lyek közül mindegyikben bizonyos szanm barátok, hárman négyen (cellákban) együtt laktak , 's egy prior alatt állottak. Ezen priorsá
gok öszvesen tevék a' roenobiumot vagy monasieriuinot ; egy elöljáró á l t a l , kinek a p á t , higvmen vagy mandrit volt a' neve, igazgaltatá-nak , 's meghatározott egyaiányos életrendre szoritatáigazgaltatá-nak. Pachomius halála után , 348 , Tabennán a' szerzetes gyarmat 50,000 személy
ből álla. Palaestinában , Syriában és Örményországban is coenobi-umokkal teltek meg a'puszták 's erdők ; még a'városokban 's mellet-tek is támadának illy intézemellet-tek , mellyekben a' kísértés közel léte m i a t t , a' clausura, vagy a' kinienés és világi emberekkel társalkodás tilalma szorosságának kellé a' kiilonözött sivatagok hijányját pótol
ni , a' honnét a' coenobiuniok clausírákuak , azaz: bezárt helyeknek, klastromoknak neveztettek. A' klastromi élet eleinte csak férjfiaktól önkényt választatott, 's ezért kevéssé volt egyéb törvények által kor
látoltatva , mint a' melljeket kiki magának a' kegyes magány rzél-jához képest szabott. Későbben , minthogy a' 4 század közepe olta asszony- vagy apáczaklastromok is állíttattak, 's ezekbe minden ko
rnak 's rangúak tódultak, szent Basiliustól meghatározott szabásó
kat nyert a' klastromi é l e t , mellyek által a' szerkeztetés bizonyos egyformasága 's a' fenyíték kelet klastromaiban hellyreállitatott. Mind
azáltal a' 4 és 5 században (azonkívül, hogy a' klastromba lépés hall
gató lekötelezésnek tartatott a' szüzességre, 's minden világi örömök
től tartózkodásra , 's engedelmességre a' belső életrend ielvett rend
szabásai iránt) még nem voltak tulajdonképi klastromVigadások 's innepélyes vallástételek. Csak a' fi században kezdette ezeket nur-siai sz Benedek. Az ő szoros és czélirányos rendszabásainak,mellyek leg
először a' tőle 529 épített montecasinoi klastromban Nápoly mellett, 's azután nyugot minden klastromiban , mint közönséges törvénj ek felvétettek, kell főkép tulajdonítani, hogy a' klastromok keg3 esség, szorgalom, mértékletesség, s azon idő zavarjában a' falaik közé menekedett tudományosság Jakhelyei kezdenek lenni. Téritők küldet
tek ki belőlük; erdők, sivatagok a' munkás szerzetesek által kiirtat
tak 's ínivelhetőkké tétettek ; a' földmivelés 's a' német és slav né
pek megtérítése körül a' 6 századtól a' 8-kig nagy érdemeket szer-zének magoknak. Hanem utóbb ezen, a' durvaság időszakában olly köz
hasznú intézetek , lassanként igen elválfoztaták természeteket , a' mint gazdagságok 's tekintetek nevekedék. Henyélés 's édelgés csú
szott be falaik közé, a' világ minden bűneivel, 's pusztulások elke
rülhetetlen v o l t , minthogy részint a' frank királyok alatt támadt 's más fejedelmektől is utánozott azon szokás által, mellynél fogva a' klastromok, földjeik végett grófoknak 's uraknak ajándékoztatván, világi apátok (commendátorapátok) felvigyázása alá kerültek, kik csak a' jövedelmek használásáról gondolkodva, semmit sem tettek az elavult szerzetesek 's apáczák közt a' fenyíték fentartására ; ré
szint a' püspököktől , kik a' klastromoknak eredeti felvigyázóji vol
tak , hanem a' canoni életre való hajlandóságot többnyire magok is elvesztették, —vagy kiraboltattak és nyomattattak , vagy a' nekiek engedett szabadságokért és kivételekért önmagokra hagyattak. Csak a' nagy Károly óltá a' papság jobb kipallérozása végett felállított klastromoskolák által tudák némellyek , p. o. a' toilrsi, lyoni, köl
ni, trieri , fuldai , osnabrücki, paderborni, würzhurgi klastromok, a' 0 és 10 században is közhasznúságok hirét fentartani. A' javítás közönségesen érzett szükségén legelőször a' clugnyi klastrom Bur
gundban kezde segíteni , melly 710 Benedeknek csaknem elfelejtett rendszabása szerint rendeltetek el , \s azt még szorosabb hozzátéte
lek által nehezité. Számos klastromok Franczia- , 'Spanyol- , Olasz-és Német-országban ezen példány szerint javitaláiiak meg ; mások
Be-16*
244 KLASTROMOK nedck rendszabásának más alkatot adának, 's a' 11 és 12 században több szerzetek állitatának fiókklastromokkal , niellyek, mint a' régi Benedictinusok főtörsükéiiek ágai, szint annyi, kevély és féltékeny szövetkezési lélekkel öszvekapcsolt'szerzetes statusokat 1'orinálának.
Az újra helyreállított szentség hírével a' klastroniok uj tekintetet 's uj kincseket 113'erének ; sokan minden törvényhatóság alól felszabadu
lást (a' közvetetten pápain kiviü) tudának szerezni, 's a' keresztes ha
dak a l a t t , midőn sok keresztes utazó nékik adá zálogba, vagy vissza nem jövetele esetére örökre is jószágát , gazdagságok nagyon neve kedék. A' sérthetetlenség előjoga, mellyet a' közvélemény a' klajs
tromoknak a' középkor magános tusai közt tulajdonita , sok privát jószágot játszott klastromi oltalom 's hatalomba. Midőn a' javítás buzgósága elhűlt, 's a' szerzetek hatalma meg volt erősítve, újra elhatalmazott az erkölcsromlás a' klastromokban. Mivel a' fejedelmi és püspöki befolyás a' kivételek által meggyengítetett , 's a' minden tartományokban hatalmas szerzeteknek a' pápák politicája által vé
dett kevélysége ellen semmit sem tehete : többnyire az apátok szemé
lyességétől függött, millyen lélek uralkodjék bennek. A' reformatio idejében , midőn a,' barátoktól és apáczáktól elhagyatott klastroniok jószágai a' protestánssá lett tartományokban a' fejedelmektől részint ön hatalmok alá vonattak, részint nyilvános pallérozó intézetek ala
pítására és fentartására forditattak , vagy egyetemekké és academi-ákká változtattattak, a' klastromok számának nagyon meg kellé fogy
nia. A' catholicus tartományokban megtarták ugyan szerkeztetéscket a' 18 századig, de az uj időszeltem mindent elfogó befolyása által mind inkább alászállottak a' nép véleményjében , 's a' pápa hatalma süllyedésével , a' catholicus fejedelmektől is sok korlátolását kellé szenvedni jogaiknak, vagy a' megmaradtakat nagy áldozatokkal meg
vásárolni. A' mit hajdan mint megmentőji a' tudományi kincseknek , mint menedékhelyei az üldözötteknek 's tehetetleneknek , nevelő in
tézetei az ifjúságnak , alkalmas nyugvóhelyei a' főbb rangú kiszol
gált világi férjliuknak , szelíd javitóházai az emberi társaság elté
vedt és veszedelmes tagjainak, hasznosat nyújtanak : inind az egészen elenyészett az ujabb idők statisticai számolása és emberszerető böl
cselkedése e l ő t t , öszvehasonlitva azon kárral , mellyet a' nőtelenség előmozdítása által a' népességnek, a' nemzeti jólétnek, 's tagjaik h(f-nyesége által a' mfiszorgaloninak , felvilágosodásnak ártanak. Így lá-lának ezen elavult szerzetek a' felvilágosodott világnak nagy részé
től kárhoztatva, midőn II Jósef 1781 ncmelly szerzetek klastromait egészen eltörlé , a' meghagyottakat bizonyos számú tagokra szoritá , a' külső elöljárókkal pedig minden öszveköttetéstől eltiltá. Franczia-országban 1700 minden szerzetek és klastromok eltörlése határtozta-tott el , melly példát minden ezen birodalomhoz kapcsolt tartomá
nyok , valamint a' 19 században Napóleon védése alatt a' száraz min
den catholicus tartományjai is követtek Austrián , Spanyolországon, Portugálián, Nápolyou, Lengyel- és Oroszországon kivül. Ezen el
törlés czélja azonban inkább jól kiszámolt finanezrendszabásnak mint emberiség nmének látszott. Burkusországban az elűzetett szerzetesek holtiglani tartást k a p t a k , Jósef példája szerint, ki a' secularisatio által nyert gazdagságot részint á' templomok és oskolák tőkéjére forditá; de a' hol a' franczia rendszabás volt divatban, a' klastro
mok a' fejedelmekre száltak , 's a' szerzetesek gyakran a' legszüksé
gesebbek hijával voltak. Az ujabb környülmények azonban Olaszor
szágban a' klastromok sorsát igen megjaviták, 'sVII Pius az eltörlött klastromok nagy részét visszaállította , valamint Franczia- 's Bajor
ország és Nápoly is. Azaustriai tartományokban sok klastromok tagjai kihalni engedtetének ; azok pedig, niellyek kivált az asszonyi ifjúság nevelése, 's a' betpgek ápolása által érdemesitik magokat, tovább is
K L A S T R O M I F O G A D Á S K L E T S T K W A L D 2 4 5 fen t á r l a t n a k . A' k l a s t r o m o k r ó l 1. Chabot „Encyclopédie monattique"
(Paris 1 8 2 7 ) . _ — A—
K L A S T R O M I F O O A D Á S . H á r o m a ' k l a s t r o m i életet feltételező fogadás : a' szegénységé, szüzességé és engedelmességé. A' szegénység ab
ban áll, bogy a' k l a s t r o m i p a p n a k nem szabad t u l a j d o n á n a k lenni ; a' kia-stroinok b í r h a t n a k tulajdonnal , m e r t a' c a t h o l i c a a n y a s z e n t e g y h á z nagy , nagyobb és l e g n a g y o b b szegénységet különböztet meg. A' n a g y sze
génység a b b a n á l l , h o g y . v a l a m e l l y k l a s t r o m b í r h a t u g y a n kevés lekvő j ó s z á g o t , de nem többet m i n t a.% é l e t f e n t a r t á s á r a s z ü k s é g e s , mint a' C a r m e l i t á k és Augustinusok. A' n a g y o b b abban á l l , h o g y v a l a m e l l y klastrom semmi fekvő j ó s z á g o t sem b í r h a t , hanem csak ingó v a g y o n t , mint könyveket, r u h á k a t , e l e s é g e t , i t a l t , pénzt ' s a t . , m i n t a ' Dominicanusok. A ' legnagyobb szegénység v é g r e , v a l a m e l l y k l a s t r o m n a k se fekvő se ingó b i r t o k o t nem enged , m i n t a' F r a n c i s c a -nusok 's kivált a' Capuci-nusoknak. A' szüzesség á l l az á l t a l j á n o s meg-t a r meg-t ó z meg-t a l á s b a n a' más nemmel való b i z meg-t o s meg-t á r s a l k o d á s meg-t ó l ; az engedel
messég pedig a' szerzet és elöljáróji r e n d s z a b á s a i n a k t e l j e s í t é s é b e n . K u v m ( C l a v i e r , C l a v i c h o r d , C l a v i c h o r d i u m ) nevet visel a ' t i a v i a t u r á s hangszerek azon n e m e , m e l l y a z á l t a l k ü l ö n b ö z i k a' Clavecin , és F o r t e p i a n ó t ó l , h o g y h ú r j a i hosszabbak a' hangfedélnél 's a z o k n a k h a n g j a i a' t a s z t o k h á t u l s ó végébe e r e s z t e t t kis p l é -hecskék á l t a l e s z k ö z ö l t e t n e k (1. Kur,cs). Ujabb időkben öt o c t á v á r a terjesztése ' s igazabb m é r t é k é n e k m e g h a t á r o z á s a á l t a l n a g y o n t ö k é l e t e s e d e t t , csendes hangja m i a t t azonban a' F o r t e p i a n o felé nem l é p h e t . F e l t a l á l ó j á n a k a " I l d i k század elején é l t Arezzoi G u i d o t a r -t a -t i k . Klavir j á -t s z á s i ú -t m u -t a -t á s -t ( i s k o l á -t ) í r -t a k : a' r é g i e b b e k k ö z ü l Bach Sebestyén J á n o s , é s hja K a r o l j ' F i l c p E m á n u e l ; a z u j a b b a k közül T ü r k , M'uller, H ű m m e l , C z e r n y , Ple-yel , 's m a g y a r u l D b ' m é i i y Sándor..
K r, A v i R K i v o K A T N A K (Clavierauszug)' n e v e z z ü k v a l a m e l l y nagyobb muzsikai d a r a b n a k , m e l l y e r e d e t i l e g t ö b b h a n g s z e r e k r e , vagy egész o r c h e s t á r a volt a l k a l m a z v a , k l a v i r v a g y f o r t e p i a n o r a á t tételét , a' mennyiben ezen á t t é t e l k ó t á k b a í r a t o t t . E n n é l fogva a' k i vonatot p a r t i t ú r á b ó l kell készíteni. C z é l j a , emlékezés a' n a g y o b b e r e deti m u n k á r a , m u l a t s á g , é s t a n u l á s . T ö b b n y i r e o p e r á k , o r a t ó r i u m o k , s y m p h o n i á k vagy ezeknek egyes d a r a b j a i b a n h a s z n á l t a t i k , ' s azt m a g á n a k a' szerzőnek kell k i í r n i . Készítése p a r t i t u r a i és
klavir-e s m klavir-e r klavir-e l klavir-e t , \s g y a k o r l á s t kivan.
, K X E I S T (Ewald K e r e s z t é l y ) , M a r t . 3 . 1 7 1 5 P o m e r á h i á b a u Köslin m e l l e t t Zebliiibeu s z ü l . !) éves k o r á b a n N a g y l e n g y e l o r s z á g b a n Kronban egy J e s u i t a o s k o l á b a j á r t , 15 éves k o r á b a n p e d i g a' dan-zígi g y m n a s i u m b a , 's 1731 Königsbergbe ment t ö r v é n y t t a n u l n i . I t t kiterjedt e s m e r e t e k e t szerze a' r é g i l i t e r a t u r á b a n , p h i l o s o p h i á b a n , i n a t h e m a t i c á b a n és t ö r v é n y e k b e n , 's e-' m e l l e t t nagy ü g y e s s é g e t az uj nyelvekben. H o g y a' nag\T világot megesmérje, D á n i á b a u t a z o t t r o k o n a i h o z . I t t híjában i g y e k e z e t t p o l g á r i hivatalba j u t h a t n i , 's ezért k a t o n a i életre száná m a g á t . 1 7 3 6 dán tiszt lön. Ezen p á l y á n m i n d e n t nagy i p a r r a l t a n u l t , mi a' hadi t u d o m á n y h o z t a r t o z o t t , de a' dán szolgálatból c s a k h a m a r k i l é p v é n , I I . F r i d r i k o r s z á g l á s a k e z d e t e k o r Berlinbe m e n t , hol a ' k i r á l y n a k b e m u t a t t a t o t t , k i ő t H e n r i k k i r . berezeg ezredjénél h a d n a g g y á nevezé. Ugy l á t s z i k , soha s e m v o l t h a j -landósága a' hadi p á l y á r a , és ezzel csak kötelessége é r z e t é b e n és nagy k i r á l y j a csudálása á l t a l tuda m e g e n g e s z t e l ő d n i . S o r s á n a k ezen tusakodása szive kivánataival , niellyeknek n y u g a l o m volt czéljok , egyesülve egy s z e r e n c s é t l e n s z e r e l e m m e l , mell}' 1 7 3 8 kezdődött, tévé talán költővé i s , v á g j ' l e g a l á b b ez b é l y e g z é k ö l t e m é n y e i t a' szelíd busongás fő c h a r a c t e r é v e l . Nem könnyen tön n é m e t k ö l t e m é n y , még pedig, esmeretlea s z e r z ő t ő l , o l l y h i r t e l e n ! nagy szerencsét m i n t az ő
„Früh-246 KLEIST HENRIK
ling"-\e, melly 1749 csupán csak a' szerzi barátjai számára nyoma
tott , de azután több kiadásokban is megjelent. Kleistnak Ramlerrel való esmeretsége , mellynek nagy befolyása volt az ő költészségébe, a' „Friifiling" előszöri megjelenése évébe esik, 's ezen idő olta ama' német Batteux, a'költővel egyetértve, simított ennek lelki remekjein ; de fájdalom nem mindenütt szerencsével , 's ritkán kímélve az idegen eredetiséget. K. igen szerencsés tehetséggel birt a' látható természet tárgyainak leírásában , a' mit nagyon előmozdítottak magányos sé-tálásai, mellyeket (mint Gőthe mondja ,,Aus mcinem Lelten" 1. köt.) költészi képvadászatnak neveze. 1 757 őrnagy lön a' Hausen ezred
n é l , melly Eeipzigba ment őrizetül, hol ő Gellert és Weisze barát
ságát nyeré meg. 1759 kir. herczeg Henrik alatt harczolt a' kun-nersdorfi ütközetben, 's hosszas bajnoki erőlködés után egy kartács
golyójobb lábát öszvezuzá. Bekötetlen , kirabolva feküdt egész éjjel a' csatatéren, csak más nap déltáján vitelé oderai Frankfurtba egy orosz t i s z t , kinek, a' midőn előtte elmenne, Kleist magát felfedezé.
Tizenegy nap múlva az ütközet után elváltak egymástól szétzúzott csontjai , 's elszakasztottak egy üteret, melly re Alig. 24 elvérzésben kimúlt. Barátja IJz méltó siréueket énekle leletté, 's JNUcolai azon tiszteletemlékkel, mellyet róla irt, példáját adá a' jó német életirás-nak. K. talentoma és jeles ( haractere által nemzetének legderekabb férfiai barátságát szerzé meg, 's neve f'eledhetlen marad a' német li-teraturában, mellyet mivelni segitc. Iratai Rammler. recensiója sze
rint Berlinben 1760 2 köt. jöttek k i , 's azolta többször.
K L E I S T (Henrik) 1776 szül. Odera melléki Frankfurtban. Ko
rán hadi szolgálatba állva, ifjontan részesült a' Rajna vidéki porosz táborozásban. De hatalmas tudományvágya ezen életnemről való le
mondásra, 's anyavárosában tanulásra készteti őt 1799 és 1S00. Ez után Berlinben Struensee ministér hivatalkörében nyert tisztséget, de nem sokára néhány megbízások mellett utazási szabadság engedtetek n e k i , 's ő egy évig Pa*risban tartózkodott. Visszatértében Helvetián utazott keresztül, 's a' hivatalbeli foglalatosságoktól menekedni óhajt
ván , Dresdában telepedett meg, honnan egy második utazást is tön Helvetiába és Frankhonba. Kevéssel a' szerencsétlen 1800-ki háború kiütése előtt visszament Berlinbe , 's egy ideig ismét a' linanczministe-rir.mban dolgozott. A' jenai ütközet után Königsbergbe ment, 's el-bocsáttatását kieszközölvén, a' költészetben keresett enyhülést és vi
gasztalást azon szomorúság ellen, melly honja elnyomattatása miatt szálta meg érzékeny szivét, a' hazáját mindenek felett kedvelőt. így
— a' vele született komolyság mindinkább nevekedett néma elvonult-ságában, mellyet fogsága , mellybe Poroszországnak a' Francziák által történt megszálatásakor , Berlinbe visszatérni akartában esett, még ural
kodóbbá tön lelke érzeményein. Egy ideig a' jouxi és chalonsi töm-löczben ült minden ok nélkül. Szabadon bocsáttatván Dresdába ment, hol Müller Ádámmal megesmerkedvo's munkatársat nyerve, a' „l'hii-6us" időszaki irást adák ki. Midőn 1809 Austria és Franrziaország között a' háború ismét kiütött, szép reményekkel 's magas tervekkel sietett Kleist Prága felé, de még Bécsbe sem érhetett e l , midőn már a' gyors béke mind azokat füstbe oszlatá. Belső- és külsőkép nyo
matva, a' sors mostohasága által lealáztatva, és önmaga 's hazája iránt kétségbe esve tért vissza útjából Berlinbe, 's 1811 Nor. 21 kén Potsdam mellett a' sz. tónál adta által magát önkényt a' halálnak, 's vele együtt beteg barátnéja, Vogel Adolphina i s , egy berlini ke
reskedő hitvese. — Kleist Henrik rendkivüles elmélkedésü képzele
tekkel , mély és gyengéd érzéssel, életteliséggel, de néha helyezete által a' világ iránt homályos tekintetekkel tűnik fel munkáiban, mel-lyek e' következők : „Dic Familie Schroffenslein" és ,,J'enlhesilea(í
szomorujátékok ; „Amphilryon"; ,,De.r zerbrochene Krug" vígjáték:
K L E I S T ( N O L L K N D O t t P I ) R L E V E 2 4 7
„Kiithchen von Hcilbro
manniMc/ilachl" és k é t k ö t e t n y i elbeszélések. — M é l t á n fájlalják a' N é m e t e k , h o g y ezen d e r é k férjfiu o ü y k o r á n l e m o n d o t t é l e t é r ő l , ' s irói p á l y á j á t , m e l l y e n már e k k o r i s fényesen j á r d á i t , a ' s i r örök é j jelével legszebb idejében cserélte fel.
K L E I S T (unllemloríi , E m i l F r i d r i k , gróf) B e r l i n b e n szül. 1 7 6 2 , már az 1 7 7 8 - k i táborozásban jelen volt 's lassanként k a p i t á n y s á g r a e m e l k e d v e , vészese volt a' r a j n a m e l l é k i , c s a t á k n a k ; az 1 7 9 2 Oct. 2-ki ü t k ö z e t b e l i különös vitézségéért é r d e m r e n d e t k a p o t t , 1 8 0 3 pedig a ' k i r á l y előadó tábornoki segédje lön. Az a u e r s t á d t i ü t k ö z e t után , k i r á l y á t ó l Napóleonhoz az o s t e r o d e i f ő h a d i s z á l á s r a k ü l d e t e k , h o g jr
a' B e r t r a n d tábornok á l t a l előterjesztett b é k e a j á n l a t o k r a megfeleljen.
A' porosz cs;ipa(ok haza t é r t e k o r b r i g a d - g e n e r a l m a j o r r á 's a' íiyugot-yjoroszországi csapatok vezérévé tetetvén , nem s o k á r a b e r l i n i v á r k a p i t á n y s á g r a emeltetett k i r á l y a á l t a l , m i n e k u t á n a Chazot ezen h i v a t a l r ó l lemondott. K. dicséretesen m e g i e l e l t kötelességeinek. Az 1 8 1 2 k i háború a' porosz k a t o n a s á g n a k is fegyverre szólitá egy r é s z é t , 's ő sem késelt viszont a' c s a l a t é r e n megjelenni. A' Y o r k t á b o r n o k k a l köt
t e t e t t egyeszség u t á n i i d ő h a d i k é s z ü l e t e k r e f o r d i t t a t é k F r a n c z i a o r -szág ellen, 's 1 8 1 3 M a r t i u s végén K. t á b o r n o k h e l y e t t e s vezérlé a ' s e reget W i t t e n b e r g előtt. Midőn a' szövetséges t á b o r az lilbén keresz
tül szált , K. is köveié ezen m o z d u l a t o t Dessaun k e r e s z t ü l 's e l á i -l o t t a H a -l -l e n é -l a ' saa-lei á t m e n e t e -l t . Apr. 2 8 n a g j ' erőve-l t á m a d á meg őt az e l l e n s é g , de hogy a' város az o s t r o m t ó l menten t a r t a s s é k , b á r n a g y v e s z t e s é g g e l , — e g é s z nap m e g t a r t á K. veszedelmes á l l á s á t . Ké
sőbben .Skeuditz felé vonult vissza. A' bautzerti ü t k ö z e t b e n k i m u t a í á vezéri elmetehetségeit 's b á t o r s á g á t . A' fegyvernyugvás m e g s z ű n t é v e l egy uj sereget v e z é r l e , melly midőn a' dresdai ü t k ö z e t r e követke
zett á l t a l á n o s visszavonulásban szinte r é s z t v e n n e , a' C s e h o r s z á g b a b e n y o m u l t Vandamine 4 0 , 0 0 0 - n y i serege á l t a l elszakasztva l á t á m a g á t a' h á t r á l ó hadi t e s t t ő l . K. t á b o r n o k , h a l á l t v a g y fogságot szemlélvén maga e l ő t t , a r r a a ' vakmerő t e t t r e szánta e l m a g á t , h o g y a z ellen
séget h á t u l r ó l m e g t á m a d a n d j a , 's o l l y dicsőén végződött ezen h a r r z a Nollendorfiiál (Aug. 3 0 ) , h o g y a' bajnok vezér innét n y e r n é n o 1-l e n d o r f i me1-l1-léknevezetét. A ' 1-leipzigi ü t k ö z e t b e n , a ' n a g y h a d s e r e g b a l s z á r n y á n , M a r k k l e e b e r g n é l , G o s s a n á l é s Wat-haunál ujabb é r d e m e k e t s z e r z e t t m a g á n a k . Serege a z u t á n t ü s t é n t b e z i r á E r f u r t o t , ' s m i d ő n a' fianczia őrsereg a' fellegvárba visszavonult, K. is a' szövet
séges főtábor után s i e t e t t F r a n c z i a o r 3 z á g b a . A' c l a y e i c s a t a után 1 8 1 4 M a r t . 29 , hol a' t á b o r n o k személyesen vezérlett egy b r i g a d á t a' kiil-erósségek e g y i k e e l l e n , P a r i s alá n y o m u l t a k az öszves seregek ; m e l l y a l k a l o m m a l a z u t á n a' béke m e g k ö t t e t e t t . K., k i r á l y á t ó l grófi m é l t ó ságot 's e g y g y a l o g ezeredet n y e r e , 's kísérője lön fejedelmének ang
liai útjában. Napóleon v i s s z a t é r t e k o r , az éjszak-németszövetségi h a d sereg a d a t é k vezérlése a l á két porosz c s a p a t t a l e g y ü t t . Azonban m é g m i e l ő t t t á b o r b a k e l h e t n e , s ú l y o s betegségbe e s e t t , m e l l y ő t a ' ké
sőbbi történetekben részesüléstől e l t i l t á . É l e t e u t o l s ó n a p j a i t jószá
g a i r a vonulva tölte el. M e g h a l t 1821-ki F e b r u a r i u s b a n . 5 4 . K r . n v E , herczegség a ' westfáli kerületben , n a g y s á g a 4 0 nsz.mf.
1 0 0 , 0 0 0 l a k o s s a l . 1 0 0 9 b e n a ' brandenburgi h á z r a j ö t t á l t a l , ' s i g y a ' porosz k i r á l y s á g h o z t a r t o z o t t 1 8 0 5 i g , midőn a' F r a n c z i á k n a k , bizo
nyos k á r p ó t l á s m e l l e t , á t a d a t o t t , 's előbb az njdan ö s z v e á l l í t o t t b e r g i nagyherczogséggel ö s z v e k ö t t e t v é n , 1 8 0 9 b e n a' felső-isseli franczia megyéhez c s a t o l t a t o t t . A ' F r a t i c z i á k elüzetése után ismét P o r o s z o r s z á g ra v i s s z a s z á l t , 's ennek uj szerkeztetése s z e r i n t a' kleve-bergi me
gye egyik a l k o t ó r é s z é t teszi. F ő v á r o s a K l e v e kellemes dombokon fekszik, a' K c r m i s d a l folyó m e l l e t t , a' H a j n á t ó l e g y ó r á n y i r a , mel
lyel egy c s a t o r n a á l t a l van ö s s z e k ö t t e t v e . Az egyik dombon é p í t e t t
248 KLIMAX KL1NGEU
kastély neve — S c h-wa n e n b u r g. Lakosai száma 7000, — \s pamut-' gyárai nevezetesek. SÍ. E.
K L I M A X és A S T I E H K A S , avagy emelkedés és szállongás, olly kép vagyis idom a' szőnokságban, melly szerint a' gondolatokat 's ezeknek hatását fel vagy alá lépdeltethetni , azaz, fokonként emelhetni' vagy leszólíthatni; a' mi az észtogatoknak 's kifejezéseknek belső vi
szonyaikhoz alkalmazott egymás után következtetése által eszközöl
tethetik. 54.
K L T N G E R (Fridrik Maximilián), Main melléki Frankfurtban szül. 1753 polgár szüléktől. Tanulását anyavárosa gymnasiumában kezdé 's a' giesseni egyetemben végezé. Hajlandósága katonaéletre.
birá,'s midőn a' bajor öröklési háború kiütött, báró Ried austriai főhad-tárnok által a' Walter szabadseregnél alhadnagyi tisztséget nyert. A' békekötés után eloszlott a' sereg, 's K. ezentúl barátjainál tartózko
dott , néha néha utazásokat téve. Weimarból 1 780 l'étervárha ment, hol a fő admiral, Pál nagyherczeg, a' hajóseregnél tisztté, magának pedig olvasójává tette. A' következett évben utazást tön a' nagy-herczeggel Lengyelországon, Austrián, Olasz- és Francziaországon, Helvetián , Németalföldön és Némethonon keresztül. Midőn 1783 a' Törökök ellen háhoru látszók kezdődni, Rumanzoff tábornagy, a' gyalogságnál ada neki tisztséget, de mivel az ki nem ütött , vissza
tért 1784 Pétervárrá-, '» a' nagyherczeg akaratjával, a' nemes cadet-testnél tisztségbe lépett, mellyből Katalin országlása alatt szinte ez-redességig emelkedett. Pál uralkodása első évében generalmajor "s 1709 a' cadettest igazgatója lön. Sándor császár még ezen kivül a' dor-pati egyetem gondviselésével, az apród-test (Pagencorps) felvigyáza
tával, 's több intézetek igazgatásával bizá meg. Szolgalatjaiért bá
rom vitézi rendjellel 's egy kurlandi koronajószág jövedelmével aján
dékoztatván meg, 1811 tábornoksegéddé tétetett. Minekutána már 40 évig szolgált, elbocsáttatást ke'rt és nyere haláláig járandó nyug-péuzzel, •— A' polgári élet munkás körében nem senyvedett el fog
lalatosságainak terhe a l a t t , hanem Shakspeare szellemétől lelkesit-tetve , magas reptü képzeteinek szüleményét több rendű munkákban közié honfiaival, 's nemzete literaturáját tündöklőbb fokra segité emelni. — Munkái ezek : „Betracktungen und Gedaníen i/ber ver-schiedene Gegenstiinde der Welt und IJleratur;" „ Faust'* Leien,
Tlialen und Hiilicnfahrt /" „Geschivhte Giafar's des Btirmeciden ,•"
,,Gesckichte Rafael's de Aquillas;" „Die Reisen vor der Sündflut;"
„Der Faust der Morgenliinder;" „Geschichle eines Deulschen der neueslen Zeit;" „Ver Weltmann und der llichler" (minden tekin
tetben legjelesb'darabja) és „Sahir, Eva's Erstgeborjier im Fara-diese" Ezen munkák, az ember egész erkölcsi lételét, 's minden ter
mészeti és mesterkélt viszonyait majdnem magokban foglalják ; meg
érintik egyszersmind a' társalkodás!, a' vallást, a'fellengző érzete
k e t , egy más világ édes álmait, 's a' földfeletti tisztább léteiről csillámló gyengéd reményt. Más más lélek uralkodik minden román
jában', 's épen olly különböző azon benyomás is , mcllyet azok az olvasó lelkében magok után1 hagynak. A' sziv , melly „ F a u s t " olva
sásakor elszaggattatva erezi m a g á t , „ G i a f a r " és „ R a p h a e l " által erős és felemelkedett leend. Ha a', hideg elme az élet virágait le-hervasztni készül , a' „Faust der Morgenliinder11 által újra feléleszti azokat a' sziv. Ks ha. a' „Weltmann und der Hichter" 's a' „Ge-schichte eines Deutschen" szelid gyászba burkolja lelkünket: „Sa-h i r " elrettenti azon szelídséget. Munkáinak gyűjteményében (Ni-coloviusnál 12 köt. Königsb. 1 8 0 9 — 1 0 ; ujabbi kiadása Leipzigbaiv
1832) mind annak, a' mit erezett, akart és gondolt, legtis/.tábbját, legnemesebbjét \s legjobbját , kitelhefőképen végezve hagyá az>
utóvilágra. — Földije és ifjúsági barátja Gőthe , egyik iratában-r.
KLOPSTOCK 249
•dicsérettel emlékezik róla , 's ne'melly viszonyait és írói tehetségét nem kevésbé érdekletesen, mint szigorú de mégis kedvező bírálat
tal érinti. —no— ' K r. OP s T oc K (Fridrik Gottlieb), a' Németek legnagyobb köllő-jinek egyike, Quedlinburgban Jul. 2. 1724 szül. Az atyja quedlinbur-gi biztossáquedlinbur-gi tanácsnok, egy különös, férjfiu, gyakran ábrándozott sejditések és ördögjelenésekről, 's utóbb Wertinél a' Saale mellett Friedeburg uradalmát bérié k i , hol Klopstock boldogul élé gyer
mekkorát falusi magányban , 's azután a' quedlinburgi gymnasiumba ment. 16 éves korában a' naumburgi fejdelmi oskolába retetek fel.
Itt íejlődék ki legelsőben emberi 's költői charactere. A' régi nyel
vekben tökéletesité magát, mindig nagyobb szeretetre gerjedt a' clas-sicus írók iránt, sőt maga is több próbát tön , 's már itt eltökélé magát, egy nagy eposzi költemény készítésére, ámbár a' tárgy vá
lasztására nézve nem tuda magával megegyezni, 's ekkor leginkább Madarász Henrik látszék neki egy epopoea méltó tárgyának. 1745 a' hittudományi tanulá Jenában, 's itt készité titkon „Messiás" első éne
keit. Leipzigban, hova a' következett évben ment, megesmerkedett Kramer, Schlcgei , Rabener 's /achariavel és másokkal, kik akkor a ' „ l l r e m i s c K e B e i t r a g e " czimü iratot adák k i , mellyben ,,M e s s i a s-"a háram első éneke 1748 jelent meg. Elhagyván több barátjai az egyetemet, ő is Langensalzába ment rokonához, "VVeisz-hoz , kinek gyermekeinél felvigyázó l ö n , 's a' hol Schmidt húgával, az odájiban gyakran megéneklett Fannyval, esmerkedék meg, 's leg
forróbb gyengédséggel szerété ő t , de nem nyert nála visszonszere-tetet. Messiása 'megjelente igen nagy figyelmet gerjeszte. Egy része az olvasóknak a' „Messiás" éneklőjét, mint szent költőt és az ő szövetség prófétáját tiszteié, 's vallásos könyvnek esmérvén munkáját, a' költőt tisztelettel nevezé. Mások, 's nevezetesen öreg hittudósok , azt hívék, hogy a' vallás megfertőztetik merész költeménye által.
Sőt még hozzája is ment egy becsületes falusi pap , és komolyan ké
re , az isten és vallás kedvéért, ne engedje Abadonnát (egy elfajult angyalt) idvezülni. Hogy becsmérlő eriticusok is találkoztak, annál kevésbé lehet csudálni , minél kevésbé lehete ekkor ezen költemény szelleme 's formájának uj léte 's eredetisége mellett, annak valódi ér
telme eltalálását várni. E' költemény Sehweizban tön legnagyobb benyomást. Bodmer és barátai meghívására 17 50 nyáron Zürichbe utazott Sulzerrel, hol mindent megtettek ott maraszthatása végett.
Szent tisztelettel csudáltatok. ~ Több cantonba m'ulató utazást t e t t . Itt, a' sebweizi földön nevekedtek felséges képzetei a' hon és szabad
ságról , 's Hermáimról, mint azok hős védelmezőjéről. Dániában is meg
esmértetek Messiásának három első éneke, főleg Bernstorff minister á l t a l , 's Klopstock 400 tall. fizetéssel Kopenhágába hivaték köl
teményét befejezni. Elindulván 175.1, Braunschweig és Hamburgnak vévé útját, 's itt megesmerkedék Gartnernek egy, énekei szigorú ol-vasúnéjához irt ajánló levele á l t a l , egy lelkes teánnyal , Moller Mé
tával (tulajdonkép Margit)9 ki egy ottani kalmár leánya vala. Ko-penbágában, honnét vele levelezett, barátsággal 's tisztelettel fo
gadtatok. Bernstorff által télen ott maradt, a' következett nyáron barátja Moltke bemutatá a' királynak, V Fridriknek , 's midőn ez
1752 nyáron Holsteinba utaznék, ő is hasznára forditá az alkalmat, és Hamburgba kedves Métájához ment, ott tölte az egész nyarat, azután
1752 nyáron Holsteinba utaznék, ő is hasznára forditá az alkalmat, és Hamburgba kedves Métájához ment, ott tölte az egész nyarat, azután