334 KÖZVETETLEN RENDEK KRANACH
KRISZTINA 3 3 9 gondot fordita ennek neveltetésére. Férjfiasan nevelteté, 's minden
tudományokban oktattatá , mellyek lelkét mivelheték, characterét erő
síthetek. Apjának Lützeunél, 1632 történt halála után az országren-dei a' 6 éves Krisztina királyné mellé a' korona öt legfelsőbb tiszt
jeit adák, 's ezekre bizák egyszersmind a' kormányvitelt is. Krisz
tina nevelése Gusztáv terve szerint folytattaték. Elénk képzelő erővel 's igen szerencsés emlékező tehetséggel és ritka észszel lévén meg
áldva , igen sebesen haladt elő ; tanulá a' régi nyelveket, a' történet
írást , geographiát, politicát, 's lemonda kora gyönyörűségeiről , hogy magát egészen a' tudományoknak szentelje. 'S már akkor elárulá magaviseletében és characterében azon különösséget, mellynek bé
lyegét élete víselé, és a' mellyet talán épen ugy tekinthetni nevelte
tése következésének, mint vele született hajlandóságnak. Asszony ruhában nem tuda nyilvános helyen megjelenni , örömest j á r t messze gyalog és lovon, 's a' vadászat alkalmatlanságaiban, sőt veszélyeiben i s , szeretett részt venni. Az udvari szokások alá nehezen veté magát.
Azok iránt, kik körüle voltak, felváltva legnagyobb bizodalmat, megvető kevélységet , és tiszteletet parancsoló fenséget mutata. Oxen-stierna canczellárt mint atyját tiszteié, ettől tanulá azországlás mes
terségét. Csak hamar olly érett észt mutatott az országtanácsban, hogy gyamjait bámulásra gerjesztené. Már 1C42 felszóliták az or
szág rendjei, venné által as, uralkodást; de ő még ekkor fiatalságá
val mentegeté magát. Qsak 2 évvel ezután kezde maga országolni.
A' munkában nagy könnyüség és reiidilhetlen szilárdság jelelik első lépteit. Bcfejezé a' Dánokkal IC44 kezdett háborút, és 1045 a' broemsebroi egyezség által több tartományokat nyert. Ezután Oxen-stierna véleménye ellenére , ki a' háború folytatásából Svédországra nézve még nagyobb hasznokat reményié, siete Németországban a' békét .helyre állítani, hogy háborgatás nélkül élhessen a' béke tudo
mányai és mivészelei iránt való hajlandóságának. Krisztina, talen-tonia és politicai körülményei által éjszakon az első szerep játszá
sára volt hivatva, 's egy ideig érdeklette is őt e' dicsőség. Több al
kalommal tartá fen koronája méltóságát 's országa becsületét. Pran-czia, Spanyol és Angol-országok 's Holland törekedtek barátságát megnyerni. A' kereskedést elumozditá bölcs törvények á l t a l , 's a' tudós és literatúrai intézeteket is tökéletesité. A' nemzet szerette , és örült-, hogy Gusztáv leányát feledhetlen atyja-képezte hadivezé
rektől és kormányíiaktól körülvéve szemlélheté a' kormányon. Kö
zönséges lön a' kívánat, hogy a' királyné férjet válasszon magának;
de illy kötés nem fért öszve függetlenségről való gondolkozás módjá
val. Azon berezegek közt, kik őt megkérték, rokona, pialzzvteibrü-ckeni Károly Gusztáv jeleié ki magát nemes eharacterrel, kiterjedt ésmeretekkel, és nagy okossággal. K. nem fogadá el ajánlását, de 1049 arra birá az ország rendjeit, hog3' őt nevezzék ki felváltójá
nak. Erre (1050) nagy pompával megkoronáztatá m a g á t , királyi czim alatt. Ezolta igen szembetünőleg változott magaviselete. El-mellőzé régi ministereit , és dicsvágyó kedvenczei tanácsát követé.
Alacsony szenvedélyek cselszövényei elnyomák előbbi nemes és hasz
nos nézeteit. A' kincstár pazérlás által kiüríttetett. Megtisztelteté
sek méltatlanokra ruháztattak , 's az irigy vetélkedés nem csak pa
naszt és zugolódást szült, hanem megoszlást is. Ezen zavarban ki-íryilatkoztatá a' királyné , hogy a' kormányt le akarja tenni. Ez el
len legkeményebb ellenvetéseket tevének a' Gusztáv Adolf emlékét tisztelő öreg niinisterek, 's mindenek felett Oxenstierna olly erővel nyilatkoztatá Jíi magát, hogy a' királyné elállt szándékától. Most nagyobb szilárdsággal foga újra a' kormányzáshoz , 's egy időre min
den felhőt eloszlata, melly királyi széke felett tornyosulni kezdett.
E' mellett a' tudományokkal is foglalatoskodott. Képrajzokat,
vert-A . , 22 *
340 KRISZTINA
pénzekét, kéziratokat, könyveket'gyüjtögete, sok tudósokkal levelezi1, 's meghiva többeket udvarába. Descartes, Grotins, Salmasius, Bo-c h a r t , H u e t , Chevreau, Naudé , Vossius, Conring , Meibom, meg
jelentek Stockholmban , ' s a' királyné élénk közlekedésben volt vélek.
Literatúrai mulatságai közé , mellyeket komoly tanulással vegyite , a' görög táncz tartozék, Meibom és Naudé által kivitetve. Azonban uj zavarok mutatkoztak, 's Messenias üszveesküvése nem csak a'királyné kedvenczeit , hanem ön magát is fenyegeté. Krisztina , ki áltáljában kedveié a' különösségeket , újra feltévé magában a' királyi székről lemondani. 1654, 29 éves korában öszvegyüjté az ország rendjeit TJpsalába, 's letevé jelenlétekben a' királyi méltóság jeleit, hogy azt Károly Gusztáv kir. herczeg kezeibe adja. Magának bizonyos jöve
d e l m e t , személye egész függetlenségét, 's mind azok felett, kik há
zához tartoznak, a' legfőbb hatalmat tartá fen. Ezután kevés napok múlva elutazott Dánián és Németországon keresztül Briisselbe , hová innepélyesen ment b e , 's ott mulatott egy ideig. Itt titkon , későb
ben pedig Innsbruckban nyilvánosan áltnient a' catholica vallásra, melly lépése nagy figyelmet gerjeszte, a' n é l k ü l , hogy okáról valami bizonyosat lehetne mondani. Innsbruckból Romába utazott, hol ama
zon ruhában, lóháton, nagy pompával tartá bemenetelét. Mivel VII Sán
dor pápa megbérmálta , azért előbbi neve elébe Alessandra nevet is tön. Itt meglátogatá az emlékeket, és figyelemmel mulatott minden
n é l , a' mi történeti visszaemlékezést ébreszthete. 1656 Francziaor-szágba utazott, 's Fontainebleauban, Compiegneben, hol akkor az udvar tanyázott, és Parisban mulatozott. I t t ugyan öltözetén és ma
gaviseletén sokan megütköztek , de észtehetségeit 's esmereteit minde
nek elesmerék. Franczia és Spanyolország közt közbenjáró akart len
ni ; hanem Mazarin nem fogadá el ezen ajánlatát, sőt elutazását is szép módon tudá siettetni. A' következett évben ismét visszatért; ezen másodszori tartózkodása Francziaországban, fő lovásznoka Monalde-schi bárónak kivégeztetéséről nevezetes, ki egész bizodalmát b i r á , d e tőle felségárulással vádoltatott. A' kivégeztetésa' fontainebleaui királyi bárban 1657 Nov. 10. páter Lebel jelenlétében történt. Ezen boszuálló cselekedet, noha Leibnitz is védte , szenny marad Krisztina emlékében.
A' franczia udvar is észrevéteté vele helyben nem hagyását, a' miért két hónapig nem is mutatá magát a' királyné Parisban nyilvános he
lyen. Midőn 1658 Romába visszatért, kevés örvendetes h i r t ' h a l l a Svédországból. Pénze k i m a r a d t , és senki sem akart neki kölcsönözni.
Ezen zavarból VII Sándor segité k i , 12,000 scudit rendelvén neki évpénzül. Károly Gusztávnak 1660 történt halála után Sveciába uta
zott. Azt szinlelé, hogy gazdasági ügyeit akarja rendbe szedni; de csak hamar észre lehete venni, hogy más czéljai voltak. Minthogy a' koronaörökös még igen fiatal volt, azt nyilatkoztatá k i , hogy szá
mot tart a' királyi székre, ha amaz megtalálna halni. Azonban rósz néven vétetett ezen gondolat, 's ő egy innepélyes lemondó levél alá
írására kinszeritteték. Több más kellemetlenségek elhagyaták vele Stockholmot. Azonban 1666 másodszor tért vissza Sveciába; de mi előtt a' fővárosba ért volna, hallván , hogy isteni tisztelete nyilvános gyakorlását nem engedik meg n e k i , megfordult 's Hamburgba ment.
Ezen idő tájban a' lengyel koronát iparkodott elnyerni , a' nélkül azonban, hogy a' Lengyelek reá figyeltek volna. Végre Olaszor
szágba tért vissza, hol hátra lévő napjait Romában , a' mivészetek és tudományok keblében, tölte el. Egy academiát alapita, drága gyűj
teményeket, kéziratokat , vertpénzeket , és képrajzokat gyüjtögete , 's még némelly nyomorúság tapasztalása után Apr. 19. 1689. meg
h a l t . Tetemei sz. Péter templomába tétettek l e , 's a' pápa hosszú feliratú emlékoszlopot emeltete n e k i ; ő maga csak ezen kevés szava
kat kiváná; ,,Vixit Christina anno* LXIIÍ.'1 Fő-örökösc Azzolini
\
KRISTÓF A' KÜZDŐ 3 4 1 cardiual, az ő intendánsa, lön. Könyvtárát VIII Sándor vévé meg 's 900 kéziratot a' vaticanba tétete le , a' többi könyveket pedig famí
liájának udá. A' képeket és régiségeket Odescalchi, XI Incze unoka öccse vévé meg. 1722 a' képek egy részét a' franczia uralkodó her
czeg vásárlá meg 00,000 scudin. Ezen gyűjtemények gazdagságát megítélhetni azon könyvekből, mellyekben le vannak íratva ; Hlyé
nek Havercamptól „Suvimophylacium reg. Christinae" és a' „Museum Odescalcum". Krisztina élete egyenetlenség és ellenmondás keveréke;
egy oldalról kevélységet, nagylelkűséget, egyenes szivüséget, nyá
jasságot láthatni benne , más oldalról pedig hiúságot , keménységet, boszuállást és tettetést. Ember és világ-esmeretei, nagy belátása és éles esze , nem volt képes őt a' balgatag tervektől , aíchymistai és astrologiai álmáktól és csalódásoktól megóvni. Egynehány kis mun
kát hagya h á t r a , mellyek characterét és gondolkozásmódját vi
lágosan mutatják, 's mellyeknek legnagyobb része megvan Archen-holz - kiadta mémoire - jaiban ezen herczegnének ( 1 7 5 1 . 5. köt. 4.) Az 1762 az ő neve alatt megjelent levelek valódisága nincsen bebi
zonyítva.
K R I S T Ó F a' K ü z d ő , bajorországi herczeg, szül. Jan. 5.
1449. utolsó a' bajor lovagok közt, áldozatja lön az uj politicai rend
szernek. Ifjúságától fogva mindig jobban hajlott a' fegyver, vadá
szat , küzdés , és futáshoz , mint a' tudományok és oktatáshoz. Mün
chenben , a' királyi lakban, még most is mutatja három falba ütött szeg azon magasságot, millvenre ő felszökni tudott. E' mellett egy nagy, több mázsát nyomó kő fekszik , mellyet ő messze elhajita lábá
val. Minthogy bátyja Albrecht, az uralkodó berezeg, egyedül uralko
dásra törekvék : Kristóf csak egynehány jószágot és várt kapott.
Hanem a' mar természettől nyugtalan, gerjcde'keny és heves Kristóf szüntelen viszálkodék bátyjával. Ez egyszer , midőn Kristóf épen a"
ferdőbeii volt , elfogatá ő t ; mert máskép senki sem mert hozzá nyúl
ni. Azután a' müncheni ó várba teteté fogságba. Fegyvertársa. Ottó, a' neumarkti nádor gróf, ki akará ugyan szabadítani, de nem sike
rült szándéka. Utóbb Albrecht a' rendek közben járására szabadon bocsátá. Felboszonkodva ezen bánásmódon, azzal állt Kristóf boszut, hogy Abensberg Miklós grófot, a' herczeg megbízottját , midőn ez a' freisingi utón vára felé lovagolna, agyon üté. Még most is fenáll a' tett emléke azon ut mellett, liz az Abensberg , ki legnagyobb részt vön a' herczeg elfogatásában , legutolsó tagja volt nemzetségének. Ba-jor-landshuti György herczeg pompájáról és költségeskedéséről esme-retes lakodalma alkalmával, elejté Kristóf kettős viadalban amaz óriás forma éjszaki lovagot, ki ott az egész öszvegyült német lovas
ságot kigúnyolta. Kristóf több táborozásokban volt jelen , különö
sen a' magyar sereggel 's a'flandriai háborúban, hol bajnoksága által nagy hirt szerze. Későbben György herczeg seregéhez kapcsolá ma
gát, mclly a' Magyarok ellen Maximilián segítségére sietett. Ó volt a' legelső Fejérvár bástyáin , 's ő nyitá meg a' kaput a' császár
nak. Midőn az országló herczeg egyedül uralkodása által a' bajor nemesség jogait és szabadságát keskenyebb korlátok közé szorította, a' nemesség által ellene képeztetett szövetség Kristóf herczeget vá-lasztá fejének. Ezen szövetség hadat is viselt a' herczeg ellen, de amannak fegyvere 's a' császár tekintete által csak hamar felbonta
tott. Erre Kristóf herczeg megunván honjában a' nyugtalan és öröm
telen életet, több németországi berezegek és nemesek kíséretében Pa
laestinába ment. Visszatérte közben gyengülés lepte meg , mellynek következésében , Rhodusban , a' nagy mester Werdenberg grófnak, a' Freisingnél agyon vert Abensberg gróf nője testvérének, karjai közt
inult ki Aug. 15. 1493.
342 KRISTÓF K R I S T Ó F (szent). Noha sok helyen tiszteltetik, a' történetek azonban nagyon keveset szólnak felőle. A' 3-dik században marty-romságot szenvede. Óri;isi termetben, a' kisded Jézust vállain hor
dozva , rajzoltatik. .
K R I S T Ó F (würtembergi berezeg), wíirlembergi Ulrik ber
ezegnek és Sabine bajor herczegasszonynak egyetlenegy fia, 1515 született, 's még egy éves sem volt, midőn őt leánytestvérével együtt, Wiirtembergből elillanó anyja odahagyd ; 4 éves korában pedig aty
ját üzé el a' sváb szövetcég, 's ő reá ártatlanra nem tekintve, eladá ennek javait, az ősi herczegséget, Austriának. Kristóf lnsbruckba , későbben pedig neveltetés végett Bécsbe vitetek. Itt 1 5 2 9 , a' város
nak Soliman által történt megszálatásakor, csak nevelője , Tyfferni segítségével menekedhetett meg a' török fogságtól. Ugyan ez szaba-ditá meg őt másodszor is 1 5 3 2 , midőn V Károly Spanyolországba akará vinni, hogy ott egy klastromba, személyével együtt Würtem-berget tárgyazó igényeit is eltemethesse. Olaszország határainál szökteté el Tyfferni, 's kalandos tévelygés után végre szerencsésen eljutott nagybátyjához, a' bajor herczeghez. Most, atyja megegye
zésével, és több német herczegek 's idegen királyok által gyámolit-tatva , nyilván visszakiváná würtembergi jogait. De Austria nem volt hajlandó a' herczegséget barátságosan kiadni , 's a' nagylelkű hesseni Filep annál jobban iparkodott, r o k o n á t ' s barátját, az elűzetett Ulri-kot, birtokaiba fegyver által is visszasegíteni , a' mihez I Ferencz franczia király a' szükséges pénzt megajánlotta. A szerencsés lau-ferni ütközet Würtember*ben , és az 1534 kötött kadeni egyezség, megszerzek a' herczegséget törvén)Tes tulajdonosaiknak, noha azt Ulriknak , Austriától nyert haszonbérföld gyanánt kellett tekintnie.
Kristóftól azonközb'en elidegenedett az atyja, 's ő e' miatt Wiirtem-berget oda hagyva, franczia szolgálatba állott. De 8 évi távolléte után visszahivaték az által , ki őt azután Mária Anna anspachi herczeg-asszonnyal összeházasitá 1544. Ezen időtől fogva néhány nyugafihas éveket töltött családja körében , a' számára lakhelyül rendelt Möm-pelgardbau , mígnem' uj szerencsétlenség borult Würtembergre, melly őt a' legmegerőltetőbb munkálkodásra szólitá fel. Ulrik berezeg ugyanis részese volt az 1540 smalkaldi hadnak V Károly »11en; ezért Ferdinánd király őt hűtlenségről vádolá, sőt magát a' herczegséget i s , mint elvesztett austriai bérföldet, követelésbe vévé. Már elkez
dődött a' per 's Würtémberg veszedelme közelgetett , midőn Ulrik 1550 Nov. meghalt. Ekkor nyomon átvette ugyan Kristóf a' peres herczegség kormányzását, 's V Károlytól is segitteték önnön testvéré Ferdinánd-király ellen,- de a" per azért mégis folyton folyt, mignem azt Kristóf a' passaui béke utáii néhány napra Ferdinándtól egészen megválta. Ezentúl kezdődik az ő vallásheti, polgári és törvényes jó
tékony munkássága. Több nevelő intézeteket alapita, a' nép szabad
ságait öregbité , az itéloszékeket rendbe szedé , 's „Würtemliergi sches Landrecht" czimü törvénykönyvet alkotott , melly annyira illőleg al
kalmaztatott a' polgári viszonyokra, hogy ujabb időkben Napóleoné mellett is fenállhata 's annak ellenére teljes erőben maradott. Kristóf buzgó követője volt az evang. vallásnak , 's minden ezt tárgyazó ü g y e k , habár idegen országbeliek is,'mélyén érdeklették. Így p. o.
még a' türelmetlen Horvát- és Tótországban is ig\'ekezett volt kiesz
közölni , hogy azoknak lakosai annak esmeretére jussanak, 's habár el nem fogadják i s , legyenek iránta engedékenyek: ennél fogva az uj testamentumot 's más eg3réb ev. iratokat is lefordittatá nékiek Tubingában és Urachban az ő anyanyelvekre. Hogy Francziaország-ban a' szerencsétlen Hugenották sorsán enyhíthessen, e^y összejöve
tel alkalmával személycsen értekezett Medicis Katalinnal és a' Gui-sekkel. Az augsburgí vallásbéke megkövetésének , 1 5 5 5 , egyik
ha-KRISZTUS 343
>
talmas eszközlóje volt. Szivének legforróbb kivánata abban á l l o t t , hogy a' hittársu német fejedelmek minél szorosaljban egyesüljenek , igy állhatandók ki legbizonyosabban az előre ellátott hitszakadási veszélyeket; 's azon czélból gyiijté őket össze véghetetlen fáradság
gal Naumburgba 1560 , hol ügyek állandó védelmezését elhatározák.
De nem csak hitsorsosainak birá szerelmét és bizodalmát ; mások is elesmerék 's méltánylák az ő jeles elmetehetségeit; és fáradhatlan mun
kásságát. Maga Ferdinánd császár is hozzá folyamodott, hogy azon akadályokat vele elmozdittatná , mellyek az ő fiának Maximiliánnak romai királlyá választatását gátolák : 's Maxmilián és Kristóf (páp.
és luther.) között legbizodalmasabb barátság élt, olly időben, midőn a' vallási különbség gyakran az élet legszentebb viszonyait is meg-semmisité ! így élt 's munkálkodott Kristóf 18 évig, würtembergi' herczegségében , 's a' nép által annyira kedveltetek , hogy ő leve fe
jedelmi példaképek, és ha utódjai közül valakit dicsérni akarának , azt mondák : ez m á s o d i k K r i s t ó f ! — Ifjúságában szenvedett megerőltetései áitál elgyengittetve , 1508-ki Decemb. halt meg, leg
inkább alattvalóitól gyászoltatva, kik ő benne atyjokat veszték el.
Fiával Lajossal pedig nemzetségi ága is elenyészett. Eletét Pfister
C. J. körülményesen írásba foglalá. —no—
K R I S Z T U S (Jézus), a'^iceresztyénség alapitója , szerzője; olly férjfi, ki a' legnagyobb és jelesebbre emlékeztet , mi valaha e'földön megjelent. Titkok és csudák vevék körül beléptét e' világi életbe 's kiléptet is ebből. A' mi e' két pont közt fekszik, maga t. i. Jézus
nak élete, az egészen az emberiségé. Jézus .Ilo-ma' ó. után mintegy 750 k ö r ü l , Augustus uralkodása a l a t t , Bethlehemben Judaea városában szülétek Máriától, egy, Dávid elszt'génvédett nemzetségebeli leányzó
t ó l , ki eg.v áccsal, galilaeai nazarcthbeli Jó'seffel vala jegyben. Elte első évei az Kgyiptomlia szökésről nevezetesek, hová .lósefet a' róla való gyengéd gondoskodás készteté, hogy őt Heródes öreg királjr erő-szaskodásai elől megmentse. Egyébiránt ifjúságát vagyontalan de kegyes szülőjinek házánál Nazarethben, hová azok Heródes halála után visszatértek , minden rendkivüles eset nélkül tölte. Az anyja, ugy látszik, szabadságot engede kifejlődésére, 's nyilt elméjét már korán kezdé'a' szent Írással táplálgatni , Jó'sef ellenben mestersége körében ada neki foglalatosságot. Egy jelenet, mellyet Lukács (2.
rész) beszél el, szembetűnő bizonyságát adá a' tizenkét éves gyermek jeles tehetségeinek 's mély vallásos érzetének. Azonban sikeretleniil törekednénk mivelődése titkát a' psychologusok módja szerint meg
fejteni. Elete 30-dik évében , hog_y prófétája 's tanítója legyen nem
zetének, mint tökéletes férjfi lép Galilaeában a' nyilvános életbe, 's valamint a' sstük eszű Esseusok , ugy más akarmelly titkos rend fejei sem valának képesek, olly tökéletes férj fiút, mint ő, nevelni, 's ma
gán czéljaik engedelmes eszközévé tenni. Menten minden előítélettől, az örök igazság világosságában , mellyet hi<rdete ; minden haszonvágy 's minden indulatoskodáson feljülemelkedve ; telve erejével egy erény
nek, mellyet kortársai még csak képzelni sem tudtak; tanácsadó és vezető nélkül, ő maga ur minden lélek felett, melly hozzá közelit : így áll élőttünk a' nemében egyetlen egy és feljülmulhatlan ; 's ha a"
szellem már a' mivészet és tudományban is csak feljülról származtat
hat ik , 's ha az ő kifejlődése titkát még a' legügyesebb szem előtt is homály fedi: annyival inkább megelégedhetünk azzal, a' mit Jézus az ő lelki tehetségeiről, munkás erejéről 's tanításáról mond, hagy t. i. min
den Istentől van. Egyébiránt szokásai 's életmódjára nézve egészen z^idó, a' sabbathot tiszteli, megtartja a' szokásokat, 'shódol a' felsőségnek.
Csak azzal jeleli ki magát, hogy bölcsebb , jobb és szeretettel tel
jesebb minden egyebeknél. Csudáji , mellyek által a' sokaságot fel
sőbb küldetésére valóban figyelmessé akarja tenni , jótétemények
szü-344 KRISZTUS
kölködők i r á n t ; kérkedésbel vagy babonás ujságvágy kielégítésére semmit sem cselekszik. Mert mindig csak azon egyetlen egy czélját tartja szemei előtt, hogy nemzetét a' tudatlanság és bün nyomoru-ságából kiszabadítsa , 's az evangéliumot Istennek az emberi nem irán
ti könyörületességéről hirdesse, minden idők 's népek vigasztalására.
E' végre bejárja honja minden vidékeit, használ minden alkalmat, nyomós, 's élénk hasonlatosságok által mintegy szemmel láthatóvá tett tanításának előadására 's a' nyomorúságon segítésre. Senki sem távozik tőle , a' n é l k ü l , hogy jót ne tanult vagy tapasztalt volna.
Rendesen megjelenik minden innepre Jerusalemben, mellynek szom
szédságában, kegyes famíliáknál a' barátság boldogságát éldeli; de leghosszabb ideig mulat Kapernaamban , Galilaeában. Nazareth nem
"becsülé őt. Altaljában mindenfelé a' nép szegény és alacsony sorsú osztályához fordul, mellynek el nem fogódott igazságérzete legelső
ben ad hitelt szavainak; 12 tanítványát is ezen osztályból választja;
nagy és gazdag egy sem volt tisztelőji 's barátjai között, kik őt min
denüvé kisérték. Az előkelők , 's főleg a' főpapság részéről veszély fenyegete. Ezek nem nézhetek aggodalom nélkül, hogy Jézus az ő tekintetek alapjai, a' régi bali.téletek 's visszaélések ellen harczolt ; 's minél inkább megerősítek tettei 's tanításai a' népet azon hiedelem
ben , hogy ő az igért Messiás , kitől a' Hidó nép politikai és erköl
csi újjászületését várhatá : annál komolyabb 's rendszeresebb lön ül
döztetése azon párt részéről, melly a' dolgok rettegett uj rendjének csak az igazságtanitó megbuktatása által véle elejét vehetni. Azon
ban nem szenved kétséget,, hogy ót ellenségei balra magyarázák. Po-liticai nagyság és fő uraság nem volt czélja, 's több ízben elvonult a' sokaság örvendő kurjongatása e l ő l , melly neki királyi méltóságot igére. Nem igazitá ugyan vissza Jerusalembe tartott utolsó bemene
tele alkalmával a' nép hódolását; de legkisebb intézetet sem tön, azt dicsőségvadászó czélra használni, 's ama' kiűzése a' galambárusok és pénzváltóknak a' templom udvarából , csupán egyházi poiicziai tett volt, mellyet a' próféták legtiszteltebbike méltán megengedhete ma
gának. Nem vádolható tehát hataloinvadászással, hanem vakmerőnek kellene mondani, hogy Jerusalemből el nem távozék, ha ellenségei
nek szándéka ez úttal az isteni végzettel önkénytelen megegyezési viszonyban nem állt volna. Valamint életének minden lépte, ugy
nek szándéka ez úttal az isteni végzettel önkénytelen megegyezési viszonyban nem állt volna. Valamint életének minden lépte, ugy