TVDOMA-M A , TVDOMA-M B L L' A Z T V D O S Í , r • \ N A
|f ». 1 <i l V S vi A 0 S i A M-V Vi T E S r f O I i Mrf.^«.- nytluYt (fi, tu^mánhan
phmh*-Áokrirch4finoh^4,rs h,imAÚl vált ertelmf
\^ei(itmUd)f,yJltitU'i,
I Afxt akarrm liog*}!? ío Cs halrrosáoijjoftl/a ^r-m J ftcrec Icgyctcc'az gt noz cs anal^r-mas dulgokba
^ K pcnigcgiúgiúck.
Wi^^lfhw Hofktlterniorntdttdt^^nH* D.-tfrr.
^ ^ í ^ • ^ v^P wW •W ifi WT9 w
j
/.;. (ibij. Az első Mujivar AriUuelika címlapja
92
Míg az első bekezdésben a számvetés általános hasznáról beszélt (még a biblia sem érthető meg enélkül) a második bekezdés az egyes tudományokban való felliasználásról szól:
„Ivzt is penig meg kell tekinteni, hogy ez tudomány bő
séges hasznot hoz azoknak az kik amaz fő és öreg tudományokra igyekez
nek, főkéjjen penig az Astronomiára, azaz amaz égi csillagoknak és Plané
táknak, helyeknek, forgásoknak és mozgásoknak megtudása, mely tudo
mány, a l'hilosophiának, avagy a Deáki tudománynak főrésze és tagja.
Ugyanezen tudomány által érthetők meg az Geometriáknak is, azaz ez világnak, földnek és Országoknak részeinek tudományát. Mert az Geo
metria a\'agy az földmérés az Aritmetikában való liniák nélkül semmi képen nem lehet, jelesljen mikor demonstratiot, azaz kétség nélkül való mutogatást akar tenni, mely mutogatásra a számok is igen hasznosak, (mellyek az égi csillagoknak járásokat és mozgásokat mely az Aritmetika és Geometria nélkül nem lehet) megmutatják." Ezután elmondja, hog>-nem ő a fordító, és annak n e \ é t hog>-nem is ismeri, majd elnézést kér az eset
leges hibákért.
A bevezetésben az az érdekes, milyen \-ilágosan látja a XVI. századbeli magyar szerző a matematika szere])ének fontosságát még mielőtt GAI.1I,KI kimondotta volna híres megállapítását (1. I I I . fej. 6. jjont).
Jellemző az is, hogy fizikáról az egj-es tudományok között külön nincs szó és az asztronómia is mint a jilozófia egy ága szere]>el.
A mű egyébként a bevezető definíció (,,Micsoda a Szám
vetés") után az ala])mű\'eletek, a számtani sor, a hármas szabály ismerte
tését tartalmazza, majd a j)énznemek összehasonlítását. Példái színesek, érdekesek, néha tréfásak. I t t van például egy a szorzásra (amely tulajdon
képpen hatványozás): ,,\'olt 12 barát, mindegyiknek \-agyon 12 botja, mindeg>-ik botban vagyon 12 táska, mindegyik táskában vagyon tizen
két kenyérdarab, mindegyik kenyérdarabban vagyon tizenkét lyuk, niindeg\ik lyukban tizenkét egér és mindegyik egérnek \-an tizenkét fia, vájjon mennyit teszeii sommá szerint ?"^'' Az ehhez hasonló példák nemcsak ügyes számtanköny\'vé, hanem \-onzó olvasmánnyá is teszik a kön5'\-et.
Tudományos, népszerűsítő, művelődéstörténeti jelentő
sége mellett igen fontos ez a könyv a tudományos nyelv megteremtése szempontjából. A szerző nehézségekkel találta itt szemben magát, amelyek még a X I X . század első felében is mutatkoznak, és amelyekkel a fizikus szerzőknek éi)p úgy meg kellett küzdeniük, mint a matematikusoknak. E z látszik abból is, hogy nemcsak az aritmetika fejezetcímei latinok, hanem a fontos szabályokat először latinul mondja el, nyilván biztonság kedvéért, ha valaki nem értené meg a szerző által újonnan alkotott kifejezéseket.
Az ismeretlen szerző mindenesetre kiválóan megfelelt feladatának, és sok ma is használt kifejezést alkot a latinok helyett.^^
E könyv változatlan második kiadása 1582-ben jelent meg, ugyancsak Debrecenben, nn'g 1591-ben Kolozs\árott egy lényegesen javított és bővített kiadás látott nap\ilágot, jelezve, hogy a debreceni aritmetika komoly szükségletet elégített ki, és megértésre talált az olvasó
közönség körében.
93
A fent ismertetett m ű \ e k azonban nem a legrégibb arit
metikák, csak a legrégibb magyar nyelvűek. A X I X . században találtak Hamburgban egy 1499-ben megjelent latin nyelvű aritmetikát Arithmetice summa tri])artita Magistri (reorgij de hungaria címen.^' Ez a 20 oldalas mű korábban jelent meg és terjedelmesebb, mint PIRB.VCH 1510-es ,,Opus algorithmi"-je, úgy hogy elmondhatjuk, hogy a matematikai irodalomban nem voltunk elmaradottak. Reális tárggyal foglalkozó nyomtatott mű ennél régibb csak egy van, REOIOMONT.ANUS 1473-as kalendáriuma. \'itat-ható az is, mennyiben tekhithetök a kalendáriumok a reális irodalom jelentkezésének; erre a kérdésre ezen irodalom közelebbi vizsgálata fog választ adni.
Mindez természetesen csak a nyomtatásban megjelent mű
vekre vonatkozik. A kéziratos anyag feldolgozására még igen kevés tíirtént.
V. MARI.AN legvíjabban megjelent tanulmánya ennek a hiányát igyekszik pótolni.^ A Román Tudományos Akadémia kolozsvári könyvtárában, az ún. Porcsalmi-féle kolligatumban, a nyomtatott művek között t ö b b kéz
irat is van, amelyeket PORCS.M.MT ANDR.ÁS írt le 1638 és 1642 között. Ennek aritmetika című részét dolgozta fel MARIAN. A kézirat minden valószínűség szerint BISTERKELD előadásairól készült és érdekessége, hogy száraz, tömör stílusa, a példák, feladatok hiánya következtében meg sem közelíti a debre
ceni vagy kolozsvári aritmetika frisseségét, életközelségét. Ez a 16 levélből álló kézirat, amelynek főforrása egyébként A L S T E D I U S Methodus admiran-dorum nialhenuiticorum című 1613-ban megjelent könyve, szépen példázza, hogy matematikát is lehet skolasztikusán és dogmatikusan előadni. E z az adat viszont ismét csak ellene szól a legendának, hogy BISTERFELD kísérleti fizikát t a n í t o t t volna Gvulafehérvárott.
3. KALENDÁRIUMOK A XVI. fiS XVII. SZÁZADBAN A kalendárium a XVI. és XVII. század ismeretterjesztő irodalmának egészen sajátos megjelenési formája.
A középkorban, a könyvnyomtatás feltalálása előtt is szükség volt természetesen naptárra, elsősorban egyházi (ünnepek idő
pontjának meghatározása), de kereskedelmi, politikai célokból is. Hiszen a naptárkészítés olyan régi, mmt az emberi kultúra. A jó naptár készítésé
hez pontos csillagászati megfigyelésekre, számításokra van szükség, és a történelem folyamán a különböző kultúrnépek, eg>'ii)tomiak, görögök, rómaiak, majd a keresztény középkor asztronómusai igyekeztek az eredeti babiloni n a p t á r t mind tökéletesebbé tenni. Időnként szükség volt nagyobb reformokra is, mert a Nap és Hold járása alapján összeállított naptárakban bizonyos kezdeti pontatlanságok néhány száz év a l a t t nagy eltéréseket eredményeztek. így a Július Caesar-féle (i. e. 48), immár alig használható naptár helyére került 1582-ben a Gergely-féle naptár,^* amelynek elfoga
dása — különösen a protestáns országokban elég nagy nehézséget okozott, bár Báthory István is csak 1586-ban fogadta el Lengyelország számára.
A magyar protestáns rendek is sokáig tiltakoztak ellene. Ugyanakkor a régi naptárhoz való ragaszkodás zavarokat okozott a kereskedelemben, és ezért
94
mind Erdélyben, mind Magyarországon fel kellett adni az ellenkezést.
Erdélyben Báthor\- Zsigmond fogadtatta el a rendekkel az 1589, illet\e 1591-i gyulafehérvári országgyűlésen, „mivelhogy más keresztény orszá
gokban is elfogadtatott",*" míg Magyarországon az 1588-as országgyűlés ,.egyedül a királyi méltóság tekintetéért" (nem pedig a pápa kedvéérti*'), vezette be az új naptárt. Általában azonban m é g a X \ ' I I . század folyamán is a nyomtatásban megjelent kalendáriumok mint ,,() és új kalendárium"
jelennek meg.
A könyvnyomtatás feltalálása előtti írott kalendáriumok' kizárólag naptárak voltak. Nálunk ilyen kézírásos naptárak rendszerint imádságos könyvekbe voltak kötve. Csiziónak (cisio) nevezték ezeket, mivel január 1-én volt a circumcisio ünnei)e. Ezek úgynevezett ,,compu-tusok" voltak és a változó ünne]>ek kiszámítására szolgáltak. Rendszerint több évre előre készültek.*'^
A könyvnyomtatás lényegesen megváltoztatta a kalendá
rium jellegét. A tulajdonké]>peni naptárhoz egyre több kiegészítés keriilt:
,,asztrológiai prognosztikon" vagy ,,ítéletek"; jóslatok a következő eszten
dőre, a politikai helyzet (lesz-e háború), járványok és az időjárás szemjjont-jából. Ezeket a jóslatokat megszabta egyrészt az, hogy bizonyos időben melyik ,,az uralkodó planéta", mert az asztrológiában a jjlanéták nem egy
forma indulattal viseltetnek az emberekkel szemben. De az is számított, hogy ki milj'en társadalmi osztályhoz tartozik, illetve milyen foglalkozást űz, mert pl. az egyházi emberek Jupiter fiai, a tudósok Mercuriusé stb. és ennek megfelelően más és más lesz a sorsuk. Ennj'i általában minden kalendáriumban volt, rendszerint még az országos vásárok (,,sokadalmak") időpontjai is szerepeltek. A tartalom azonban egyre bővül: orvosi, egész
ségügyi jótanácsok, tanácsok a szántó-vető embereknek, ha volt üres hely a naptár mellett, oda rendszerint ,,krónika" került: a világ- és a magyar történelem fontosabb eseményei röviden; vagy földrajz: a világ, vagy Magyarország rövid leírása, esetleg érdekes furcsaságok, természeti jelen
ségek (vülámlás, szivár\'ány stb.) magyarázata.
Látható tehát, hogy a korai kalendáriumok úgyszólván azt jelentették az akkori olvasónak, amit ma a napilapok, szépirodalmi és tudományos folyóiratok, ismeretterjesztő könyvek, az líjságok pletyka-rovata stb. együttesen jelentenek. Ebből szerezte értesüléseit, ismereteit, így nem csoda, h o g y h a egy-egy jól szerkesztett kalendárium igen népszerű és elterjedt volt.
A régi kalendáriumokban tehát sok fontos tudománytörté
neti adalékot találhat mind a történész, mind az orvostudomány, mind általában a természettudomány történetének kutatója. Naivan előadott természettudományi ismeretek ezek, de pontosan jelzik a természettudo
mányos műveltség legalsó színvonalát, hiszen az ismeretterjesztés szükség
képpen mindig elmarad a tudomány legújabb eredményei mögött, másrészt a kalendárium mint műfaj valóban ,,népszerű ismeretterjesztő" könyv volt, amely a legszélesebb tömeghez szólt, akikkel csak egyszerű dolgokat egyszerű nyelven lehetett közölni. Másik jelentőségük a kalendáriumoknak, hogy egészen a X V I I I . századig alig jelenik meg magyar nyelvű munka, amely reális ismereteket közölne. Természetesen \'oltak latin nyelvű
kalen-95
<lárinmok is, ezek tartalmilag nem sokban külíJnböznek a magyar nyel\-i'iek-től. A néi)szerű irodalomhoz kell szánn'tanunk az lirdélyben és Felvidéken
elterjedt német inelvü kalendáriumokat is.
Ma már elég nagy \alószínűséggel sikerült megálla])ítani.
melyik volt a legrégibb magyar nyelvű kalondárinm. KAZINCZY szerint ezt
SZÉKELY LSTVÁN szerkesztette a híres krakkói kalendárium nyomán. Cím
lapja hiányzik ngyan, de megállai)ítható, hogy \'agy 1538-ból való, vagy még korá1)])i."" Csak a n a j t ó r van meg belőle. K.vzrNczv úgy j u t o t t hozzá, hogy CsEKKY I'AKK.S.S ,,több más ritkaságokkal" elküldte neki.^'* Általában a kalendáriumok fordítások, amelyeket a fordító (akhiek a neve nem mindig szerepel) ,,a magyarországi és erdélyi égre szorgalmasan alkalma
zott". A fent említett kiegészítések azután már rendszerint a fordító munkái (pl. a magvar krónika), sokszor a nvonidász ír bele egv-két monda
tot.
Kurópában a legrégibb kalendáriumot REOIOJIOXTANI s szerkesztette, ez elö.ször Nürnbergiben jelent meg 1473-ban, majd 1474
\ a g y 1475-ben HE.S.S ANDK.VS budai nyomdájában is kinyomták. lízt állítja legalábbis JANKOVICH MIKLÓ.S*"' a Tudományos (í>-űjteményben, amikor felháborodva tiltakozik SCIIWAKTNKH M.SKTON^" ezen kijelentése ellen:
,,Also konnten sich die l'ngarn im Jahre 1584 selbst noch keinen Kalender m a c h e n ? " Erről a kalendáriumról azonban tcibbet nem tudni, de bizonj'os, hogy volt REciOMONTANfsnak egy változó örök kalendáriuma az 1475 —
1513 évekre, amely Nürnbergben készült. Ennek a külföldi irodalomban is nyoma van,^" és megelőzte az 149l-es legrégibbnek t a r t o t t i'm. augsburgi kalendáriumot. A Kegiomontanu.s-féle (irök naptár latin nyelvű \olt, és olyan értékes, hogy 12 magyar dukátot is megadtak érte.** Ez képezte mindenesetre a későbbi kalendáriumok mintáját. Ezt ug^^an nem magyarok készítették, de .SciiwAUTNKRnek még shics igaza, mert 1573-ból egy majd
nem teljesen ép kalendárium-példány maradt fenn, csak az eleje hiányzik, de a csillagképek, országos vásárok, nap- és holdfogyatkozás idői)ontjai
már benne vannak, és éi)ségben megmaradt a második rész külön címlappal, úgy hogy ebből tudjuk a dátumot és a szerzőt is : ,,Astrologia Practica azaz az egeknek forgásából és csillagoknak járásából közzétett jövendölés az
1573 évre a Jacobeus Stanisslo Mestertől Krakkó."S" Ezenkívül is, 1584 előtt több kalendárium töredéke maradt, és többnek a létezéséről vau biztos tudomásunk.
Nézzük hát, mit várhatott az olvasó az 1573. évre? Mars az uralkodó planéta ebben az évben, és az háborút jelent, mivel azonban Ju])iter és \'enus a társai, talán mégsem lesz. Nem sok jót jósol a kalenda-darista a szegény embereknek. Míg az egyházi embereknek és királyoknak jó dolguk lesz, a Saturnus és a Hold fiaüiak, a szegény embereknek rossz lesz.
Milyen lesz a tudósoknak, a Mercurius fiainak sora?
,,A tudós né])ek és az írásforgatók alkalmas jószerencsében forognak ez esztendőben. Mert tavasszal kedvesek lesznek az uraknál. Nyárban a tudo
mányokkal sok hasznot találnak. De betegségekben élnek . . . Ősszel messze útra indulnak . . . Télben nyugosznak. De . . . a melankólia miatt beteg
ségekben élnek."
m
A természettudományi részt itt az Ércekről és Metallu-mokról szóló rész jelenti.
1579-ből is m a r a d t egy kalendárium, szerzője az ugyan
csak krakkói SLOVACIU.S P É T E R , fordítója P É C S I L I ' K A C S (a Koszorú szerző
je) és Nagyszombatban jelent meg. Az előbbitől nem sokban ktílönbfizik, mint ahogy az 158l-es kiadás sem.'"'
REdroMONTANis Csizióját 1580-ban H E I . T A I (TÁSPÁR for
dította le. líz a példány azonban nincs meg, csak az 1592-es van meg telje
sen, amelyen már nem szerepel ,.Királyhegyi J á n o s " , sőt a fordító neve sem. Ez a csizió talán a legbővebb, iigyhogy, ha végignézzük a tartalmát, fogalmat alkothatunk mindenféle kalendáriumról, mert ebben majdnem minden benne van, amiből a tíibbi kalendáriumok csak egyik vag}' másik részt hozzák. Teljes címe:
,,Cisi()
Magyar nj'elven és az ég járásának és csillagoknak különb-különb természe
tének folyásából való Practica. Melyből gyermekeknek születéseknek ter
mészetek és az napoknak mivolta megismertetnek. Azaz Magyar Planétás kíinyv." — Most egy latm nyelvű bibliai idézet kü\'etkezik, azután
,,Kolozs-\ á r a t A könvvnvomtató által magvarra fordítatott és ujolan kiadatott Anno Christi'l5í)2 esztendőben."" (16. a), bj, c), d) ábrák)
Utána a tartalomjegyzék következik: ,,P<zek vágynak a könyvben". (Az első rész címe: ,,Az magyar Cisio. És az Napnak feltáma
dásának és elnyugodásának órái, az Niapnak hosszára, amint Kolozsvarat
\-agyon. Ckadus 47, minuta 36 kiszámláltatott." Azután következik öríik-naptár nyolc évre, időjóslás [zi\-atarok, nap- és holdfogyatkozás].)
Az előszóban a szerző megvigasztalja az olvasót, hogA' ha rosszat is m u t a t n a k a csillagok, annak ellent lehet állni. Azután jön a tény
leges 1592-es naptár (az új!), minden hónaphoz egy-egy versikével, amely arra a hónapra tanácsokat tartalmaz, amelyek részben gazdaságiak, rész
ben orvosiak. Különösen fontos kérdésnek látszik az érvágás, mert úgj' látszik, nem minden hónap alkalmas erre. A csizió szerint januárban nem tanácsos, míg februáriusban:
,,Hidegleléstől nagyon félek mostan
P'a vágás, ganéjhordás eszemben vagyon Egy jó bő ködment magamnak szerzek
\ ' é r t eresztek, hidegtől magam őrzöm."
DEMKÓ KÁLMÁN szerint a kalendáriumok és csíziók orxosi része puszta babona volt és ezek ,,. . . annál nagyobb hatást gyakoroltak, minél kisebb volt a képzett orvosoknak száma".^^
Az időjóslás alapja a csizió szerint az, hogy milyen idő
\ a n karácsonykor (milyen irányú szél fúj), ebből és abból, hogy a karácsony milyen napra esik, meg lehet jósolni az időjárást egész évre. Az egész évre szóló prognózist versekben adja, madarak, állatok viselkedéséből is lehet következtetni. A négyféle vérmérséklet (szangvinikus, kolerikus, melan
kolikus, flegmatikus) is íisszefügg az időjárással.
7