« Bika j ^ S n í z ^ B a k Kettősök JÍ8 ^í^rték ^ VkSm ailRák ' slhScorp: J g Halak.
r. Reggeli, íij. DciíUtán. oi: órát- h. h Valarnapibötii H.
Farsang y. HÉr, 4. nap- Uyfzcrint,
2 J . (I) librii
730
a régiek szerint meghatározott mozgását KOPERNIKUSZ megfigyelései még nem korrigálták megfelelően, sőt K K P L E R táblázatai is hiányosak (a Tabulae Rudolphianae-ra céloz, amelyek készítését mégTYCHO kezdte el). 4. A meg
figyelésre szolgáló eszközök még tökéletlenek. 5. A földről felszálló párák
nak nagy szerepe van a meteorok (így nevezték általában a légkör tüne
ményeit) képzésében, de egj' meghatározott országban az asztrológus kép
telen mindent megfigyelni, mert ha csak az égtől függnének, éppen úgy nem tévednének, mint a na])- és holdfogyatkozások idejének kiszámításá
nál. 6. Nem ismerjük a szelek eredetét és tulajdonságait. Mindezek követ
keztében az asztrológusnak meg lehet bocsajtani, mert ,,Non est Astrologi, ut semper respondeat aether" (,,Nincs olyan asztrológus, akinek az aether mindig (pontosan) felelne").^'*
Láthatjuk, hogy FEÖHI.ICH elég világosan látta, mil^-en feladatok előtt állnak még a természettudományok. Az a tévedése, hog^* az asztrológia is komoly tudománnyá tökéletesíthető, eléggé kézenfekvő.
Ezzel már R O G E R BACONiiál is találkoztunk.'"^ Hiszen eléggé logikus volt azt hinni, hogy ha igaz az, hogy a szelek eredete, járása ismeretének, vagy a felhő, eső stb. keletkezésének, illetve ezek pontos fizikai okainak birtoká
ban könnj-ebb lesz pontosabban jósolni az időjárást, akkor a csillagászat elméleti és gyakorlati tökéletesítése az asztrológiai jóslatok i)ontosságát is növelni fogja.
A kalendáriumokat a népszerű ismeretterjesztés első megjelenési formájának mondottuk, és FRÖnut'H valóiban e műfaj mesteré
nek mutatkozik. A fenti elmefuttatás a meteorológiáról ugyanis, sok ha
sonlóval együtt a Prognosticon egyes fejezetei közé van elhelyezve, mint néhány ,,nützliche und lustige Fragen"-ra adott válasz. Nyilvánvaló, hogy
F R Ö H U C H nemcsak érdekesebbé és szinesebbé akarta tenni a kalendáriumot, hanem a kérdéseket éppen azért helyezte két Prognostikon közé, mert azt, hogy milyen termés lesz, vagy milyen járványok lesznek, azt az olvasók biztosan elolvasták, és így a tudománj^os kérdések iránti érdeklődésnek a felkeltésére a legjobb mód volt ez a közbeiktatás.
A kérdések egyik csoportja, amelyek elszórva, esetleg nem is ugyanabban az évben szerepelnek, mindizt elmondja a])ránként, amit a kalendáriumkészítésről tudni lehet, amit a Henurologiumban össze
foglalva adott. Különben a változatosság tartalmilag, tudományos szín
vonal szempontjából is igen nagy. Babonák, mitológia, tudományos meg
állapítások keverednek. \'alahogy innen is azt olvassuk ki, hogy FRÖHLICH
nem akart újat adni a szokásos véleményekkel szemben, tehát ezeket álta
lában elmeséli, időnként azonban egy-egy megjegyzése, vagy a többitől elütő kérdés elárulja, hogy jól ismeri a modern felfedezéseket, és saját maga előtt már kialakult a megfelelő véleménye is. A kalendárium, mint műfaj, nem is engedi a harcos kiállást a régi babonákkal szemben, csupán az óvatos vélekedésnek van helye.
így ])1. egész komolyan felteszi a kérdést: \'arázslók, boszorkányok okozhatnak-e zivatart.-' Az általános vélemény szerint ez valóban lehetséges. í g y BODINUS (1. I I I . fej. 1. pont) is hoz fel erre példákat.
Isten ugyanis megengedi az ördögnek, hogy egyes embereket hatalmába kerítsen, és ezeken keresztül bünteti az embereket. — Ezután következik
9*
131
az Állatíiv csillagai elnevezésének magyarázata,'"^ majd a többi csillag,'"'' a bolygók elnevezésének eredete, mitológiai története."** Mi a kiromantia?
I^z is kötelezően szerejjel a Csízióban, de l'-RÖHLron szerint sok ])a])írt nem érdemes a kérdésre vesztegetni."" — A na]jfogyatkozás()k valóban háborúk,
\ a g y egyéb veszedelmek hírnökei-e? Kihatásuk mintegy másfél évre szól.
Igaz, jogos az ellenvetés is, hogy ilj'en események bekövetkezhetnek nap
fogyatkozások nélkül is, isten azonban sokféleképpen tudja az embereket figyelmeztetni (üstíikösökkel, új csillagok megjelenésével stb.), de egyáltalá
ban nem köteles iniiidi!; figyelmeztetni őket. A fogyatkozások azonkívül nem is jelentenek szükségké])])en rosszat."* — Bizonyos ellentmondásban az előzőkkel, most szakszerűleg értekezik a csillagászati műszerekről, milyen felfedezéseket lehet ezek segítségével tenni (KEI'I-KK és GALILEI
munkássága ezen a téren).'"^ — Mi a szél és honnan származik? A szentírás szerint ezt nem lehet tudni, de a fizikusok már sokat megfejtettek ebből a kérdésből és ezzel egy földrajzi szakemberhez méltó, majdnem helyes magyarázattal szolgál. — \'ajon a keresztény tanítóknak, ])rédikátoroknak szükségük \-an-e a ,,vSternkunst"-ra (,,scilicet Meteorológia, Astrologia et Astronomia?") A kérdésre hosszú történeti áttekintéssel \-álaszol, az egy
házatyáktól kezdve M o n r s TA.M.\son és a reformátorokon át kimutatja, hogy ezek mind sokra becsülték a matematikát és az asztronómiát. Érde
kesebb ])éldái: ,,J(>HANNES H O N T E R U S , Kvangelista ille Transsylvanorum..."
(,,az erdélyieknek ama apostola"). LVTUEK tanítványa volt és bár mestere nem volt jártas ezekben a kérdésekben, HONTERI'.S maga annál kiválóbb volt. N'agy ott van NrooLAi's CoPERxrcrs, aki kanonok voltFrauenburgban, Poroszországban, mégis, egyházi ember létére „hat selír viel in Astronomi-cis ])raestirt, wic solches seine \'olumina ausweiseii.""" — A komoly tudo
mányból most ismét átcsap a babonák területére: Lehet-e a levegőt más-ké])pen is megmérgezni, mint a csillagok útján, hogy járvány legyen?
(J^ehet)."' Átváltozhatnak-e karácsony éjszakáján az emberek farkassá, vagy más á l a t t á ' Krröl elmond több ,.megtörtént" esetet: szerinte az ilyesmi akkor fordul elő, ha az emberek megörülnek. — Mi köze a csillagoknak az emberi testhez? Krre is hoz fel ])éldákat, amiket emlegetni szokás. Igazak-e ezek? A válasz: nem egészen, a csillagok csui)án az ember természetét (tem-l)cramentum) szabják meg, közvetlen büntetést, halált nem okozhatnak. — Most ismét egy fizikai kérdés: Miért lesz nyáron az ember a najjtól fekete, a \-ászon ])edig fehér? A napnak a különböző ainagokra különböző hatása
\ a n , ez függ az anyagok nedvességtartalmától. A magyarázat azonban elég zavaros, épp úgy, mint a kö\etkező kérdésnél: miért hidegek nyáron a ])incék és a kutak, télen pedig fordítva? A testekben a rések télen bezárul
nak és a meleg nem tud kijönni."'- — Látható-e az ég? \'alóban kék színe van-e? líz csak ,,hallucinatio", ,,fallacia visus". (A valódi okot persze
FRÖHI.ICH nem ismeri.) — Miért nincs műidig vasárna]) karácsonykor? —
\'an-e minden embernek csillaga-' Leesnek-e a csillagok? Válasz: ez badar
ság. Az ég a teremtés óta nem változik (AKrszTOTELÉsz), a csillagok túlsá
gosan nagyok, és egészen könnyű anyagból vannak, ezért nem tudnak leesni, a hulló csillag a földi gőzökből keletkezett meteor. — A Hold miért nem olyan meleg, mint a Nap? A visszavert fény mindig sokkal gyengébb."•''
— Ismét aránylag elég jól megválaszolt meteorológiai-fizikai kérdések
132
következnek: Mi a felhő, mi a hó, mi a harmat? Miért á])rilis a legszeszél>e-sebb hóiiaj)? Miért \aii később a n \ á r a vSze])ességben és Csehországban, mint Sziléziában és Poroszországban? — És újra: mit kell t a r t a n i az asztro
lógiáról, kabaláról? Befolyásolják-e az embert a csillagok'-' A válasz ismét habozó: igen is, nem is."*
A fenti összeállítás elég hű képet ad I'RÖHI.ICH kalendáriu
mának fizikai-csillagászati szímonaláról (nem foglalkoztunk — a való
színűleg hasonló egyenetlenségeket mutató — terjedelmes történeti és föld
rajzi részletekkel). így az 164ü-es kalendáriumban megkezdi az új \ilág leírását és folytatását ígéri a következő évre (ezt különben sok érdekes kérdéssel így csinálja, nyilván az érdeklődés ébrentartására). A Schreib-kalandereknek további kötetei azonban Magyarországon nem találhat(')k.
és így nem tudni, befejezte-e Amerika leírását és azt hosszabban adta-e.
mint a ,,Medullá"-ban.
líz az Ifi4()-es kötet azonban más szempontból nevezetes:
az itt felvetett kérdés és az arra adott válasz feltétlenül eldönti FKÖHLICH
hovatartozását: Magyarországon, de nemzetközi \úszonylatban is a haladók táborához tartozik. Ha mint kalendáriumszerkesztő ragaszkodik is néhány régi babonához, ha fizikai ismeretei sok helyen bizonytalanok is, ezek következnek a korból, amelyben élt, de az, hogy a h'öld forgásának kérdé
sében CL-VLILKI elítélése idején határozottan K O I ' E R N I K I S Z mellett foglal állást, a kor legnagyobb és legbátrabVj gondolkodói közé emeli. Láttuk a I I I . fejezet 1. ])ontjában, hogy milyen nag\- szakmai és világnézeti nehéz
ségek leküzdésére volt szükség a ko])ernikuszi tan elterjedéséhez és hog\-olyan kiváló filozófusok, mint I-'K. BACON és olyan nagy csillagászok, mint TvcHO is ellene voltak. Kz az ellenállás a XVII. század folyamán sem csökken, sőt bizonyos értelemben fokozódik, természetesen Magyar
országon is, a különféle \-allásos fizikai irányzatok hatása alatt, lízért nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen nagy jelentősége van annak, hogy a Kár]>átok tö\-ében meghúzódó szejjességi kisváros ,,császári matematikusa"
mennyi lelkesedéssel szegődik az új tan hívei közé.
Az lfi40-es kalendáriumban a kö\-etkező sza\'akkal \ezeti be ezt a ])roblémát:
,,Hierauf folgt ehie anmutige Frage: Xemblich: Ob die ürdkugel sicli táglich mit iiiis umbwende und hingegen der Hinimel uiibe-weglich sey und allezeit stillsteliet" (,,Most egy érdekes kérdés következik:
V^ajon a földgolyó velünk najjonta megfordul-e és ezzel szemben az ég mozdulatlan-e és mindig nyugalomban \-an-e?")
Mély értelmű. nag\'on nieggondolandó kérdés ez I-'RÖHLKÍH
szerint, amely fölött sok tudós és nem tudós (ungelehrte) töri a fejét. Igennel
\-álaszol, de hogy az egyoldalúak (líinseitigen) jobban megértsék, kissé közelebbről meg fogja magyarázni és megvizsgálja az ellenvetéseket, ame
lyek a I'"öld mozgását tagadják és az ég mozgását állítják.
Ezek az ellenvetések a fizika történetében szinte klasz-szikusoknak számítanak. A I I I . fej. I. i)oiitjában részletesen ismertettünk n é h á i n a t a MEL.VNCHTON által összeállítottakból, de nincs a korban valamire
való fizikakönyv, amely ne sorolna fel ilyeneket. K O P K K M K I S Z fellépése óta állandóan \-isszatérő kérdések ezek: az ink\izíció aktáiban épinigy lo.y
megtaláljuk e kérdéseket, mint a XVII. (és XVIII.) század fizikai irodal-mában, sokkal több esetben magukat az ellenvetéseket, mint — F R Ö H L I C H
esetében — azok cáfolatát.