lja , h o g y csu p á n ő k e t te rh e li a felelősség. N a g y o n érd ek es a z a vélem énye*

h o g y a m in t a h á b o rú n em jö n lé tre m á ró l h o ln a p ra , h a n e m c sa k bizonyos szü k sé g sz erű elő zm én y ek u tá n , ú g y a győze­

le m v a g y a v e re sé g o k a it sem c su p á n m a g á b a n a h á b o rú tö rté n e té b e n , h a n e m m á r a h á b o r ú elő zm én y eib en is k e ll k e re s n ü n k . M eg v a n r ó la győződve, h o g y m in d e n , a m i tö r ­ té n ik , e lk e rü lh e te tle n szükségesség, — te rm é sz e ti tö rv é n y e k ­ n e k a k ö v etk ez m én y e. E z t az o n b an n em ú g y é r ti a tá b o rn o k , m in th a c su p á n a h a ta lm i c so p o rto s u lá st k e lle n e n é z n ü n k s abb ó l íté lv e jo g u n k v o ln a m e g á lla p íta n i, h o g y a h á b o r ú m á r k e z d e ttő l fo g v a e lv e s z te ttn e k v o lt te k in th e tő , m e r t az elle n ­ ség tú ls ú ly b a n v o lt és v ele szem ben n em le h e te tt győ zn ü n k . É p p e n ellenkezőleg, K ra u s z tá b o rn o k n a k az a vélem énye^

h o g y a h á b o r ú t n em az ellen sé g tú ls ú ly a m ia tt, h a n e m k i­

z á ró la g belső b a ja in k és s a j á t h ib á in k m ia tt v e s z te ttü k el.

A h á b o r ú t te lje se n e lh ib á z o tt p o litik a o k o zta és oly id ő p o n t­

b a n k e z d tü n k b ele a h á b o rú b a , a m ik o r k a to n a i szem p o n tb ó l re n d k ív ü l k e d v e z ő tle n h e ly z e tb e n v o ltu n k .

A csaló d á so k ho sszú s o ro z a tá t a v a ló sá g o s h e ly z e t fel n e m ism erése o k o zta : az erő, a m e lly e l a k ö zp o n ti h a ta lm a k b e le m e n te k a h á b o rú b a , p o litik a ila g is, k a to n a ila g is cseké­

ly eb b vo lt, m in t g o n d o lták . A leg n ag y o b b b a j K ra u s z s z e rin t az v o lt, h o g y a n é m e t egység n a g y o n g y en g e lá b o n á llo tt.

1870 ó ta m in d e n k i c sa k m a g a s z ta lta ezt az egység et, de ho g y v a ló sá g g a l lé tre jö tt-e , v a ló sá g g a l s z ilá rd u lt-e és k iá llja -e a

tű z p ró b á t, a z t n e m f i r t a t t a sen k i.

K ra u s z tá b o rn o k o t n em té v e s z te tte m eg az 1870 ó ta fo ly ­ to n h a n g o z ta to tt »ném et egység« c h im a e rá ja , — ő n a g y o n jó l is m e rte a p ro te s tá n s és a k a to lik u s , az ész ak i és a d é li n ém et, a poro sz és a b a jo r eg y m ás i r á n t é r z e tt e lle n ­ szen v ét, ső t g y ű lö le té t, tu d ta , h o g y az ig a z i n em ze ti érzés a n é m e tb ő l jo b b a n h iá n y z ik , m in t E u r ó p a b á rm e ly máfe n ép é­

ből és leg fő k é p p en ezzel m a g y a rá z z a a k ö zp o n ti h a ta lm a k b u k á s á t. M ivel K r a u s z n é m e t n em ze ti érzése m in d e n k é ts é ­ g en fe lü l á ll, tő le b íz v á s t e lfo g a d h a tju k a n n a k a m a g y a r á ­

z a tá t is, h o g y a m a g y a r és a b o lg á r szövetségesi t á r s m ié rt h id e g ü lt el a n n y ir a a n é m e te k tő l í K ö n y v é n e k 59—60. la p ­ já n a k ö v e tk e z ő k e t o lv a s s u k :

A h áb o rú a la tt ném et p aran csn o k ság a la tt is voltam és m eg kell vallanom , hogy sem azelőtt, sem azóta nem szolgáltam objektíve jobb és kellemesebb viszonyok között. A tá rg y i dol­

gokban világosságot és határo zo ttság o t, személyi dolgokban a legnagyobb szeretetrem éltóságot és teljes előzékenységet ta p a sz ta lta m s attó l a p illa n attó l kezdve, am in t m egszereztem a bizalm ukat, szabad kezet engedtek nekem. De az egyes ese­

tekben szám talanszor tap asz talta m súrlódásokat s az alsóbb parancsnokságok és csapatok kím életlenségével és fölényeske­

désével szemben g y a k ra n a legnagyobb ö n u ralo m ra és önm ér­

sékletre volt szükség, hogy a sú rló d áso k at kiegyenlíthessem . Íg y tö rtén t, hogy m ég a ném etjeink is, ak ik ugyanazon néphez tarto z ta k , sokszor ellenszenvvel és elkeseredéssel v oltak eltelve a ném etekkel szemben ; ezt a jelenséget én m in t ném et m élyen fá jla ltam . M ikor a T agliam ento-m enti harcokban h adsereg­

csoportom egyik h ad o sztályparancsnokánál künn voltam a fro n to n , ez a hadosztályparancsnok panaszkodott, hogy a ném et csapatok és alsóbb kötelékek kím életlenek, durvák, önzők, a szö­

vetségesekre eg y á lta lá n sem m i te k in te tte l nincsenek s em ellett hencegő és sértő m a g a ta rtá s t ta n ú síta n a k . A 12. ném et h ad ­ osztályról volt szó ; m ikor ennek a paran csn o k a rö v id idő m úlva n álam jelentkezett, felkértem , hogy hasson oda, hogy ilyen o k ta­

la n viselkedéssel ne za v a rjá k m eg a békés eg y etértést és össz- m űködést. A táb o rn o k íg y v á la s z o lt: »Kegyelmes ú r, hogy ilyen dolgok előfordulnak, az nekem is kínos és kellem etlen. De m i a legényeinket ilyen tetterő re neveltük és h á tu lró l m ost is h a j­

szoljuk őket, hogy te tte re jü k o tt elül érvényesüljön ; nem csoda, h a a te tte re jü k azután néha téves irá n y b a n n y ilv án u l meg.«

B ár én ezt a m ag y aráza to t teljesen érthetőnek ta rto tta m , a ném et nép érdekében m égis nagyon sajn áln o m kellett, hogy a ném et k ato n ák nevelését nem terjesztették ki a tetterő feletti u ra lo m fo rm á ira is.

M ikor R om ánia hadüzenete u tá n a ném et csapatok M agyar- országba jöttek, a lelkes és h álás lakosság u jjo n g ással és t á r t k aro k k al fo gadta őket. Azonban rö v id idő m úlva, a ném etek m a g a ta rtá s a folytán, n ag y elhidegülés következett be, m ely csak h am ar ellenszenvvé változott, ső t n éha gyűlöletté foko­

zódott.

A kím életlen és m akacs bolgárok a ném etek m a g a ta rtá s á ­ v al szemben a fegyveres erővel való önsegély teré re léptek.

Ez a fölényes, m indenki m ást csekélyebb értékűnek bélyegző m a g a ta rtá s nem csupán a legénységtől eredt. Tisztek is része­

sek voltak benne. Szláv csapatain k m a g a ta rtá sá t m ég m ag as­

ra n g ú tábornokok is a r r a h aszn álták fel, hogy a k iv o n u lt csa­

p atok elő tt sértő és általán o sító m egjegyzéseket tegyenek az O sztrák-m agyar táborn o k o k ra és csap atparancsnokokra, b á r az elzásziak és lengyelek m a g a ta rtá sa a r r a in th e tte volna a ném e­

teket, hogy óvatosabbak és m egértőbbek legyenek.

A ném eteknek ez a jellem vonása azu tán m egkönnyítette ellenségeink rom boló pro p ag an d a-m u n k áját. B evált m in ta sze­

r in t züllött tu lajd o n ság o k at és cselekedeteket kellett csak kohol­

niuk és hazudniok á ném etek ellen. A bolgárok és m ag y aro k m indezt szívesen elhitték.

81 A ném etek m indig m esterien értettek ahhoz, hogy csapa­

ta ik te tte it a v ilág elő tt helyes v ilág ítá sb a helyezzék s ezzel csa p ataik h a n g u la tá t jav ítsák . M i e tekintetben sokat ta n u l­

h a ttu n k volna tőlük. De azzal, hogy ott, ahol ném et és o sztrák­

m a g y a r csapatok eg y ü tt szerepeltek, a ném et vezetés és a ném et csap ato k tetteinek elism erése és kiemelése össze volt kapcsolva a szövetségesek tettein ek céltudatos elhom ályosításával és elh allg atásá v al, — a m i köreinkben, sőt m ég a tis z tik a r ném etül gondolkodó részében is nag y o n g y a k ra n fölösleges elkeseredést keltettek.

H a N é m e to rsz á g ra n éz v e v ég zetes v o lt az eg ység és el­

s z á n ts á g h iá n y a , m e n n y iv e l in k á b b v égzetes le h e te tt A u s z t­

r i á r a ! A z o s z trá k -m a g y a r m o n a rc h ia az e lle n té te s érzésű n é p e k n e k o ly a n k o n g lo m e rá tu m a vo lt, m e ly e t n e m tu d ta k közös cé lb a n eg y e síte n i.

A u s z tr iá b a n a h a r c i készség c sa k lá tszó lag o s v o l t ; m a m á r n in c s sen k i, a k i n e tu d n á , h o g y a cse h ek m á r m in t t i t ­ k o s ellen ség ek in d u lta k a h a rc b a , s a le n g y e le k m a g a ta r tá s a is egészen v ilá g o ssá v á lt m á r 1917 n y a r á n , a m ik o r a C lam — M a r tin itz -k o r m á n y t f e n n á llá s á n a k h e te d ik n a p já n m e g b u k ­ t a t t á k azzal, h o g y |a leg rö v id e b b le j á r a t ú in d e m n itá s t is m e g ta g a d tá k tőle.

K ra u s z tá b o rn o k m á r F e re n c J ó z s e f u to lsó id ejéb e n k o n s ta tá lja a » K rie g sfe in d lic h k e it« v ég z etes h a t á s a i t :

A h áború ellenségei legteljesebb elvak u ltság u k b an vagy gonosz lelkiism eretlenségükben m indent m egtettek, hogy a h a d ­ viselést akadályozzák és m egbénítsák ; ezzel m eghosszabbították a h áb o rú t és kivették kezünkből a győzelmet.

A p o litik a i h e ly z e t m ia tt B écsb en so k szo r n e m tu d tá k , m itő l fé lje n e k jo b b an , a h á b o rú elvesztésétől-e, v a g y A u s z t­

r i a ö n k é n te s szé tb o m lásá tó l, a m e ly e t a tö rté n e le m lo g ik á ja s z e rin t fo rra d a lo m n a k k e lle tt k ö v etn ie.

B écsb en m á r eg y év v el a fo rra d a lo m b ek ö v e tk e zése e lő tt s e jte tté k , ho g y m i fog tö rté n n i.

A u sztriáb an tovább vesztegették az időt — ír j a K ra u sz — azzal a rem énytelen kísérletezéssel, hogy a p o litik a i p á rto k a t v alam i célban egyesítsék. T ovábbra is p ró b á lg a ttá k a tüzet és vizet — a cseheket és ném eteket — baj nélkül összehozni és cso­

dálkoztak ra jta , hogy ez nem sikerül. Sem m i csodálatos nem volt te h á t abban, hogy e gyógyító kísérletezéseknek végül A usztria szívós, elp u sztíth atatlan életereje is áldozatul esett.

M ivel a k o rm ánynak m egint csak e p o litik ai ellentétek lehetetlen kiegyenlítésére volt ideje és gondja, m ivel a vigasz­

ta la n élelmezési viszonyok rendezéséhez se érzéke, se a k a ra ta nem volt és m ivel gazdasági tekintetben sem m it se tett, hogy a népet a büntethető kizsákm ányolással szemben m egvédel- mezze, úgy az élelmezési helyzet, m int a p o litik ai feszültség egyre k ritik u sab b á és kárhozatosabbá vált.

E nnek az volt a következm énye, hogy a k o rm án y t időn­

k én t az a rögeszm e h áb o rg atta, hogy a nép elégedetlensége

erő-D r. Szabó L ászló : Mi okozta az összeom lást? 6

szakosan ki fog robbanni, fo rrad alo m n ak kell jönnie. Ez a rö g ­ eszme á tra g a d t term észetesen az u ra lk o d ó ra is, úgy,, hogy a han g u lato k és cselekvések egyrészt a forradalom gondja és félelme, m ásrészt pedig a lidércnyom ástól m egszabadult k o r­

m ányzóm űvészet g o n d talan ság a között ide-oda ingadoztak.

1918 j a n u á r b a n B écsb en m á r m in d en in té z k e d é s t m e g te t­

te k a r r a az esetre, h a fo r ra d a lm i je lle g ű z a v a rg á s o k tö r n é ­ n e k k i. K ra u s z tá b o rn o k e lm o n d ja k ö n y v éb en , h o g y S chön- b u r g h erceg , lo v a ssá g i tá b o rn o k közölte vele, h o g y »kom oly z a v a rg á s o k k itö ré sé v e l szám olnak« ; ebb en az e se tb e n tú l- n y o m ó la g k a to n a i k o rm á n y a la k u ln a S c h ö n b u rg h e rc e g e l­

n ö k lésév e l ; a h e rc e g a közélelm ezési m in is z te rs é g e t K ra u s z tá b o rn o k n a k a já n lo tta fel. P á r n a p m ú lv a a z o n b a n az u ra lk o d ó m á r a z t m o n d o tta K ra u s z n a k , h o g y a h e ly ze t m e g in t ja v u lt, n in c s m á r szü k sé g a k a to n a i k o rm á n y z á s ra .

A » javulás« te rm é sz e te se n c sa k k é p z e lt dolog volt.

A c s á s z á r k ö rn y e z e te k ü lö n b e n is te lje s e n k é p te le n v o lt a h e ly z e t fe lism e ré sé re és m e g íté lé sé re . E n n e k a szo m o rú té n y n e k k a ta s z tro fá lis k ö v etk ez m én y e v o lt az a m nesztia­

rendelet, m e ly A u s z tr ia s o rs á t m eg p ec sételte. E r r ő l a n a g y e se m é n y rő l K ra u s z tá b o rn o k íg y em lék ezik m e g :

J ú liu s 3-án oly esem ény következett be, m ely egész A uszt­

r iá t felizgatta, — a p o litik ai b űntettesek am nesztiája. H a Kö- zép-E urópa ellenségeit felszólították volna, hogy ta lá lja n a k ki v alam i intézkedést, m ely A u sztriá n ak különösen súlyos k áro k at pkozna, nem ta lá lh a tta k volna ki ennél különbet. Ezzel a rosz- szul alkalm azott kegyelm i tén n y el m indenféle p o litik ai gonosz­

tevők és áru ló k kerültek vissza a közéletbe, k ritik u s időben.

H a azt h itték , hogy h á lá ra és kibékülésre szám íthatnak, ak k o r egészen tévesen ítélték meg az em beri term észetet, de különö­

sen a m egátalkodott politikusok term észetét.

E zt a kegyelm i té n y t m in d en ü tt a m élyen gyökerező gy en ­ geség jelének tek in tették és k ihasználták. Ezzel az állam ban és a hadseregben m inden jó elem et félrelöktek és elkeserítettek s az összes állam ellenes elemek ú j ingert, ú j b uzdítást m e ríte t­

tek belőle a r ra , hogy haszonhaitó és em ellett rá ju k nézve teljesen veszélytelen m esterkedésüket folytassák.

E g y gyerm eknek a keze hozta lé tre ezt a kegyelm i tén y t, m elyet Ottó trónörökös születése n a p já n h ird ettek k i ; egy g y e r­

m ekien n a ív léleknek a m egnyilatkozása volt ez.

Senki sem tu d ta , hogyan keletkezett ez az am nesztia. Fele­

lőtlen személyek m űve volt ez. Sem az osztrák m iniszterelnök, sem a k ü lügym iniszter nem v állalta, hogy tu d o tt volna valam it e tén y előkészítéséről.

A császár kato n ai iro d á já n a k egyik jogásza azt beszélte nekem, hogy őt szólították fel a rendelet m egfogalm azására.

Ö azonban ezt a m egbízatást a kárhozatos következm ényekre való hivatkozással visszau tasíto tta.

De azu tán m égis kellett olyan szolgálatkész kéznek akadnia, m ely a különben jószándékú tő r t A u sztriá n ak a h á tá b a döfte.

G róf T isza v isszau tasíto tta az am nesztiának M agyar- o rsz ág ra való k ite rje s z té s é t; ő ezt az önkényes cselekedetet a

83 m o n arc h iára nézve szerencsétlenségnek n y ilv á n íto tta . Az am ­ nesztia így A u sz triá ra szorítkozott.

Ezzel olyan szabású h azaárulókat, m in t K ra m a rz vag y R asin, és politikai gyilkosokat k iszab ad íto ttak s a fényes osztrák p o litik án ak visszaadtak.

A m ily e n ro ssz v o lt a m o n a rc h ia p o litik á ja , o ly a n rossz és h iá n y o s v o lt a h á b o r ú r a v a ló felkészülés© és h ad v e z e té se is. E te k in te tb e n a h ad v e zető ség g e l szem ben e g y e tle n k a to ­ n a i író sem g y a k o ro l oly sz ig o rú k r itik á t, m in t K ra u s z tá b o rn o k . C o n ra d tá b o rn a g y , a v e z é rk a ri főnök i r á n t v a ló b iz a lm a tla n s á g á t e g y á lta lá n n em lé p le z g e ti s egész k ö n y ­

v éből k itű n ik , h o g y n a g y o n sok k a ta s z tr ó f á é r t eg y en esen C o n ra d o t o kolja. K a to n a i sz a k é rtő k d o lg a a n n a k az eld ö n ­ tése, h o g y K ra u s z sz ig o rú k r i t i k á j a c s a k u g y a n h e ly tá lló - e ; ah h o z a z o n b a n sem m i k a to n a i sz a k é rte le m n em szükséges, h o g y a la ik u s e m b e r egész h a tá r o z o tta n K ra u s z p á r t j á r a álljo n , h a e lo lv a ssa K ra u s z elbeszélését a rró l, h o g y az 1916.

ta v a s z i offenzíva e lő tt m e n n y ire ig y e k e z e tt C o n ra d d a l t a l á l ­ k o zn i és C o n ra d m ily e n s é rtő m ódon t é r t k i e ta lá lk o z á s elől.

Az volt az érzésem, ír ja K rausz, hogy m inden érintkezés elől kitérnek. Az a la tt a két és negyed év alatt, m íg Jenő főher­

ceg h ad seregcsoportjának v ezérkari főnöke voltam , nem lá tta m a v ezérkar főnökét sem a parancsnokságnál, sem Teschenben.

A z Iso n z ó n á l é v e k en á t ta n ú s íto tt p a s sz ív m a g a ta r tá s t K ra u s z n a g y o n h e l y t e l e n í t i ; igaz, h o g y az o lasz tá m a d á so k ö sszeo m lo ttak , de a z t m o n d ja ró lu k , h o g y »e tá m a d á s o k a m i k a to n á in k v é ré b e fú ltak « . M eg ren d ítő az a le írá s , m e ly e t a h íre s »flitschi á ttö ré s« e lő k é sz ü le te irő l k ö z ö l.K ra u sz a k k o r F el- tre h e n v o l t ; o d a é rk e z e tt a v e z é rk a r fő n ö k é n ek h e ly e tte se , d e az offen zív áró l e g y á r v a szót sem b e sz é lt K ra u sz sz a l, az o ffen zív át v é g re h a jtó h a d s e re g v e z é rk a ri főnökével, h a n e m c sa k a z t k érd ezte, h o g y m it szól a tá b o rn o k S ix tu s h e rc e g lev ele ih e z í

C o n ra d u tó d á v a l, A rz tá b o rn o k k a l is elé g e d e tle n v o lt K ra u s z : ró la íg y em lék ezik m eg :

A v ezérkar főnöke m indig csak m in t a császár ú titá rs a szerepelt. Ezeken az utazásokon csapatszem lék voltak, rend jele­

k e t osztottak k i s ta rta lm a tla n , kötelezettség- és következm ény- nélküli megbeszélések voltak. Nézetek tisztázása, a vezetők tá jé ­ k o ztatá sa és a hadseregvezetők u ta sítá sa sohasem volt célja ezeknek az utazásoknak.

N em le h e t cso d á ln i, h a a h a rc o k e re d m é n y te le n sé g e é rt K ra u s z a legfőbb v e zetést o k o lja. A flitsc h i h a r c u t á n ezt je g y e z te f ö l :

D erék csa p atain k n ak h a lla tla n áldozatok u tá n m egint vissza k ellett vonulniok a P ia v e mögé.

A vereség teljesen a legfőbb vezetőséget terheli.

6*

A haxc a la tt a császár, a vezérk ari főnök és a vezérk ari főnök helyettese különböző helyeken tartózkodott a fro n t mögött, de senki sem avatkozott bele a dologba, senki sem adott p a ra n ­ csokat, m elyekkel csa p atain k at a további hiábavaló áldozatok­

tól m egkím élték volna. E zé rt ta rto tta k ki a P iavetői n y u g a tra céltalanul, egész addig, am ikor m á r késő volt visszavonulniok.

L á s s u k m á r m ost, m ily e n v o lt a h a d s e re g n e k a h á b o r ú r a v a ló elő k ész íté se ?

H adseregünknek a h áb o rú ra való kiképzése nem volt m eg­

felelő. Sem a csapatok, sein a vezetők nem voltak igazán harc- szerűen kiképezve.

A harcszerűséget abban látták , hogy a h ad g y a k o rlati h a r ­ cok kifejlődése elé g á ta k a t nem vetettek. Számos döntőbíró fel­

a d a ta v o lt m egállapítani, hogy a részharcokban a fe g y v erh atás m ilyen döntést idézett elő. A b írá k nem lehettek m in d en ü tt jelen, a csapatok sokszor nem is v o ltak m egítélhetők ; aki g y o r­

sabban v itt v alah o v a sok századot, azé volt a siker, te k in te t nélkül a rra , hogy a csapatok esetleg harcképtelen állap o tb an érkeztek az illető p o n tra. A döntőbírák fizikailag és szellemileg nem voltak abban a helyzetben, hogy m in d en ü tt azonnal helye­

sen tu d ta k volna dönteni. íg y torzképek keletkeztek, téves kép­

zetek, a becsvágy ham is ú tr a tév ed t és egész külön m an ő v er­

ta k tik a fejlő d ö tt ki, m ely m eg nem engedett eszközökkel dol­

gozott és am elynek a harcszerűséghez nem volt sem m i köze.

A hadgyakorlatokon m inden elhatározás term észetellenes gyorsaság g al jö tt létre. O lyan m ozdulatokat, m elyek a h a rc ­ tére n ó rá k a t kell hogy igénybevegyenek, a h ad gyakorlaton p e r­

cek a la tt m egtettek. M inden reális vezetés k i volt zárva, m ivel az esem ények gyors fejlődése m ellett az értesülés és az ellen- intézkedés teljesen hiányzott. Egész kárték o n y hajsza fejlődött k i a »döntő pontok«, m agaslatok, erdőrészletek, községek stb.

u tán . A v ég reh ajtásn ak helyes, term észetes, a fe g y v erh atással szám otvető m ó d jára nem helyeztek súlyt, ez a helyes m ódszer nem érvén y esü lh etett a »döntő pontok« u tá n való őrületes h ajsza és a döntőbírói önkényeskedés m iatt. Íg y a csapatok, hib áju k nélkül, a hadgyak o rlato n g y a k ra n a legkedvezőtlenebb hely­

zetbe kerültek, m ég pedig an n ál gyak rab b an , m inél re álisab b an és harcszerűbben vezette őket a p arancsnokuk és m inél keve­

sebb »manőver-viccet« alkalm azott. K ülönösen tap asz taltu k ezt a lo vasságnak teljesen elhibázott alkalm azásában. A lovas­

ság o t kicsinyben és nagy b an a fe g y v e rh a tá sra való m inden te k in te t nélkül dobták a harcba.

Az osztrák-m agyar h adsereg tüzérsége m ennyiség, anyag- és m unícióellátás dolgában teljesen elégtelen volt. Összes ellen­

ségeink, még a n éhány évvel azelőtt csaknem védtelen szerbek is fölényben voltak velünk szemben tüzérség dolgában. A gyú­

an y a g u n k m á r elkészültekor se volt kielégítő. A nnak, hogy ágyú in k kisebb értékűek voltak, az volt a főoka, hogy a csövek bronzból készültek. A v ilág n ak m inden m ás k ato n ai állam a m ár régen á tté r t az a c é lr a ; éppen nekünk k ellett az egyetleneknek lennünk, akik nem ism erték fel, hogy mi a helyes 1

A g y ú in k at a lőtávolság és a lövedék h a tá sa tekintetében az ellenség ágyúi felülm últák. E gyetlen nehéz táb o ri lövegűnk, a 15 cm-es tarack, nehézkes, nem mozgó h áború cé lja ira é p íte tt löveg volt, am ellyel csak 5000 m éter tá v o lság ra leh etett lőni.

A szerbeknek ellenben legújabb fa jta , mozgékony, 12 és 15 cm-es

85 ta ra c k ja ik voltak 8000 m éter lőtávolsággal. H ogy ez

a

tén y m ily

85 ta ra c k ja ik voltak 8000 m éter lőtávolsággal. H ogy ez

a

tén y m ily