pkHitw*
CcelortmpítrteSyfkUííí cumfUtihuiyttnriff, KcgM^ <unt popuUs, puruc lécüc tciuf,
S E P T E N T R I O .
O
2/. lihni. HoNTKUis ko/.moyráfiája első k i a d á s á n a k ciiiila])ja
716
jába tartozott, akik egész életükben bámulatos szorgalommal komjjiláció-k a t komjjiláció-készítenekomjjiláció-k, bár munkomjjiláció-kái komjjiláció-között sokomjjiláció-k a fordítás, de ezekomjjiláció-k a fordításokomjjiláció-k a humanista tudatosan művészi munkái. Hogy mennyire az, mutatja pl., hogy először 1530-ban Krakkóban és 1535-ben Brassóban megjelent latin nyelvtana még életében 9, majd a század végéig összesen 16 kiadást ért el,
ri- '
' i i i i H > . S<>|»tt»iifi;H<ii:«rin>. \ < | i i i ; .
•.; ' X..r.l,
' / • • < - , .
• ^ * '
^
u c
^?V«ni-:
t ' i l H r i i v
•' *,• * '
W . s l
V". \ t ( i i i i
-\ i S í ? « í r í :
1^^ II>-|l«'N[»"lltiUS
'VítisÁ'WTr,;
.•^ttt.-- I.iiiti^
11.1
I...:;;.
\ .iltiiriiii-..
%
l';*?;>5T
22. a) ábra. A szelek t á b l á z a t a a k o z m o g r á f i a 1542-es k i a d á s á b a n
//7
mutatva, hogy szerzője a kor követelményeinek megfelelően fontosnak t a r t o t t a a széj), klasszikus latin nyelv oktatását.
HoNTEKis J.vNos (családi nevén GRASS vagy GROSS)
Brassóban született, ahol atyja szűcsmester volt. Tanulmányait Bécsben, Krakkóban, Wittenbergben és Baselben végezte. Li'THERrel is ka])csolatban volt és RKUCHLIN művei nagy hatással voltak rá. 1533-ban tért haza és ekkor \ e t t e kezdetét és fejeződfitt be tulajdonképpen a szász föld
reformá-ClRCVLl SPHAERAE CVM V. ZONIS. ORDO PLANETARVM CVM ASPECTTBVS.
22. b) ábra. A kozmográfia 1.542-es kiadásának két áljrája
ciója. Mint szülővárosának tanítója, majd lelkésze, ő alapította a brassói Honterus-gimnáziuniot (1544), amely sok éven át mint a szászok minta
iskolája virágzott.'^ C) alapította a brassói könyvtárat (amely azonban lf)89-ben leégett). Mindezeknél fontosabb talán: ö alajjította Erdélyben az első nyomdát, ahol személyesen is dolgozott Erdély első térké])ének készí
tésénél, mint igen ügyes fametsző, végül közreműködött az első ])apírinalom felállításánál is. Életében köztiszteletben állt. Katolikusok, i>rote.stánsok egyaránt nagyrabecsülték. VKRANCSICS (VERANTTIS) püspök, aki természe
tesen felekezeti téren ellenfele volt a reformátor HoNTERisnak, ezt írja például HoNTERis halálakor barátjának, W A O N E R B.VLiNTnak a Honterus-iskola első tanárának, ,,oi)timum et ])raeclarum \-irum omniumcjue homi-num lacrimis deplorandum felici.ssimae memóriáé Joannem Honterum . . ."
(,.minden ember között a legjobb és legkiválóbb férfiút, az áldott emlékű Honterus Jánost könnyekkel kell megsiratni. . .")."''
Fenti tevékenységei mellett legnagyobb hírnevét nem
zetközileg is kozmográfiájá\-al szerezte (21., 22ÍÍ.^ és b) ábrák), amelyről a kortársak és utódok csak nagy elismeréssel nyilatkoznak. JOHANN POMERANUS"" szerint: ,,In hoc i)ar\-o opusculo comprehensus est totus Plinius et totus Aristoteles" (,,Ebben a kis műben benne van az egész Plhiius és az egész Arisztotelész"). KKMÉNY J Ó Z S E F szerhit " E z a kozmog
ráfia a maga korában az irodalmi világban valóban korszakot alkotott . . .""*
nst
Hogy a fenti állítások nem túlzók, már amennyiben a Honterus-féle kozmográfia népszerűségét és elterjedtségét mutatják, azt láthatjuk a számos kiadásból, amelyet a könyvecske Európa különböző városaiban elért, azonkí\ül abból is, hogy a X \ ' I . és XV'II. század gyűjte
ményes munkáiba a húsz év alatti húsz önálló kiadás mellett — mindenütt felvették. így például az 1600-as MATTHIAS Q I ' A D U S által szerkesztett ki
adásban ez a ránk nézve ugyan nem túl hízelgő dicsőítő sor olvasható:
,,Honterus nobis placeat docilicjue juvente Ediderit ([uamvis barbára terra virum.""' Magyar fordítása:
"Kedveli H o n t t r u s t a diák, tetszik minekünk is.
Bárha a barbárok földje is szülte meg őt."
(Ford. H E G E D Ű S GÉZA)
Mindenesetre nem könnyű a számos kozmográfiai kiadás között eligazodni, és kétségtelenül megállai)ítani, melyik volt az első és az hol jelent meg, mert a különféle irodalmi lexikonok, korabeli feljegyzések, CzwTi'TiNüER irodalomtörténetének adatai sokszor ellentmondanak, és az említett munkák sokszor nem is lelhetők fel."^ Ez a filológiai kutatás azonban csak annyiban érdekes, hogy — akár 1530-ból, akár 1522-ből való az első kiadás, mindenesetre megelőzte vele SEBASTIAN M Ü ^ S T E R ' " híres és elsőnek t a r t o t t kozmográfiáját.""
Ami már most magát a művet illeti, tartalmi méltatást alig találunk a terjedelmes Honterus-irodalomban, mint az első magyar
országi kozmográfiáról és geográfiáról.*i Nagy elterjedtsége nem is annak köszönhető, mintha valanű új, vagy modern gondolatokat tartalmazna.
Az asztronómiai rész PTOLE.MAIOSZ alapján írja le az eget, majd a földrajzi rész rövid földleírást tartalmaz. Az első, valószínűleg krakkói kiadás még prózában készült, és még csak két könyvből áll, de már a következőkben négy könyvre bővült és a térkéjK'kkel illusztrált kiadások*^ elegánsan gör
dülő hexameterekben nyújtják az anyagot, amely a XVI. század olva
sójának, főképpen ])edig a diákoknak, sokkal kellemesebb olvasmánya lehe
t e t t , mint akár az Almagest, akár SACRO-Bosconak a szférákról szóló nehézkesen megírt könyve. Ehhez járult a földrajzi tárgyalás újszerűsége.
Az első köny\- tehát a szoros értelemben vett asztronómia, a második könj'v Európáról, a harmadik Ázsiáról és Afrikáról szól. vSokáig azt hitték, íg>- HUMBOLDT is, hogy H O N T E R I S könyve az első, amelyben Amerika térképe szerepel, de kiderült, hogy az 1532-es krakkói kiadáshoz készült térképet sokkal később kötcitték hozzá a könyvhöz.'*3
HoNTERi'S művének nagy népszerűsége ismét azt mutat
ja, hogy a szoros értelemben vett filozófia mellett a X \ ' I . század olvasója már másra is vágyott és örömmel fogadta a reális \-ilág leírását. Másrészt ez a könyv az első abban a hosszú és értékes sorozatban, amely a magyar földrajztudomány kiváló munkáit tartalmazza. Folytatódik e sor a követ
kező században I-'RÖHLICH D.vviDdal, a X M H . században B É L MÁTYÁS,
119
majd VARGA MÁRTOX és KATONA MIHÁLY már magyar nyelvű műveivel, és folytatódik abban, hogy a magyar iskolákban és főiskolákban a fíildrajz az, amely először betör az elvont és spekulatív tudományok közé. Kzt egyébként már maga H O N T E R I ' S is megvalósította, amikor a brassói iskola
,,constitutiójába" is felvette a 8. pontba, hogy ,,Rudimenta rhetorices et geographic, siniilifer et ratio carminum vicibus in ludo litterario seniper doceantur" (A földrajz és a retorika elemeit, valamint költészettant az irodalmi órán mindig felváltva tanítsanak).*"
HoNTERUS JÁNOS ,,Magyarország apostola", mint LUTHKK
nevezte, valóban előkelő helyet foglal el Magyarország nuuelődéstörténe-tében. Különösebb jelentősége még, hogy miután a mohácsi vész után el-l)usztult, és török hódoltság alá került Magyarországon a Mátyás korabeli műveltség utolsó nyomai is elenyésztek, csupán Debrecenben, Sárospata
kon és általában a felvidéki városokban van fejlődés, Erdélyben önálló kulturáÜs élet indul meg, és ennek első jele é]Ji)en H O N T E R U S fellépése és brassói iskolája.
b) Kopernikusz első magyarországi kövelője, Fröhlich Dávid ,,császári és királyi matematikus" (1600—1648) Ötven évvel H O N T E R U S halála után született a késmárki
FRÖHLICH D Á V I D , aki nemcsak méltó utódja HoNTERUsnak, hanem modern gondolkodásával, kiterjedt munkásságával egészen kiemelkedő helyet fog
lal el a X V I I . század tudósai között mint geográfus, kalendárium-készítő, csillagász, matematikus, aki jelentékeny fizikai ismeretekkel is rendelkezett.
Magányos alakja a X \ ' I I . századnak, korát sok szempontból megelőzte, tanítványa, utódja nem volt, és az utókor még sokkal mostohábban b á n t vele, mint HoNTERUSszal, akinek műveivel legalább a szorgalmas filoló
gusok, egyháztörténészek foglalkoztak. FRÖHLICH egész munkássága azon
ban szinte kizárólag a földrajz, a csillagászat és kisebb mértékben a történe
lem területére esik, és ő is osztozik az elfelejtés mostoha sorsában, amely eddig Magyarországon a reális tudományok korai, úttörő nu'ívelöinek ki
jutott.
F''RÖHLICH tanulmányait az Odera melletti Frankfurtban végezte, és összesen 12 esztendőt töltött külföldi utazásokkal. Különösen magyar, német és latin nyelvű kalendáriumaival otyan hírnévre t e t t szert, hogy I I I . F'erdinánd a ,,császári és királyi matematikus" címével t ü n t e t t e ki és nyugdíjat biztosított számára. Külföldről hazatérte után Késmárkon élt, és irodalmi munkássága mellett magántanítóként matematikát és törté
nelmet tanított.*^ Legnevezetesebb azonban nem művei által lett, hanem azért, mert elsőnek mászta meg a Magas Tátra csúcsait 1615-ben.
Ezt a tényt a hisztorikusok soha nem mulasztják el meg
jegyezni az említett módon elég szegényes F'röhlich-irodalomban. Ö maga két művében, az 1639-ben megjelent Medulla Gcographiaeh^n,^ és az
1644-es ulmi kiadású Cynosura í'iatorumhíín*' is leírja ezt az eseményt, líz nem elsősorban azért érdekes, mert F^RöHLiCHet mint korai alpinistát ismerjük meg, hanem azért, mert ez alkalommal szerzett megfigyeléseinek
120
leírásai mint igazi természettudóst mutatják be olyan korban, amikor sokkal inkább szokás ^•olt a régi irodalom fantasztikusan vad spekulációit feleleveníteni, mint saját tapasztalatokról beszámolni. l'HönMcunek ez az élménye még a kéivetkező században is arra ihlette SzÖNvr BKNJ.VMlNt, a Gyermekek fizikája című fordítás készítőjét 1774-ben, hogy a fordításhoz írt saját verses elmélkedéseiben FKÖHLiCHre támaszkodjék, sőt a jegyzetben teljes terjedelmében közölje a szóban forgó részletet. A ,.Kerek Földről"
című fejezetben ezeket olvashatjuk:
108. ,,Kik a legmagasb hegy tetőket járják Istennek sok csuda dolgát csudálják J á r v á n az hegyre szállt fellegekben É s különböző le\'egő égben
109. Mert ez alól sürübb, föld, s vizpárokkal Közepén kevésbé elegy azokkal,
De már oly tiszta s vékony legfelül Hogy ott a lélegzet megnehezül, (a)"
Most következik (a) alatt a terjedelmes jegyzet. Külön érdekesség VSZŐNVI régies, de szép fordítása (más úgy sincs, mert még eddig más nem t a r t o t t a érdemesnek, hogy akár részleteket is fordítson e kedves és érdekes könyvből.) ,,(a) Méltó itt feljegyeznem amit ir F R E L I C H I U S
DÁVID (Fels. I I I . I'-erdinánd Császár ]\Iathematikusa), abban a könyvében, melyet Viatoriunmak nevezett,'*" ez kijött először Ulmában Ann. 1644.
a Késmárki hegyekről, annyival inkább méltó (mondom:) ezt feljegyeznem, mert ezt mint igen neveztes dolgot majd minden nemzetbéli Physiologusok, Természeti dolgokról Tanító Tudósok nagy újságul felteszik írásaikban a maguk nyelveken is. Kár vohia hát ez Magyar Hazánkban talált dolgot Magyar nyelven is nem olvasni."
Most jön maga az idézet, amelyben ,,az említett A u t h o r "
leírja a megmászott hegyek nagyságát, ismertetve a t ú r a nagy fáradalmait és veszedelmeit és végül felérvén a csúcsra, lenézett az alatta elterülő fel
hőkre és azokon túl a szép kilátásra:
,,Mind ezekből én ez három dolgokat kitanultam. 1. Hog}^
én már akkor a levegő égnek közép tartományán általmentem. Hogy a felle
gek nem egyforma távol-valóságban vágynak a földtől, hanem a felmenő gőzölgések különböző mivoltokhoz képest, kik felsőbbek, kik alacsonyab
bak. Hogy amely fellegek a földhöz legközelebb vágynak, nincsenek attól tovább mint eg>' félmérföldnyinél. Midőn az hegynek legfelsőbb tetejére jutottam, oly csendes és vékony levegő eget tapasztaltam ott, hogy még csak egy hajszálam mozdulását sem venném észben, holott pedig az alsóbb hegA-eken kemény és zuhogó szelek között jártam: Amelyből azt hoztam ki, hogy azon Carpatus hegynek teteje annak alsó részétől fogva szinte egy mérföldnyire légyen, és hogy a levegő égnek legfelsőbb tartományáig érjen, melyet a szelek nem járnak. Kilőttem a hegytetőn a puskámat, melynek ott, a kilövéskor csak annyi hangja volt, mintha egy száraz vesz-szőt ketté törtem volna, de egy kevés időcske múlva ebből nagy dörgés morgás lett, mely az hegynek alsó részeit, völgyeit és erdejit betöltötte.
127
Alá felé jöttömben a régi havasokon és mély víilgyeken, mikor ismét ki-lö\-ém a )>uskámat, sokkal nagyobb és rettentőbb hangot adott, mint a legnagyobb ágyú kilövés és az terjedvén ugy tetszett énnékem, mintha az egész hegy \'élem együtt elsülyedne; Tartott l)edig félfertály óráig, mig ez a zörgés morgás minden berkeket és barlangokat elhatott, és az azokban levő levegő égtől vissza veret vén, annyival nagyobbá lett és kétszeresen terjedett sat. K magas hegyeken többnyire nyár közepén is hó és jég esik akkor, mikor ide alá a lajjályon csendes esőzés vagyon, mint azt is meg
tapasztaltam. A más más esztendőbeli ha\'akat különlxiző színeikről és kérgességeikből könnyen meg lehetett esmérni sat."**
Az idézett részben az érdekes, hogy P'RÖHLICH 1).\VIU a le
írt túra idején 15 éves lehetett, feldolgozta élményeit először 1639-ben, tehát az élmény után 24 esztendővel. l'g>'anakkor azonban gondoljuk meg, hogy GALILEI 1642-ben halt meg, ToRRiCKLLr csak G A L I L E I halála után végezte el ala])vető kísérleteit. PASCAL ( P E R R I E R ) kísérletei a légnyomás és a magasság összefüggésére még későbbiek, G I ' E R R ' K E és BOYLE vizsgálatai pedig még ezeknél is később történtek.
Más szóval: I'RÖHLICH D.ÁVIJ) észlelte a légnyomásnak a földrajzi magassággal való \-áltozását sokkal előbb, mint ahogy ezt ToRRiCELLiről, PASCALról stb. az eg>etemes fizikatörténet feljegyezte.
Nem jelenti ez persze azt, hogy ennek következtében nemzetközi viszou}'-latban bármilyen prioritási igénnyel óhajtanánk fellépni, csupán azt, hogy nálunk sem hiányoztak a nyitott szemű emberek, akik ké])esek voltak a tényeket megfigyelni, annnt sikerült skolasztikus gátlásaiktól meg
szabadulni.
Az elmondottak és további munkái alapján, joggal azt várnók, hogy FRÖHLICH DÁVID ebbe a csoportba tartozik. A helyzet az, hogy igen is és nem is. FRÖHLICH annyiban tii)ikus alakja a X \ ' I I . század első év'tizedeinek, hogy munkásságában megtaláljuk a múlt század, vagy annál régebbi kalendárium-babonáit, a korban legmodernebbnek számító haladó gondolatok mellett.
Ezen az ellentmondáson nem szabad megle]>ődni. Ha nem is tudjuk minden egyes gondolkodó esetében az ellentmondást kielégítően feloldani, illetve megmagyarázni, maga az ellentmondás a kor tipikus jelen
sége. A kor viszont majd háromszáz évig t a r t : a X \ ' . század elejétől a X V I I . század végéig, vagy még tovább, mert még a X \ ' I I I . században is találkozunk a I'RÖHLlCHéhez hasonló ellentmondásokkal.
Az ellentmondás ott van, hogy FRÖHLICH, mint az egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb kalendárium szerzője, sok éven keresztül közölte kalendáriumaiban az ismertetettekhez hasonló szín\-onalú prog-nosztikonjait, ugyanakkor más műveiben mindezeknél sokkal haladottabb álláspontot foglalt el. Ennek az ellentmondásnak a feloldása talán ott kereshető, hogy a Kalendáriumok állandó jövedelmet jelentettek F R Ö H
-LlCHnek, nn'g a többi nu'í talán inkábl) ráfizetés, költség volt. A Medulla Geographiae c. mű pl. ai)ósa költségén jelent meg.*^ Ez persze csak feltevés és mivel az összes Fröhlich-életrajzok egj-etlen forrásból származnak,""
amelyhez egyik életrajzíró sem t e t t hozzá semmi érdekeset a többi közül, legfeljebb azt olvashatjuk, hogy ,,modern gondolkodása miatt ellenségei 722
voltak", de sem az nem derül ki, hogy az életrajzíró szerint miben álltak
FRÖHLICH modern gondolatai, sem az, hogy kik voltak az ,,ellenségei";
ennek következtében nem tehetünk egyebet, mint FRÖHLICH műveinek alap
ján próbáljuk meg helyét a magyarországi természettudomány történeté
ben kijelölni.
Annyit már láttunk, hogy mint éles megfigyelő, igye
kezett hasznosítani egészen fiatal korában szerzett tapasztalatait. Rt-től és az időrendRt-től függetlenül FRÖHLICH műveit három csoportra oszthatjuk.
Az egyik csoportba tartoznak FRÖHLICH említett föld
rajzi munkái, a Medulla, mint kimondottan földleírás, és a Cynosura pereg-rinantium, amely műfajilag vegyes: a földrajzon kívül erkölcstani, történeti, vagy akár szórakoztató munkának is nevezhető. A másik — mennyiségileg legnagyobb — részt alkotják F R Ö H L I C H munkásságában a kalendáriumok.
Ezeket azonban nem lehet eg^'szerűen, mint egyetlen műfajhoz tartozó műveket elkönyvelni. Nyelvük magyar, német és latin és FRÖHLICH iroda
lommal foglalkozó életében évente jelentek meg. .Színvonalban azonban itt a legkülönfélébb dolgokkal találkozunk. Éppen ezért mondtuk azt, hogy
F R Ö H L I C H munkássága három csoportba osztható, mert a kalendáriumok tartalma egj'általában nem egyértelműen határozható meg, hanem az is legalább két részre oszlik: a szokásos kalendárium! dolgokra és az azokon messze túlmutató új gondolatok ismertetésére. É s evvel már át is értünk
FRÖHLICH mű\-einek harmadik csoportjába, melybe beletartoznak a kalen
dáriumoknak a hagyomány szerint nem egészen odavaló fejezetei, valamint ezeket a témákat, illetve t é m á t külön tárgyaló mű, mint az Anatome Revolutionis Mundanac (A világ forgásának vázlata), amelyet még 1632-ben írt a szerző, megnmtatva, hogy nem egészen ért egyet saját kalendáriumai
val sem.
Először tehát az 1639-ben megjelent Medullával foglal
kozunk. A mű tartalmi ismertetése alól szinte felment a könyv címe, amely elmondja nemcsak a tartalomjegj'zéket, hanem még méltatást is ad. Nézzük hát, hogy mit mond magyarul ez az oldalnyi terjedelmű latin cím.®* ,,A gya
korlati földrajz lénj-ege, elsősorban utazók használatára, majd ezen igen háborús időben a történelemnek a megtörtént és megtörténendő dolgok bő\-ebb ismeretéhez ajánlva: Amelj'ben főleg Európa nemesebb és köny-nyebben hozzáférhető vidékeiről van szó új, összefoglaló módszer szerint:
azok fekvése, száma, müiősége, kormányzata, felosztása, városoknak, faluk
nak és vároknak eloszlása, a bennük levő nevezetes dolgok, a lakosok hely
zete, politikája, szokásai és erkölcsei; Szigetek, Félszigetek, Tengerek, Öblök, Folyók, Tavak, Kikötők, Heg^-fokok, HegT,'ek, Fürdők, Savanyú vizek. Ásványok, Szántóföldek, Legelők, Erdők, Vadaskertek, Állatvilág, az Ókor emlékei és több másféle érdekesebb természeti jelenségek, vala
mint bármelyik hely mesterségesen készült nevezetességei soroltatnak fel:
^•égül szó \ a n a Földkerekség részeiről összefoglalólag: I^'RÖHLICH DÁ\aD késmárki matematikus szerzőtől a gepida kárpátoknál. Részben tapaszta
latból és (saját) szemével megfigyelve, részben a modern geográfusok olva
sása alapján szerkesztve, az ő Utazók köny\-tára és vezérfonala (című könj-vének) bevezetéseként . . ."
123
Ha ez a könyv a Honterus- és Mtínster-féle kozmográfiák földrajzi részéhez, valamhit az azóta megjelent külfíildi geográfiákhoz képest talán nem tartalmaz mint földleírás lényegesen újat (ezt a geográfus szakembereknek kellene eldíinteni), a maga korában igen kiváló műnek t a r t h a t t á k . ANTOINK DK CHOIM.V, francia követ Rákóczi György udvará
ban, ir)45-ben Ivrdélybe utaztában Késmárkon is járt. Ottani tartózkodása alkalmával a könyv egyik példányába a következőket írta:
,,Mélyen tisztelt Uram! A mi hVanciaországunkban olvas
tam a köny\'ét és láttam, hogy még a legnagyobb emberek is gyakran fel
használják és Hollandiában is olvassák. Közlöm Önnel, hogy nálunk olj-an megbecsülésnek örvend, hogy minden kíinyvtárban mutogatják, sőt azt is hallottam, hogv i>rofesszoraink az iskolában is előadják az Ön Geográfiá-ját."«i
IvChet, hogy M. CKOiu-vt túlzásra is ragadta kissé a híres francia udvariasság, kétségtelen azonban, hogy a magyarországi természet
tudomány története szempontjából PRÖHI-ICH e könyvének jelentősége igen nag3', — egyrészt módszertani célkitűzése miatt, másrészt, mert Magyarországon H O N T E R U S óta nem jelent meg hasonló jellegű mű. Kül
földi népszerűségét viszont megmagyarázza fordulatos, könnyed, sokszor szellemes stílusa, amely igen kellemes olvasmánnyá teszi, n ú n t FriíöiiLicii minden művét.
A bevezetésben, illetve ajánlásban elsősorban arról van szó, hogy ki mindenkmek van feltétlenül szüksége a földrajzra (Epistola Nuncupatoria). Nem nélkülözheti a földrajzot a teológus, mert anélkül fogalma sincs, hol vannak a bibliai helyek, a filozófus, mert földrajzi isme
retek hiányában nem érti meg a régi szerzőket, ugyancsak szüksége v a n földrajzi ismeretekre az orvosnak, mert ismernie kell a gj-ógynövények lelőhelyeit és az azokhoz tartozó klímavidékeket, de ug^^anúgy fontos a földrajz ismerete a jogász, politikus, történész, mágnás és hadvezér számára is. A felsorolás persze elég meggyőző, csupán annyit lehet ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy nem új. Nem tudhatjuk i)ontosan, hogy
F K Ö I I I J C H milyen íorrásokra támaszkodott, bár mind a bevezetésben, mhid a későbbiek folyamán sok klasszikus szerzőt idéz, tény azonban az, hogy mindezeket az hidokokat a X I I I . században már RooKU BACON felsorolta, részben a matematika, részben éi)])en a földrajz tanulásával kapcsolatban.
Egyébként is ő írta az első európai földrajzot.
K megjegyzés nem arra szolgál, hogy F K Ö H I J C H gondola
tainak eredetiségét elvitassuk, hanem inkább arra szeretnék rámutatni, hogy a reáliák Ismeretének szükségessége nem új gondolat és mint program már a X I I I . században is felmerült, persze anélkül, hogy — miként F R Ö H
-LiCHiiél — megtörtént volna a i)rogramnak konkrét tartalommal való meg
töltése.
A továbbiakban FRÖHLICH leszögezi, hogy nem híve a spekulatív tudományoknak. Ez a geográfiában nem is volna lehetséges:
,,Philosophus enhn rem mavult, quam loqui" (,,A filozófus ugyanis inkább akarja magát a dolgot, mint szavakat mondani"); a földrajzban amúgy sem lehet hasznát venni az ékesszólásnak. Aki ilyesmire vágyik, olvassa B R . M
,,Philosophus enhn rem mavult, quam loqui" (,,A filozófus ugyanis inkább akarja magát a dolgot, mint szavakat mondani"); a földrajzban amúgy sem lehet hasznát venni az ékesszólásnak. Aki ilyesmire vágyik, olvassa B R . M