CSAMBALIK László 1 – DIVÉKY-ERTSEY Anna 1– TÓTH Ferenc2 – BOZINÉ PULLAI Krisztina3
1 Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Fenntartható Fejlesztés és Gazdálkodás Intézet, Agroökológiai és Ökológiai Gazdálkodási Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43.,
csambalik.laszlo.orban@uni-mate.hu, diveky-ertsey.anna@uni-mate.hu
2 Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem , Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Állattani és Ökológiai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1., toth.ferenc.vti@uni-mate.hu
3 Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1., kriszti.pullai@gmail.com
Bevezetés
A paradicsom tájfajták termesztésből való kiszorulásának egyik fő oka, hogy az elmúlt évtizedek intenzív nemesítői munkájának eredményeképp a modern fajták kedvezőbb vizuális tulajdonságokkal rendelkeznek, ami döntő szempont a vásárlók számára.
Azonban a tájfajták széles genetikai háttere vitathatatlan értéket képez a jelenkor mezőgazdasága számára beltartalmi, növényvédelmi, illetve érzékszervi szempontból, ezért indokolt a termesztéstechnológiájuk fejlesztése.
A jelen munka egy hároméves extenzív szabadföldi termesztéstechnológiai kísérlet második évének termésmennyiségi és -minőségi adatait dolgozza fel, három magyar paradicsom tájfajta (Gyöngyösi, Ceglédi, Mátrafüredi) bevonásával. Az öntözés nélküli kísérletben a talajfelszínen elterített trágyaréteget agrotextillel takartuk, a növényeket széles térállásban telepítettük el. A kísérletben az egyszálas metszés és a minimális metszés hatásait vizsgáltuk. A metszés kiiktatásával mindhárom tájfajta esetében jelentős termésmennyiség-növekedést mértünk, ennek mértéke genotípus-függő volt. A Ceglédi tájfajta esetében az I. osztályú bogyók mennyisége meghalada a II. osztályú bogyókét, míg a többi tájfajta esetében nem volt ilyen kiemelkedő a technológia hatása.
Irodalmi áttekintés
A paradicsom (Solanum lycopersicum L.) az egyik legjelentősebb zöldségfaj a világon (Bergougnoux, 2014, FAOSTAT, 2019). A magas termésátlagokat produkáló fajták, hibridek megjelenésével a tájfajták kiszorultak a termesztésből, amely a temesztett fajták genetikai hátterének leszűkülésével járt (Yi et al. 2009). A tájfajták által képviselt genetikai plaszticitás nemcsak nemesítési alapanyagként, hanem a változó környezethez való magas alkalmazkodóképességben is hasznosítható (Harlan, 1971, Perrino és Wagensommer, 2021).
Csambalik – Divéky-Ertsey – Tóth – Boziné Pullai
22
Zeven (1998) szerint a tájfajtákat magas termésbiztonság jellemzi, míg az új fajták nemesítésénél a magas termésmennyiség volt a cél, amelyhez megfelelő intenzív termesztéstechnológia szükséges. A tájfajták esetében a magas genotípusos változatosság biztosítja a termésbiztonságot. Ez az a tulajdonság, ami 10.000 éven keresztül táplálékot biztosított az emberiség számára, és emiatt maradhatnak a tájfajták termesztésben.
A paradicsom tájfajták a mai modern fajtákhoz képest nagyobb fogékonysággal rendelkeznek az abiotikus elváltozásokra, amely jelentősen rontja értékesíthetőségüket.
A ilyen elváltozásokra való hajlam genetikailag kódolt (Male, 1999). Az utóbbi évtizedek nemesítői erőfeszítései eredményeképp sikerült ezeket a tulajdonságokat semlegesíteni, de ennek következménye, hogy a paradicsom beltartalma is módosult. A zöldvállasságot az U- (uniform ripening) gén bevitelével sikerült megszüntetni, de ezzel az érés biokémiai folyamatait is megváltoztatták: az ilyen fajták cukor-, sav- és másodlagos anyagcsere-termék-tartalma alacsonyabb (Powell et al, 2012). Az érésgátló géneket (nor, rin, nr) tartalmazó fajták illóanyag-tartalma jellemzőn alacsonyabb (Baldwin et al, 2000), amely komponensek az ízérzékelésért felelősek.
A paradicsom metszése a mai technológiáknak alapeleme a jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termés elérése érdekében. A rendszeres hajtáseltávolítás azonban folyamatos stresszhatás is a növénynek (Mitchell et al. 2019).
A jelen kutatás célja a vizsgált paradicsom tájfajták esetében megvizsgálni, hogy extenzív termesztéstechnológia alkalmazásával lehetséges-e az abiotikus elváltozások mértékét és súlyosságát csökkenteni, ezáltal pedig a tájfajták piacosságát javítani.
Anyag és módszer
A hároméves szabadföldi kísérlet második évében, 2020-ban, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Soroksári Kísérleti Üzem és Tangazdaságának Ökológiai Gazdálkodás Ágazatában történt a kísérlet beállítása. A terület több évtizede minősített bioterület.
A kísérletben használt folytonnövő tájfajták szaporítóanyaga a tápiószelei Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Közponból származnak, a tételek jellemzőit az 1. táblázat ismerteti.
1. táblázat: A kíérletben felhasznált paradicsom tájfajták jellemzői
RCAT kód (1) Begyűjtés helye (2) Felhasználás (3) Átlag bogyótömeg (g)* (4) Bogyóalak** (5)
RCAT030275 Cegléd Friss fogyasztás 160-180 gömbölyű
RCAT031257 Gyöngyös Saláta 150-200 hengeres
RCAT057656 Mátrafüred Feldolgozás 300-320 szív alakú
*Boziné Pullai et al. (2021) alapján. **UPOV TG/44/10 (2001) alapján Table 1. Characteristics of the tomato accessions involved in the experiment
(1) RCAT code, (2) Origin, (3) Main use, (4) Average fruit weight, (5) Fruit shape
*According to Boziné Pullai et al. (2021). ** Based on UPOV TG/44/10 (2001) guidelines
Extenzív paradicsomtermesztési rendszerben alkalmazott minimális metszés hatása tájfajták termésmutatóira
23
A telepítést megelőzően 5 cm-es vastagságban érett lótrágya kiszórása történt a talajfelszínre, bedolgozás nélkül, majd a területet agroszövettel takartuk. A fűtött fóliasátorban nevelt palántákat június 24-én ültettük ki az időjárási körülményeknek megfelelően. A növények térállása 200 cm × 200 cm volt. A kísérletben alkalmazott kezelések minden tájfajta esetében az egyszálasra metszés, illetve a metszés minimalizásása volt, ami a gyakorlatban kezdeti minimális metszést jelentett (heti 1-2 sűrítő, vagy kidőlő hónaljhajtás eltávolítása), míg később a metszés teljes elhagyását. Egy tájfajtát 20-20 tő, ezen belül egy kezelést 10-10 növény reprezentált. Az egyszálasra metszett növényeket bambuszkaróhoz kötöttük, míg a nem metszett növényeket 150 cm
× 120 cm-es, enyhén döntött, Dél felé tájolt, fából készült kerethez rögzítettük. A kísérlet során nem alkalmaztunk öntözést és további tápanyag-utánpótlást.
A termések betakarítását hetente végeztük, a terméseket I., II., és selejt frakciókba válogattuk, a frakciók tömegét tájfajtánként és kezelésenként külön mértük, és meghatároztuk a bogyószámot.
Eredmények és értékelésük
Az alkalmazott extenzív termesztési rendszerben az egyes tájfajták termésmutatói eltérően reagáltak a metszés alkalmazására, illetve elhagyására. A Ceglédi tájfajta esetében tapasztaltuk a legjelentősebb termésmennyiség-növekedést, ami minden frakcióra igaz (1. ábra).
1. ábra. A Ceglédi tájfajta paradicsom I., II. osztályú és selejt termésmennyiségének alakulása a 2020-as kísérleti évben, egyszálasra metszve, illetve metszés nélkül. M+: metszett, M-: metszés nélküli
termesztéstechnológia.
Figure 1. Yield results of Cegléd tomato landrace in 2020, divided into 1st, 2nd class, and waste fraction, with and without pruning. (1) 1st class, non-pruned, (2) 2nd class, non-pruned, (3) waste, non-pruned, (4) 1st class, pruned, (5) 2nd class, pruned, (6) waste, pruned
0 2 4 6 8 10 12
09.07. 09.14. 09.21. 09.28. 10.05. 10.19
I. osztály M- (1) II. osztály M- (2) selejt M- (3) I. osztály M+ (4) II. osztály M+ (5) selejt M+ (6)
Termés (kg)
Csambalik – Divéky-Ertsey – Tóth – Boziné Pullai
24
A metszés alkalmazása esetén a II. osztályú termésmennyiség minden szedés alkalmával meghaladta az I. osztályú termések mennyiségét, míg a metszés elhagyásával ennek a fordítottja igaz, két szedést (09.21., 10.19.) kivéve. A metszés mellőzésével összességében sikerült az I. és II. osztályú termések mennyiségét megnövelni, és a Ceglédi tájfajta esetében nem tapasztaltunk a metszett növényekhez képest későbbi termésérést sem. A selejt bogyók mennyisége mindkét kezelés esetében nagy volt, ami három, illetve négy szedés esetében is meghaladta a másik két frakció adatait a metszett és a metszetlen növényeknél.
A Gyöngyösi tájfajta esetében is igaz, hogy a metszés nélküli növények termésmennyisége összességében meghaladta a metszett növényekét (2. ábra), de itt az éréslefutás eltérő volt a metszéstől függően. A metszés nélküli növények összes termésmennyisége nagyobb volt a metszetteknél. Mindkét kezelésnél a II. osztályú termések mennyisége meghaladta az I. osztályú bogyók mennyiségét, ez alól csak a metszetlen növények utolsó két szedése kivétel. A metszetlen növények terméscsúcsa két héttel későbbre tolódott a metszettekhez képest. A selejt bogyók mennyisége mindkét kezelés esetén nagy volt, a metszés elhagyásával ez a frakció drasztikus növekedésnek indult.
2. ábra. A Gyöngyösi tájfajta paradicsom I., II. osztályú és selejt termésmennyiségének alakulása a 2020-as kísérleti évben, egyszálasra metszve, illetve metszés nélkül. M+: metszett, M-: metszés nélküli
termesztéstechnológia.
Figure 2. Yield results of Gyöngyös tomato landrace in 2020, divided into 1st, 2nd class, and waste fraction, with and without pruning.
(1) 1st class, non-pruned, (2) 2nd class, non-pruned, (3) waste, non-pruned, (4) 1st class, pruned, (5) 2nd class, pruned, (6) waste, pruned
0 2 4 6 8 10 12
09.07. 09.14. 09.21. 09.28. 10.05. 10.19
I. osztály M- (1) II. osztály M- (2) selejt M- (3) I. osztály M+ (4) II. osztály M+ (5) selejt M+ (6)
Termés (kg)
Extenzív paradicsomtermesztési rendszerben alkalmazott minimális metszés hatása tájfajták termésmutatóira
25
A Mátrafüredi tájfajta esetében a nem metszett növények piacképes összes termésmennyisége kismértékben haladja meg a metszett növényekét (3. ábra). Az I.
osztályú termések mennyisége ugyan nagyobb a metszetlen kezelés esetén, mint a metszett növényeké, azonban a metszetlen növények II. osztályú termésmennyisége ezt is meghaladja. A metszés esetén az I. osztályú termések mennyisége minimális. A selejt bogyók mennyisége rendkívül nagy a metszés elhagyásakor. A terméscsúcs a metszés elhagyásával itt is eltolódik két héttel későbbre.
3. ábra. A Mátrafüredi tájfajta paradicsom I., II. osztályú és selejt termésmennyiségének alakulása a 2020-as kísérleti évben, egyszálasra metszve, illetve metszés nélkül. M+: metszett, M-: metszés nélküli
termesztéstechnológia.
Figure 3. Yield results of Mátrafüred tomato landrace in 2020, divided into 1st, 2nd class, and waste fraction, with and without pruning.
(1) 1st class, non-pruned, (2) 2nd class, non-pruned, (3) waste, non-pruned, (4) 1st class, pruned, (5) 2nd class, pruned, (6) waste, pruned
Következtetések
Az eredmények értékelésekor egyértelműen látszik, hogy a metszés elhagyása az alkalmazott extenzív rendszerben hatással van a termés mennyiségi és minőségi mutatóira is. Ez a hatás azonban nem minden esetben egyértelmű, és jellemzően genotípustól függő volt. Általánosan kijelenthető azonban, hogy minimális metszés mellett mindhárom vizsgált tájfajta termésmennyisége nagyobb volt, mint egyszálasra nevelve. A terméscsúcs eltolódását a Gyöngyösi és Mártafüredi tájfajta esetében tapasztaltuk, a Ceglédi esetében azonban nem volt ilyen hatás. Az 1. osztályú termések mennyisége mindegyik tájfajta esetében növekedett a metszés elhagyásával, de ennek mértéke eltérő volt. A Ceglédi esetében a metszetlen növények több I. osztályú bogyót adtak, mint II.
0 2 4 6 8 10 12 14
09.07. 09.14. 09.21. 09.28. 10.05. 10.19
I. osztály M- (1) II. osztály M- (2) selejt M- (3) I. osztály M+ (4) II. osztály M+ (5) selejt M+ (6)
Termés (kg)
Csambalik – Divéky-Ertsey – Tóth – Boziné Pullai
26
osztályút, míg a metszett növényeknél a II. osztály meghaladta az I. osztályt termésmennyiségben. A másik két tájfajta esetében azonban csak kisebb javulást tapasztaltunk az I. és II. osztály arányában. A selejt bogyók összmennyisége minden tájfajtánál meghaladta a másik két frakcióét, ez metszéstől függetlenül igaz volt minden esetben. A selejt bogyók elsősorban növényvédelmi szempontok alapján kerültek kiválogatásra, a növényvédelmi problémák fellépése pedig összefüggésben lehet a sűrűbb lombozattal a metszés nélküli növénynevelés esetén. A piacképes bogyó-kihozatalnak a megkésett érés sem kedvezett, de az is látható, hogy a fertőzésekre való fogékonyság minden vizsgált tájfajta esetében jelentős volt. Így tehát a genetikai háttér mellet a tájfajta vagy fajta morfológiai sajátosságait (lombozat nagysága, vegetatív növekedés erőssége) is figyelembe kell venni az extenzív termesztéstechnológiára való alkalmasságának mérlegelésénél.
Összefoglalás
Az alkalmazott extenzív termesztéstechnológia pozitív hatással volt a tájfajták termésmutatóira, azonban a hatás jellege és nagysága jelentős mértékben a genetikai adottságoktól függ, így a metszés elhagyása csak megfelelő fajta választásával ajánlható.
Kulcsszavak
Génbanki tételek, öntözés nélküli termesztés, abiotikus elváltozások, morfológia
Irodalom
Baldwin, E. A. - Scott, J. W. - Shewmaker, C. K. - Schuch, W.: 2000. Flavor trivia and tomato aroma:
biochemistry and possible mechanisms for control of important aroma components. HortScience, 2000, 35, 1013-1022.
Bergougnoux, V.: 2014. The history of tomato: From domestication to biopharming. Biotechnology Advances, 2014, 32, 170–189.
Boziné-Pullai K. - Csambalik L. - Drexler D. - Reiter, D. - Tóth, F. - Tóthné Bogdányi F. - Ladányi M.: 2021.
Tomato Landraces Are Competitive with Commercial Varieties in Terms of Tolerance to Plant Pathogens—A Case Study of Hungarian Gene Bank Accessions on Organic Farms. Diversity, 2021, 13, 195.
FAOSTAT. 2019. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC (2021. március 10.).
Harlan, J. R. - deWet, J. M. J.: 1971. Towards a rational classification of cultivated plants. Taxon, 1971, 20, 509–517.
Male, C.: 1999. 100 heirloom tomatoes for the American garden. Workman Publishing, New York
Mitchell, B. A. – Uchanski, M. E. – Elliot, A.: 2019. Fruit Cluster Pruning of Tomato in an Organic High-Tunnel System. HortScience, 2019, 54, (2), 311-316.
Perrino, E. V. - Wagensommer, R. P.: 2021. Crop wild relatives (CWR) priority in Italy: Distribution, ecology, in situ and ex situ conservation and expected actions. Sustainability, 2021, 13, 1682.
Powell, A. L. T. - Nguyen, C. V. - Hill, T. - Cheng, K. L. - Figueroa-Balderas, R. - Aktas, H. - Ashrafi, H. - Pons, C. - Fernández-Munoz, R. - Vicente, A. - Lopez-Baltazar, J. - Barry, C. S. - Liu, Y. - Chetelat, R. - Granell, A. - Van Deynze, A. - Giovannoni, J. J. - Bennett, A. B.: 2012. Uniform ripening Encodes a Golden 2-like Transcription Factor Regulating Tomato Fruit Chloroplast Development, Science, 2012, 29, (336) 6089,1711-1715.
Extenzív paradicsomtermesztési rendszerben alkalmazott minimális metszés hatása tájfajták termésmutatóira
27
Yi, S. S. - Jatoi, S. A. - Fujimura, T. - Yamanaka, S. - Watanabe, J. - Watanabe, K. N.: 2008. Potential loss of unique genetic diversity in tomato landraces by genetic colonization of modern cultivars at a non-center of origin. Plant Breeding, 2008, 127, 189–196.
Zeven, A.C.: 1998. Landraces: a review of definitions and classifications. Euphytica, 1998, 104, 127–139.
Csambalik – Divéky-Ertsey – Tóth – Boziné Pullai