M in d az, valam it a’ föld m eg terem , három féle le
h e t: v ag y á s v á n y , v a g y n ö v én y , v a g y állat. És ezek a ’ három osztályok a’ tudom ányok’ oskoláiban a’ t e r n i é - s z 'e t ’ h á r o m o r s z á g a i n a k n ev eztetn ek : m l csak ollyanform a szólás-m ód, m intha azt m o n d an ám , liogy a’ m i iskolánk’ népe elosztatik férfiak ’ és leányok’ o r
sz á g á ra . A’ ró lu k szóló tudom ányt p e d ig t é r m é s z e t- l i i s t o r i á n a k *) szokás hívni.
A) A z ásványokról.
E zek m inden é rz é s nélkül való holt és h id eg tes
tek. T a lá lta tn a k a’ föld’ g yom rában és a’ [vizek alatt.
H ozzájok tarto zn ak : a ’ földnem ek, a ’ k ö v e k , s ó k , é g hető ásványok és az érczek.
A’ f ö l d - n e m e k ré te y e n k in t feküsznek a’ föld’
gyom rában egym ás fö lö tt: a’ m it m egláthatunk a k k o r, m időn m ély v erm et v ag y k u ta t ásunk. L egfölül van e lte rítv e a’ porföld. B enne terem m inden növény (plán- ta). Beljebb a’ föld’ m élyében találni a’ m ész-fö ld et, mellyből ég etik a’ mi lueszünket; a g y a g -fö ld e t, m eny
ből lesznek a’ m indennem ű c s e ré p -e d é n y e k , k o n d éro k , fa z e k a k , b ö g ré k , csu p o ro k , p o h a ra k , lábosok, m eden- c z é k , tán y éro k , k á ly h á k , p ip á k , vályog(m uglicz) és té g lák. Az a g y a g n a k legtisztább nem éből csin álják a’ por- czellán-edényeket. M ag y aro rszág b an is p. o. T a tá b a n , P á p á n , ’s a’ t. A’ csapó-föld. A’ g ip s z , melly képosz
lopok’ c sin á lá sá ra liasználtatik. A’ k r é t a , mellyből egész h e g y e k vannak. L ehet p ed ig a ’ k r é ta fe h é r és v ö rö s;
ebből k észül a ’ vörös plájbász.
108 H etedik rész.
I
* ) Ig en a já n lju k e ’ t á r g y b a n IUifT’ te rm é s z e t-h is tó r ia i k ö n y v é t , k is z ín c lt k é p e k k e l j n y o m t. K a s s á n , 1 8 3 5 . B e k ö tv e n c - g y e d f é l fór. c . p .
T erm észet-tudom ány.
K ő n e m e k : a’ m árvány (fehér, p iro s , c sík o s, t a r k a ), m enyből a’ sok különbféle kép-oszlopok c sin á lta t
n a k ; a’ tű zk ő ; az ala b a stro m ; a’ k ristá l; a’ d rá g a k ö v e k , m en y ek et k ifé n y e sítv e , lá th a tn i g y ű rű k ö n és n a g y u r a k ’ ékességeiken. L eghasznosabb kő a’ m alom kő; m eg
ö rü lh et p ed ig .egy jó m alom-kő tiz ezer m érő g a b o n á t, m ire liaszonvehetlenné lesz. A’ te n g e r a la tti kősziklá
kon (a’ gránitokon) terem a’ szivacs , v a g y is a’ spongyia.
Az á s b e s t, mellyből készülnek a’ tüz-ellenes m eg ég lietet- len sz ö v e te k , vásznak és papirosok. — A’ kövécsből v ag y is k av icsb ó l, és fövényből csinálják az ü v eg h u tá k b a n ( iiv e g fa b rik á k b an ) a’ 5 m indennem ű ü v e g e k e t, p. 0. p a la c z k o t, ivó p a lia ra t (g lá z lit), télielyt és tükröt.
Az ü v e g c sin á lá st is p ed ig (melly azonban ig en r é g i t a lálm ány) az újabb időkben v itté k az em berek n a g y tö k é le te s s é g re , ú g y hogy m ár az m a tudva v a n , és el
te r je d e d m indenfelé. Ma m á r a’ szeg én y em ber’ ku n y hóján is ü v e g -a b la k lehet. *) R ég en ten az nem volt ig y ; ü v eg h ely ett k á rp ito k , ro stély o k szolgáltak n y á ro n ; télen ped ig olajba m árto tt p a p ir o s , h á r t y a , v é k o n y ra v a k a rt b ő r és békateknő h asz n á lta tta k ú ri és köz rendnél. M ég c sa k ezelőtt 300 esztendővel is ü v e g -a b la k o k a t látn i r i t k a sá g v o lt. Az ü v eg -k észítm én y ek n ek m ég különös és nevezetes nem ét teszik a’ m indennem ű néző csők és szem ü v eg ek — n a g y ító k , kicsinyítők, közelítők, távolitok, ég e tő k ’s a’ t. — m elly nem ű ü v eg ek által a’ te rm észet- tu d ó so k m ind több-több csodálatos dolgokat födöznek fel a z ég en és a’ term észet’ három országaiban.
M ég hasznos nem e a’ köveknek a’ m ész. Vízzel m egoltva a’ falak ’ fe h é ríté s é re és m álterhoz h aszn álta- tik. O ltatlanul is sok h aszn a v a n ; és a’ nélkül nem kel
len e lenni soha is a’ jó gazd án ak . De az oltatlan m ész
szel ig en v ig y ázv a kell b á n n i; m ivel tü? tám ad b e lő le , m ih ely estt n ed v esség é ri. E gy g y erm ek a’ kőm ívesek
től ellopott eg y d arab oltatlan m e sz e t, és zsebjébe d u g ta. H aza m e n v é n , a ty ja ’ lovait elvezette az u sz ta tó b a , m ag a r á ülvén az eg yikre. A’ l ó , m ihelytt vizbe é r t , le fe k ü d t, a ’ gyerm eket le v e te tte , kinek zsebében a’ m ész azonnal fo rra n i kezdett. E leg et rim án k o d o tt, hogy őt
*) V a k ü v e g tá b la m e g t i s z t u l , h a fr is c s a lá n n a l fr is f o l y ó v íz b e n m e g m o s o d , é s á rn y é k o n m e g s z á r íto d .
110 H etedik rész.
é g e ti valam i; de a’ p arto n állók k in e v e tté k , hogy víz
b en tűz é g etn é. És Így a’ m ész b eég ett belső ré szeib e, é s szö rn y ű halállal m eg ö lte; holott eg y éb irán t u sz n l tu d o tt és m egm enekedhetett volna. — A’ m észkövek
h e z ta rto z ik a’ ta jté k -k ő is.
Még- a’ kövek’ so ráb a szám lálandók azon testek i s , m elly ek a’ vizben v a g y földben való sokáig- állástól m egkövesülnek (p. o. d arab fá k , állatok ’s t. e.), és kővé v ált testek n ek n ev e z te tn ek ; m iilyenek p. o. a ’ tihanyi B alaton-szélben találkozó kecske-körm ök.
A’ s ó k közül em lítendő a ’ k o n y h a -só , m ellyet vag-y vizekből fő z n e k , v ag y egész kövekben á s n a k : m int ily- lyen kő-só -b án y ák v a n n a k M a g y aro rszág b an is. *) K ő
sóban m indig a’ fe h é r a’ jobbik. Az egész világon m in
den em bernek elkerülhetetlen szü k ség es fűszer. A’ sz é k s ó , v a g y is sa litro m , p u sk a -p o r’ k észítéséh ez sz ü k sé g e s:
m l v é g e tt a’ salitrom -főzők a’ falukon a’ szobák’ fö ld j é t is k iv á jjá k ; m ivel abban sok salitrom találkozik.**) T im só , s z a la m ia , és Q áliczkő, a ’ fö sték ek ’ csinálásához kellenek. — A’ széksó terem a ’ m a g y a r Alföldön is , a’
fü v e k e n ; és az z a i k észü l a ’ h ire s és jó szeg ed i és deb- re c z e n i szappan. ( L áttato k -e m á r illyen szap p an t ?).
Sőt só v al k észü l az a ’ közönséges szap p an i s , m ellyel éd es anyám ra h á im a t m o ssa , m ellyel atyám szak állát b o ro tv á lja , és a’ m ellyből, v izben fe lo lv a sz tv a , én olly szép színes bubo rék o k at tudok fuvni. Só kell az iiveg- csináláslioz, só az edények’ k é sz íté sé h e z , hogy m ázuk le g y e n ; só kell a’ tím á ro k n a k , azonfölül a’ sók fűszerül és o rvosságul szolgálnak az em bereknek. — A’ k e se rű s ó t, m elly a’ p atik ák b an ta lá lta tik , a ’ k u tfo rrá si s a v a n y ú vizekből főzik. — Id e való a’ liam uzsir i s , m ellyet liam u-lugból fő z n e k , és a’ m elly a’ szappanfőzéshez szü k ség es. ~ Só a’ ezu k o r i s , de édes só.
M e g é g h e t ő á s v á n y o k : a’ k ő -o laj, mellyel m a r
hám ’ sebéből a ’ n yitveket kiveszthetem ; a’ g y á n ta , m ely- lyel kell kenegetnem ökröm ’ v a g y tehenem ’ sz a rv á n a k tö v é t, h a le talált a’ sz a rv a tö rn i; k é n k ő , mellyből hnzzák a ’ konyliabell k é n g y e rty á k a t; a’ gyém ánt-kő (ez a’ d rá g a kő), m elly a z -ü v eg esek n ek üveg-m etszéshez
sziiksé-•) L ásd: VIII. rísz. 162. sz.
**) K e l l m í g h o zz á ja : szén c$ k e n k fl.
Term észet-tudom ány.
g e s ; és a’ k ő s z é n , mellyel tüzelnek kályhákban és ke- m enczékben sok helyeken.
É r c z e k : az a r a n y , ezüst (nem ü s t ) , r é z , czin , ólom v a g y ó n , és vas. Az érczek m inden term észeti te ste k kö zö tt a’ legnehezebbek. T erem nek p ed ig v a g y tisztán és egész d a ra b b a n , v a g y p ed ig vegyítve m ás
féle ásványokkal. A’ h e g y e k e t, m enyekben te re m n e k , b á n y á k n a k hívjuk. Azok s ö té t, h id e g , n e d v e s, föld
a la ttib o lto k . A’ "bányász-legények azokban egy k is m écs
nél dolgoznak é jje l-n a p p a l, és s a n y a rú életet élnek. Száz és több ölnyi m élységben dolgoznak a ’ föld alatt. A’ b á
n y a -ü re g e k e t u g y a n , hogy be n e om oljanak, g eren d ák k al és deszkákkal felgyám olják és k ip ad láso lják ; tám a- d ékokkal is m eg erő sítik . íg y p. o. o rszág u n k b an a’ sel- m eczi b án y án ak alja sok ezer m eg e z e r dúczokkal és oszlopokkal van m e g tám o g atv a, m ellyekre huszonnégy ácsm esterek v ig y ázn ak é jje l- n a p p a l; is m ihelytt v a la m e ly ik rom lani k e z d , h ely ette tü stin t ú ja t állítan ak . De m égis sok bányászok ott lelik h alálu k at. A z é rt, m i
k or a lá -e re s z k e d n e k , m indenkor előbb im ádkoznak a ’ bánya-kápolnában és m eQ 'gyónnak, m egáldoznak. A’ b á nyákból csig a-k erek ek en te k e rik fel az á sv á n y o k a t, é s viszik a’ h ám o ro k b a, hol m eg tisz to q a tjá k , a z a z : k ala- pácsokkkal ap ró d arab o k ra szé tz ú z z ák , p o rrá tö r ik , m e g sz itá ljá k , m egm ossák, v a g y olvasztó kem enczékben m eg o lv asztják : és iq y ju tn a k a’ tisz ta érczhez. M ind
ezen n a g y m unkákat p e d ig m alm okkal és g é p e s e k k e l (m asinákkal) viszik véghez. *)
Az a r a n y és e z ü s t , m int a ’ legnem esebb érczek , fo rd itatn ak p e n g ő -p é n z -v e ré sre , g y ű r ű k r e , d rá g a esz
közökre , ék esség ek re. A rauyot em beri m esterség g el csinálni nem leh et; a z é rt az aran y csln áló k szin te olly b a lg a ta g és olly ám ító e m b e re k , m int a’ kincs-ásók. A’
tiszta a ra n y so h a sem rozsdásul m eg. Szám láltatik p e d ig nem fu n t, hanem m á rk a szerint. E gy m árk a tis z ta a ra n y b a n vagyon 24 k a rá t. De az aran y m ív ek so
ha sincsenek egészen tisz ta a ra n y b ó l, hanem m indig van b ennek valam i kevés ezüst is. A’ sz e rin t a z tá n , a’
m int v a g y több v a g y kevesebb ezü st v an elegyítve az a ran y -m ű k ö zé, n ev eztetik (a’ 24-en a lu l): 23, 2 2, 21
*) Lásd. XI. re«*. 74. sz.
112 H etedik rósz.
>8 a’ t. k a rá to s aran y n ak . — E zt kell m egtudni az ezü st
ről i s ; csak h o g y az ezüstnél egy m árk a tiszta ezüstben 16 lat szám láltatik ; és ig y az eziistm ívek ezen alul v an n a k : 15, 14, 1 3 , 1 2 ’s a’ t, la to sak vag y p ró b ásak . — V an a ’ nem es éreznek eg y újdon feltalált nem e i s , melly feliér színű, és a z é rt fe liér-aran y n ak ( p l a t i n á n a k ) n e
veztetik. Illyen M ag y aro rszág b an nem terem .
A’ r é z b ő l lészen ap ró v a g y k o n g ó -p é n z , k á n n á , b o g r á c s , k a z á n , ü st (v as-fazék n ak roszul m o n d atik ), s e rp e n y ő , f a z é k , szelencze (p ik sis), és különbféle m a
sin ák (oépelyek).
C z i n b ő l készül a’ h aran g -- és á lg y u -s z e r, a’ tü k rö k ’ b o ríték a ( s t a n n i o l név a la tt), ’s m ás sokféle esz
köz és szerszám .
Ó n - v ag y ólomból k észü ln ek : a’ m indenféle p u s
k a - é s álgyugolyók, az ap ró golyók (sörét), ab lak -fo g laló , az iró -ó n (plájbász), és az öntött b e tű k , — m illyenek- kel n y o m tatták ezt az én kézi-könyvem et is. Az ón m in
den érczek között a ’ legpuhább.
V a s b ó l k észü ln ek a’ s a rló k , k a s z á k , k a rd o k , p u s k á k , k é s e k , lánczok, tű k , hajókhoz a’ horgonyok v a g y is az u. n. (úgy nevezett) v as-m acsk ák ; aztán a’
fű ré s z , k a la p á c s , — h át mé g ? — h á t m ég? V asból dol
g o znak a ’ kov ácso k , la k a to so k , ’s a ’ t. V asból lészeii az aczél i s ; a’ fekete p lé h , a ’ feh ér pléh (bádog-), és a’
lem ezek vagyis lap íto tt vástáblák. — V asnak nem e a’ m ág
nes i s , m elly v as kő; és az a’ különös tu lajd o n ság a v a n , hogy a’ v a sa t m agához s z ív ja ; és a’ belőle készült t ű , az éjszak-tű (kom pasz), m elly szabadon fo rd u lh at
v á n , m indenkor éjszak felé fordul. Színe feketés zöld- A’ te n g e re k b e n v an n ak mág-nesből egész h e g y e k , m ely- lyek teh át a’ h a jó k ra nézve nagyon veszedelm esek (mi
é rt ?).
Vég-ezetre, az ásványoknak ennyiféle sok h aszn aik mellé szükség' m eg em líten i azoknak á r t a l m a s v o l t o k a t is. V annak azok között is ollyanok, a ’ m enyekkel való v igyázatlan élés életü n k re és eg észség ű n k re nézve veszedelm esek lehetnének. V annak m é r g e s á s v á n y o k , P- o. az ó n , az eleven-kéneső ’s a’ t. A zért csúzt v a g y sebes fejet ólomos v a g y eleven-toénesős orv o sság g al kenni soha sem kell. K ülönösen az e le v e n -k é n e ső - vel (melly fél-éreznem ü ásvány) ig e n vigyázva kell
bán-ni. T űzben az elpárolog', és gőze szörnyű veszedelm es, De legerősebb a’ m érges ásványok között az e g é r - k ő , v ag y is az árzen ik . — M ivel pedig- a ’ festé k e k is jo b b á ra ásv án y - nem ükkel v an n ak e leg y ítv e: teh át ez ú tta l jó l m egtanuljátok még- azt is , hogy sem m inem ű fö s té k e t, v a g y fö stö tt ru h á t n y a lo g a tn i, n y álo zn i, szájato k b a v en
n i vagy rág icsk áln i nem k e ll; m ivel az m é rg e s jószág-.
A’ m é rg e k rő l általában illő tu d n i, hogy tö k életes méreg- kevés van a’ term észetb en ; hanem m éreg g é v á l- h a tik a ’ le g á r t a t la n a b b term ék i s , bizonyos körülm ények között. íg y p- o. a’ dohányt s z ív ju k , r á g ju k , fü stö ljü k , de olaja rette n e te s m é re g ; — a ’ flge kedves iz ü , de fá
já b a n veszedelm es tej re jte z ik ; — a’ foghagym át meg-- eszsziik, de h a a’ test’ b ő ré re teszszük, hólyagot szív; — az ö k ö rv ér m éreg', de a ’ czukor-főzésliez és k ö n y v -k ö téshez ig e n h a sz n o s; a’ sáfrán y n y al fű sz e re z ü n k , de so
k a m egöl ’s t. e.
B) A ’ növényekről.
A’ növények v ag y plánták m ár nem holt hanem élő te re m tv é n y e k ; de még- ezek is ollyanok, hogy sem é re z n e k , sem m ozognak. M agvból kelnek a’ fö ld b e n , de a’ melly mag-vat nagyobb rész in t nem em beri k ezek h in ten ek el, hanem az Iste n hinti a z t, Önmagok a’ n ö vények és a’ szelek által. A’ m agvból c s ira lesz és
g y ö k é r; ebből h ajtás és le v e le k ; aztán g ály ák (zöld ág a c sk á k ), nagyobb á g a k ; aztán bim bók, v irá g o k , g y ü m ölcsök; és ism ét m agvak. A’ növényeket az em beri m e ste rsé g ü ltetés és oltás által is tu d ja szap o rítan i. É r
te tn e k pedig- a’ növények a la tt: f á k , csem eték (bokrok) fü v e k , v irá g o k , gom bák, m ohok, — ső t ide ta rto zik még- a’ pen ész i s , és a’ szivacs (spongyia). K özűlök ném ellyek rö v id életűek, u g y a n a z o n eg y n y ár’ folytá
b an k ik eln ek , fe ln ő n e k , v irá g o z n a k , m ag v at terem nek és elszárodnak. M ások kitelelnek és több n y a ra t is él
nek. L eghosszabb életűek a’ fák. íg y p- o. a’ fenyő elél 3 o o , a’ tölgy 500 esztendeig. Sőt a’ rengeteg- ő s-erd ő k ben találkoznak olly bám ulandó n a g y sá g ú és vénségrii élő fák , m éllyék a’ terem tés’ ideje óta élnek és fönálla- nak. De v a n n a k sokféle n yavalyáik is a’ nö v én y ek n e k : d erek u k m ejresom ósodik v ag y elp u d v ásu l, és a ’ táp láló nedvesség- benilök m egdugúi; leveleik
összezsu-KÉZt-KÖNYV. H. 8
111 H etedik rész.
p o ro d n a k ; virág,Jókba üszög- esik. A’ n övények között a ’ legnagyobbak és legfelségesebbek nem a’ mi o rsz á g u n k b an te re m n e k , hanem m essze idegen országokban.
M i rá n k nézve teliát elég-, az esm éretesebb plántákról ta n u ln i; — m int azok m á r itten következnek. ,:í).
Az é l ő - f á k között nevezetesek és esm éretesek is elő ttü n k : a’ tölgyfa, melly épületekhez leg tartó sab b f á t, a ’ b őrnek kikészítéséhez pedig- gnbacsot szolgáltat; és h éjából k é rg ek lesznek. A’ c se rfa bő h a m u já é rt és azon böcsös m a k k já é rt em lékezetes , m ellytől a’ sö rté se k híz
nak. A’ fen y ő fáb ó l, m elly a ’ hideg- és hegyes tarto m á
nyokban terem le g in k á b b , v álnak a’ sok deszkák és az ép ü letein k re való sok sz álas fák. Ezen nem ű élőfáknak tö vis-leveleik vannak. Fenyőből fo rr ki a’ terpetin.
Fenyőből készülnek a’ s k á tu lá k ; belőle fő zetik a’ szurok, kulim áz (kalanütsz), és a ’ festő-korom . R a jta terem az a ’ jó füstölő és rág n i-v aló b o g y ó : a’ fenyő-m agv. A’
v ö rö s-fen y ő különös ta rtó s ép ü let-fát szolg-áltat, m ivel abba sznly nem esik. A’ bükfa és k ő rö sfa asztalosok
n ál kelendők; azonkívül adn ak jó tüzelő fát is , és h a m ut a’ szapuláshoz. Jól ég-ő fa a’ g y e rty án fa; és belő
le lesz a’ legjobb s z e n ö k .a ’ kovácsoknak. A’ v ad -g esz
tenye fá n a k gyüm ölcséből, m ozsárban lisztté tö rv e , v á lik ig e n jó és olcsó szappan. A’ n y írfa ’ vesszőjéből söp
rű k lesznek; leveleiből s á rg a fö sté k , korom jából könyv
nyom tató té n ta készül. A’ n y ir-v iz , melly e’ fából ta- vaszszal le c sa p o lta tik , bornem ü i ta l, és nagyon eg észsé
ges. Az e p e rfá n ak , vagyis sz e d erj-fán ak leveleivel él a ’ selyem bogár. A’ bodza is egy áldott hasznos jó fa.
L ev elei a’ kecskék’ szám ára jó tak arm án y u l szolgálnak.
V irá g ja jó lie rb a th é t, bogyója o rvosságot ád; fiijából pe
d ig m i, g y e rm ek ek , p u s k á t, föcskeudőt és sípokat csi
nálunk. A’ rek etty éb ő l és fiiz-fából készülnek a’ fonott kocsi - és m éli-k aso k , és a ’ különbféle szép k o sarak . A’
fűzfa’ v irá g ja ib ó l (barkáiból) fejlenek ki és szállongnak fö ld re ju ű iu s’ elején valam i finom pcliölykék, m ellyek a ’ pam uthoz h a so n ló k , és m eg is fo n ath atn ak
szövet-4f) A z egyes n ö v é n y e k ’ b ő v eb b le ír á s á b a n a’ t a n ító e ’ k érd é
s e k e t ta rtsa szem e e lő t t : m i a ’ n e v e é s fa ja ? h o l te r e in ? n iiliy e n részei v a n n a k ? m ik o r virágzik é s é l i k ? lio g y a n szap orítalak e l ? m ire h a sz n o s é s k á ro s ?
115
lietnek. — A’ k e rti gyüm ölcs-fákat m indnyájan jó l esnie r ite k : nevezzetek közülök ném ellyeket?
A’ k ü 1 f ö 1 d ö n t e r m ő f á k k ö z ü l h íresek e z e k : a’ k á v é -fa ; a’ k é re g -fa , mellyből lesznek a’ c siz m a k é r
g e k , ü v e g -d u g a sz o k , úszáshoz való ö ltö zetek , és ten g e ri veszélyhez a’ mentő csó n ak o k , — m ivel ez a’ fa ig e n k ö nnyű, és vízben nem ül a lá ; czitrom -fa; kán- fo r-fa , mellyből fo rr k i , m int m ézga (csip p a, m acska
m éz), v ag y főzetik az az erő s szag u orvosi s z e r, melly m indnyájunk előtt esm éretes: a’ kán fo r *). A’ sze-recsen -d ió -fa. Az a ’ böcsös f a , m elly az u. n. fa h é ja t ad ja . T ovábbá: a’ iiq e fa , olajfa. M indezeket nálunk is n a g y u ra sá g o k ’ k e rtje ik b e n , fült ü veges m eleg-há
zak b an ti is m egláthatjátok m ég valaha. M é g is : a’
szágó p á lm a-fa, m ellynek lisztes beléből az az apró ká
s a form ájú jó szág k é sz ü l, m ellyet nálunk is áru ln a k a’
fű szeres b oltokban, és a’ mellyből nagyon tápláló és jó ízű eledeleket lehet k é s z íte n i, — k iv ált gyönge gyom- ru a k ’ és beteg ek ’ szám ára.
A’ b o k r o k és c s e m e t é k köziil n e v e z e te s e k : a- s z ő lő -tő , m o g y o ró , c sip k e , kökény. Külföldön p e d ig : az é d e s-g y ö k é r-cse m e te , m elly N ém et - O lasz- és Spa
nyol-országban bőven te rm esztetik ; leve nagyon eg ész
s é g e s ; le sz ű rt levéből p e d ig készül a’ jóféle fekete ezu- k o r (m edve-ezukor). A’ p am u tfa (nem p ain u k ), m elly ap ró tokokban term i azt .V szép feh ér g y a p o tta t, m elly
ből készül a ’ k a rto n , czicz, p a ty o la t, m uselin, p a r k ét és más többféle finom pam ut-szövetek.
A’ f ü v e k között legelső h ely et foglalnak a’ gabo- na-nem üek A’ ro zs a d ja a’ legtáplálóbb és le g e rő sí- tőbb k e n y e re t; egyszersm ind legszaporább is. Helőlo főznek p á lin k á t, melly a’ legjobb pálinka. — A’ búza ád finom sütem ényeknek való lis z te t, d a r á t, a p ró -k á sá t, kem ényítőt. Szalm ájából fonják az ú ri asszonyoknak sz a lm a k a la p jo k a t, O laszországban. A’ többi g a b o n a-n e
m ek: a’ tö n k ö ly , á r p a , z a b , p o h á n k a , h a jd in a , köles és knkoricza. Á rpából főzik a z t a’ jó i t a lt, a ' sö rt.
*) A ’ k á n f o r , f ö d e tle n iil h a g y v a , la s s a n k in t ú gy e ls z á ll a’
l e v e g ő b e , h o g y v ég re se m m iv é l e s z . D e jó l b etakarva m eg m a ra d . Az t e h á t , hogy h ozzája m in d en k o r b o r s -s z e - u ic t k e lle n e t e n n i, é s ez m e g ő r iz n é : b a b o n á sig .
S*
110 H etedik rész.
(H ogyan? m ikép?). A’ Káka hasznos a’ hordókhoz és gyékényeknek. A’ n ád jó tü zeln i és h á z -fö d é lre . A’
ezu k o r-n ád n ak kifőzött n ed v ét (raelly eg y éb irán t tőlünk m essze, túl a’ ten g e re k e n terem ) széthordják m indenfe
lé ; és abból készül a’ n ád m é z , v ag y a’ fe h é r e zu k o r, m elly m inden fű szeráru s boltban áru ltatik . A’ ezukor- n a k lesziv árg o tt alja a ’ sziru p . Az u. n. spanyol-nádot i s , p álezák n ak , a’ czukor-nádból csinálják ki. — A’ do
hányt felpipázzák az em berek; a’ b e líle k észü lt p o rt p e
d ig , a’ tobákot (b u m ó to t), felszipákolják. — A’ len és k en d er a d ja nekünk a’ mi fehérnem ű ru h ázatu n k at. A- zokból szö v etik : a’ v ászo n , a’ g y o lc s, a ’ csip k e; azok
ból fonják a’ h a jó k ra , h a ra n g o k ra való és m ásféle kö
te le k e t, a’ h áló k at, a’ ló -istrá n g o k a t, csigán-huzó kötelet
’s a’ t. A’ vászon-nem ü hulladékokból és rongyokból p e d ig , a’ pap iro s-m alm o k b an , a’ tem érdek sok és különb- féle p a p iro st készítik . Azonban m ai időben p ap iro st m ár n eíucsak rongyból tudnak k é sz íte n i, hanem m ás szerek ből is: p. o. selyem ből, szalm ából ’s a’ t . ; a’ tűz ellen szolgáló ég hetetlen p ap iro st p ed ig (mint m ár föntebb ta nultuk) az ásbest-kőből.
A’ v i r á g o k köziil m indnyájatok előtt esm érete- s e k : a’ r ó z s a , tu lip á n , lilio m , sz e g fű , v io la , jáczin t»
n á rc z is z ” s a’ t. D e' a’ tu lip án n ak g y ö k erei és m ag v ai m é rg e se k ; és a’ ki eszik belőlök, m eghal bele. A’ li
liom nak viszont a’ sz a g a nag y o n veszedelm es és k á b í
tó *)• V irág o k at általában soha sem kell orrunkhoz é r
tetn i , m ikor azo k at s z a g o lju k , nehogy valam elly p a rá n y i b o g a ra k a t felszív ju n k , m iilyenek 'm indig találk o z
n a k leveleik között.
Az o r v o s i f ü v e k és g y ö k e r e k hasonlóképen szám talanok. H ozzájok-értő szem élyek által esztendőn- k int ann ak id ejében m e g g y iijte tn e k , és a’ p atik ák b an v ag y orvos-doktoroknál éltév é ta rta tn a k haszonvételre.
Illyenek a’ b o d z a -v irá g , p ip itér (vagyis székfü), fe h é r
mái v a , c z íc z fa rk , e zerjó fű , ö k ö rfa rk , üröm ’s a’ t. Az Hlyen fiivekkel m egesm érkedni igen jó és használatos. M a
g u n k is élhetünk velők h á z a in k n á l, b eteg ség b en . Ha p ed ig o rvosi füveket a’ p atik ák b a szolgáltatni tu d u n k : abból szép p én zt n y erh etü n k . Efféle balzsam os-illatu
*) L ásd : IX . r c s z, I. sz á m .
m fiiveket te h á t, legalább házaitokhoz heszerezni an n ak idejekor el ne m ulaszszátok; hogy ne kelljen é rttö k fá ra d n i és költségeskedni p atik áb a. K ivált a’ lefo rrázo tt p ip itérn ek leve , kevés c z u k o rra l, nagyon áldott egy ital gy om or-fájásokban, rág áso k b an ’s a’ t.
O l a j t ü th etn i a’ len- és kend er-mag-vb ól; ú g y nem különben a’ tök- és n ap raforgó-m agvakból. Az olajütő m alom nak kölyii a’ neve m áskint.
K e r t i z ö l d s é g e k : a’ k áp osztának sok n em ei, s a lá ta , p á r é , p e trezselem , s á rg a -ré p a (m urok), u g o r- k a , p ara d ic so m -a lm a , x-é p a , to rm a , re te k , bab (zölden p aszu ly ), tö k , borsó ’s a’ t. Kivált a1 sá rg a ré p a n a g y o n tápláló étket n y ú jt; és h a gilisztás gyerm ekek éli gyo
m o rra n y ersen e sz ik , tőlök az e lh ajtja a’ gilisztákat.
F ű s z e r t adnak ételeinkbe: a’ s á frá n , g y ö m b ér, bors (m a g y a r-b o rs , p a p rik a v a g y tö rö k -b o rs, f e lié r-, fek ete-, szegfü-bors); m a jo rá n n a , köm ény, k apor, h a g y mák. J)e a ’ sáfrán y ró l tan u ljáto k m e g , h o g y a n n a k so
k a ollyan méreg-, mellytől az em ber mindig- n e v e t, az
tán álom ba m erül és m eghal. Még- a’ sz a g a is «zédítő , é s szélü tést okozhat.
F ö s t é k - a d ó füvek is v annak a’ növények k ö zött. A’ v ad sáfrán y -v irág b ó l szép ró z sa színii p iro s fe sté k készül. L egjelesebb am a’ külföldi in d ig ó -fű , m eny
ből a’ Jinom k ék fösték készül. A’ b ö ízsö n -fa (brazíliai v ag y kám pes-fa) p iro s szin t á d ; az orleán sárg át.
A’ g o m b á k n a k , m int a ’ növ én y ek ’ so ráb an a’
leg alábbvalóknak , sok nem ei v a n n a k , p. o. szöm örcsök, v a rg á n y a , c sip e rk e , sz arv as-g o m b a; aztán a’ fa-gom ba, m ellyből — m intán ham u zsir-lu g g al m e g ita to tt, és p u h á
r a g y u ra to tt — lesz a’ tapló. Ez a’ nem e a’ növényeknek n a g y h irte le n sé g g e l n ő , k ivált esőzéskor; de h irte le n is m ét el is veszik.
A’ m o h o k fákon, k öveken, kősziklákon é s csonto
kon terem nek, lia n a s helyeken pedig a’ v izeket v a s ta gon b en ö v ik ; és belőlök lesz a’ tőzeg ° ) , m elly tüzelő fa g y an án t szolgál a’ lian-m elléki lakosoknak.
É rte tté te k az eddig o lv aso ttak b ó l, m ennyi sok hasz
na van az em bernek a’ növényekből. M enyekhez m ég je g y e z z éte k m eg a’ következendőket. A’ növén y ek n ek
V M i e z , lá sd . v i l i . rész, 91. b z .
118 H etedik rész.
m inden részecsk éik h aszo n v eh ető k : a’ g y ö k é r, törzsök, s z á r , ro s t, levelek, v irá g o k , n ed v ek , a’ h é j, h é l, oyü- m ölcs és a’ m a g ra k . A’ legtáplálóbb és leg eg észség e
sebb eledelek növényekből fűszereztetnek is m eg. U gyan
sebb eledelek növényekből fűszereztetnek is m eg. U gyan