M inekelőtíe teh át a’ szám vetés’ tudom ányába be
e re s z k e d n é n k , m ellyben t. i. a ’ szám okkal m ajd pusztán, m ajd bizonyos dolgokat m egnevezve fogunk é ln i: ne / hogy utóbb fönak ad ju n k valahol; szü k ség elő re m eg ta
nu ln i azon tá r g y o k a t, m enyeket leg g y ak rab b an kell k i
szám olnunk, m inem üek a’ pénz, folyadékok, a’ g abona
fé le v ag y m ázsálni való jó sz á g o k , a’ helyek’ tá v o ls á g a , a’ te rü le te k , és az idő. M indezeknek kivetéséh ez a’ m i
nem ű m é rték ek o rszá g -sz e rte nálunk m eg állap ítv a v a n n a k : azok im’ itt következnek.
A’ p é n z e k re n d sz e rin t érczekből készülnek csak.
V eretik azo k at m inden országokban a’ királyok, kiknek k ép ő k is rá jo k v a n nyom va. M ég r á van nyom va m inden p é n z re a n n ak böcse és é r t é k e ; azu tán a ’ h e ly és az esz
tendő, mellyben veretett. A’ mi országunkban kelendő és fo rg an d ó pénzek közül im m ár:
A’ pénznek alsó nem én k e z d v é n , a’ legcsekélyebb böcsű r é z p é n zd arab o k : a ’ b a lk a v a g y fillé r, d én ár (kis pénz, g ré s li), fél k ra jc z á r, k ra jc z á r, g aras. E gy g arash o z kell 3 k ra jc z á r v ag y 5 dénár. H úsz g a ra s (vagy GO k ra jc z á r v ag y 100 dénár) egy forintot tészen.
A’ fo rin tn ak van több nem e is: p. o. m a g y a r, k u rta , olasz fór. ’s a’ t.; de a ’ közönséges életben csak a’ n é m e to r
sz á g i fo rin t szerin t szám lálu n k , m ellyet rh e n u si v ag y csak ré n e s forintnak szokás h iv n i; és rö v id ítő jele ez:
Rhf. Ebben t. i. 00 kr. szám láltatik. — F orintos darab p é n z , rézből n in c se n ; ellenben e z i i s t b ől vagyon fo
r i n t , g a ra s és k ra jc z á r is. E züst pén zd arab m ég a ’ hú
szas és tizes is.
T a 11 é r , 3o g a ra s t tészen (vagy m ásfél forintot).
De eg y darab b an ez a’ pénz n in csen ; csak szám lálási p én z-m érték .
A’ d u k á t a r a n y p é n z , m elly vagyon is k iv e rv e e g y d arab b an v a ló sá g g a l; ré z pénzben egy dukát annyi m int 11 fór. és 15 k ra jc z á r. De vagyon többféle a ra n y p én z i s , m elly nem en n y it tesz.
A’ peták, p o ltu ra é s m áriás m a m ár nem forgó r gl p én zek ; valam int nem forog a’ kis-pénz v a g y d én ár is ; de m égis szám lálunk d en ár-szám ra, m ivel azzal szám lálni ig e n könnyii. Van pedig d én ár eg y g ara sb a n 5, e g y forintban loo.
M ás országokban és a' kalm árok’ , zsidók’ kezeiben fo ro g n ak ezeken kiviil szám talan sokféle p é n z e k ; de a’
m ellyeket nektek tudni nem szükséges. Ellenben az o r szágunkban és kezeiteken is m aholnap m egforduló p é n zeknek m inden nem eit jó l kell e sm é rn e te k , azokkal m in
denképen kell tudnotok szám láln i, ne hogy m egcsa- lattassato k .
J e g y z é s : a) Az ezüst pénzeinknek pap iro s p én z
r e és ennek viszont a m a r r a változtatliatását ré sz in t itt, ré s z in t utóbb *) m ag y a rá z za m eg a ’ tanító élő szó v al, és m utassa m eg valóságos p én z-darabokkal, ü g y em lítse m eg e’ s z a v a k a t is : convencziós p é n z , b a n k n ó ta , váltó e zéd u la; és ezeknek rö v id íté si je le ik e t, ú g y m in t: p. p.
(pengő pénz); c. p. (convencziós pénz); v. ez. (váltó ezédula).
b) A’ n agy városokban lakozó n a g y k eresk ed ő k ps kalm árok a’ m inden nemii pénzekkel k eresk ed ést Is iizik; in n é t ered a’ különbféle pénzeknek változó büese
*) Lásd alább a ’ VII- czikk’ végén-
K É Z I - K Ö N Y V . I I .
18 ötödik rész.
és fo ly a m a t]a , ú g y hogy m ajd fölebb száll m ajd alább.
Ezt a’ pénzek’ böcsének változását K u r s z - n a k szokás liivni, m agyarul pénzkeletnek.
c) P én z-k ö rü li v ig y ázás élőszóval ad assé k elő.
p a p i r o s p é n z k ö rü l: hogy igen rongyost, n um erótlant el n e v e g y e n e k , — ham isan csinált bankó ne le g y e n , — olly helyen ta rts á k , hogy el ne á z z é k , el ne szakadjon;
k is gyerm ek’ kezeitől ótalm azzák. M ég tudni kell a’ p a piros-pénzt m egkülönböztetni a’ sors-vonási jeg y ek tő l is, m ellyek sokszor ig en h asonlítnak hozzá. A ztán bankót csinálni méQ- távol se ju sso n b ö c sü le te s) em bernek gon
d o la tá b a ; m ert az halálos polgári bűn. E z ü s t p é n z k ö rü l: hogy lyukas h úszast el ne v eg yenek, — m egpön- ditsék, nincsen-e ó n ból, ré z b ő l, vasból, üvegből a ’ h u szas ; nincsen-e igen m egreszelve v ag y m egnyirbálva; — nem hijányzik-e r a jta a’ s z á m , melly m inden pénznél a’
legfőbb dolog.
2. F o l y a d é k o k ’ m é r t é k e i közül legkisebb az itc z e , és ennek ré sz e i a’ fél itcze (sz á jtli, m esszely), n egyed-itcze v agy v e rd u n g , v ag y röm pöl. K ét itcze tesz egy kupát v ag y p in te t; 64 itcze tesz ren d sze rin t *) egy a k ó t , melly szerin t m énjük és szám láljuk aztán a’ n a g y m ennyiségű fo lyadékokat: b o rt, sö rt, p á lin k á t, eczetet,
’s t. eff. A’ csöbör tiz itczével kisebb m érték az akónál.
E g y an tal m ásfél akót te s z ; eg y k a n ta tiz itczét. Xiz akó tesz egy hordót. A’ m éréshez való eszköz az akó pálcza.
3
.
G a b o n a - n e m ű j ó s z á g o k ’ m é r t é k e a’ pozsonyi m érő. E gy pozsonyi m érő an n y i m int k ét m ér- cze (vagy k é t véka), mellybe 72 itcze szám láltatik. Há
rom v ék a tesz 1 p esti v ag y ö re g m érő t; k ét pozsonyi m érő tesz egy köblöt, v a g y eg y s z a p u t, egy kilát. A’
m érőnek kisebb részei: a’ fél, negyed, nyolczad (káforka), m érő. **) — A’ szalm ájában lévő gabona, k év e és k e re s z t szám ra r a k a tik össze. E g y k eresztb en szám lál
tatik hol 17, hol 20, hol 26 kéve.
4. N e h é z 8 é g-m é r t é k e k ’ legnagyobbika a’ mázsa.
E gy b écsi m ázsában fo g laltatik 100 fu n t; eg y fu n tb an 32 V agynak vidékek, a’ hol az akó is különbfélej p. o. a ’ sop-
pronyi akó 84 itcze.
**) Mivel országunkban a 'gabona-m értékek ezen neveken k ü lö n böző értelem ben neveztetnek, azért a’ tan ító azokat a’ m
érté-lat, (nehezék); egy latb an n égy drachm a. A’ drachm át közönségesen kvintlinek szokás hívni. A’ p atikában m ég más m értékekkel is é ln e k , véghe.tetlen kicsinysé
g ig . A z ötvösök ism ét m ásfélékkel. Ide való m é rő -sz e r
szám ok a’ serpenyő és m ázsáló m érlegek. A’ negyed- funtot közönségesen fertály n ak is szokás hívni. (Mi n e hezebb : egy funt toll-e ? v ag y l funt vas ?
5. I d ő - m é r t é k e k : az ó ra, n a p , h é t, hónap és esztendő (év). E gy esztendőben szám láltatik 12 h ó n a p , eg y hónapban 4 h ét v ag y 30 nap k erék szám m al, egy h étben h é t n a p , egy n ap b an 24 ó ra , egy órában 4 negyed v a g y 00 m inuta (első p e re z ), egy m inutában ism ét van 60 m ásod-percz v ag y szekunda. A’ napnak 24 óráit azon
ban szokás sze rin t nem folyvást 1-től 2 4 -ig , hanem ketté sz a k a sz tv a , tizen k ettejév el szám láljuk; és ig y a’ mi d él-u tán i 1 ó ránk tulajdonképen volna 13, a’ mi d. u k é t ó rán k 14 ’s a’ t. Id e szolgáló eszközök a’ k alendário- m ok és a’ különbféle óra-m ivek. *)
6. P a p i r o s m é r t é k az 1 ív (árkus), és a ’ koncz, melly 24 iv et foglal. Húsz koncz eg y ü tt, tesz egy rizm át, tiz rizm a egy bál-papirost. A’ könyvek’ külső n a g y sá g á t a’ sze rin t h atáro zzu k m e g , a’ mint bennök eg y -e g y iv ö ssz e h a jtv a v a g y o n :k é t ré tü e n , 4 ,8 ,1 2 , 10, 32 ré tü e n . És ig y a’ ti kézi könyvetek m iilyen n ag y ság ú könyv.
7. Apróbb darab p o rték ák ’ m é r té k e : a’ duezet (tu- czat), mellyben 12 d arab szám láltatik, p. o. egy tuczat g o m b , k ét tu czat tű , ’s t. eff. R itkábban h allan i a ’ sok
k ot és mandelt. — E gy d arab fonálban van 4 — 10 kö
te t, egy kötetben 40 ige, egy igében 3 szál. E gy kötés b ő r 10—20 d arab o t tészen. E gy vég-vászon v ag y posz
tó bizonytalan m ennyiség. E gy fodor .deszkában van 28 szál. ’stb.
8. T á v o l s á g ’ m érték e a’ m érföld, melly sokféle, ú g y m in t: n é m e t, m ag y ar, ángol, g e o g ráfiai ’s a’ t. Itt a’
geo g ráfiai (vagy inzseniéri) m érföld értetik. E gy illyen m érföldnyi távolság im m ár az, a’ m ennyit gyalog em ber k é t ó ra a la tt h a la d h a t, azaz: 4000 in z se n ié ri lépésnyi köz-föld, — eg y -eg y lé p é sre ö tlá b o t szám ítván. A’ tá
keket vegye fel számvetési oktatásaiban, m ellyek az 6 vidé
ken szokásban vaunak.
*) T öbbet az időszámlálásról ta lá ln i a* V l-d ik részben.
20 ötödik rész.
volság’ m e g m érésére szolgáló szerszám okat tu d n i, tn- zseniérek’ (földm érők) tiszte. — U tazási m érték a’ posta- állomás (stáczió). Számlál tá tik p ed ig egy státzióba 2 m ér
föld.
9. H o s s z ú s á g o k ’ m é rté k e i: ö l, s in g , réf. E gy öl felosztatik k é t lé p é sre v agy 0 lá b ra (sukra); egy láb 12 hüvelykre (czo lra); egy hüvelyk 12 vonalra. De az inzse- n ié re k ’ öljében láb, h ü v ely k , ezo l, vonal, tiz-tiz vagyon.
— Az ácsoknak m ég külön m érték eik vannak. — A’ lo
vak’ m ag asság át hüvelykes ököllel szokás m érni, és ig y m o n d an i: 15 m a rk o s, 16 m arkos ló ; három m ark o t szám lálván egy öl-lábba. — A raszszal a’ közönséges életben m érünk.
10. T e r ü l e t e k ’ m érték e, n é v szerin t a’ szántóföl
deké a’ hold, m elly lehet n a g y o b b , k isebb; de ren d sze
r in t egy hold ak k o ra fö ld terü letet te s z , mellyből 1200 n ég y szeg ű öl jő ki. — A’ ré te k ’ m érték e a’ n y ila s , egy- egy n y ila st 12 ölével szám lálván. Id e való szerszám a’
láncz, melly re n d sze rin t 10 ölet tesz. M értékekhez v a ló k : a’ kom polások, árk o k és határdom bok.
J e g y z é s . A’ területnek, a z a z ; valam elly hely’ ki- terje d tsé g é n ek m eg h atáro zásáb an is a’ 8. 9. 10. számok a la tt előadott m értékekkel élünk u g y a n ; de ollyankor az
tán a’ m é rté k e t nem csak hosszában veszszük fel, hanem széltében i s , és m indenféle kiterjed ésb en a ’ föld’ színén.
És az illyen m é rték et n égy-szegletii v ag y n ég yszegűnek szokás hívni; és ig y irn i rö v id en □ . íg y m ondhatom p. o.
hogy ennek a’ h a tá rn a k té rs é g e tesz k é t □ (négyszegű) m érfö ld et, azaz : olly d arab t é r t , m ellynek széle is egy in é rf., lioszsza is eg y ni., k é tsz e r véve. V agy m ond
h a to m : ennek a’ fu n d u sn ak (teleknek) té rsé g e 40 □ öl, a z a z : tészen n eg y v en szer olly d arab té r s é g e t, m ellynek széle is 1 öl, hossza is 1 öl. De a’ m indennem ű té rsé g e k ’ m e k k o ra sá g á tk iv etn i és m eg h atáro zn i: m á r túl v an a’
szám v etés-tu d o m án y o n , és az in zsen iérek ’ dolga.
A’ m érték ek ’ m egítélésében m érték -p áleza és m ás eszköz nélkül is g y a k o ro lh atja m ag át az e m b er, csak p u sz ta n ézés által, és h o z z á v e tő leg : a’ m it s z e m - m é r - t é k n e k hívunk, ső t kell és szü k ség es is m inden em ber
nek m ag át a’ szem -m értékben gyakorolni. U gyanis, fel
nevelkedvén, a ’ szem a’ legelső m értékünk, és előbb
mé-riink puszta szem einkkel, mint m crték-pálczákkal. Sok
szo r m agunk sem veszszük é s z r e , m ikor a’ szem -m ér
ték et g yakoroljuk; p. o. a’ gyerm ekek az ő já té k a ik n á l szem -m érték sze rin t c selek eszn ek : a’ sze rin t czéloznak a ’ dob ásb an , tek ézésb en ; és a’ ki legtöbször ta lá lja a’
c z é lt, a ’ k i legtöbb tek ét (kuglit) dönt e l, an n ak van legjobb szem -m értéke. Szem -m értékkel d o lg o zto k : a ’ szán
kózásban, u g rásb an , fa-m ászásb an ; szemmel m éritek meg, h a valam i nag y k ö v e t’s a’ t. láttok: valljon fel tu d játo k -e em elni v ag y sem. M ennél idősebbek lesztek pedig, an n ál több hasznát v eszitek a ’ szem -m értéknek; p. o. va- lam elly szerszám ’ c sin á lá sá b a n , v á g á s b a n , f a r a g á s b a n , szekeretek’ rakolásában, a sztag ’, kazal’, b ag ly a’ elirány- z á s á b a n , valam elly d arab ru h á z a t’ v ag y épület’ felk é
szülésének m egböcsülésében,, és több szám talan e setek ben. *)
Azonban a’ szem -m érték m ég is m eg csalh at b en
n etek et so k s z o r; — a’ m inthogy a’ táv o lság b an m inden kisebbnek, ködben v iszont m inden nagyobbnak lá tsz ik , m int a ’ m ekkora v alósággal. De eg y é b irá n t sem lehet a’
m é rté k e k e t k inek-kinek szabad te tsz é sé re h a g y n i; m ert ú g y sok csalások tö rténnének. T e h á t' kell lenni m inden jó l elren d elt tá rsa sá g b a n bizonyos m érté k e k n e k , m ely- lyekliez m ag át ta rta n i m inden em ber k ö teleztetik : és a’
m enyeket elő kell vennünk a k k o r , m ik o r a ’ szem -m ér
ték nem elegendő.
Az előadott m értékek’ n ev eit a’ szám vetés közben nem szokás eg észen k iírn i betűkkel, hanem csak a’ szó
n ak kezdő b etűit szokás ten n i a’ szám m e llé ; p. o. 12 fór. vagy.f. (fo rin t); t> k. vagy kr. (krajczár) ’s a ’ t. Ném elly m értékek’ Írásához különös je g y e k is v a g y n a k , p. o. ctr.
azaz: m ázsa; lb. a z a z : f u n t , ’s a’ t. **) — M indezeket szü k ség es é rte n i a’ jó szám vetőnek.
*) I t t a ’ tanítónak ismét bő tárgy és alkalom nyujtatik , a ’ gyer
m ekek’ itélő-tchetségének gyakorlására , a ’ való életb ő l ve
endő példák á lta l. De ne csak maga m ondjon nekik p é l
d á k a t, hanem mondasson velők magokkal is, és fordítsa több iaben a’ beszédet iraigy. „M ost már próbáljatok gondolni példát magatok is ? “
**) Mássalhangzó hetük azon m értékeknek deák neveikből: cenfe- narius és Itbra
22 Ötödik rész.