7 5 nagy hatású lön Filep Lajosra , valamint Berry berezegné fogsága

(N01-. 8. olta) 's vallomása (Febr. 22. 1833), hogy férjhez ment és terhes, nem kevéssé erősíté a' thrónt. Az uj kamara-elölülő válasz­

tása sem ingadozott soká Dupin és L. között , amaz 2 3 4 , ez csak 136 szavat nyervén, áltáljában csak egy oppositiobeli t a g , Félix Réal , Lévén a' bureauk 18 elölülői és titoknokai között. L. ezolta visszahúzódik a' szónokszéki vitáktól, de a' budgeti tanácskozások­

ban részt vesz, 's a' közvélekedés nem csak a' „Journal du commer-ce"ben kedvez neki, hanem a' kamarában és kamarán kivül is. Pél­

dátlan részvételt nyere, midőn vagyonát a' júliusi revolutionak fel­

áldozván, 1833-diki Martiusbau nagy palotáját eladaudőnak hirdeté.

Az oppositio minden újságaiban felszólítások jöttek ekkor a' néphez, hogy a' ,,Juliusi napok főszálását" meg kell Lafitte családának tar­

tani , 's — a' felszólításnak legjobb sikere lön. — Laffkte érdemei között nem lehet elhallgatni az ő nagy jótévőségét a' szegények iránt.

A' latin classicusok kiadói csak az ő segítsége által érhetek czélt szép

törekedésekben. 55.

L A G K A N G E (Jósef Lajos), földmérő,szül. Turinbau 1736, ele­

inte a' bölcselkedésre szentelé magát ; de csak hamar kitünék vele született szerelete a' mathesishez , 's ezt olly szorgalommal t a n u l á , hogy 18 éves korában a' hires Fagnanohoz irt levelében, a' geome­

triai számolásokban már sok uj, magától tett felfedezéseket mutatha-ta. Megfejté az Eulertől sok idő olta hijába feltett kérdést az iso-perimetron czélir&nyosabb kiszámolása 's a' legkisebb mozgás elve felett. (I. D Y N A M I C A ) . Alig 19 évii, mathesis tanítója leve a' turini pattantyús oskolában, 's azon tudományos egyesület emlékiro-niányjai , mellyet az uralkodás engedelmével , a' hires Cignával és az azutáni martjuis Falucessel egyesülve alapitá, olly figx elmet ger-, jesztének a'.tudós világban, hogy kiadója Berlinben az ottani aeade-mia tagjává neveztetnék, 's Euler és d' Alembert e»en ifjú emberrel folyvást tartó levelezésbe lépnének. Egy utazása Parisba Caraccioli barátja társaságában , ki Angliába követnek rendeltetett , személye­

sen megesmerteté párisi tisztitársaival, 's itt közönségesen legnagyobb tisztelettel fogadtatott. De fájdalom , betegeskedése csak hamar haza kinszerité , 's már most uj szorgalommal foga mimkájihoz. E». idő­

ben nyeré meg a'tudományok acadeniiájától Parisban Jupiter hajdúira nézve feltett jutalmat , 's egyszersmind a' planetarendszerről irt ta­

nítása első alapvonatjainak előterjesztése á l t a l , nevét halhatatlanná tévé. Nem sokára nagy Fridrik meghivá Euler helyébe (ki Petervá-i-ába ment) Berlinbe, academiai igazgató czimmel. Nagy Fridriktől becsülteivé, 's mindenektől, kik esmérni tanulák, tiszteltetve, Ber­

linben kellemes viszonyokban élt, inig a' király meg nem hala. Ek­

kor azon tisztelet, mellyben ekkoráig a' nagy elméjű 's tehetségű férjfiak II Fridrik udvaránál részesültek, elenyészett, 's Lagrange más hivatal után nézelődék. Ez időben Iátá őt Mirabeau Berlinben, 's a' hires geometrát Francziaország részére megnyerni , elhatározá.

Lagrange elfogadá a' neki Parisból tett ajánlásokat, 's a' nápolyi, sárdiniai és tosianai követnek hasonlóan tett ajánlatit elmellőzé. Pa­

risban 1787 legjobban fogadtatott. De egy mély busongás látszók őt elfogni, 's lelkét, barátjainak minden, mulattatására tett iparai mellett i s , megtompitni. Megvallá, hogy olly állapotba esett, melly­

ben d' Alembert már előbb volt, t. i. hogy tudoinányja iránt elvesz­

te szeretetét. Valóban igy voít a' dolog, de csak egy ideig. Lag­

range szorgalmasan foglalatoskodék a' vallás történetével, a' régibb hangászság tbeorrájával , nyelvekkel , 's még orvosi tudományokkal is. A' revolutio még inkább elvoná tudományjáfól , inellyhez csak lassanként jött meg ismét kedve. Dusejour ajánlására 1791 a' nem­

zeti gyűlés 6000 frank fizetését mogullapftá , 's később &' papú'os

376 LAGUS LÁGYFÉRGEK

pénz által szenvedett kára pótlása végett, tagjává neveztetett a' hasz­

nos találmányokat jutalmazó biztosságnak ; azután a' pénzhivatalnál (Mart. 1702) az elöljárók egyike lön. üzen hivatal mindazáltal, noha hajdan Cicavo Romában, és későbben Newton Londonban egy ideig hasonlókat viseltek , neki nem tetszett , 's mint nyomó terhet csak hamar letevé. Az Oet. 16. 1793 kiadott parancsolat , mellyuek kö­

vetkezésében Franciaországból minden külföldiek kiküldettek, 's Bailly, Lavoisier-és több jeles férjfiak kivégeztetése, kiragadák me­

rengéséből. A' számkivetés kemény törvényje ug5'an, Guyton - Mor-veau eszközlése á l t a l , ellene nem használtatott ; de ezért nem enyé­

szett el a' veszedelem , áldozatjává lenni a' nép dühének. Herault de Sechelles tehát, illy jeles férjfiu élte bátorságba helyheztetése vé­

gett , ajánlkozók neki , a' Burkusországba rendelt követségnél vala-melly hivatalt szerezni ; de a' mit Lagrange , uj hazája , Francziaor-szág, iránt szeretettel telve, nem fogada el , hanem minden veszély daczára a' maradást jobbnak tartá. Nyugalom és béke végre vissza­

tértek ; az anarchia időszaka alatt elpusztított tanítóintézetek hely­

reállításáról gondolkoztak, 's Lagrange Parisban az ujonan alapított normális oskolánál tanítónak neveztetek. Ezen uj munkakörben egy­

szerre egész erővel felébrede benne az elhunyt szeretet tudománya i r á n t , mint ezt fáradhatatlan munkássága 's t ö b b , ez időben szerzett, iratai bizonyítják. Az Intézet felállításakor Lagrange név volt az első, melly annak tagjai lajstromát megnyitás hasonlóan első tagja Tolt az ujonan támadt Hosszintézetnek. Híre naponként nevekedék, es Francziaország megtiszteltetve érezvén hiagát illy férjfiu bírása által, elhatározá, irántai tiszteletének nyilvános jelét kimutatni. A kor­

mány parancsára a«, akkori .külmiuister (Talleyrand) megbizá a' fra.s-czia Charge-d' Affairest Turinban, d' Ernayer polgárt, hogy Lag­

range atyját felkeresvén, neki Francziaország nevében szerencsét kívánjon, hogy illy jeles fija vagyon. Ezen megbízást d' Ernayer legfényesebb módon hajtá végre, több generáloktól és egyéb főrangú személyektől kiséltetve az őszhez menvén , ki ülj' elesmerésen meg­

indulva , köszönetét rebegé , de egyszersmind a' balul képzelt kegyes-kedés korán beszívott megfogásaihoz erősen ragaszkodva, azon félel­

met nyilatkoztatá, hogy a' zendülő Parisban élő íija talán istenelőtt nem találandja azon kegyelmet, mellyet a' világ előtt talált. Mint a' köztársasági kormány , Napóleon is tiszteié Lagrange lelkét 's ér­

demeit. A' tanács tagjává neveztetve , a' becsületrend nagy kereszt­

jével felékesitetve , grófi rangra emeltetve, 's igy magát minden kül­

ső fénnyel megtiszteltetve látá ; de se ez, se az ország fejének iránta mutatott bizodalmassága , nem valának képesek, őt hiúvá tenni, és épen olly szerény, mint egyébkor, még most is ugyan azon szorga­

lommal gyakorlá tudományjait. Fájdalom! ez sietteté hihetően halá­

l á t , melly Apr. 10. 1813 lépé meg. Holt tetemei a' Pantheonba tetettek , 's Lacépéde és Laplace felette emlékező beszédet tartá-iak.

Nevezetesebb i r a t a i : „Mécanigue analylique" (Paris 1 7 8 7 , uj ki­

adás 1811 és 1815); ,,Théorie des fonctions analytiques" ( P a r i s l 7 9 7 es 1 8 1 3 ) ; ,,Résolution des équalions numiriqu.es" (Paris 1798 és 1808); „Legrms sur le calcul des fonctions'' (több kiadás, a'legújabb Paris 1806). Lagrange hátrahagyott iratainak egy része 1815 Car-not belministertől az intézetnek áltadatott , 's az academia jóváhagyá­

sa után , ezen tudós intézet könyvtárához foglaltatott.

L i C I I S , L A G I D Á K, 1. P X O t, E M A E U S O K.

L ÍGY F É R G E K (Mollusca , P u h á i i g o k ) . A' Linné felosz­

tásához hiv Földinél a' férgek második rendét teszik ezen jelekkel:

csupasz férgek , nyálkásabb testek , és kifejlődtebb külső tagjaikkal különbözők a' belférgektől ; többnyire tengeriek, éjei csillámlanak.

Földi 20 nemet ir l e , mellyek közül esmeretes nálunk is a' h á z a t

-L A H A R P E 3 7 7 l a n c s i g a , a ' k e r t e k b e n , mezőkön k á r t o k o z ó ; h í r e s a ' t é n t a

-í c r e g , m e I l y n e k védelmére szolgált'), 's a' k ö r ü l e lévő vizet meghomályosíln nedvéből a z u g y nevezett t u s k é s z í t e t i k ; a ' t ü s k é s -f é r e g n e k van m i n t e g y 2 0 0 0 t ü s k é j e , lába m i n t e g y 1 4 0 0 , sőt a ' rózsás t ü s k e f é r e g n e k 1 0 0 , 0 0 0 r e megy tüskéje száma. Cuvieruél az ál­

l a t o r s z á g m á s o d i k n a g y o s z t á l y á t teszik a' pubángok (les mollusques) 's h a t o s z t á l y r a s z a k a d n a k . Az első a l o s z t á l y b e l i e k f e j 1 á b u a k-nak ( C e p h a l o p o d e s ) m o n d a t n a k , a ' m á s o d i k b e l i e k S z á r n y l á b ú a k ( l ' t e r o p o d e s ) , a ' h a r m a d i k b e l i e k h a s l á b ú a k ( g a s t e r o p o d e s ) , a ' n e g y e d i k b e l i e k f e j t e l e n e k ( a c e p h a l e s ) , az ötödikbeliek k a r 1 á-liu a k (brachiopodes), a z u t o l s ó b e l i e k s z á l l a b u a k ( c i r r h o p o d e s ) .

L A H A R P K (Jean F r a n c o i s ) , tagja a' franczia academi i n a k , P a ­ r i s b a n szül. 173!). S z á r m a z á s á t igen szegény s z ü l é k t ő l v é v é , de j e l e s elmetehetségei á l t a l korán k i m u t a t á m a g á t , ' s g y e r m e k s é g é b e n a z ir­

galmas apáczák p á r t f o g o l t á k , későbben p e d i g a' d' H a r c o u r t c o l l e -giumbau n y e r t szabad t a r t á s t . E g y g u n y i r a t m i a t t , m e l l y t a n í t ó j á t , ki egyszersmind az ő jóltévője is v o l t , t á r g y a z á , 's neki t u l a j d o n i t t a t é k , egy hónapig a' B a s t i l l e b e v i t e t e t t . 1 7 6 2 a d á ki először h e r o idák 's egyéb versek g y ű j t e m é n y é t ; a' következett évben p e d i g , , \ V a r -w i c k " czimü szomorujátékával l é p e t t a' világ elibe , m e l l y a' j á t é k ­ színen á l l a n d ó a n tetszve f o g a d t a t o t t . , , T i m o l e o n " j a é s „ P h a r a m o n " -ja , kevesebb részvételt n y e r e . Essen, i d ő t á j b a n e s m e r k e d e t t meg. V o l ­ t a i rrel i s , kinek i r á n t a k i n y i l a t k o z t a t o t t n a g y l e l k ű j ó v o l t á é r t , nem volt eléggé h á l á d a t o s . Későbbi m u n k á i k ö z ü l Sophocles „ P h i l o c t e t "

j e n e k fordítása é s „ M e l a n i e " czimü n é z ő j á t é k a d i c s é r e t t e l e m l í t t e t n e k . l l i r é t leginkább ezen dolgozása „Lycée, ou cours de littératare ancienne et moderné" a l a p i t á . A' zendülés k e z d e t e k o r buzgó n é p p á r t o l ó volt, de megváltoztató okfejeit f o g s á g á b a n , 's az e g y h á z és k i r á l y s á g védel­

mezője lön. Mindjárt a' Lycée des árts első ülésében b á t o r s á g o t vön m a g á n a k , a ' t e r r o r i s m u s z s a r n o k s á g á r ó l n y o m o s á n beszélni. 1 7 9 8 F r u c t i d o r 1 8 e l s z á l l i t a t á s r a ( d e p o r t a t i o ) k á r h o z t a t o t t , m e l l y t ő l azon­

ban futás á l t a l m e g m e n e k e d e t t . Kevéssel h a l á l a e l ő t t f e l i n g e r i é ma­

ga ellen , az o r s z á g l á s r ó l való szabad n y i l a t k o z á s a i á l t a l , az e l s ő c o n s n l t , 's ennél fogva Orlcansba u t a s í t t a t o t t . De csak h a m a r m e g ­ e n g e d t e t e t t neki, innen visszatérhetnie. H o s s z a s betegeskedése u t á n ,

C 4 éves k o r á b a n m ú l t k i . 5 4 . L A H A R P E ( F r é d é r i c César), a' helveta k ö z t á r s a s á g i g a z g a t ó j a ,

1 7 5 4 szül. l l o l l e b e n . A ' t ö r v é n y e k e t T ü b i n g á b a n t a n u l á , ' s m á r 2 0 éves k o r á b a n d o c t o r k a l a p o t n y e r e . Ügyviselő l e t t a' berr.i felebb-v i t e l i k a m a r á n á l ; de elfogadá nem s o k á r a e g y Orosz meghífelebb-vását, h o g y vele Olaszhont beutazná. Innen b á r ó G r i m m j á v a l a t á r a 1 7 8 2 P é t e r ­ várba m e n t , hol a' következett évben S á n d o r n a g y h e r c z e g n e k 's t e s t ­ vérének t a n í t ó j a lön ; s ő egész l é l e k k e l h i v a t a l á n a k szentelé m a g á t . Ezenközben k i ü t ö t t a' franczia z e n d ü l é s , m e l l y n e k f o l y a m a t j a i g e n nagy részvételt g e r j e s z t e t t szivében. 0 a' távolon is m u n k á s a k a r t lenni hazája m e g s z a b a d í t á s á b a n . Honi p o l g á r t á r s a i nevével e g y folya­

modást készite a' berni országláshoz , mellyben t i s z t e l e t t e l u g y a n , de szabadelinüleg kiváná, hogy a' rendek, a' visszaélések e l t ö r l é s e v é g e t t , összehivassanak. Nem s o k á r a k i l o b b a n t a' b é k é t l e n s é g tüze , 's ő, mint ennek egyik éltetője , az országlás á l t a l a' s z á m ű z ö t t e k s o r á b a i r a t é k . Ellenségei az ő e l t á v o z t a t á s á r a h a s z n á l á k S á n d o r m e n y e k z ő -j é t . Genfbe ment t e h á t , hónába visszatérendő , de megtudván , h o g y ott m á r elfogatása i r á n t p a r a n c s a d a t o t t , elkeseredve 1 7 9 0 P a r i s ­ ba meni 's az o r s z á g i á s n a k egy e m l é k i r a t o t ( m é m o i r e ) a d a á l t a l . A' franczia követ k ö z b e n j á r á s á r a , minden vvaadtlandiaknak b o c s á n a t o t hirdete a' berni o r s z á g l á s , csak az í r á s a i k á l t a l n y u g h a t a t l a n s á g o t indítóknak n e m , ' s igy L . hónából ismét k i j á r v a m a r a d t . 1 7 9 7 a ' franczia, országiásnak uj k é r e l m e t n y u j t a á l t a l , m e l l y 22 w a a d t i és

37S LAIBACH freiburgi hazafi által aláírva, azt az 1565 egyezségnek erejénél fogva segedelemadásra szólitá fel. Ennek következésében egy végzést bocsá-ta közre a' directorium Nivose 6kán , melly a' népjogokra hivatkozó waadtlandi polgárokat közvetlenül franczia védelem alá állította.

Ezen hatalmas lépés maga után voná a' zendülést, 's felállittaték a' helvetiai köztársaság. De csak hamar kitetszett, milly szerencsét­

lenségbe dönté magát ez által Helvetia. L. a' directoriumba lépett, 's a' közönség szava ellenére i s , legnagyobb makacssággal követte önnön rendszerét, mígnem a' törvényhozó tanácsnokok által a' di-rectorium feloldatott. Ekkor hónába ment , 's megbukta után Ja fen-tartá becsületes hirét. Egy állevél miatt , mellyet ő a' törvényszék­

nek általadott, 's melly ben a' fő consul Bonaparte ellen való össze­

esküvésről volt emlékezés, elfogatott 1800 .lul. 2, 's Bernbe vite­

tett. Ezen gyalázattól futás által menekedett meg, de Napóleontól Parisban nem kedve/.őleg fogadtatott. 1801 Oroszhonba utazott, hol nevendéke Sándor által tisztelettel fogadtatott, ki ót 1814 Parisbaiv orosz generálnak nevezte ki. A' bécsi békegyülésen munkás volt ab­

b a n , hogy Waadt és Aargau megyék Berntől elválasztatva, függet­

lenek legyenek. —no—

L A I B A C H , olaszul Lubianna, az austriai Krain (Karniolia) herczegség fővárosa, eg5r romladozott fellegvárral's gyönyörű vidék­

kel, hajdan Aemonának neveztetett,'s a' Hunnok és Longobárdok által elpusztittattott, d e , a' mint mondják, nagy Károly által ismét fel­

építtetett. Most 870 házat 's ebben 11,600 lakost számlál, kik né­

met , olasz , újgörög 's néhányan franczia nyelven is beszélnek: Az utszák nagyobb részint téresek és tiszták, 's csinos épületekkel diszes-kednek, mellyek között a' tartományi könyvtáré legnevezetesebb. A' .hajózható Lublan vagy Laibach folyó, mellynek télen langymeleg vize

van, két részre osztja a' várost, mellyet azonban három, részint árus­

boltokkal rakott liid köt össze. Virágzó kereskedése van. Széke az illyriai királyság karinthiai és karnioliai első guberniumának , egy berezegi püspöknek , 's több törvényhatóságoknak. Ide helyeztetett által 1820 , Troppauból a' békegyülés , mellyet az austriai , orosz és burkus fejedelmek', a' spanyol, portugali és nápolyi álló seregek miatt történt országos változásokról való tanácskozás végett tartottak.

Megjelentek itt 1821 még I Ferdinánd, mind a' két Sicilia királya, a' modenai herczeg, "s több fejedelmek ministerei és követei, hogy köz tanácskozás szerint Oloszhonban a' c a r b o n a r i s i n u s elnyomat­

ván, Nápolyban és Siciliában a' csend helyre állittassék , és a' tal­

pon álló katonaság miatt netalán ismét történhető országos változá­

sok megakadályoztassmak. Az 1821 -ki Jan. 26 megnyitott békegyü­

lés ideje a l a t t , kiütött a' piemonti seregek lázadása. Egyszersmind tudósítás érkezett Ypsilanti vállalkozásairól Moldvában (Vö. GÖRÖ­

GÖK LÁZADÁSA és KANTAKUZKNO). Mind ezek szinte Május hónapig ki­

nyújtok a' békegyülést Laibachbaii. A' Nápolyt tárgyazó végzések Jan. '3 ] közöltettek a' nápolyi ministerrel, herczeg Gátlovai, 's a' szövetséges hatalmasságok nyilatkoztatványt (declaratio) adtak kiNá-poly ellen. Febr. 28-ig általában egész Olaszhon politicai bátorsá-gositásáról folyt a' tanácskozás. Martinában Piemont ügye fordult elő (L. OLASZORSZÁG, SICILIA és SARDIMA). I Ferdinánd király

3 Martiusban hagyá el Laibachot , a' Nápolyt megszálandó austriai aoreg után indulva. A' két császár megvárta a' Nápoly és Piemont ellen indított seregek táborozásának sikerét, és egy nyilatkoztatványt bocsátottak közre Maj. 1 2 , hogy a' laibachi alkudozásokban kimon­

dott okfőktől soha sem távozandnak el. Így végződött a' laibachi békegyülés , mellynek politicája szerint, ekkor nyert elsőben helyet a' fegyveres közbenjárás, valamelly pártok által megroncsolt szom­

széd tartományra nézve ; a' nvi későbben is utánoztatott. (L. VERONA).

LAICUSOK L A I S 3 7 0 L A i c u S O K N A K neveztetnek a' c a t h o l i c u s o k n á l , kik nem áldozó

papok ; 's mivel hajdan egyedül a' papok v o l t a k j á r t a s o k a' t u d o m á ­ n y o k b a n , i n n é t a z o k , k i k valamelly t u d o m á n y b a n j á r a t l a n o k , m a i s

láicusoknak neveztetnek. Szenczy.

L A i N i: (Jósét H e n r i k J o a o h i m ) , francziaországi p a i r , egy i d e i g fr. k i r . belső m i n i s t e r 's a' követkamara e l ö l ü l ő j e , B o r d e a u x b a n szül. 1 7 6 7 N o v . 1 1 . Mint ü g y v é d , a' zendülés idejé'ien a' k ö z t á r s a ­ ságiak p á r t j á r a á l l o t t . M i n t h o g y a ' m é r s é k e l t e b b gondolkozású G i -RONDISTÁKAT (1. e.) fol)'vást buzgóan tt'izclé : m á r 1 7 9 3 is t e t e m e s ágai b í z a t l a k reá a' k o r m á n y z á s n a k . 1 8 0 8 törvényhozó t a g g á válasz­

t a t o t t a' Gironde département á l t a l ; de a' m á r a k k o r m e g a l a p u l t k é n y u r a s á g ellen nem b o l d o g u l h a t a előadásaival , m e l l y e k a' számta­

lan visszaélések e l t ö r l é s é t t á r g y a z á k . Az oroszországi veszedelmek u t á n 1 8 1 3 , egy rendkivüles biztosságot nevezett ki a' t ö r v é n y h o z ó t e s t , tagjaivá nevezvén L a i n é t , R a y n o u a r d o t , G a l l o i s t , F l a u g e r g u e s t és Maiite de Birant , azzal a' megbízással : a d n á n a k az i r á n t tudósí­

t á s t , valljon minő kivánata van a' nemzetnek ezen szerencsétlen h e l y e ­ zetheti ? Í J . sok igazsággal teljes é r t e s í t é s t nyujta , v a l a m i n t R a y -nouard is , ( k i a' t ö b b e k közt a' c s á s z á r h o z ezen szavakat íntézé :

„Si vous ne vou/ez paa nnus donner la paix, nous la ferons tious-memet") ; de m á r késők valának okoskodásaik ; m e r t m á r e k k o r nem b i r á l g a t á s , hanem e r ó e g y i t é s volt szükséges. N a p ó l e o n m é l y e n érezé az ellene elkövetett m é l t a t l a n s á g o k a t , 's ő is e' szerint b á n t a' szó­

n o k o k k a l . A ' t ö r v é n y h o z ó t e s t f e l b o n t a t o t t , ' s L . B j r d e a u x b a m e n t , h o l 1 8 1 4 az oda é r k e z e t t angoulémei• berezeg á l t a l a' v á r o s k o r ­ mányzójává t é t e t e t t . Későbben a ' k ö v e t k a m a r a elölülője l e t t . I t t az Elbából visszatért Napóleon , a' „ k ö z béke r e s z e d e l m e z t e t ő j e "

elien mondott beszédében m u t a t á ki m a g á t ; de midőn N a p ó l e o n P a ­ risba é r k e z e t t , L. Bordeauxba f u t o t t , 's onnét b o c s á t o t t közre e g y h i r d e t m é n y t , mellyben a ' F r a n c z i á k a t m i n d e n , a ' b i t o r l ó n a k szolgál­

t a t a n d ó adózásoktól felmenté ; a' mi n e k i , m i n t t ö r v é n y t u d ó n a k , nem kevés g y a l á z a t j á r a v á l t . A' második r e s t a u r a t i o u t á n i s m é t elfoglalá e l ö l ü l ő i h i v a t a l á t , ' s 1 8 1 6 J ú n i u s t ó l 1 8 1 8 D e c e m b , 2 8 a' belső m i n i s t e r i u m o t nyeré meg , Décazes lépvén az ő előbbi h e l v é -r c . Mind a' két hivatalában m é -r s é k e l t l e l k e t m u t a t o t t , de mind in­

kább áthajolt az előbb á l t a l a o s t r o m o l t t ú l p a r t h o z . 1 8 2 3 ellene sza­

v a l t a' s p a n y o l o r s z á g i h a d n a k . 1824 tagjává neveztetett azon k ü l d ö t t ­ s é g n e k , melly a' rabszolgák helyezetének 's á l l a p o t j á n a k megvizsgá­

lása é3 a' g y a r m a t o k rendezése végett neveztetett k i .

L A i s , k é j l e á n y , T i m a n d r a , Alcibiades szeretője l e á n y a , s z ü l . H y c a r r á b a n , S i c i l i á h a n , a ' honnét Görögországba v i t e t e t t , m i d ő n honját N i c i a s a t h e n é i fővezér feldulá. C o r i n t h volt az első hely , h o l kéjlányi t a l e n t o m á t kifejté. Herczegek , szónokok, phtlosopliusok hó­

d o l t a k i t t kecseinek. Azt mondja P r o p e r t i u s , egész G ö r ö g o r s z á g a' corinthusi L a i s ajtaja e l ő t t esenkedett. A ' c y r e n e i A r i s t i p p u s p h i l o -sophus hódolt neki. Demosthenes é r e t t e Corinthusba u t a z o t t , de midőn L a i s m i n t e g y 1000 t a l . k é r t tőle kedvezésiért, v i s s z a t é r t a ' n é l k ü l , h o g y kecseivel élt volna , ezt mondván ,,illy d r á g á n nem a k a r o k bá­

n a t o t v á s á r o l n i . " Mivel á l t á l j á b a n igen nagy á r o n h a g y á m a g á t i m á d ó j i t ó l ö l e l t e t n i , kevesen t a r t h a t t a k reá i g é n y t . Ez a d o t t o k o t ezen k ö z m o n d á s r a : „Non licet omnibus adire Corinthum" (nem m i n ­ denki mehet C o r i n t h u s b a ) . C o r i n t h u s b ó l T h e s s a l i a b a m e n t e g y ifjú férjfiuhoz , kibe bele s z e r e t e t t . Azt m o n d j á k , h o g y i t t 3 4 0 K, e.

egynehány a s s z o n y t ó l , kik szépségét i r i g y e l t é k , Vernw t e m p l o m á b a n megöletett. Peneus p a r t j á n , valamint C o i i n t h u s b a n is, nyilvános em­

lékoszlopokat e m e l t e k n e k i . E g y más L A I S , P a u s a n i a s s z e r i n t D a -masander l e á n y a , szint o l l y hires k é j l e á n y v o l t , ' s g y a k r a n

felcse-réltctik az előbbivel. X.

3 8 0 L A J O S ( i : ) MAGYAR K I R Á L Y L A i o s 1. O K D I P v s.

L A J O S ( L N a g y ) , K á r o l y fsa, M a g y a r o r s z á g k i r á l y a 1 3 4 2 — 8 2 . S z ü l e t e t t 1 3 2 6 , és 10 esztendős korában kezdett u r a l k o d n i , (>

n a p p a l az apja holta után Székesfejérváratt megkoronáztatva. F e l e s é g ü l Tála neki jegyezve 1 3 3 8 ó t a M a r g i t , K á r o l y morvaországivégőrnagy l e á n y a ; 1 3 3 9 óta pedig l e n g y e l o r s z á g i k o r o n a - örökösnek is val a ő esmer(etve. M i n e k u t á n a m i n d j á r t u r a l k o d á s a elején az erdélyi Szászok z u d u l á s á t l e c s i l a p i t o t t a , 's a' havasalföldi f e j e d e l e m , S á n d o r , hódo­

l á s á t elfogadta v a l a : o l l y izenetet vett N á p o l y b ó l az ö c c s é t ő l , An­

d r á s herczegtől , m e l l y azontúl néhány esztendeig oda i'orditá leglőbb figyelmét é s i p a r á t . R ó b e r t t . i., A n d r á s h i t v e s é n e k , J o h a n n á n a k , n a g y a p j a 's n á p o l y i k i r á l y , 1 3 4 3 elején meghalálozván , o l l y végren­

d e l e t e t h a g y o t t vala maga u t á n , mellj^ egyedül J o h a n n á r a ruházá a' k i r á l y i m é l t ó s á g o t é s h a t a l m a t , A n d r á s t r s a k s z a l e r n ó i berezegnek és Uralkodó t á r s n a k e s m e r é , mind a' kettejek k o r á n a k 25riig évéig p e d i g S a n c t i a özvegy k i r á l y n é r a hizá a' k o r m á n y t , fiz a' végrende­

l e t mind R ó b e r t k i r á l y előbbi í g é r e t é v e l , mind az anjoui ház m a g y a r á g á n a k k o r - és nembeli előbbségével ellenkey.dk;, a' n á p o l y i u r a l k o d ó h á z fiatalabb á g a i p e d i g , a' durazzoi 's t a r e n t i herczegházak , á l n o k e s z k ö z l e t e k á l t a l m a g o k n a k igyekezének u t a t készíteni a' k i r á l y s z é k r e , 's e' végre a r r a b í r á k a' 16 esztendős J o h a n n á t , hogy k i r á l y a s s z o n y ­ n a k h i r d e t t e t n é m a g á t , a' férjétől megvonná s z e r e l m é t , és zabolátlan k é n y t ö l t é s r e vetemednék m á s o k k a l . Á' dolgok ezen h e l y e z e t é r ő l tu­

d ó s í t v a , azonnal N á p o l y b a i n d u l t Lajos a n y j a , K r s é b e t , és a' fiát, A n d r á s t , M a g y a r o r s z á g r a a k a r t a hozni ; de a' minden j ó t ígérő Jo­

h a n n a , 's a' d u r a z z o i 's t a r e n t i berezegnék , Ágnes és K a t a l i n , ké­

r é s e i k r e még is o t t h a g y t a ; Avignonba pedig VI Kelemen pápához k ö v e t e k e t k ü l d ö t t , a' k i k N a p o l y o r s z á g ezen adoniányzó u r á t a r r a b í r n á k , h o g y R ó b e r t végrendeletét feldüntvén Andrásnak é s J o h a n ­ n á n a k e g y ú t t - v a l ó m e g k o r o n á z t a t á s o k a t r e n d e l n é . A ' pápa feldöntötte u g y a n a' v é g r e n d e l e t e t , de András m e g k o r o n á z t a t á s á t csak a k k o r r a Í g é r t e , m i k o r 44 ezer m á r k a e z ü s t le leend fizetve a' pápai pénz­

t á r b a . Az a l a t t a' durazzoi berezegné , Ágnes , J o h a n n a testvér öc­

c s é t , M á r i á t , a ' k i r á l y h á z b ó l e l l o p a t t a , ' s a ' m a g a ( i á v a l , K á r o l y herczeggel , öszveadatta ; t e s t v é r b á t y j a , T a l a y r a n d P e r i g o r d bibor-n o k , befolyása á l t a l pedig ebibor-ngedelmet és h e l y b e bibor-n h a g y á s t szerzett a' sz. széktől. Ágnes i r á n y z a t a t . i . a z v a l a , hogy J o h a n n a törvényes örökös n é l k ü l m a r a d j o n , é s a ' m a g a f i a , K á r o l y , jusson utána, mint M á r i a f é r j e , a' k i r á l y s z é k r e . K e r e s z t ü l v á g á ezen i r á n y z a t o t Katalin t a r e n t i herczegné s z á n d é k a , a' ki abban niunkálódék , hogy a' maga fia, L a j o s , n y e r j e e l J o h a n n a kezével e g y ü t t a ' k i r á l y i m é l t ó s á g o t . M i h e l y t t e h á t a ' 4 4 ezer m á r k a ezüstnek kezéhez k e r ü l t e után k o r o -n á z t a t á s t i g é r t vala a' p á p a A -n d r á s -n a k , á m b á r o l l y feltétel a l a t t , h o g y J o h a n n á n a k g y e r m e k t e l e n e l h o l t á v a l M á r i á r a bocsássa á l t a l a z o r s z á g o t : azonnal m i n d e n t m e g i n d í t o t t K a t a l i n , h o g y még j ó k o r el-mellózhesse s z á n d é k a g á t a i t . Ágnes m e g m é r g e l t e t e t t ; András Aversába c s a l a t o t t v a d á s z m u l a t s á g színe a l a t t , és i t t Aug. 2 0 d i k a éjjelén 1 3 4 5 s i n ó r r a l m e g f o j t a t o t t é s a ' vár kertjébe v e t t e t e t t . A ' k i r á l y n é s z e r e t ő j e , A r t h u s B e r t r a n d g r ó f , é s m e g b i t t k o m o r n á j a , C h a n c i a , valónak a' többi között legmunkásabb végrehajtóji ; maga Johanna engedő t a n u j a vala e' t é t e m é n y n e k , férje h o l t t e s t é t N á p o l y b a vitette 's ünelem n é l k ü l t a k a r í t t a t t a e l , h á r o m h ó n a p p a l későbben pedig fiu g y e r m e k e t szült , M a r t e l l K á r o s t , a' ki András fiának mondaték.

L a j p s , mind ezekről t u d ó s í t t a t v a , m i n e k u t á n a foganat nélkül iparko­

d o t t volna lelke sérelmének megfelelő e l é g t é t e l t nyerni a' pápa á l t a l , 1 3 4 7 ősszel fegyveres sereggel ment N á p o l j ' b a Johanna e l l e n , a' ki a z a l a t t t a r e n t i Lajos herczeghez e s k ü d ö t t v a l a ; meggyőzte e z u t o l ­ sónak seregét C a p u á n á l , és midőn sok n á p o l y i nagyok hozzá á l l a n a

-LAJOS (I.) MAGYAR KIRÁLY 381 nak, 1348 Jan. 17 már Aversábau szálott meg. Ekkor J o h a n n a , Maria 's Lajos tarenti herczeg Francziaországba menekedtek ; a' ta-renti herczegné , Katalin , természetes halállal előzte vala meg a' be­

következhető lakolást; a' gonosz cselekedet végrehajtóji 's alrendü

•részei jobbára ki valának már végeztetve, leginkább durazzoi Károly herczeg és Katalin eszközlése által. Lajos azonban magában a' királyi házban keresé a' lő gonosztevőket, és amazoknak kivégeztetését csak veszedelmes tanuk elmellőzésének tekinté. Azért öszvehivatta Aver-sába a' Napodban maradott királyi herczegeket ; durazzoi Károly herczegnek , a' kire különös neheztelése vala, azonnal fejét vetette;

a' többit, tarenti Robertet és Fiiepet, és durazzoi Lajost, fogva Vi­

segrádra vitette. Kiküldötte vélek Magyarországra a' kisded Martell Károlyt is, a' kit az anyja magától elhagyott vala, de a' ki esz­

tendő múlva megholt. Ezután elkiiállás nélkül bement Lajos Jan. 21 a' fővárosba; magát mind a' két Sziczilia királyának, a' kisded M.

Károlyt pedig calabriui berezegnek hirdettette , 's a' pápától azt kí­

vánta, hí>gy Johannát a' koronától elesettnek nyilatkoztatná, 's kö­

vetet küldene, őt megkoronázni. A' pápa ellenben azt sürgette, hogy bocsátaná a' király Nápolyországot az ő keze a l á , 's várná be to­

vábbi határozatát. Általlátta ebből L a j o s , hogy csak erővel fogja megtarthatni foglalmányát; annakokaért katona 's pénz - szerzés végett visszajött Magyarországra, Nápoly kormányát és az ottani hadak vezérletét Laczkóíi (t. k. Apor) István erdélyi vajdára bízván. Az alatt Johanna Avignont, mell}' az Anjou-Provence ház birtoka vala, eladta a' pápának ; az áipénzen katonákat fogadott és hajókat b é r l e t t ; és még 1348 férjestől kiszálott Nápoly partjára. Tarenti Lajos vezér­

lete alatt könnyen boldogultak Johanna hadai István vajda ellen, a' kinek serege betegségek által tetemesen megritkult, és ragadozás által gyűlöletbe esett vala a' föld népénél. Kevés idő múlva a' főváros éa az ország nagyobb része Johanna hatalmában vala. Mindazáltal Man-fredoniát foganatlanul vívta Tarenti Lajos ; sőt 1 3 4 9 , kiváltképen minekutána egy hatalmas nápolyi nagy, minetvinoi Pipin, a'Magya­

rok részére állott vala , Nápolyig visszaveretett.' E' kivánt előmene­

telt lélbes/.akasztotta a' német zsoldosok engedetlensége, a' kik elma­

radott zsoldjok kilizettetéséig nem akarák teljesíteni a' vajda paran­

csait. Lajos király , István vajda izenetei által surgettetve , 1350 elején derék hadsereggel általkelt a' dalmátföldről Manfredoniába , a' skardonai sz. János vitézek hajójin, a' kiknek adományozta ezen alkalommal perjelségül a' vránai várat és megyét. Jelenléte nagy for­

dulást okozott a' nápolyi földön ; Tarenti Lajos egymás után kivere-tetf minden állásaiból , és szorultságában külön viadalra hivta a' ki­

r á l y t , a' ki személyes vitézségének és bátorságának több mutatvá­

nyait adta vala ugyan a' táborozásban , de a' tarenti herczeg kinálat-j á t , melly alatt álnokságot vélt lappangani, még sem fogadta el iigy , a' mint az téve vala, hanem Johannának és férjének másodszori eltávozások után bevezette seregét a' fővárosba, mellyet azonban, a' városi nép lázongása m i a t t , csak hamar kénytelen vala kiüríteni, l ü y helyezetben lelte őt egy részről Kazimir lengyel király izenete a' Litvák győzedelme 's foglalásai felől a' lengyel földön, más részről a' pápai követség, melly alkudás végett vala küldve hozzá. Nehogy elvesztené Nápoly miatt a' lengyel örökséget , feg) vcrnj'ugatot kötött tehát Apr. 1 napjáig 1351 a' pápa követeivel, és Laczkófi Andrásra, István fiára, bízván az elfoglalt tartományt, maga Román által visz-szatért Magyarországra. A' fegyvernyugat kötményei szerént egy pá­

pai bizottságnak kell vala visgálatba venni Johanna ügyét, é s , ha ez bűnösnek találtatnék , Lajosnak Ítélni Nápotyországot; ellenkező eset­

ben köteles vala Lajos, foglalmányát Johannának visszaadni 300 ezer aranyért. A' pápai bizottság Ítélete oda ütött k i , hogy Johanna,

&

382 LAJOS (I.) MAGYAR KIRÁLY

mint a' kinek magaviseletét valamelly esmeretlen bu ereje okozta volna, bűntelen. Kzen Ítélet következésében 1352 oda hagyták a' magyar hadak Nápolyországot; Lajos pedig a' 300 ezer aranyat"

nagylelkűleg elengedte, 's a' fogva tartatott nápolyi herczegeket sza­

badon bocsátotta. Az alatt kiverte vala Lajos a Litvákat llalirs és Vladimír tartományokból, és ezeket 1352 visszaadta Kazimirnrk, de ujry mint a' magyar korona fegjverkeresményét, 100 ezer aranyon, a' mennyit kell vala Kazimirnek a' hadi költség megtérítésére leten­

ni , visszaválthatólag azon esetben , ha Jfiu gyermeke maradván Kazi­

mirnek , arra 's nem Lajosra szálna a' lengyel korona. Más felől a' Moldvába 's Podoliába nyomult és a' lengyel birtokot fenyegető krimi Tatárokat Laczkófi András erdélyi vajda által honjokba űzette vissza ; mindazáltal még azontúl is kénytelen vala fegyverrel védni Halirsot és Vladimírt a' Litvák és Tatárok ellen. Duschan Istvántól, Szerbor­

szág u r á t ó l , veszteséggel veretett ugyan vissza Lajos 1 3 5 3 , midőn

szág u r á t ó l , veszteséggel veretett ugyan vissza Lajos 1 3 5 3 , midőn

In document KÖLTŐ KÖLTÉS TÖRTÉNETE 267 (Pldal 178-200)