mellyek
e z e k b e n v a n n a k , e g yszóval minek
h í v j u k ? V ilágnak.
2. H á t m i c s o d a a z a’ t e r m é s z e t ? Az is az összes v ilágot je je n ti, vagyis a ’ v ilág i dolgok’ tu la j, donságait.
3. E b b e n a’ v i l á g b a n a’ F ö l d , m e l l y e n m l e m b e r e k l a k o z u n k , m i i l y e n h e l y e t f o g l a l e l ? Közép helyet; és a’ többi sok ég i testekhez k é p e st csak Igen kicsiny helyet. A’ m i Földünk’ k erek ség e c sak valam i nagyon csekély ré sz e c sk é je ennek a’ ro p p a n t világnak.
4. T e h á t v a n n a k - e a’ F ö l d ö n k i v ü l m á s t e s t e k *) i s , a z é g e n ? V annak ig e n is , sz;ím tala- n o k ; kisebbek is , m int ez a’ mi F ö ld ü n k , de véghetet- leniil n ag y o b b ak is. É gi te ste k n e k , v agy csillagoknak h iv ju k azokat.
5. M i k o r l á t h a t j u k e z e k e t a’ n a g y é g i t e s t e k e t ? L eginkább az éjszakai sö tétség b en látju k azo k at felénk ra g y o g n i, kibeszélhetetlcn pom pával és d icsőséggel. Az égen v an n ak pedig nappal i s , csak ho g y a k k o r a’ n apfény m iatt nem látszatók.
° ) E ’ tudom ányban a ’ te s t szó nem az emberi testet (liu s t, v é r t, csontot) jelenti : hanem általában mindazon tá r
gyat , a’ mi testi érzékenységeinkbe tűnik.
C. H o n n é t t u d j u k , h o g y a z o k k ö z ü l s o k a n n a g y o b b a k , m i n t e z a’ m i F ö l d ü n k ? Ha nagyob
b ak nem v o ln án ak , nem látszan án ak el h o zzán k : holott tőlünk sok e z e r m eg ezer m érföldnyi táv o lság ra vannak.
7. D e m i é r t l á t s z a n a k o l l y a n k i c s i n y e k n e k , m i n t h a k i s é g ő g y e r t y á k v o l n á n a k ? Épen a z é r t, m ível olly ig e n szörnyű n a g y m esz- sz e sé g re v annak tőlünk. Lám csak vegyük p. o. a’ to
rony’ k e re s z tjé t, in n é t a’ földről n ézve az csak eg y k ét ara sz n y in a k látszik; p e d ig , h a közel v ehetnénk és m eg
m é rh e tn é n k , eg y ölnyinél is nagyobbnak találnánk.
8. N e v e z z i l l y e n é g i t e s t e k e t ? N a p , H old, H ajn al-csillag *), J u p ite r , S z a tu rn u s, az üstökös csil
lag o k (m iilyent láttunk 1835ben őszön), ’s a’ t. A’ T éj- u t sem e g y é b , m int tem érdek so k aság u csillagoknak liozzánkig ható gyönge fénye.
9. H á t a z t h o g y a n k e l l é r t e n i , m i k o r a’
k a l e n d á r i o m i g y s z ó l : e k k o r - e k k o r l é p a ’ N a p a’ B i k á b a , H a l b a , R á k b a , S z ű í b e ' s a’ t.;
v a g y m i k o r a ’ c s i l l a g o k a t i g y h a l l j á t o k n e v e z t e t n i : a m o t t v a n a’ F i a s - t y u k ; e m i t t a*
G ö n c z ö 1 - s z e k é r **) ’s t. e. ? Ezt ú g y kell értenem , hogy szám talan csillagok egész bokronkint állanak e g y ü tt szem eink előtt; és ollyan fig u rát m u ta tn a k , m int a’ bi
k a , h a l, r á k , m e d v e , fias ty u k , kaszás e m b er, s z e k é r,
’s t. eff. M ikor aztán az é g -v iz sg á ló k , a’ n ap o t ennél v ag y am annál a’ csillagbokornál szem lélik; a’ szerin t m o n d já k , hogy most j á r a’ N ap a ’ B ikában ’stb.
10. M i t a r t j a e z e k e t a z é g i t e s t e k e t a’ l e v e g ő b e n ? Sem oszlop, sem tám aszték azokat nem ta r t
j a ; hanem szabadon függnek és forognak az ég ’ ü re g é b e n , — nekünk m egfoghatatlan csodálatos módon.
Term észet-tudom ány. 83
*) Ez a’ szép fc!nycs csillag deákul L ucifer-neV neveztetik.
Roszul van teh át m o n d v a, midőn néha a’ magyar em b er a’ m ásikat boazujáhan luciper-nvk szidalmazza.
**) G ö n c zö l, annyit te s z , m int ¿ g - s a r k, f ö ld - s a r k, deá
kul p ó lu s , m elly k ettő v a n : az éjszaki és a’ déli pólus.
Csillagászoknál különös jegyeik is vannak a ’ csillagoknak , mint. ezeket lá th a tn i a’ kalendáriom okban. így a ’ Nn|>’
jegye © , a’ H óidé (T , a’ F öldé 5 R,h-’
(i *
84 H etedik rész.
11. M i n k e t , F ö l d ’ l a k o s a i t , m e l l y i k c s i l l a g o k é r d e k e l n e k l e g i n k á b b ? A’ világnak vég et- len té rsé g é b e n m inket leginkább a ’ roppant Nap csillag é r d e k e l, és azok a’ nálánál sokkal kisebb c sillag o k , m enyek liozzája tarto z n a k és köriile forognak.
12. M e l l y e k a z o k a’ N a p k ö r ü l f o r g ó c s i l -l a g o k ? Leqköze-lebb a’ Naphoz fo ro g a’ M e rk ú r, távo
labb tőle a’ V énus (vagy H ajn al-csillag ); m ég távolabb ez a’ mi F öldünk; ezen túl a ’ M á rs , V e sz ta , J ú n ó , P al- lá s z , C zéres, J u p ite r , S z a tu rn u s , ü rá n u s. E zeknek p e
d ig m inden eg y ik e k ö rü l forog viszont m ás kisebb csil
lag. M indnyájan összesen p lan éták n ak v ag y bujdosó csillagoknak neveztetnek.
13. M i t t u d u n k m a m á r b i z o n y o s a n a ’ N a p r ó l , é s a z a h h o z t a r t o z ó c s i l l a g o k r ó l ? Az t , hogy a’ Nap m ag o s, egy középen lévő csillag ; m ind a’ többi csillagok pedig köriile k erin g en ek kelet
rő l n y ű g ö t felé bizonyos u tó n , — n ag y csöndesen és m inden rém itő zuhogás nélkül. De ezen k erin g ésö k ö n k ivül alkalm asint m inden esillag m ég ön tengelye kö
rü l is forog.
14. M i a z a’ c s i l l a g ’ t e n g e l y e ? Elmémben képzelve az a ’ lin e a , m elly a’ csillag n ak éjszak i p o n tjá
tól a’ déliig r a jta k e re sz tü l mén.
15. H á n y f ő t á j é k a i v a n n a k a’ v i l á g n a k ? N é g y , ú g y m in t: k e le t, n y ű g ö t, d é l, éjszak.
10. M e r r e v a n n a k a’ v i 1 á g n a k e z e n n é g y f ő t á j é k a i ? A’ m erre a’ N ap ta v asz’ és ősz’ elején fö lk e l, a r r a v an k elet; a ’ m e rre viszont u g y an azo n időben a lá s z á ll, a r r a van nyűgöt. H a im m ár az em ber k ite rje sz te tt k aro k k al ú g y á ll, hogy jobb kezével k e le tre m u ta t, bal kezével n y u g o tra , teh át épen h áta m ö g ö tt lészen d é l, előtte egyenesen p ed ig éjszak. (Hát h a a rc z c za l k elet felé fo rd u lsz , ak k o r ho g y an esnek a’
v ilá g ’ n é g y fő tá ja i? Valljon hol kel a’ N ap n e k e d ? )
■ 17. V a l l j o n a’ N a p k ö r ü l ú g y f o r o g - e a ’ m i F ö l d ü n k I s , m i n t a’ t ö b b i p l a n é t á k ? Min
den b izo n y n y al, és pedig szö rn y ű sebességgel; de m i azt é sz re nem v eszszü k , m ivel vele eg y ü tt fordul az azt m a g a sa n környező levegő - burok i s , és a b b a n , a ’ föl
dön találkozó m inden tá r g y , ’s köztük mi is ; — m int lá m , m ikor hajón ú szu n k , úgy tetszik, m intha a’ p á r
85 ion a’ fa lu k , fák m ennének o d áb b , p ed ig m i haladunk el azok mellett.
18. E g y s z e r s m i n d m é g m i n e m ü f o r g á s a I s v a n a’ f ö l d g o l y ó n a k ? A’ Föld a’ m ag a sa já t ten
gelye k ö rü l is forog.
19. H á t a’ F ö l d k ö r ü l m i c s o d a c s i l l a g f o r o g ? A’ H old, m elly hozzánk a’ legközelebb lévő c silla g ; de az is 51 e z e r nvérföldnyi tá v o lsá g ra van tő lü n k , k e ré k számmal.
20. A’ N a p 11 a k é s p l a n é t á k n a k f é n y e h o g y a n k ü l ö n b ö z i k e g y m á s t ó l ? ' A 1 N ap n ak önm a
gáb an v a n k ifo g y h atatlan m elegsége és v ilá g o s s á g a : de a’ p lan éták m indnyájan h id e g e k r hom ályosak, és csak a’ N ap.világosítja m eg ő k e t, m indig azon felő lirő l, mely- lyel feléjé fordulnak.
21. A z é g ’ ü r e g é b e n a z t a’ s z é l e s k e r e k e s u t a t , m e l l y e n m i n d e n p l a n é t a a’ N a p k ö r ü l f o r o g , — k ö v e t k e z ő I e g a’ m l F ö l d ü n k i s : m i n e k l i i v j á k a ’ c s i l l a g v i z s Q ’á l ó k ? N ap’
u tjá n a k , m ivel n ek ü n k , F ölddel eg y ü tt forgó terem tv é- nyeknek ú g y látsz ik , m intha a’ Nap forogna a ’ Föld körül.
22. M i t j e 1 e n t a z , m i k o r a’ k a 1 e n d á r 1 o rn- b a n e z v a n i r y a : e b b e n a z e s z t e n d ő b e n u r a l k o d ó p l a n é t a e z ’s e z ? Az nem jelen t egyebet m int h o g y abban az esztendőben a’ N ap’ ú tjáb an ez v ag y am az a’ p la n é ta esik Földünkhöz legközelebb. De en
n ek a’ mi F ö ld ü n k re semmi befolyást v ag y babonás erő t tu lajd o n ítan i nem k e l l , annál kevésbbé ra jtu n k való u ra lk o d á st, melly egyedül az Isten ’ dolga m ennyen föl
dön. E zt tudni nem is m ásoknak v a ló , m int a ’ csillag v izsg áló k n ak ; és a’ közönséges kalendáriom ban sem m i
hez sincs r á szükség.
23. H a a’ N a p k ö z é p e n á l l ó c s i l l a g , m i é r t m o n d a t i k r ó l a , h o g y f ö l k e l é s l e n y u g s z i k ? Ezt csak ú g y szokás m ondani; és nekünk — kikkel a’ Föld m indig forog — ú g y is lá ts z ik , m intha a ’ Nap jő n e menne szem eink elő tt; holott pedig mi tá vozunk tőle és közeledünk hozzá a ’ Föld’ forgásával.
24. D e a ’ s z e n t í r á s b a n ú g y v a n i n f c g i r - v a *)t h o g y a’ N a p f ő i k é i é s l e n y u g s z i k ; t e
-í!) Jós. 10, 12. Zaolt. 10, e , 119, 90.
H etedik rész.
h á t a ’ N a p t a l á n m é g s e m l e h e t á l l ó c s i l l a g ? A’ szent ír á s is ú g y beszél a’ N a p ró l, m int az látszik az em berek’ szem ein ek ; és nem ú g y , a’ m int a’ dolog v an v alósággal. E g y éb irán t a’ szent írá s b a n nem kell k e re sn i term észet-tu d o m án y t, sem m ás v ilág i tudom ányt:
hanem e g y e d ü l csak szent h i t - és erkölcs-tudom ányt.
25. M e n n y i i d e i g k e r ü l i b e a’ F ö l d a’ N a p c s i l l a g o t ? Azon n a g y útjához a’ Föld - p lan étán ak 365 egész nap és h a t ó ra szükséges. És ez az egy fo rd u ló ja Földünknek a’ N ap k ö rü l, teszi nekünk (Föld’
lakosainak) a’ mi esztendőnket.
26. M i o k o z z a a ’ t a v a s z t , n y a r a t , ő s z t , é s t e l e t ? U gyanez a’ Földünk’ k e rin g é se a’ Nap k ö rü l;
melly k e rin g é sn e k egyik felén a’ N apnak s u g a ra i csak ré z s u t és g y e n g é n löveinek a’ F ö ld re , és szerzik a’ h i
deg időszakot (az őszt és telet); m ásik fe lé n pedig fö
lülről egyenesebben lövelnek rá n k a’ n a p s u g a ra k , és szerzik a’ m elegebb időszakot (a’ ta v a s z t és ny arat). Az p ed ig ig e n bölcsen van elrendelve az Iste n tő l, hogy a’
m eleg n y á rra nem következik h irte le n és e g y sz e rre a’
h id eg té l, sem e rre a’ liévséges n y á r; hanem la ssa n k in t v á ltja fel egym ást ez a’ k é t id ő sz a k , a ’ m érsék leti leve- gőü tav asz és ősz közbe já ru lv á n .
27. H á t a z t m i m u n k á l j a , h o g y a’ n a p p a l o k é s é j j e l e k m a j d h o s s z a b b a k , m a j d r ö - v i d e b b e k ? Azt is a’ Földnek k e re n g é se a’ N ap kö
rü l. M ikor t. i. a’ Föld olly tájakon j á r a’ Nap k ö rü l, lionnét an n ak s u g a ra i egyenesen r á szolgálnak: akkor a’ n ap p al so k áig t a r t, az éjjel kevés ó rák ig . Ellenben m ikor a’ Föld olly tájak o n j á r a ’ N a p k ö rü l, lionnét en
nek s u g a ra i csak ré z s u tt szolgálhatnak r á : akkor fén y e nem sokáig t a r t , a ’ nappal r ö v id , az éjjel p e d ig liosz- szu.
28. M i i l y e n s z e r e n c s é s e k v a g y u n k m i e’
r é s z b e n , s o k e g y é b m á s f ö l d t á j a k f ö l ö t t ? N á lu n k , m ikor a ’ nappal le g rö v id e b b , m égis ta r t 8 óráig;
de v an n ak o rs z á g o k , hol a’ rö v id nappalok c sa k egy p á r ó rán y i világ o sság o t adnak. Sőt vannak olly o rszá
gok és n é p e k , hol hónapokig ta rtó szüntelen é jje l v a n ,
’s m indezen idő a la tt az áldott N apnak fén y e nem lá t
h ató : m int p. o. az éjszak i fö ld -sark n ál lakó népeknél.
T erm észet-tudom ány.
29. M e n n y i i d ő k e l l a’ F ö l d n e k , mí g - a’
m a g a t e n g e l y é b e n e g y e t f o r d u l ? Ahhoz 24 óra kell n e k i : melly idő h atá ro z z a m eg nálunk az éjjelt és n a p p a lt, és szerzi ezeknek re n d é s eg y m ásra-kövétkezé
s é t; — nem u g y an h irte le n , hanem n aptám adat előtt a’
h ajn alt bocsátván e lő , n apnyugot u tán pedig az esth aj
nalt. És ez m egint n a g y bölcsen v a n ig y intézve a ’ term észet’ u rá tó l, az Istentől.
30. M e n n y i i d ő k e r ü l b e l e , m i g a ’ H o l d m e g j á r j a ú t j á t a’ F ö l d k ö r ü l ? Ehhez m integy 28 n ap k ív á n ta tik : m elly idő’ lefo rg ása a la tt a’ Hold’
fénye nég y féle változásokon m én által (m egújul, n ő , m egtelik és fo g y ); ’s ezt a’ Holdnak egy fo rd u ló ját a’
Föld k ö r ü l, h o l n a p n a k hivjuk. Hlyen változó fé n y t látnak Földünkön is azok az okos te rem tv én y ek , kik ezt más csillagokból nézik.
31. M i a z a’ N a p - é s H o l d - f o g y a t k o z á s ? Az a la tt ezen csillagoknak azon állapotját kell é r te n i, m ellyben n é h a bizonyos id e ig e lső té te d n e k , és valam i előttök álló m ás csillag- m iatt — m elly épen akkor a r r a m én el — eg y ideig- elvesztik világ-osság-okat. l)e m ind
ez term észeti módon m én v é g b e ; nem kell tőle félni sem m it; és nem is kell csillagokból jövendölni sem m it,
— m e rt ez v étkes babonaság.
32. D e h o g y a n t u d h a t n i m i n d e z e k e t a’
c s i l l a g o k r ó l ; h o l o t t m é g s e n k i s e m u t a z o t t f e l h o z z á j o k , h o g y l á n c z c z a l m e g m é r h e t t e v o l n a ő k e t ; t a l á n m i n d e z c s a k s z é p k ö l t e m é n y , é s n e m i s i g a z ? A’ csillag-vizsgálóknak és 'fö ld m é rő k n e k m ély tudom ánya hozta m indezeket olly
v ilá g o s s á g ra , hogy ra jto k sem m it sem lehet kételkedni többé. Ők /vizsgálják m ost is az eg ek et m esterség es néző ü v e g -c s ő k k e l; és m eg tud n ak m ondani elő re sok változásokat az ég i te ste k re n é z v e : — melly változások azon szerin t bizonyosan be is teljesednek. A’ ré g ie k m indezeket nem tu d ták illy világosan.
33. H o g y a n t u d j u k m e g , m i k o r l e s z N a p v a g y H o l d - f o g y a t k o z á s ? Ezt is a’ csillag -v izsg á
lók szám lálják ki e l ő r e , és m inden em bernek tu d tá ra ad ják a’ kalendáriom ban.
34. V a l l j o n m i r e v a l ó k a z é g e n a z o k a’
s o k s z á m t a l a n r a g y o g ó t e s t e k ? Azt em b er nem
H etedik rész.
tu d ja elgondolni bizonyosan. M inden ese tre az Iste n n ek h atalm át és d icső ség ét h ird etik m in ek ü n k , és a’
v ilág ’ m inden egyéb okos lakosinak. M ert hogy a’
többi csillagoknak is v an n ak lak o saik : az semmi k é tsé g et sem szenved.
35. T u d h a t n i . e a ’ c s i l l a g o k n a k s z á m á t ? Nem tu d h atn i; m ert annyi csillag van az é g e n , m int fö
vényszem a’ tengerben. A’ csillag ászo k , álló csillagok közül és csak p uszta szem m el tiz e z e ret ism ern ek ; feg y v eres szem ekkel m integy 50 e z erig . V annak pedig k é szítv e a’ csillagos é g e s m é rte té sé re is csillag - m appák v alam int föld-m appák.
36. M i ó t a á l l e z a z É g , F ö l d , é s a z e g é s z v i l á g ’ a l k o t v á n y a i l l y s z é p r e n d d e l ? T udtunk
r a legalább is h a t-e z e r esztendő óta. De ezt tökélete
sen kiszám olni nem le h e t, valam int a z t s e m , hogy m i
k o r lesz v ég e a’ világnak. E zek az Isten n ek titk a i közé tartozandók.
II. A z elementumokr61.
37. M ik a z o k , a* m i k e t ni 1 — e’ F ö 1 d n e k l a k o s a i — k ö r ü l ü n k m i n d e n d o l g o k b a n ó s z r e - v e s z ü n k ? A’ le v e g ő , v ilá g o s s á g , v iz , tiiz , és föld. Ezek kisebb nagyobb m értékben m inden tá r g yokban a’ Földön fe lta lá lta th a to k , és e l e m é n t ű m o k n a k neveztetnek.
38. H á n y e l e m e n t u m v a n t e h á t ? A’ ré g ie k c sa k n ég y et ta rto tta k : a’ l e v e g ő t , v i z e t , t ü z e t , f ö l d e t . De a’ m ai term észet-tudósok több dolgokat is ta r ta n a k elem en tu m o k n ak , je le s e n , m ég a ’ v i l á g o s s á g o t . ( M i t t e s z k ü s z k ö d n i a z e l e m e n t u - m o k k á i ? )
39. L e g e l ő s z ö r i s t e h á t , é s l e g k ö z e l e b b m i a z o n á t l á t s z ó f i n o m s z e r , m e 11 y n é l k ü l e g y s z e m p l l l a n t a t i g s e m é l h e t ü n k , é s a’ in 1 b e n n ü n k e t m i n d e n ü t t k ö r ű Í v é s z e n ? A’ le v e g ő , m ás rövidebb sz ó v al: le v é g , lé g ; deákosan p e
d ig : áer.
40. V a n - e o l l y a n h e l y «V F ö l d ö n , a’ h o l n e m v o l n a l e v e g ű ? N incsen. M ert m ég bent a’ föld
ben és a’ vizben is v an levegő.*
41. M i r e s z o l g á l a’ l e v e g ő ? Ez elm ulliat- lan u l szü k ség es az em bereknek és állatoknak éltetésü k r e ; ső t levegő nélkül m ég a’ fák és füvek sem n ő h et
n én ek m e g , hanem kihalnának. A’ h an g is csak a’ le
vegő által terje d h e t odább , és v erődhetik v issz a , — melly utóbbi esetet e k l i o - n a k ( v i s s z h a n g - n a k ) h ív ju k . «)
42. M i r ő l t u d j u k , h o g y k ö r ü l ö t t ü n k m i n d e n ü t t l e v e g ő v a n ? H a kezeinkkel arczán k felé leg y in tü n k , é re z h e tjü k , hogy a rc z á n k a t valam i gyö n g é
den m eg ü ti. M ikor pedig a’ levegő n ag y m ozgásba j ő , a z a z , m ikor szél f ű : akkor épen ére z h e tjü k a’ lev e
gőt.
43. M i c s o d a t e h á t a z a1 s z é l ? A’ levegőnek e rő s m ozgása.
44. M i a z o k a , h o g y i g y m o z g á s b a j ő a’
l e v e g ő ? A nnak okát m indenkor m ég m agok a ’ te r- m észet-tudósok sem m a g y a rá z h atjá k m eg. Az I s t e n , a’
term észetn ek u r a , b o csátja és csillap ítja is le a z o k a t.
— n ála tu d v a lévó uton-m ódon. A zért a’ szeleket sem sz id n i, sem ördögéinek károm olni nem szabad.
45. M i n d i g é s m i n d e n ü t t e g y f o r m á n j ő- e m o z g á s b a a’ l e v e g ő ? N em ; hanem ennek is lép cső i v annak. A’ levegő t. i. m ajd csak csöndesen m ozogdogál, és akkor s z e l i 8 - n e k hívjuk. M ajd e rő sebben m ozog, és ak k o r az s z é l . M ajd p e d ig ollyan n a g y erővel m ozog, hogy fá k a t k iíe p e r , to rn y o k a t, h á z a k a t ö sszed ö n tö g et; és ak k o r s z é l v é s z . Sőt fii
nak más m eszsze országokban ollyaji veszedelm es sze
le k , mellyek e m b e rt, állatot m e g fo jta n a k , h a előlök m ag o k at m eg nem óvják m ind em berek m ind állatok.
40. M é g m á s k é p e n a’ s z e l e k h o g y a n o s z t a t n a k f e l ? Azon tájékok s z e r in t, lionnét fiin a k , p. o. éjszaki s z é l, v ag y is fö l-szél; déli s z é l, v ag y is nl-szél; k e le ti, nyugoti szél.
47. M i t j e g y e z z ü n k m e g a’ f o r g ó s z é l r ő l ? Az sem e g y é b , m int a’ levegőnek k e r in g ő , forgó m o zg ása, v agy több ellenkező szeleknek összeütközése»
r') H í r e s r k l i o van ha?inl;l>an a ’ t i h a n y i v á r m e l l e t t . E á s d
VIII. r. 139. sz.
90 H etedik rész.
H ogy teh át a z t boszorkány v a g y garabonezás deák tá m a sz ta n á : az csak kinevetni való m esés babonaság.
48. M i h a s z n o k v a n a’ s z e l e k n e k ? A’ le
v e g ő t az ártalm as gőzöktől m e g tisztítják ; az álló vize
k e t, ta v a k a t és te n g erek et m eghány to r g a tjá k , nehogy a’ h o sszas állásban m e g p o sh a d ja n a k ; továbbá elhajtják a’ felleg et m indenfelé; — tav aszszal a’ földet k is z á rít
já k ; — h a jta n a k m a lm o k a t, h a jó k a t; és a’ növények’
m a g v a it széthordják.
49. A’ l e v e g ő m i n d e n ü t t e g y f o r m a - e a z e g é s z F ö l d ’ s z i n é n , v a l a m e r r e j á r u n k k e l ü n k ; v a g y k ü l ö n b ö z ő ? Ig en is különböző. Sok helyen a’ levegő szinte egészség telen i s , m int p. o. a ’ k ő sz é n -b án y ák b an , m ocsárok és g an é j-g ö d rö k k ö rü l; a ’ so k áig zárv a állott v e rm e k b e n , hol új borok fo rrn a k ; és kriptákban. *) Legtisztább és legegészségesebb lev e
gő találkozik a’ hegyeken és a’ szabad mezőn. De az ig e n m agas hegyeken a’ levegő m á r m egint nem jó ; m ert an n y ira vékony és r i t k a , hogy az em ber nem is élhetne m eg benne. — A’ term észet-tudósok pedig m es
te rsé g g e l is tu d n ak csinálni különbféle le v e g ő k e t: foj- tó t, éltető t ’s a’ t.
50. H a t e h á t h a l l a n á t o k v a l a m i k o r e m b e r r ő l , a’ k i f ö l r ö p ű l t v o l n a a’ c s i l l a g o k b a ; m i t Í t é l n é t e k e’ d o l o g f e l ő l ? A nnyi ig a z , hogy levegői h ajó t m á r ta lá lta k fel az e m b e re k , és tu d n a k is hajózni fönt a’ le v eg ő b en : de hogy a’ csil
lagokig fölem elkedhetnének , az m ár c sa k a z é rt is lehe
te tle n , m ivel m ennél m ag asab b ra em elkednénk föl-felé, annál vékonyabb és fúlasztóbb lenne a’ le v e g ő ; — és m ennél m esszebb eltávoznánk a’ Föld’ sz in é tő l, annál sö téteb b re is akadnánk.
51. M i a z a’ k é k b o l t o z a t a’ f e j ü n k f ö l ö t t ? Az nem e g y é b , m int m a g asan álló le v e g ő -ré te g , m elly a z é rt já tsz ik olly szép k ék sz in t, m ivel ott m ár elkezdődik a’ s ö té tsé g ; — m int lám n a g y h eg y ek ’ kö- rű le té n is sö tét-k ék n ek látju k a’ levegőt.
52. M e n n y i r e l e h e t m é g f ö l - f e l é , e m b e r n e k m e g é l h e t ő f ö l d i l e v e g ő ? Legfölebb egy
# ) L á s d : I X . ré s z . I. s z á m .
m é rfö ld n y ire ; de a’ földet környező g ő z - b u r o k fö lé r legalább is tiz m é rfö ld n y ire ; ném elly bölcsek’ állítása sze rin t pedio- h arm in cz, sőt szin te száz m érföldnyire is.
53. H o n n é t s ű r ű d h e t i k m e g a’ l e v e g ő ? O nnét, h a nagyon m egtelik vizes gőzökkel. Az illyen lev eg ő t aztán k ö d n e k szoktuk h iv n i: m elly ú g y m úlik e l, hogy v a g y aláihull a’ Föld’ s z ín é re , v a g y fölem elke
dik a’ levegőbe m indenestül és felhővé lesz.
54. M i c s o d a t e h á t a’ f e l h ő ? F o n t a ’ lev eg ő b en m ag asan úszkáló s e re g köd.
55. M i é r t o 11 y k ü 1 ö n b f é 1 e s z í n ű e k a’ f e l h ő k ? Azt a’ n ap n ak rá jo k sütő s u g a ra i okozzák.
56. M e n n y i m a g a s s á g r a ú s z k á l n a k f ö n t a’ l e v e g ő b e n a’ f e l h ő k ? M ennél terh eseb b ek víz
zel és g yuládé szerek k el, annál nehezebbek, és annál alantabb is já rn a k a’ Föld fe lé ; ellenben m ennél k ev e
sebb bennök a’ v iz , annál k ö n n y eb b ek , és annál m a g a sa b b ra is em elk ed n ek , ném ellykor szinte három m ér- főldnyire.
57. M i t n e v e z ü n k h a r m a t n a k ? Azon jó -n e - mii g-őzöket, m ellyek meleg- n ap p al a’ földből kipárol- g a n a k , a’ híves éjjeleken által pedig m e g sü rü d n e k , és vizcseppekké válva ism ét a’ F ö ld re visszaesn ek .
58. M i a’ m é z - h a r m a t ? A z n e m e g y é b , m int a’ levelész nevű ap ró b o g á rk á k n a k ganéjok.
59. M i t l x i v u n k d é r n e k ? A’ m eg fag y o tt h a r m atot.
60. N é m e l l y k o r h a l l h a t j á t o k a z ö r e g e k t ő l a z t i s , h o g y m a r a g y a v o l t : m i c s o d a a z ? Az is h a rm a t, de á rtalm as h a rm a t; a’ m it csak cikkor esm érn i m eg leginkább az elfonyasztott zöld le v e le k r ő l , m ikor m ár elmúlt. Az illy á rtalm as h a rm a t m iatt szorgalm atosan m eg kell m osni a’ k erti-zö ld ség ek et i s , m időn azokból a’ konyhán ételeket főzni szándékozunk.
61. M i t Ili v ü n k e s ő n e k ? A’ felhőkből alá-hulló vizcseppeket.
62. M o n d d k ü l ö n b f é l e n e m e i t a z ' e s ő n e k ? Szem etelő (perm etező)-eső, z á p o r-e ső , r ó tá s - e s ő , orszá
g o s-e ső , felhő-szakadás. M ég van azu tá n jé g -e s ő , v é r eső , h e rn y ó -e s ő , k é n k ő -e s ő , ’s a’ t.
63. M i a’ d a r a - e s ő é s j é g - e s ő ? Az , kisebb v ag y nagyobb csoportokká m egfagyott eső. És ig y n ag y
esztelen b a b o n aság , azt h in n i: h o g y , ha valam elly h a lottat a’ h a tá ro n keresztül v isz n e k , a z t a’ h a tá rt a z é r t elv ern é a’ jég -eső .
64. H á t v a l l j o n m i l e h p t a z a’ v é r - e s ő ? Az nem v é r , hanem csak m e g v ö rö sítetett cső-lév. Van
n ak t. i. bizonyos apró pillék , m ellyek annyi vörös n ed
v e ssé g e t bocsátanak m ag o k tó l, hogv attól m ég az eső is m e g v ö rö sö d ik , m int 1800-ban a’ B alaton k ö r ifi tö r
tént. Az álló vizeket viszont m ás állatocskák vörösítik m eg í g y , — nevök balha-kandics. És íg y teh át a’ m eg- v ö rö sö d ö tt vizek sem d ö g h alált, sem h áb o rú t v a g y d rá g aság o t nem jelentenek.
C5. M i t t a r t a s z a’ b é k a - e s ő f e l ő l ? Ez n a g y , hosszú sz á ra z sá g után szokott m e g tö rtén n i; m időn a’
sok apró szom jus békák az eső re előjőnek ly u k a ik b ó l, szo m jú ság u k at oltani. A’ b é k ák teh át nem ú g y hullnak az esővel a’ le v e g ő b ő l, hanem ú g y pezsdülnek elő föld
ly u k aik b ó l, és a ’ föld’ színén elegyednek az eső közé.
( H á t a z m i t j e l e n t , m i k o r a’ s z é p e s ő r ő l a z t m o n d j á k , h o g y m o s t a r a n y - e s ő e s e t t ? ) .
(¡0. M i t t e v ő l é g y e n a’ g a z d a . e m b e r , m i k o r h e r n y ó - e s ő e s i k , v a g y m i k o r a z e s ő v e l h e r n y ó k p e z s d ü l n e k e l ő , m i n t a’ b é k á k ? Az olly h e ly re , hová sok hernyó h u llo tt, tiistin t sö r- tése k e t kell h a jta n i, hogy a’ fé rg e k e t fölegyék.
67. M i c s o d a a’ k é n k ő - e s ő ? E zt csak fenyves erdők k ö rü l ta p a sz ta lh a tn i; m időn m á ju s b a n , a’ virágzó vörös-fen y ő -fák n ak p o ra az eső közé elegyedik.
68. M i a z a’ t é n t a - e s ő ? M ikor a’ szénbányák*
k ö rületében a’ szén-portól a’ fö rg eteg g el járó, cső m eg- feketiil, m int a’ ténta.
69. A z e s z t e n d ő n e k n i e 11 y i k r é s z e i b e n h u l l a’ m i o r s z á g u n k b a n e s ő a’ l e v e g ő b ő l ? N y á ro n , őszön és tav aszo n le g in k á b b , félen ritk án . *)
70. M i é r t n e m t é l e n ? Akkor a’ v íz-részecsk ék m egfagyottal! hullnak le a’ lev eg ő b ő l, szép kis fe jé r csil
la g fo rm á b a n , a ’ m it h ó n a k hívunk. H a több illy kis fag y o tt v izesülagocskák is ö ssz e ra g a d n a k , abból lesz
n ek aztán a’ hó-pölyhedékek.
02 H etedik rész.
*) A* szárazságról éa rsiz d se k rö l, m int csapásokról, ¿18 szó
val.
T erm észet-tudom ány.
71. M i h a s z n a v a g y á r t a l m a v a n a’ h ó n a k ? A’ m l az esőnek. A zonkívül téli időn a’ füveknek ős m ag v ak n ak tak aró u l szolgál, hogy el ne fagyjanak. Á r
talm ai p ed ig leginkább a’ n a g y h eg y ek körül ta p asztal
h a tó k ; hol sokszor egész h ázak at és falukat elborítanak az aláom ló hótöm egek.
72. M i c s o d a a’ s z í v á r-v á n y ? A z , m ikor a’
nap’ s u g a ra i a ’ neki általellenben hulló esőbe m egüt
köznek, és szép színeikkel eg y ü tt visszaverődnek. Szi
v á rv á n y t pedig csak re g g e l és estve táján láth atn i.
( V a l l j o n m i é r t c s a k e k k o r ? )
73. V a l l j o n n e m v e s a e d e l m e s - e k ü n n ál - l a n i s z i v á r v á n y k o r ? T eljesség g el n e m , ső t gyö
nyörűség. Csak ig en babonás és tu d atlan em berek a z o k , kik a ’ sziv árv án y tó l féln ek ; ollyas m it m esélvén r ó la , hogy az sz iv ja fel az égbe a’ v izek et és az em
b erek et is.
74. M i a z a’ h o l d ’ u d v a r a ? Az is sziv árv án y nak n e m e , m ellyet a ’ gőzöktől v isszav ert hold’ fénye okoz. íg y a ’ g y e rty a -v ilá g körül is lát u d v a rt a’ fájós
v ag y gyönge szem ű em ber.
75. N y á r o n a ’ h é v n a p o k b a n , r n i n e m ü s z e r e k i s g y ű l n e k m e g a’ l e v e g ő b e n ? Sok gyúlad- liató sz e re k : m ellyeket a ’ tudósok a k á r m icsoda n év en hív n ak (v illan y n ak , elektrolitnak s t. e.), az n ek ü n k m in d e g y .
70. A z o k a* g y ú l é k o n y s z e r e k m i b e n r e j t e z n e k k i v á l t k é p e n * A’ z iv a ta rt hozó . te rh e s n ag y felhőkben.
77. M i n e k n e v e z z ü k a z o k a t , li a m e g g y ü l v é n , i á n g r a k a p u a k ? V illám lásnak, m ellyre re n d sz e rin t n a g y m enydörgés és csa tto g á s is szokott k ö v et
kezni. — (V a n -e v i l l á m l á s t é l e n ? M i é r t n i n c s e n ? ) 78. M i k o r a z H l y e n v i l l á m - t ü z i g e n b ő v e n k i r o h a n a’ f e l h ő b ő l , a k k o r m i i s t ö r t é n h e t i k ? L ecsap a ’ fö ld re szö rn y ű csattan ással. És e z az ú g y n ev ezett m en y k ő -ü tés, de a’ melly (mint most m ár értitek) tulajd o n k ép en nem k ő , hanem villám -tüz, m ellyet színién úgy kell o lta n i, m int ak árinelly m ás tü z e t, — nem pedig té jjc l, .V hogyan a’ tudatlanok hiszik.
70. M i t m o n d a s z a h h o z , m i k o r a z t h a l l o d b e s z é l n i , h o g y l á t t a k m e i i y k ö v e t , é s
04 H etedik résa.
r a u t . a t n a k i s o l l y a t : h o g y a z h o s s z ú k á s ; m é l y e n h e l e v a n f u r a k o d v a a’ f ö l d b e ; — é s h o g y a z h a s z n o s v o l n a a’ h á z n á l s o k f é l é r ő l ? M indezt b a r n a s á g n a k ta rto m , el sem is hiszem : m in ek u tán a m ár tudom , m i az a’ m enykő.
80. M i h a s z n a v a g y á r t a l m a v a n a z i l l y v i l l á m l á s n a k é s m e n y d ö r g é s n e k ? Van ann ak n é h a á rta lm a is u g y a n , de a’ haszn a m égis sokkal n a gyobb.
81. M i k á r t t e s z a z i l l y e t é n l e e s e t t v i l l á m - t ű z ? H a h á z a t , v ag y élőfát ta lá l, azt sz é tsz a g g a tja v ag y ö ssz e é g e ti; h a pedig állatot és em bert é r , a z t m e g s ik e títi, e ln é m ítja , v ag y h irtelen m eg is öli. A- zonban m indezek csak ritk á n tö rté n n e k , és nem is m in
denütt.
82. M i h a s z n a v a n a’ v i l l á m l á s n a k é s m e n y d ö r g é s n e k ? Az égi h áborúk m eghivesítik a’
rek k en ő n y á ri le v e g ő t, és az ártalm as gőzöktől m eg
tis z títjá k ; az eső p e d ig , melly ollyankor h u ll, a’ földet term ékenyebbé te s z i, m int ak árm elly m ás vízzel való m egöntözés. És íg y nem okosság a z t gondolni, hogy ég d ö rg ésk o r az Isten h a ra g u d n é k az em berekre.
83. A’ t e r h e s f e l h ő t é s é g i h á b o r ú t e l l e h e t - e s z é l l e s z t e n i á l g y u l ö v ö d ö z é s v a g y h a r a n g o z á s á l t a l ? Nem lehet. Sőt veszedelm es is leh et a’ h a ra n g o z á s ; és m ár nem eg y példa v an a r r a , ho g y a’ m enykő a’ toronyba le ü tv é n , a’ harangozó sze
m élyt ag y o n csap ta. Az illyenkori h a ra n g o z á st te h á t legtan ácso sab b e ltö rö ln i; m int e z , az a u sz tria i tarto m á
nyokban tiltv a is van k irá ly i ren d elés által. Sőt azt sem h iszem , hogy a’ pap és a k á rk i is , idő-szentelés v a g y im ád ság által az é g i-h áb o rú t e lfo rd íth a tn á , és az Iste n n e k eleibe Írh atn a.
84. A z t m o n d j á k , h o g y m a i i d ő b e n m á r a ’ j é g e s ő s f e l h ő t i s e l t u d j á k h á r í t a n i a’ s z á n t ó f ö l d e k r ő l ? P ró b á k a t tettek u g y a n , de m ég cse
kély foganattal. Hanem v an n ak u. n. (úgy nevezett) j é g k á r - m é n t ő i n t é z e t e k , m enyekbe a ’ ki b e íra t
j a v e té s é t, és ezt a’ jé g e lv e ri, k á ra azon in tézet által pénzben tűstint m egtérítetik.
85. I)e a’ m e n y k ő - ü t é s e l l e n m é g i s l e h e t - e m a g u n k a t ó t a l m a z n i ? Attól ig e n is lehet.
05 E rre valók a’ m en y k ő -fo g ó k , a z a z : villám -vezető vas- r u d a k , — m ellyeket lá th a tn i jelesei)!) h ázak és u r a s á g i épületek fölött. A’ m elly házon illyen v a srú d v a n , a z t a’ r á ja eső m enykő nem ü ti m e g , hanem az lefu t a’ vasrú d o n a’ földbe. A ztán a’ melly ház m ellett sok m ag as élő-fák v a n n a k , ab b a sem ü t le a’ m enykő; h a nem inkább a’ fákba száll, m ellyek a z t a’ villám -tüzet magokhoz szívják. T e h á t élőfákat a ’ ház k ö rü l ü lte tn i, m á r csak azért is ig e n hasznos és tanácsos.
80. H á t m é g h o g y a n t e h e t j ü k m a g u n k a t b á t o r s á g b a a’ m e n y k ő ü t é s e l l e n ? okos m ag u n k ra -v ig y á z á s á lta l, am a’ m ondás sz e rin t: Ő r i z d m a g a d a t , e m b e r ; u f y ő r i z m e f a z I s t e n i s . Az okos m ag u n k ra -v ig y á zá sn a k re g u lá i p ed ig im e’ k ö v et
kezőkben á lln ak : a) M in d en ek előtt a z t kell m e g tu d n i, m ennyi tá v o lsá g ra van tőlünk a’ z iv a ta r. Ha a ’ villám lás u tá n ig e n h a m a r c sa tta n ik : je le , ho g y közel v an a’
te rh e s felhő. H a u g y an azo n p illan tatb an villám lik és csa tta n ik i s : je le , hogy a’ z iv a ta r fejünk fölött v a n ; és illyenkor m éltán lehet félni. H a villám láskor u jjo - d at kezednek ü tő -e ré re (pulszusára) tévén, ered ’ ütését szám lálod a’ m e n y d ö rg ésig : ez m e g m u tatja a’ z iv a ta r
n a k távol-létét. Ha t. i. ezen idő közben húsz ü tést szám lálhatsz, b izonyos, hogy a’ m enyköves felhő eg y egész m érföldnyi tá v o lsá g ra v an m ég tőled. H a tiz e t szám lálh atsz, fél; h a ö tö t, fertál m é rfö ld n y ire ; h a k e t
t ő t, h á rm a t, — k örülötted van a’ veszedelm es felhő.
T eh át m ég illyenkor nem sz ü k ség félni. í) H a a’ m e
T eh át m ég illyenkor nem sz ü k ség félni. í) H a a’ m e