C) A z álla l okról
III. M agya ro rszág ró l különösen
76. M a g y a r o r s z á g m e l l y i k t a r t o m á n y o k k a l h a t á r o s n e v e z e t s z e r i n t ? Azok im e’ k ö v et
k e z ő k : éjszak felé M o rv a , S z ilé z ia , Galli'czia; k e le t fe
lé E rd é ly - és O láhország; dél felé T ö r ö k - , T ó t- és H o rv á to rsz á g ; nyűgöt fel£ K a rin th ia , S tájero rszág és A u sztria.
77. E z t a ’ s z ó t h a t á r , m é g m á s k i n t m i -n e m ű s z ó k k a l i s s z o k á s k i f e j e z -n i ? M egye é s
vonal (linea). ' i
103 78. D e m i k ü l ö n b s é g - v a n m é g i s a’ m e g y e , h a t á r é s v o n a l k ö z ö t t ? A’ h a tá r leginkább falu ró l m o n d a th a tik ; a’ m egye eg y -e g y egész vidékről, — m int ország u n k b an a’ v á ro so k ’ és v á ra k ’ m e g y é ik , v ag y a’ v á rm e g y é k ; a’ vonal v ag y grán iez m ondatik eg y o r
sz á g ró l.
79. C s u p á n m a g a M a g y a r o r s z á g h á n y . m é r f ö l d e t f o g l a l ? 3853 n é g y sz e g ű *) m érfö ld et;
m ellyen k erék-szám m al 9 millió em ber la k ik ; és időről id ő re szaporodik.
80. M a g y a r o r s z á g - ’ h a t á r á n a k , a z a z : f ö l d é n e k s z í n e m i i l y e n f o r m á j ú ? Csaknem m in
den ü tt h eg y ek k e rítik b e , — k iv ált éjszakról és k elet
rő l : Pozsonytól egész E rd ély ig a’ K á r p á t hegyek öved- zik k ö rü l, m ellynek legm agasabb c sú c sa i: a’ T á t r a , F á tr a , M átra. E llenben az o rszág ’ közepe nagyobb r é szin t sík ság b ó l álló. N ag y k ite rje d é sű ró n a p u sz ta sá gok , p. o. a’ d e b re e z e n i, kecsk em éti., és m ás puszták.
N agy e rd ő ség ek a’ B a k o n y és V é r t e s erdők. N ag y t a v a k : a’ F e r t ő és B a l a t o n . F o ly ó -v izek , m ellyek ez o rsz á g ’ h a tá ra ib a n fo ly n ak : D u n a , T i s z a , D r á v a , S z á v a , R á b a , V á g ’s a ’ t. Azonkívül fo rrá s és sa v a n y u - (érczes-) viz ez ország b an an n y i v a n , m ennyi E u ró p áb an eg y o rszág b an sincsen; legnevezetesebb v an F ü r e d e n .
81. M i k ü l ö n ö s l e v e g ő i t ü n e m é n y t l á t h a t n i M a g y a r ő r s z á g n a k T i s z a - m e l l é k i p u s z t a s á g a i n ? A’ délibábot. •*)
-82. M e l l y e k t e h á t a ’ f ő f o l y ó - v i z e k M a g y a r o r s z á g b a n ? Közöttök legnagyobb a’ D u n a és a ’ T i s z a . Mind a ’ többiek ezekbe folynak; ezek pe
d ig v é g re m agában a’ D unában e g y e sü lv e, a’ F ek ete- te n g e rb e ömölnek. És ig y M ag y aro rszág ’ földe a’ F ek e
te -te n g e r felé le jt: a ’ m it hóim ét tudunk? —
83. A’ f o l y ó - v i z n e k m e l l y i k a’ j o b b i k , m e l l y i k a’ b a l o g o l d a l a é s p a r t j a ? K épzelje az
*) A’ t a n í t ó m a g y a r á z z a n i c g , h o g y i t t a ’ m é r f ö ld n e m c s a k h o s s z á b a n é r t e t i k ; h a n e m o l l y d a r a b f ö l d e t j e l e n t , m e lly s z é lé b e n - h o s s z á b a n , s ő t m in d c n - fe lö l e g y -e g y m é r f ö ld . E á s d V . r é s z : IV . 8 — 1 0 . sz á m .
* # ) L e í r á s i t lá s d a ’ V l l , r é s z b e n , a ’ 1 0 3 - d i k k é r d é s a la tt.
1 1*
164 N yolczadik ré sz.
em ber m ag át a ’ folyó-viznek közepén á llv a, a^czczal a r r a fo rd u lv a , m e rre a’ viz foly; és ak k o r a’ m elly p a rtja a ’ v izn ek jobb-keze felől e s ik , az lesz an n ak jobbik p a r t
j a ; a’ m elly p ed ig bal-keze felől e s ik , az lesz a n n a k b a log p artja.
84. M i t l i i v ü n k f o l y ó v í z ’ t o r k o l a t j á n a k ? A nnak k iö m lését ég y m ás nagyobb fo ly am b a, v ag y a’
te n g e rb e .
85. M i i l y e n i r á n y b a n f o l y a’ D u n a ? E red N ém eto rszág b an n y ű g ö t fe lő l, és foly kelet felé. K eresz
tü l u ta z z a N ém et-, M a g y a r- és T ö rö k o rsz á g o t, és v é g re beleöm lik a ’ F e k e te-ten g erb e.
86. M i r ő l n e v e z e t e s f o l y ó - v i z a’ D u n a ? Ez a’ legnagyobb folyó E u ró p áb an . Ezen já r n a k fel és a lá a ’ n a g y g a b o n a -k e resk ed ő -lia jó k , és a ’ pom pás u ta zó gőz-liajók. Belőle fo g ják a’ sok lia la t; am a’ te n g e r i h a la t i s , a’ vizát. R a jta v a n n a k a’ sok m alm ok; sőt n é h u tt a ra n y o t is m osnak a’ vizéből. A’ sz ig e te k , mely- ly e k e t c sin á l: Gsalóköz, golyvát okozó ró sz v izeiv el; Szi
g e t-k ö z , A n d rá s-sz ig e te , C sepel-szigete v agy R á c z k e v i, és M a rg aréta-S zig ete. Állandó hid r a jta m ég eddig o r
sz á g u n k b a n sehol sin c se n , hanem hajó-liid v au á t-c si- n álv a r a j t a : P ozsonynál és P estnél. M ásutt u. n. röpülő h idakon já r n a k át.
S7. M i i l y e n i r á n y b a n f o l y a’ T i s z a ? E z , éjsz a k f e lő l, .V K árpátokból e re d v e , foly dél fe lé , és T itteln él a’ D unába ömlik.
88. M i r ő l n e v e z e t e s a’ T i s z a ? Ez a ’ folyó ren d k ív ü l sok csav arg áso k k al j á r ; m i által n a g y pos- v án y ság o k at c sin á l, és g y a k ra n k i is á r a d ; de ennek m ég ed d ig nem le h etett elejét venni. J á rn a k r a jta k e resk ed ő -h ajó k i s ; n é v sz e rin t r a jta szállítják a ’ sok só t és fen y ő -fát. H a lla l, rá k k a l egy folyó sem bővelkedik E u rópában a n n y ira , m int e z ; ú g yhogy a’ T isza m ellett lakozók m ég s ö rté se ik e t is azzal ta rtjá k . K ivált kecseg ei h íresek . Állandó hid van r a jta által Szolnoknál, Szeged
n él ’s t. h ely ek en , de legszebb a’ F e rd in án d ’ liidja T isza- F ü red n él.
89. N e v e z z k i s e b b f o l y ó k a t , m e 11 y e k a ’ D u n á b a ö m l ő n e k ? A lulról folynak bele a’ L a j t a , R á b a , R á b c z a , D r á v a , S z á v a ; - fölülről a’ V á g , O a r a m , I p o l y , m aga a ’ T i s z a , B é g a , T e m e s ,
(tehát a’ D unának bal szélébe raelly folyók öm lenek be?
H át a’ R á b a , a’ D unának niellyik felén öm lik be?) 90. N e v e z z k i s e b b f o l y ó - v i z e k e t , m e l y - l y e k a’ T i s z á b a f o l y n a k ? Job b ró l a’ B o d r o g - , H e r n á d , S a j ó , E g e r , Z a g y v a ; balról a’ S z a m o s , K ö r ö s , M a r o s .
91. M e l l y e k M a g - y a r o r s z á g n a k f ő b b t e r m é s e i ? A’ m a g y a ro rsz á g i term ések a’ te rm é sz e tn ek m ind a’ három országaiból k im eríth etetlen bőségüek és különös jó s á g n a k ; — a’ m inthogy e rrő l el van liiresed v e M agyarország- a’ legtávolabb külföldön is. N é v sz e rin t az á l l a t o k ’ o r s z á g á b ó l nevezetes te rm é s e k : a’ lo
v a k , ju h o k , ökrök és sö rté se k . A’ n ö v é n y e k ’ o r s z á g á b ó l : a’ g a b o n a , hor, dohány, g yüm ölcs, tü z e lő , és ennek p ó to lá sá ra a ’ tőzeg-. (T erem pedig a’ tőzeg h a n as v id é k e k e n : és ollyan földzsom bék, melly ö sszero t
h ad t füvek’ és mohok’ gyökereiből á ll; és g y á n tá tó l, kénkőtől által *an h atv a.) Az á s v á n y o k ’ o r s z á g á b ó l : a r a n y , e zü st, s ó , k ő sz é n , az opál nevű d rá g a k ő
’s a’ t. Csak fe h ér-ó n (czin) nem talá lta tik M a g y a ro r
szágban.
92. H o g y M a g y a r o r s z á g I g e n á l d o t t j ó é 1 ő f ö 1 d , a z t li o n n é t i s é s z r e v e li e t n i k i v á l t , k é p e n ? O n n ét, hogy a’ lakosok ebből m ás o rszág o k b a kiköltözni nem szo k tak ; holott ellenben ide m ás idegen országokból sere g e se n költözködnek be az em berek.
93. A’ f ö l d n e k t e r m é s e i m i m ó d o n s z é l - I é s z t e t n e k e l m i n d e n f e l é ? A’ k e re sk e d é s, a d á s - v e v é s , és cserélés által. Mi v é g re szolgálnak a’ szám os v ásá ro k (vagyis sokadalm ak) az országban. Jeles h e ly e k p. o. ló -v á sá rra n ézv e G y ő r ; s z a rv a s -m a rh a -v á s á r
r a nézve F e h é r v á r ; g a b o n a -v á sá rra nézve B á c s k a , G y ő r , M o s o n y , S o p r o n y ; ép ü let-fák ra nézve S z o l n o k , K o m á r o m ; s ö rté s e k re nézve S o p r o n y : m in
d en re nézve a’ P e s t és D e b r e e z e n v áro so k b an eső n a g y vásárok. E sik p ed ig o rsz á g -sz e rte eszten d ő n k én t, ö sszeséggel k ét ezer v ásár *). — H ány helyen van te h á t v ásár esztendőt-által m inden n ap o n ? —
04. M i t t u d s z M a g y a r o r s z á g ’ l a k o s a i r ó l á l t a l á b a n ? N incs eg y o rszág is több E u ró p á b a n ,
*) I t t a ’ t a n í t ó f ig y e lm e z te th e ti a ’ g y e r m e k e k e t , a ’ n a g y v á ^
m ellyben annyiféle lakosok volnának Ö sszeelegyedve, m in t ebben a ’ kisded M ag y aro rszág b an . N em zetükre n é z v e , lak n ak ebben m a g y a ro k , p a ló c z -m a g y a ro k , tó to k , n ém etek , sv áb o k , o láhok, h o rv á to k , rá c z o k , ru sz - n y á k o k , ö rm é n y e k , c z ig á n y o k , v an d alu so k , iz ra e litá k (a z a z : zsidók), fra n c z iá k , olaszok ’s a’ t. V allásu k ra n é z v e : k e re sz ty é n e k , zsid ó k ; — am azok viszont ró m ai k ath o lik u so k , k ét-féle ev an g é lik u so k , és g ö rö g -h itü ek . R án g j okra nézve nem esek és nem telenek. A’ nem esek v iszo n t v a g y fő ra n g ú nem esek és m ágnások (h ereze
gek, g ró fo k , b á ró k , püspökök); v a g y köz-ren d ü nem esek.
A’ nem telenek is v iszo n t: v áro si p o lg á ro k , és adózó jo b b ág y p araszto k . — (L ásd: X I I . ré sz. II. III. szám.)
95. H á t a z i g a z g a t t a t á s r a n é z v e h á n y f é l é k a ’ m a g y a r o r s z á g i l a k o s o k ? Az ig a z g a t
ta tá s r a é s szem élyes á lla p o to k ra n ézv e a’ lakosok v a g y p a p i , v a g y p o lg á r i, v ag y h a d i ren d h ez tarto zan d ó k m in d n y ájan ; — a’ kóborló czig án y o k at k iv e v é n , és a»
z s id ó k a t, k ik p o lg ári ju s s a l nem b ír n a k , és csak bizo
nyos sum m ának fizetéséért sziv eltetn ek (melly az u. n.
t o l e r á n c z - p é n z ) .
96. M i n e m ü k ü l ö n b f é l e t e l e p e d é s e k b e n l a k n a k M a g y a r o r s z á g b a n a’ l a k o s o k ? V an
n a k itt is e’ v ég ett (m int m ás eg y é b országokban) szer- te-széllel m indenfelé: szabad k irá ly i v á ro so k , püspöki v á ro s o k , m e z ő v áro so k , re n d e se n épült fa lu k * ) vagyis h e ly sé g e k ; aztán p uszták **),' m a jo ro k , c s á rd á k , szál
lá s o k , ta n y á k ; k u n y h ó k , v isk ó k , p u trik , a z a z : föld
ala tti lakások. Sátorok a la tt m ár m ost csak az o rszág b an ide ’s tova vándorló oláh-czigányok tengődnek. A’
hegyek’ tetején épült r é g i v á ra k b a n p e d ig m a m á r nem
160 Nyolczadik rész.
s á ro k b a n é s e s m é re tle n n é p e s v á r o so k b a n v a ló o k o s m a - g o k r a -v ig y á z á s r a ; h o g y p . o. c l n e b á m é s z k o d j a n a k , v e z e tő jü k tő l c l n e m a r a d j a n a k , és e l n e b ó d u l j a n a k , — h o z v á n e lő p é l d á i t az e l v e s z e t t , v a g y e l v e s z t e t t , k i d o b o l t é s m e g t a l á l t a t o t t g y e r m e k e k n e k ’s t . e.
*) F a l u t k e ll é r t e n i a ’ m a g y a r n y e lv b e n , v a la h á n y s z o r f a vagy falva, v é g e z e tö h e ly s é g -n é v e m l í t e t i k ; p . o . I v á n - / a , az
a z : I v á n ’ f a l v a , f a l u j a ; M i h á l - / a , a z a z : M ih á P fa lv a ’s t .
**) M i t é r te s z ez a l a t t ? T e r m é k e t l e n és puszta t e l c k e k e t - e , v a g y ta l á n m ás v a la m it?
lakozik sen k i; és azok elh ag y atv a ’s m egroroolva áll
nak.
97. A z o k a’ s o k f é l e n e m z e t e k i m m á r h o l é s m e r r e l a k n a k a z o r s z á g b a n ? A’ m ag y aro k leginkább alsó M a g y a ro rsz á g b an , T isza’ tá já n és D unán túl laknak. A’ ném etek a’ k irá ly i v áro so k at b írjá k , mely- lyek’ szám a neg y v en ; — lak n ak aztán Szepesben, Tol
náb an , M osonyban, V a s b a n , és o rszág -szerte sok egyes falukon közben-közben. A’ tótok a ’ K árp át’ m entében eső v árm eg y ék et töltik e l; de azokon kivül m ásfelé is találkoznak sok falukban. Az oláhok E rd ély felé laknak.
A’ zsidók elszórva m in d e n ü tt, — kivevén a’ b á n y a -v á ro s o k a t, m enyekből ki v a n n a k tiltva. A’ palóez-m agya- ro k N ó g rá d , H o n t, G ö m ö r, B o rsó d , és H eves v á ím e - gyékben laknak. *)
9S. V a n n a k - e e g é s z v á r m e g y é k i s t i s z t a m a g y a r o k , t i s z t a n é m e t e k , v a g y c s u p a t ó t o k ? Hlyen várm egye nincsen e g y is. A’ m a g y a ro k azonban az ország’ összes lak o sain ak m ajd felét te s z ik , a z az: v an n ak n ég y millió számmal. B eszélnek p e d ig m ag y aru l m ég többen i s ; és m a m á r a ’ többi nem zetü lakosok ig en m agyarosodnak. De ak árm en n y i
félék is M a g y arö rszág ’ la k o s a i, a z é rt m in dnyájan u - g y an azo n e g y h azán ak g y erm ek ei v a g y u n k ; eg y tö r
vény* e g y k irá ly a la tt állunk; és te h á t ta rto z u n k e g y m ást b e c s ü ln i, tű rn i és szeretn i. Gyűlölni v a g y szinte üldözni és nyom ni nem szabad eg y ik et is.
99. H o g y a n ő s z t á t i k f e l M a g y a r o r s z á g ? Különbféleképen. F e k v é sé re n ézv e p. o. felo sztatik : 1) felső és alsó M a g y a ro rs z á g ra ; de ez bizonytalan fel
osztás; aztán 2) a’ n é g y k e rü le te k re ; ezek v árm eg y ék r e , ezek viszont já rá s o k ra . É s ez m ár a’ bizonyosabb felosztás.
100. M i t é r t ü n k f e l s ő M a g y a r o r s z á g a - l a t t ? Az o rszág n ak éjszak i h a so n -felét, v ag y is a ’ Du- nán-inneni és T isza-m elléki k erü letek n ek azon várm e
g y é it, mellyek a’ K árp áto k felé esnek.
101. M i t é r t e s z a l s ó M a g y a r o r s z á g a l a t t ? Az o rszág n ak déli h aso n -felét, vag y is a’ D unán-tuli k e
rü le te t eg észen ; a’ többi kerületeknek is p ed ig déli r é
*) Lásd a ’ X I. riíszuck szei'zclékdt, 1!. sx.
N yolczadik rósz.
szeiket. — Mi tehát alsó v ag y felső M ag yarországban la k u n k -e ? —
102. H á t a’ n é g y k e r ü l e t e k , m e l l y ' e k r e M a g y a r o r s z á g f e l o s z t a t i k , h o g y a n n e v e z t e t n e k ? Dunáéi In n en , D unán tú l; és T iszán in n en , T iszán túl való kerületeknek.
103. M i n é m ii á l l á s b a k e l l m a g á t a z e m b e r n e k k é p z e l n i , h o g y e z e n e l n e v e z é s e k e n
me g - í i e b ó d u l j o n ? K épzelni kell m aoát a’ D una és a ’ T isza k ö z é , n é v sz e rin t az o r s z á g - g y ű l é s e k ’ he
ly e ire ( R á k o s ’ m ezejére v ag y P o z s o n y ’ városába) hol t. i. ezt a’ felosztást ré g e n te n rendelték. O nnét fel- v é y e a z tá n , a’ melly ré sz e i az o rszág n ak D unán innen v a g y t ú l , és T iszán in n en v a g y túl e sn e k , a’ sz e rin t n ev eztetn ek m ai n ap ’ is. — (Ha ezen k e rü le te k e t a’
D una’ és T isza’ jobb v ag y bal oldalához képest kellene eln ev ezn i: ak k o r a’ D u nán-inneni k e rü le t valljon mely- íyik p a rtjá ra esnék a’ D unának? H át a ’ T iszán -tu li? H át a’ D unának jobbik p a r tjá r a m ellyik k e rü le t esnék? H át a ’ T iszán ak bal p a r tjá r a ? )
101. A’ n é g y k e r ü 1 e t e k v i s z o n t m i k r e o s z t a t n a k f e l ? V árm e g y é k re, mellyek az egész o rszág ban összesen 52 szám m al v a n n a k ; t. i. a ’ J á s z s á g o t, K u n sá g o t, és m ás külön vidékeket is liozzájok értv e.
K özöttük T o rn a a’ le g k ise b b , B ih ar a’ legnagyobb-1Ö5. M e g m a g y a r á z v a m i t t e s z e z a z e l n e v e z é s : v á r m e g y e ? A’ v á ra k n a k v a g y városok
n a k m e g y é it, a z a z : h a tá r a it, k ite rje d é se it teszi.
106. A’ v á r m e g y é k a z Ő n e v e i k e t h o n n é t v e t t é k ? Valam eily fo ly ó -v iz tő l, v á ro stó l, v a g y -je le s em bernek nevétől.
107. A’ D u n á n - i n n e n i k e r ü l e t r ő l m i t k e l l t u d n i á 11 a 1 á b a n ? E z , az egész országon v ég ig fek szik , és mind a’ n é g y k erü letek között a’ le g h o ssz a b b . M áskint D una-m elléki k erü letn ek is neveztetik.
108. H á n y v á r m e g y é k e t f o g l a l m a g á b a n a’ D u n á n - i n n e n i k e r ü l e t ? T izenhárm at.
100. M i k é p e n n e v e z t e t n e k a z o k , é s m ily * l y e n r e n d d e l f e k ü s z n e k ? P o z so n y , N y itr a , T ren - c s in , Á rva és Liptó egy k aréjb an feküsznek az o rsz á g ’
szélein. A lattuk fekszik T u ró c z ; ez a la tt B a r s ; ez a la tt Esztergom . L iptó a la tt fekszik Zólom ; ez a la tt H ont és Nóo rád v árm eg y e; ez a la tt P e st a’ K is-K u n sá o o a l;
v é g re P e st a la tt Bács várm egye. *)
110. S z á m l á l d e l ő a z o n v á r o s o k a t , m e l y - l y e k a’ D u n a ’ p a r t j a i n o r s z á g - l i o s z s z a n t a é p ü l v e v a n n a k ? Legföntebb P o zso n y , a’ bal p a rto n . M osony és tíy ő r a ’ kis D unának jol)b p a rtjá n ; Kom á
rom vizek között’, E sztergám a’ jobb p a r t j á n ; Vácz a’
a ’ balon; B uda jo b b o n , P e st b a lo n , egym ásnak át-el- lenben. Alább F ö ld v á r, P a k s , K a lo c sa , B a ja ’s a’ t.
111. M o n d j n e v e z e t e s s é g e k e t e z e n v á r o s o k r ó l ? P o z s o n y k.v. **) I tt szokás ta rta n i o rszág - g y ű lések et és koronázni k irá ly o k a t, király n ék at. — M o s o n y , m.v. h íre s gabona-k eresk ed ő liely , és a’ sok g a bona-hajók’ t a n y á j a .— G y ő r k.v. g a b o n a -k e resk ed é sé rő l és sok h ajóiról h íre s. A’ g y ő ri czipó ig e n becses.
I tt három folyam öm lik ö s s z e , m int m ondja am a’
közné-*) A’ várihegyék, tartom ányok és egyes helyek’ fekvéseinek m eghatározásában szorgalmatosán k ell gyakorolni a ’ ta n u ló k a t; mindenkor a’ la k -h e ly e t vevén fel á lló -p o n tn a k , hogy tudják m agokat m inden esm éretlen helyeken is tá jé kozni (orientálni. P. o. a’ maga falujáról im e ’ kérdé
seket teh etn i elébe a ’ gyerm ek n ek : ,,M el]yik épületek á ll
n ak a’ falunkban legközépen? H ol á ll a ’ te m p lo m , (kö
z é p e n - e , vagy délnek ’st jo b b an )? M ellyik é g - t á j r ó l van u’ tem plom nak főajtaja ? M erre fekszik a’ tem plom hoz a ’ p a p -h á z ? Az oskola-ház? Mi környezi az oskola
házat keletről, nyugotról st ? M erre esik a’ tem ető ? Megy- c falunkon végig vagy keresztül, o rszág -u t? M iilyen irány
zatb an vonul az keresztül ? M ellyik legközelebbi faluba vezet a’ fő ú t, ha azon k e le t felé m e g y ü n k ? ll á th a ny ű göt felé ’st ? M ellyik h a tá r-te le k esik a ’ helységhez legközelebb? M ellyik legtávolabb? ’stb .“ így a’ falu 1 ú tja ir ó l, h id ja ir ó l, e rd ő k rő l, patakokról ’stb. — Az
tán : a ’ fö ld lcirás-tan itásk o r m indig előttük legyen a’ gyer
m ekeknek a ' m appa: azon ta rtsá k m indig egy « ¡jó k a t;
és azon tegyenek utazást , a ’ leczkc szerint haladván odább cdább.
'< i ) K. r. annyit tesz: mint királyi vá ros; i n . v. mező város.
170 N yolczadik rész.
p l v e rs- rím : „N em szeretem G yőr’ váráb an ’s v á ro sá b an la k to m a t; m e rt a’ D u n a , R á b a , R ápcza’ r á k ja v á g ja lábom at.“ Van Győr több i s , (p. o.? — ) ez N agy-G yőr. — K o m á r o m , k. v. azon c sú c sb a n , m ellyet a’ D unának és V ágnak összefolyása képez. Bele a’ D unán u. n. röpülő Mdon já r n a k á t, m elly m iatt a ’ közlekedés e’ várossal g y a k o rta elak ad ; és ezért köz példában azt szokás m on
d a n i, hogy Komárom 100 m érföld. A’ város m e lle tt, v i
zek k ö z ö tt, v an am az erő s v á r , m ellyet m ég sem m i el
le n sé g nem v eh etett m eg. Van K om árom is több (p. o,?) ez R év-K oinárom , (miért?) — E s z t e r g o m k. v. a’ Ga- ra m ’ torkolatjánál. Ig e n r é g i város. Az ország ’ fő p a p já n a k , lakó-helye. Itt v an a ’ legroppantabb templom az
o íszáo b an . — V á c z o n , a ’ siket-ném ák’ szám ára tan itó - in té z e t *) létez. — B u d a ' , r é g i k. v. 36 ezer lakossal. Itt lak ik az o rsz á g ’ N ád o r-Isp án ja (a’ palatínus); itt ta rta tik az ország n ak k o ro n á ja és m inden d rá g aság a. **) Az o r
szág b an a’ főhadi korm ányszék (komandó) is B udán van.
B udán v a n n a k a’ D una’ p a rtjá n je le s m eleg ferd ő k is : v alam in t itt v an S zent-G ellért’ h e g y e , de a ’ m elly nem boszorkányok’ ta n y á ja (mint ró la babonásan m e sé lik ;) hanem áll ra jta egy szép csillag - vizsgáló to ro n y .— P e s t ; k. v. 80 e z e r lakossal. G yönyörű n a g y város. Van 12 p iacza. I tt esnek a’ legnagyobb v ásá ro k az o rszág b an , eszten d ő n k én t n é g y s z e r, m indenkor k é t h é tig tartván*
I tt v annak a’ legfőbb ité lő - és tö rv é n y -s z é k e k , a’ leg főbb isk o lák ; és az a ’ tudós tá rs a s á g is itt szokott Ösz- sz e g y ü ln i, m ellynek e’ m i K ézi-könyvünket köszönhetjük.
I tt fu tta tn a k lovakkal v ersenyt, a’ R ákos (patak’) m ezején,
— k itett ju ta lo m é rt, m ellyhez p a ra sz t-g a zd á k is ju th a t
nak.
112. A’ M o r v a f e l ő l v a l ó o r s z á g - s z é l e k e n m i c s o d a j e l e s h e l y e k v a n n a k ? S zakolcza, k. v. — H o lics, hol a ’ k irá ly Ő felség én ek van jó s z á g a , m ulató-helye és selyem -gyapjas ju h -g a z d a sá g a. — E’ tá jo n lak n ak 3 faluval a’ H abánok i s , m elly egy különös nem ű tó t n é p , és többek köztt a rró l e sm é re te s, hogy
*) E nnek e sm é rte té sé t, és hogy m iképen vétethetni be ab
b a , lásd megírva bőven a ’ Tudom ányos G yűjtem ényben, 1817. V II. k o tit. 1818, IV . k öt.
**) Lásd a ’ X l-d ik résznek szerző iek ét, 27. e z.
h á z a i’ építésében ig en dicséretes m ódot g y akorol; és h á z tetőkhöz ag y ag b ó l, szalm ából készült ég h etetlen vegyii- lette l é l, — a ’ mi liabáni fö délnek n e v e z te tik , és m ai napon m ár m ásu tt is m tánoztatik.
113. N e v e z z v á r o s o k a t a’ V á g ’ m e n t i é b e n ? F ö n t v an P u c h o v , hol készül az erő s puchovai posztó.
Alább esik T ren csin k. v. E’ tájo n m ár a’ g a b o n a -te r
m esztés nem diszlik: ellenben a’ g y ü m ö lcs, k e n d e r, le n , j u h , k e c sk e , és sajt-csinálás. A’ drótozó tótok e’ tá jró l já r n a k sz e rte a’ világba. N agyszom bat ’stb.
114. A’ K á r p á t o k ’ a l j á n e r e d ő Á r v a é s T u r ó c z n e v ű k i s f o l y a m o k ’ v i d é k e m i i l y e n v i d é k ? O rszágunkban ez a’ legsoványabb v id é k ; a’ la kosoknak csak zab -k en y erö k terem meg. És m égis ig e n s ü rü a’ n ép esség ; és m u n k ás, szorgalm atos em berek a’
tó t lakosok- In n é t k e rü ln e k az alfö ld re a’ liornyákok , és m indenfelé az olejkárok. (De m ik ezek?)
115. M é g m i c s o d a f o l y ó k m e n n e k e’ k e r ü l e t b ő l a l á a’ D u n á b a ?
---116. A’ G a r a x n f o l y ó ’ m e n t t é b e n m e l l y e k a’ n e v e z e t e s h e l y e k ? Zólom, B esztercze, U j-B án y a, K ö rm ö cz-B án y a, m int a ra n y ezüst b ányáikról v ilá g sz e r
te liires h e ly e k ; és Selm ec'z, hol b án y ász-ak ad ém ia is v a n , — az o rszág b an eg y e tle n , és E u ró p áb an is a’ le g jelesebb. T izennyolcz bán y a v an itte n , és azokban 8000 em b er dolgozik. — B reznón készül az u. n. jó fé le brim - za s a j t , m elly o rszág szerte szétliordatik z s é te rk é k b e n , és nagyon kapós.
117. H á t a z I p o l y ’ k ö r n y é k é r ő l v a n - e v a l a m i n e v e z e t e s ? I tt lak n ak az u. n. paló cz-m ag y a- rok. I t t v an Ipo ly ság m. v. és G á c s, hol a ’ legjelesebb p o sztó -fáb rik a v irá g z ik , m elly 2000 em bert táplál a’ kö
rű ié fekvő falukon.
118. P e s t ’ v i d é k é r ő l m i t j e g y z e s z m e g ? Itt m á r elkezdődnek a ’ faluk ritk u ln i; v an n ak lielyettök t a n y á k , c s á rd á k , szállások és n a g y p u s z ta - té r s é g e k , m lilyen p. o. am a’ legnagyobb m ező v áro sn ak K ecskem ét
n ek a ’ p usztája. I tt esik a’ K is-K unság i s , mellyben fő h ely ek : F éleg y h áza és H alas m.v.
119. M i r ő l n e v e z e t e s a’ D u n a - m e l l é k i k e r ü l e t n e k a l s ó r é s z e ? Ez az u. n. B á c s k a , eg y ik legnagyobb g a b o n a -tá ra o rszágunknak. Jo b b ára rúczok
172 Nyolczatlik rész.
lakják. I tt van Szabadka k. v. F aiak o n a’ k eg y e s u r a s á g esztendőnként n ag y in n ep ély esség g el ju ta lm a k a t osz
to g at az olly d erék jo b b ág y o k n ak , kik a’ sely em -liern y ó , és m éh e-g azd aság b an kitiinőleg ip a rk o d ó k , és g y erm e
k eik et a ’ m entő-him lővel beoltatják.
120. M i t é r t e s z a’ C s a j k a s o k ’ v i d é k e a l a t t ? B ácsk án ak azon végső csú csát h iv já k i g y , m ellyet a’ D u
n a és T isza’ összefolyása c s in á l, és a’ m elly m ár a’ k a to n a i h a tá r-ö rz ő szélekhez tarto zik .
121. H á n y v á r m e g y e s z á m i á i t a t i k a’ D u - n á n - 1 u 1 i k e r ü l e t b e n ? Tiz.
122. M i i l y e n r e n d d e l k ö v e t k e z n e k e g y m á s r a a’ D u n á n - t u 1 i v á r m e g y é k ? Felülről kezd v én , az a u s z tria i széleken n yúlik el Mosony és Soprouy, a ’ s tá je r h a tá ro k ra dűl Vas és Z a la ; H o rv áth -o rszág ’ szé
lé re dűl Som ogy és B a r a n y a ; B a ra n y a f ö lö tt, a’ D una’
jobb p a rtjá n fekszik T o ln a , e’ fölött F e j é r , e’ fölött Ko
m á ro m , e’ fölött G y ő r, — m elly a z tá n M osonynyal h a tá ros. L egközépen fekszik Veszprém .
123. M i t j e g y e z l i e t n i me g a ’ D u n á n t ú l i k e r ü l e t r ő l á l t a l á b a n ? E zt h a jd a n P an n ó n ián ak h ív ták . I tt ta lá lta tn a k az ország b an a ’ legnagyobb e r d ő k , u. ni. a ’ B akony és V é rte s; a’ legnagyobb ta v a k , u. m.
a’ F e rtő és B alaton. E’ k erü letb en v an a’ két g a z d a sá g i főiskola is ; K eszthelyen a’ B alaton m ellett, és Ó várott a ’ kis D unánál,
124. A’ D u n á n - t u l i k e r ü l e t b ő l m i c s o d a f o l y a m o k ö m l e n e k a’ D u n á b a ? —
125. í r d l e .V R á b c z a ’ m e l l é k é n e k n é v e z e - t e s s é g e i t ? E z , a’ F ertő b ő l e red v én k i, c sin álja az u. n. H a n sá g o t, ú g y nem különben a’ kónyi és b a rb a - csi tó k a t, — m ellyek’ vidékét T ó-köznek szokás liivni.
A’ R ábcza’ felső p a rtja in lévő ném etség et N y ú l á s n a k hivják. Szénával g azd ag tájékok.
12(i. M i i l y e n v i d é k e v a n a’ F e r t ő n e k ? N y ű g ö t felől becses szőlőtökkel beültetve a’ R u stlak és S op ro n y iak által. Kelet felől esik az 1000 holdat foglaló H a n s á g , részin t e g e rfáv al beültetve. P a r tja in e s n e k : N é z ld e r m v. R ust a’ legkisebb kv. és Soprony, ez is kv.
127. M i c s o d a f o l y a m o c s k á k ö m l e n e k a ’ R á b á b a ? Fölülről a ’ L a p in c s, G y ö n g y ö s, H e rp e n y ő ,
Földleírás.
R é p c z e ; alu lró l «V m ocsáros M a rc z a l, melly viszont a’
T apolczát, G eren czét és a’ B a k o n y -é rt veszi fel m agába.
128. M i h e l y e t t a r t a s z m e g e m l é k e z e t e d b e n R é p c z e -m e l l é k é r ő l ? C se p re g e t, m .v ., hol esztendőnkint piinköst hétfőn v ersen y -ló fu ttatás ta r t a t i k , k itű zö tt ju talo m ért.
129. A’ G y ö n g y ö s ’ m e n t i é b e n m i n e m ü v á r o s o k e s n e k ? K őszeg és Szom bathely, K őszegen belől lak n ak az u. n. h ié n sz e k , Szom bathelyen belől a’
vandalusok.
130. V a l l j o n m i t h í v u n k R á b a - k ö z n e k ? Azt a’ szép b ú zájáró l és tehetős la k o sairó l h ire s vidé
k e t , m ellyet a’ kis és n a g y R á b a , és a’ Hanság- k e ríte n ek be. ¡Nevesebb helyek b en n e: V itn y é d , K a p u v á r, C s o r n a , mv.
131. A’ R á b a ’ p a r t j a i n e s ő h e l y e k k ö z ü l s z á m l á l j é l ő n k b e n é m e l l y e k e t ? S tá je r felé Szent-G ottliárd ; idébb K ö rm e n d , S á rv á r ’stb mv.
132. M i j e l e s s é g g e l d i c s e k s z i k a ’ T a p o l - c z a ? N agy forrásokból veszi e r e d e té t, télen n yáron egy- ir á n t foly, h a jt sokféle m alm okat, és h íresek k é teszi mol
n á ra it a’ p a rtjá n épült népes m a g y a r m ez ő -v á ro sn a k , P áp án ak .
133. M i h i r t t u d s z m o n d a n i G y ő r ’ v i d é k é r ő l ? E z , vizekkel és á ra d á so k k a l, sz é n á v a l, h á ljá l, rá k k a l, szúnyoggal bővelkedő v id ék . I tt esik Szent-M árton mv. a’ h ires P annon-halm ával. A’ falu k közül példabe
széd , hogy itt k ét b aráto n és három nyálon szántanak. *) 134. K o m á r o m ’ t á j á n h a u t a z n á l , m i r e f o r d í t a n á d f i g y e l m e d e t ? Bábolnán m egnézném a’ k i
rá ly i m é n e st. T a tá n a’ m árv á n y k ő -fe jtést, a’ szörnyű n a g y fo rrá st és az u ra s á g i p in e z é t, hol 500—2150 akós
jjorhordók találtatn ak .
135. A’ R á b á n a l ó l , e’ k e r ü l e t n e k d e r e k á n á l t a l , m i c s o d a d o m b - k a r é j n y ú l i k ? A’ K em enes, m ellynek a ljá n van a ’ Ság’ h e g y e , a ’ három Dömölk és m ég alább a’ b o rairó l h ire s N agy-Som lyó’ h eg y e.
130. B e s z é l j v a l a m i t a’ B a k o n y ’ e r d e j é r ő l ? Ez egy re n g e te g tölgyfás erdő. Belőle k e rü l te m érd ek sok tüzelő és szerszám - ’s ó p iiletfa, sok hízott
*) Az az; két falu van Baráti, háioni Nyúl nevezet«.
\
174 Nyolczadlk rész.
*
s ö r té s , sok vadhús. B enne lak n ak a’ sok sz é n -é g e tő k , ta lic s k a - , la p át- ’s egyéb fa-eszk ö zö k et csináló ném et és tó t fa ra g ó k eg-ész falukkal. N eves helyek b e n n e : Szent-
■ G á l, m eljynek la k o sai a’ p riv ile g iá lt k irá ly i vadászok.
U go d o n so k m eszet égetnek. R á tó t, balga m eséirő l h íres.
*137. N e v e z z v á r o s o k a t a’ B a k o n y a l j á b a n ? V eszprém mv. ö sk ü n máig- is egy tem plom ot lá th a tn i, m elly v a la h a tö rö k m ecset volt. P a lo tá n mv. M átyás k i
rá ly ’ m ulató v á rk a sté ly a m aio lan épségben szem lé”iető.
F e jé r v á r , kv. h ová ha eljutok v a la m ik o r, m egszem lélem a’ n ag y m a rh a -v á s á r-á llá s t, az a rté z i k u ta k a t, és a’ f e jé r v á r i bicsakokból v ásárló k eg y et em lékezetül.
138. A’ B a k o n y o n a l ó l m é g - v a n e g y h i r e s n a g-y e r d ő s é g-, v a l l j o n m e l l y i k a z ? A’ V értes , m elly a’ b u d ai hegyekbe végeződik.
139. M i t t u d s z m o n d a n i a’ B a l a t o n r ó l ? 24 □ m érfö ld et foglal el haszontalanul. A’ jó izü fog-as-hal c sa k benne terem . N yugoti p a r tja i a’ leggyönyörűbb tájék o t a d já k ; és itt v an a’ h ire s F ü re d is , sav an y u v i
zével ’s fe rd ő -in té z e té v e l. Kompon já rn a k á t ra jta több h ely en is , p. o. K e sz th e ly n é l, T ilianynál. Sok em
b er fül bele e szten d ő n k én t, kivált téli időn.
140. A’ B a l a t o n o n b e l ő l S t á j e r f e l é f o 1 y e g ' y k i s f o l y a m , M u r a n e v ű , m e l l y a l á f e l é t a r t : v a l l j o n m i b e ö m l i k a z b e ? M e l l y i k v i d é k l e s z t e h á t M u r a k ö z ? —
141. M i t t u d s z M u r á k ö z r ő 1? E’ vidék m ocsá- ros. T u d a tla n liorvát nép la k ja , sü rii falukkal. Benne v an C sák to rn y a, mv.
142. H o v á j u t s z h a a l á - f e l é á t k e l s z a’
B a l a t o n o n ? S om ogyba, m elly kiilső és belső. K a p ó s , M arc z a li, mv. H etesen (Kapós m ellett) g ró f H unyady’
jó sz á g á n eszten d ő n k én t ló v e rse n y (futtatás) ta r ta tlk , m ellyben adózó em berek’ lo v ai is fu th atn ak érdem es j u talom ért.
143. M o n d j n e v e z e t e s s é g e k e t T o l n a v á r - m e g ' y é r ő l ? E zt svábok la k já k nagyobb részint. Szek- szárd o n h íre s vörös bor terem . T o ln a , P a k s , F ö ld v ár B onyliád mező város.
144. M i v a n m é g j e g ' y z é s r á m é l t ó , B a r a n y á b a n ? Itt (valam int Som ogybán is ) olly szép házi szokás v a n , hogy a’ p a ra sz t g azd a-h ázak n ál az
aszszo-i
nyok m agok szőnek; liomiéf az a’ tré fá s közm ondás, h o g y B aran y áb an m inden takácsok m egbabáznak. Itt v an P é c s , kv. Moliács liires hely a’ nem zeti tö rté n e tekben.
145. A’ T i s z á n - i A n e n i , v a g y i s T i s z a - m e l l é - k i k e r ü l e t r ő l m i t m o n d h a t n i á t a l á b a n ? Ez a’ legkisebb k erü le t a’ 4 k ö z ö tt, és fekvése egy h e g y é re állított ékhez h a s o n lít, m ellynek csú c sa épen az o r
szág’ közös-közepére szolgál.
146. H á n y v á r m e g y é r e o s z t a t i k f e l ? T izre.
147. M i n e v ő k , é s h o g y a n f e k ü s z n e k e g y m á s k ö z ö t t ? Oda fönt a’ K árp áto k lánczánál fek ü sz
nek S zep es, S á ro s , Z em plin, U ng és B e re g ; Szepes a la tt Grömör és T o rn a ; Sáros a la tt A b a u j, ettől nyűgöt felé B o rso d , és ez a la tt H e v e s, az ék’ csúcsán.
148. M i c s o d a f o l y ó - v i z e k ö n t ö z i k e z t a’
r é s z é t M a g y a r o r s z á g n a k ? —
149. M i i l y e n t á j é k i t t a ’ K á r p á t o k ’ a l j a ? I tt a’ levegő olly h ív e s, hogy m ég a’ gabona is k é ső b ben é r ik , m int m á su tt; és csak au g u sztu sb an a ra th a tó . B ora n in c s , de van benne sok v a s , r é z , borsó , len és k e n d e r; ső t e’ tájo n ásn a k d rá g a köveket i s , n é v sz e rin t opált.
150. A’ K á r p á t h e g y e k ’ 1 á b a i n á l m i n e v e z e t e s h e l y e k v a n n a k ? K ésm árk, L őcse, B á rtfa , E p er
j e s , Kis k irá ly i városok. S óvárott (egy falu ez) bő sós k u tak ta lá lk o z n a k , m enyekből a’ k irá ly sok konylia-sót főzet. M unkácson erős töm löczök v au n ak a’ ezég éreseb b
j e s , Kis k irá ly i városok. S óvárott (egy falu ez) bő sós k u tak ta lá lk o z n a k , m enyekből a’ k irá ly sok konylia-sót főzet. M unkácson erős töm löczök v au n ak a’ ezég éreseb b