312 KÓTA betegségi hajlandóság az izomrendszerről átmegy a' csontreudszerrev

A' természet nem lévén néha elég erős a r r a , hogy a' köszvény ren­

desen kiüthetne , ha az ember öreg , gyenge , vagy ha a' betegség niegháborítatik lefolyásában : akkor belső részeket is megtámad ,

mint a'gyomrot, tüdőt, agyat, 's gyakran halálos tüneményeket hoz fclő. A' köszvény gyógyításáról 's a' reá jó életrendről sok hibás vé­

lemény uralkodik. Némellyek a-ít vélik , hogy kivált a' lábköszvény-uél semmit sem kell használni, mások a' hajtó italtól mindent várnak, még mások, Brown hibás véleményétől elcsábitatva, ki a' köszvényt az erőhijányu betegségek közé tévé , az arrakban keresik a' gyógyu­

lást. Általános gyógyszer nincs is ellene, sőt természetének különb-félesége szerint egészen ellenkező gyógyszereket kivan más más embe­

rekben. Innét gyógyítását okos orvosra legjobb bizni , 's még ennek is dolgot ad , mig eltűnne. i —j—'a.

K Ó T A (hangjel, nóta musica). A' legrégibb időkben a' hang­

jelek helyett betűk, a' Zsidóknál pedig \s a' mostani Ujgörögöknél csak vonások (ékezet , accentus) használtattak. Az ó világ emberei­

nek némellyike neveztetik ugyan a' kóta feltalálójának , p, o. Pytha-goras, Terpander ; de ezen tévedés csak onnan ered, hogy hajdaná­

ban , ha valaki valamelly uj mivészeti találmányt egyik országból a' másikba általvitt, azonnal ő tartalék feltalálójának. Mivel a'Görö­

gök más jelekkel éltek az énekmuzsika, 's ismét másokkal a' hang­

szeres muzsika hangjai kijelelésére , 's mivel az előre teendő kulcsok segedelmével az octávák különféle hangjait hasonló jegyekkel kijelel­

ni nem tudták : kótájik száma 990-re szaporodott, 's ezeknek fele a' hangszeres muzsika, fele az énekszó hangjait fejezé ki. Ezen jegyek­

re alphabetumaik betűit használták , de ugy hogy egy betű vagy fel­

fordítva vagy különféle fekvő és görbe heíyezetbe Íratván, több han­

gokat is jelenthetett, p. o. az L betű 7 hangra szolgált. Azon kivül az ékezetek is vagy egyes kótát jelentettek , vagy más betühez té­

tettek , *s uj hangot képzettek. Jla valamelly darab énekszóra 's egyszersmind hangszeres muzsikára Íratott, akkor előre irták az ének­

szó , azután- a' hangszerek kótájit, 's ezek alá vég're a' textust. Mi­

vel pedig a' görög nyelv szótagjainak többnyire meg volt határozva időmértéke, vagy is a' kimondási hosszasága \s rövidsége: tehát a' görög kóták nem is jelelték ki a' hang kitartásának idejét, és igy ' csak a' hang magasságát , mélységét és természetét szabták ki. A'

kétséges (hosszú és rövid) szótagoknál pedig , ne hogy az előadó ha-igászok a' metrum és rhythmica ellen vétsenek, A betűvel jelelték ki a' haug hosszúságát, B-vel pedig rövidségét. — A' Görögök hang­

rendszerének 15 fő hangját (mellyek a' mi nagy A-nktól kezdve az egy vonású a-ig terjedtek) legelsőben is I. Gergely pápa a' 6-ik század végén szoritá bét' hangra vissza, 's ekkor a' nagy (iniciális) betűk az első énekszóra, a' kis betűk a' középhangra, a' kettős be­

tűk pedig a' felső hangra használtattak. Ez tartott a' 11-dik száza­

dig , midőn Arezzoi Guido , a' Benedictinusok apátja 1022-dik évben az eddigi betűk helyett öt lineába irt pontokat (kóta , vagy a' linea-reudszer) használt, 's azokat mind a' lineákba mind azok leié is irta.

Az eddig kóták gyanánt használt betűk már most KULCSOK (1. e.) lettek. De még ezen pontok által sem határoztatok el a' hangok ki­

tartásának ideje, mivel egyforma alakúak voltak. Ezen hijány ké­

sőbben pótoltaték k i , és pedig némellyek szerint a' ] 1-dik század vége felé Kölnben élt F r a n c o nevű német ember által; mások szerint tízen tökéletesítés vagy feltalálójának vagy legalább javítójá­

nak M u r s Jánost (Jean de Moeurs) tartják, ki 1330—50 között kezdé az egyszerű pontokat kis négyszegű formákra változtatni , mellyek vagy egészen feketék , vagy fehérek maradtak, vagy vonáso-sak , vagy vouástalanok, majd ismét görbe vonások aggattattak

reá-KÓTAIRÓ KÓTANYOMTATÁS 3 1 ? jok, melly jegyek által még most is fejeztetik ki a* kóták hosszusága

•vagy rövidsége. Valamelly kóta megkisebbitésének ( negyed vagy kisebb értékű kőtára való széttagolásának p. o. két nyolezad vagy négy tizenhatod kólára), és a' íutó kótákaak használatát Műú­

ton János, Ferencz franczia király karmestere találá fel a' 16-dik szá­

zadban. —gy.

K Ó T A I R Ó , K Ó T Á Z Ó M Ű S Z E R . Vannak olly hangászok, kik a' lelkesedés bizonyos pillanataiban a' pianoforten gyakran sokkal szerencsésebben ábrándoznak, mintsem egész öntudattal valamelly da­

rabot szerkeztetni képesek volnának. Hogy tehát az ollyan — sok­

szor felette nagy becsű — ftlmeszüleméuyek felizgathassanak : régen gondolkodtak olly műszer kitalálásán , melly a' fortepianovai össze­

köttetésbe hozatva, a' mi vész ábrándozásait kótákkal nyomon felje­

gyezze, 's igy a' puszta elhangzástól, a' rögtön elenyészőstül meg-mentse. Az illy műszerről való első képzelet, melly Creed angol pap agyában támadt, 174 7 közöltetek a' világgal, a' ,,1'hilosopJrical transactions" 483-ik számában ; de valósithatása nem bizonyittaték be eléggé, lírről semmit nem tudva, ugyan azon gondolatra j ö t t 1748 líuger . eimbeoki polgármester is. Javalatai 1752 a' berlini tu­

dományok academiájának adatának által sikeresittetés végett , a' mi mindazáltal elmulasztatott. Sulzer azonban, az acadeuiiának egyik tagja, tökéletlen leírását bocsátá közre Uuger képzeleteinek, 's ez által okot szolgáltata Hohlield műszeresnek, hogy ezeket tökéletesí­

tse 's egyszersmind létre is hozza. A' „Xouveaux mémoires de V aca-démie rayttle des scienees et dcs belles lettres a Berlin" czimü irat­

ban ( 1 7 7 1 ) , alaposan megesmerteté Sulzer ezen műszert, mell}' két hengerből á l l ; ax egyik hengerre a' meglineázott kótapapiros teker-tetik, melly a'játszás alatt egy rugó által róla lassanként legöndö-rittetik , 's azután a' kótajelek, oda alkalmazott rajzónacskák által, a' pianoforte hangjainak útmutatása szerint, maga a' műszer eszköz­

lésénél fogva, feljegyeztetnek. Az igy beirott papiros, ama' rugó segítségével, ismét a: másik hengerre tekeredik fel. — A' tudomá­

nyok academiája megvásárlá Ifohlfeld ezen kótázó műszerét a' maga számára. — Csudálkozásra méltó , hogy e' hasznos műszer azon idő óta nem szaporittatott, közönségessebbé nem lett, 's a' nagy m-ivészek által nem használtatott. — Knnek talán az lehet oka, hogy a' hangok fokozatain kívül azoknak (vagy inkább a' kótajeleknek) becsét, (t. i.

ha egészek, felek, nyolczadok , tizenhatodok 'sat, e?) és a' pihenése­

k e t , (pausa) sem a' szokott vonások által sem egyébként vele felje­

gyeztetni nem lehet. 54.

K Ó T A M Í T S Z K S I . K Ó T A N Y O M T A T Á S .

K Ó T A N Y O M T A T Á S . A' kótanyomtatás történetében két idősza­

kot kell megkülönböztetni: az e l s ő t t. i. midőn a' kótanyomtatásra egész táblákat használtak, és a' m á s o d i k a t , midőn a' kótabetük ugy szedettek, m i n t a ' szokott könyvek vagy Írások nyomtatásánál.

Az elsőbb korban fatáblákat használtak. Hlyen táblákon nyomtattatott legrégibb kótákat 1473-dik esztendőből bírunk. Azon időbeli köny­

vekben , midőn még a' fatáblai kótanyomtatás nem volt eléggé töké­

letesítve, találunk olly kótákat, mellyek író tollal látszatnak belé-jek rajzolva lenni. Ezután kez lődött a' réz, és a' még olcsóbb cziitk-táblákon eszközlött kótametszés' és nyomtatás; éspedig a' czinktáblai nyomtatás a' múlt század közepe táján jött leginkább divatba. A' mi ezen mivészet második időszakát illeti, némellyek Petrucci Ottaviót, ki a' lű-ik században é l t , vélik a' nyomtató kóták feltalálójának, mások pedig Sanlerque Jakabot (fzül. Caulen-ban Picardiában 1558);

ez híres betűöntő volt Parisban, hol 1648-ban halt meg. Hihető tehát, hogy ő hozá divatba a' Francziáknál. a' nyomtatói kótabetü-ket. Mivel azonban HZ illyes kótákkaj történt nyomtatás mestersége

314 KÓTARENDS7.ER KÖTELES

nagyon tökéletlen marada, inkább csak czinklapokra, bizonyos, ezen czélra készült, bélyegvasak által verték a' kutakat, ezeket azután rézsajtóval elegyengették, mig végre ama' hires B r e i t k o p f Lip­

csében az ingó kótabetük használati mesterségét 1755-től fogva olly tökéletességi fokra vitte, hogy inkább őt kell azok első feltalálójá­

nak neveznünk. A' rézlapokra készült éles kótametszésa' kőtanyom-tatás minden egyéb nemeit túlhaladja. Stereotyp kólákat Tauchnitz betűöntő használt legelsőben Lipcsében. — Most már kőre edzett ku­

takat is nyomtatnak.

K l Í T A A E S I I S Z E R L . K l Í T Á K .

K ii T E r, B s S A M U K r., a' magyar tudós társaság törvénytudó-mány osztályában volt vidéki 2dik rendes tag , szül. Uj Tordán 1770 Jaii. 30-kán. Tanulását ott kezdette. Nagy Enyedre 1781 táján sza­

kadott a' grammaticába. Az alsóbb osztályokon mint szolga ment ke­

resztül. Deákká vagy felsőbb tudományok hallgatójává 1788 lett.

Professora Kovács'Jósef, vévén észre benne az éles észt, külön lecz-kéken is tanította. Szentpáli Lőrincz, ki akkor az enyedi tanulóság fénye volt, ésniertette meg vele Kantot, a' hogy az, mint deáksegéd, ennek munkáját , „Kritik der reinen lernunft" magyarázgatá. Hal­

latlan vala még ekkor ott a' königsbergi mély visgálódó ; K. fellelte benne világát. Majd a' logica osztályát ő tanitá. 1706 elején N.

Enyed , Kolosvár 's M. Vásárhely eollegiumalátá tanulása megvisgál-tatásain kitünését. Most külföldi egyetembe vonszódott, 's hogy me­

hessen, segélynyerés végett beutazta Erdélyt. Mintegy ezer forint­

t a l indula meg Jenába 1796 ősszén. Ott a' theologiát Paulus , Gries-bach , Schniidt; a'philosophiát F i c h t e , Schniidt, Ulrich; a' történet és nyelvtudományt Beck , Schütz leczkéjin hallgatta , autlrropologiát Loderéin. Haza 1798 tért. Itt esztendeig özvegy B. Dániel lstván-nénál folytatott házi papságot falun és városon, hol magát ajánlób­

ban megismertetvén, M. Vásárhelyre neveztetett ki philosophia pro-fessorának. K.- tanításaiban Kantot, később KrugGt követte. A' sta-tistica és politica mellékes tudománya volt. 1S18 N. Enyedre tették á l t a l , hol philosophia tanítása mellett a' természeti és közönséges polgári 's országos hazai törvény előadását is reá bizták , nem kü­

lönben a' szépizlés tudományáét. Munkáji illy renddel jöttek k i : 1.

„ L o g i k a v a g y a z é r t e l e m t u d o m á n y a " (Kolosváratt 1 8 0 9 ; második kiad. Kolosváratt 1 8 1 5 , harmadik N. Enyeden 1830 az előbbieknél sokkal megbővebbitve). 2 „ E r . k ö l c s i p h i 1 o s o-p h i á n a k e l e j i . " (M. Vásárhelyen 1815 — 17 két darab). 3 ,,P h i-l o s o p h i a e n cy c 1 o pa e d i á j a" (N. Enyed 1829). A' magyar academia igazgatósága, törvénytudomány osztályába nevezte ki , Nov. 17. 1830 Posonban , vidéki 2-dik rendes tagnak. De se az el­

ső nagygyűlésre Pestre Februariusban 1831 betegeskedése miatt ki nem jöhetett, se később nem jelenhete meg egy ülésben i s , mert a' feliirt napon az elébb mindig egészségest, piros színűt , izmos testűt szélütés éré halálosan. Sírján faragott szép kő oszlop áll. Emel-teté a' collegiumbeli tanulók nagyja kiesinyje , együtt. Csak 10 krajezár pengőben vala mindeniktől elfogadva, hogy az érzékeny adó­

ból senkit ki ne rekesszen tehetetlenség. Kéziratban e' munkáji maradtak : 1. ,,Jus naturae privatumpublicum ao gentium uniuersale"

2. ,,Em b e rt u d o m á n y . " Egyszer bővebben dolgozva, de nem egé­

szen letisztázva, másodszor rövidebben kérdések 's feleletekben. 3.

„Statistica M. Vrincipatus Transsylvaniae.íí Nem sokára kezdé M.

Vásárhelyre mentté után , 's így éhez mai napig többféle lenne tol­

dandó. 4. ,,M e t ap h y sí c a " ez is latinul. Be nem végzett kézirat-j a i : 1 . ,,A' p h i l o s o p h i a h i s t o r i á kézirat-j a." 2 . ,,A' g ö r ö g p h i ­ l o s o p h i a h i s t ó r i á j a . " 3 . „ S z é p i z l é s t u d o m á n y a . ' ' 4 . „ N e v e l é s t u d o m á n y a . " '

KÖTELESSÉG ^{3 1 5}

In document KÖLTŐ KÖLTÉS TÖRTÉNETE 267 (Pldal 115-118)