BALOGH-BAKOS Nóra 1 – PÁLFYNÉ VASS Nóra 2
1 Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, Állattenyésztési nem önálló Tanszék, 4032 Debrecen,
Böszörményi út 138., bakos.nora@agr.unideb.hu
2Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, Állattenyésztési nem önálló Tanszék, 4032 Debrecen,
Böszörményi út 138.,vassnora@agr.unideb.hu Bevezetés
Az emberi egészségnek az állatok és emberek között közvetlenül, vagy közvetett módon átvihető betegségekkel és fertőzésekkel (zoonózisokkal) szembeni védelme kiemelkedő fontosságú. Az élelmiszereken keresztül átvihető zoonózisok emberi megbetegedéseket okozhatnak, valamint gazdasági károkat idézhetnek elő az élelmiszergyártásban és az élelmiszeriparban.
Az antimikrobiális rezisztencia - amikor a mikrobák ellenállóképessé válnak azokkal a gyógyszerekkel szemben, amelyekkel korábban kezelni lehetett őket – világszerte komoly egészségügyi fenyegetést jelent. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése szerint a jelenség immár évente 33 000 ember halálát okozza az Unióban és az EGT országaiban.
Az emberi egészség védelme az antibiotikum rezisztens, élelmiszerrel átvihető zoonotikus kórokozókkal szemben napjaink kiemelt jelentőségű kihívása az élelmiszerlánc-biztonság területén.
Irodalmi áttekintés
A szalmonellózisok az állatokban és az emberben egyaránt gyakran előforduló, lázas általános tünetekkel, vagy csupán hasmenéssel járó enteritis formájában lezajló betegségek. Gyakori, hogy tünetek ki sem alakulnak, s a fertőzés a bélcsatornára, ritkán egyéb szervekre korlátozódó baktériumhordozás, -ürítés formájában van jelen (Varga et al. 2007)
A Salmonella nemzetségbe két faj tartozik: a Salmonella enterica és a Salmonella bongori. A Salmonella enterica fajba hat alfaj tartozik, a zoonotikus szalmonellák legnagyobb hányada a Salmonella enterica subspec. enterica alfajba tartozik. Ez az alfaj tovább differenciálódik szerotípusokra, melyek gyakran az első izolálás helyének nevéről kapták elnevezésüket. Több mint 2600 zoonotikus Salmonella szerotípus létezik, de ezek közül csak néhány kapcsolódik ténylegesen az emberi fertőzésekhez, és a különböző szerotípusok prevalenciája az idővel változhat. (EFSA, 2014)
Balogh-Bakos – Pálfyné Vass
194
A zoonotikus szalmonellák az emberre és az állatokra nézve egyaránt fakultatív patogének, az állatokból bejuthatnak az emberbe és fordítva is, az általuk okozott fertőzés, illetve betegség zoonózis. Az ezekkel a szerotípusokkal történt fertőződés gyakran tünetmentes marad, de a bélsárból a szalmonellák időnként, vagy tartósan kitenyészthetők. Az esetek egy részében azonban a gazdaszervezet megbetegszik. Az állatokban lázas általános tünetekkel járó betegség (paratyphus) alakul ki, míg emberekbe jutva hasmenéssel járó gastroenteritis, vagy, jóval ritkábban, lázas általános tünetekkel járó septikaemia (szalmonellózis) jön létre. Az állatokban paratífuszt előidéző szerotípusok a természetben igen széles körben előfordulnak. Gyakran megtalálhatóak az emlősök és a madarak bélcsatornájában, időnként megtelepszenek az emberben is. A bélsárral nagy tömegben ürülnek. Sok esetben megtalálhatók a felszíni vizekben, szennyvizekben, az állati eredetű takarmányokban (húslisztben, hallisztben stb.) és időnként az állati eredetű élelmiszerekben is. Gyakran fertőzöttek szalmonellákkal a vadon élő apró rágcsálók (egér, pocok, hörcsög stb.) is. A szalmonellákat az állatok rendszerint szájon át, a bélsárból közvetlenül, vagy bélsárral szennyezett ivóvízzel, takarmánnyal veszik fel. Madarakban gyakori a germinatív fertőzés (Varga et al. 2007).
Általánosan ismert, hogy a humán szalmonellafertőzések száma elsődlegesen az élelmiszertermelő állatok, különösen a baromfi és a sertés állományok szalmonella fertőzöttségének kontrollálásával csökkenthető (Nauta et al. 2000.).
Mind a fogyasztók, mind az állattartók részéről egyre nagyobb érdeklődés övezi a bioélelmiszerek előállítását. Az ökológiai tartású állatállományok száma jelentősen növekedett már az 1990-es évtizedben is, és az ökológiai gazdálkodásból származó húskészítmények piacán is jelentős növekedés várható (Rose et al. 2005). Bár a bioélelmiszerek piacának növekedése hátterében az áll, hogy a fogyasztók a bioélelmiszereket egészségebbnek és biztonságosabbnak tartják (Sandrum, 2001), kutatások azt mutatják, hogy az ökológiai állattartási rendszereket nem az élelmiszertermelő állatok kórokozóterhelésének csökkentésének szempontját figyelembe véve alakítják ki (Thamsborg, 2001). Az ökológiai hústermelés potenciálisan magasabb mikrobiológiai biztonsági kockázattal jár az állatok szabad tartása, a lassan növő fajták alkalmazása és az antimikrobiális szerek használatának tilalma miatt (Engvall, 2001).
Az ökológiai állattenyésztési rendszerekben a szalmonellák eliminációja nehezebb, mivel az állatokat a szabad tartás következtében könnyebben hozzáférhetnek a kórokozók lehetséges forrásaihoz. Ezért a szalmonellák elleni védekezés az ökológiai tartású állattartó telepeken kiemelt fontosságú feladat.
A baromfitelepeken a jó higiéniai gyakorlat megvalósítása a szalmonella elleni védekezés legalapvetőbb eleme (Ferenczi, 2011.) A jó higiéniai gyakorlat alapvető részei, hogy a biztosítani kell a baromfitelepek zártságát, a látogatók számát a lehető legkevesebbre kell csökkenteni. A személyzettel kapcsolatos további óvintézkedéseket kell hozni, el kell végezni a dolgozók rendszeres bakteriológiai vizsgálatát a hordozók azonosítása, valamint a fertőzés és a keresztszennyezés megelőzése érdekében a gazdaságban.
Védőruházat és fertőtlenítenítő lábfürdő használata szükséges. A madarak gondos kezelése a stressz elkerülése érdekében elengedhetetlen. All-in all-out rendszert kell bevezetni, ahol csak lehetséges. A tisztítást, a fertőtlenítést és a vektor állatok kontrollját be kell építeni az átfogó higiéniai programba (Hafez, 1999.). Az ökológiai gazdaságokban
Antimikrobiális rezisztencia a baromfiállományokból és a friss baromfihúsból izolált szalmonella törzsekben 2018-ban
195
gyakrabban jelen lévő rágcsálók is szolgálhatnak a kórokozók forrásául, mivel számukra az ezen a gazdaságokban használt anyagok (hagyományos takarmányok, alomszalma) ideális környzetet jelentenek (Meerburg és Kijlstra, 2007). Rose et al. (1999.) leírták, hogy azokon a baromfitelepeken, ahol rágcsálók jelenlétét észlelték, a szalmonellák előfordulása kétszer gyakoribb.
A jó higiénia gyakorlaton felül a védekezésben jelentős szerepe van a baromfiállományok szalmonellózis elleni vakcinázásának. A baromfi szalmonella elleni immunizálására számos vakcina típus létezik, így élő, attenuált törzseket tartalmazó vakcinákat, inaktivált vakcinákat és alegység-vakcinákat különböztethetünk meg. Míg az élő, attenuált vakcinatörzseket széles körben alkalmazzák a tojóállományokban, az inaktivált vakcinákat gyakrabban használják a tenyészállományokban. A brojlercsirke állományokban általában nem használnak szalmonellózis elleni vakcinát. A piacon elérhető baromfivakcinák főként Salmonella Enteritidis és Typhimurium törzseken alapulnak (Eeckhaut et al. 2018).
A probiotikum takarmány-adalékanyagokat az egész világon széles körben alkalmazzák, mint a szalmonellózis megelőzésének egyik leghatékonyabb módszerét. Sajnos a probiotikumok nem jelentenek terápiás kezelést, mivel nem szüntetik meg az állatok fertőzését (Mead, 2000).
A savasítószereket, szerves savakat széles körben használják az állattartásban a szalmonellózis megelőzére, mivel azok nyilvánvalóan képesek csökkenteni a bélsárral történő szalmonellaürítést a bél pH-jának megváltoztatásával. De hasonlóan az antibiotikumokhoz, egyes baktériumtörzsek rezisztenciát alakíthatnak ki a savasítószerekkel szemben is (Heres et al. 2004).
További védekezési lehetőségek irányába is folynak kutatások. A gazdaspecifikus bakteriofágok biokontrollként történő felhasználása az egyik lehetséges módszer, amellyel a szalmonella kolonizációja csökkenthető. A bakteriofágok a baktériumok természetes ragadozói, és a környezetben mindenütt jelen vannak (Rohwer et al. 2002).
Atterbury et al. (2007) kutatásuk összefoglalásában leírják, hogy a bakteriofágok felhasználhatók az S. Enteritidis és Typhimurium szerotípusok vakbélben történő kolonizációjának szignifikáns csökkentésére brojlercsirkékben. Ezen felül, a bakteriofágok hatékonyak lehetnek az antibiotikum rezisztens törzsekkel szemben is.
(Nilsson, 2014)
Az antibiotikumokat évtizedeken át alkalmazták a baromfi szalmonellózisának megelőzésére és kezelésére, az alacsony költsége és a könnyű használhatósága miatt.
Egyes országokban a takarmányok terápiás szint alatti mennyiségű antibiotikummal való bekeverése mint megelőzési eszköz, jelenleg is alkalmazott eljárás (Castanon, 2007).
Sajnos az éveken át folyó masszív alkalmazás antibiotikum rezisztens szalmonella törzsek kialakulásához vezetett. Ezenkívül néhány tanulmány rámutat arra, hogy az antibiotikumok patogén szalmonella által okozott fertőzések kezelésére történő felhasználása keresztrezisztenciát válthat ki más baktériumfajokkal szemben
(Fernandez-Balogh-Bakos – Pálfyné Vass
196
Rubio et al. 2009). Ezért az antibiotikumok használata nem engedélyezett a szalmonella gyérítési programok végrehajtása során az Európai Unióban.
A baktériumok antimikrobiális rezisztenciája közegészségügyi szempontból jelentős aggodalomra ad okot napjainkban. Több országban is azt találták, hogy az elmúlt harminc év során jelentősen emelkedett mind az élelmiszer-, mind a klinikai mintákból izolált antibiotikum rezisztens Campylobacter és Salmonella törzsek előfordulása (Cui et al.
2005). Különös gondot jelent a kinolonokkal, fluorokinolonokkal, vagy olyan széles spektrumú cefalosporinokkal szembeni rezisztencia kialakulása, mint a ceftiofur és a ceftriaxon. Ezért szükséges ezen kórokozók élelmiszerláncban való gyakoriságának és rezisztenciájuknak a folyamatos figyelemmel kísérése (Hur et al. 2012).
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005-ben tette közzé első kritikus fontosságú antibiotikum (CIA) listáját, a hatodik és a legutóbbi felülvizsgálat 2019-ben jelent meg.
A 2019-es lista három kategóriába sorolja az antimikrobiális vegyületeket:
1. A „Kritikus fontosságú antibiotikumok”, amely kategória két alkategóriát foglal magába: „Legmagasabb prioritású” és a „Magas prioritású” kategóriák. A
„Kritikus fontosságú antibiotikumok” kategóriába tartozó szereknek két kritériumnak kell megfelelniük. Az első definíció szerint „az egyetlen terápia, vagy korlátozottan elérhető terápiák egyike az emberek súlyos bakteriális fertőzésének kezelésére” (1. kritérium). Ezen túlmenően ezen fertőzéseknek vagy „nem emberi forrásokból kell átterjedniük az emberekre”, vagy képesnek kell lenniük arra, hogy „rezisztencia géneket nem emberi forrásokból szerezzenek be” (2. kritérium).
2. „Magas fontosságú” ”antimikrobiális szerek, melyek megfelelnek a fent felsorolt 1. vagy 2. kritériumnak, de nem mindkettőnek.
3. „Fontos” antimikrobiális szerek, melyek az emberi gyógyászatban használt egyéb termékek, amelyek nem felelnek meg az 1. és 2. kritériumnak sem.
(WHO, 2019.) Anyag és módszer
Vizsgálatunk során az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által közzétett, antibiotikum rezisztenciáról szóló 2018. évi éves jelentés Magyarországra és az EU tagállamokra összesítetten vonatkozó adataiból dolgoztunk, mivel a baromfiállományokban és a baromfi termékekben előforduló antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó adatokat az EFSA 2018-ban elemezte. Az EFSA az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó adatokat az EU a tagállamok által benyújtott éves jelentések alapján összesíti, elemzi, és a kvantitatív adatokat az összehasonlítás érdekében ECOFF értékben fejezi ki.
Az ECOFF (epidemiológiai határérték) egy olyan mérőszám, amely elkülöníti a naiv, fogékony vad típusú baktériumpopulációkat azon izolátumoktól, amelyek csökkent érzékenységet mutattak ki egy adott antimikrobiális szer iránt (Kahlmeter et al. 2003).
Az adatok a 2018. év vonatkozásában álltak rendelkezésünkre. Tanulmányunkban a magyarországi brojlercsirke állományokból és a friss csirkehúsból, valamint a hízópulyka állományokból és a friss pulykahúsból származó Salmonella izolátumokban előforduló
Antimikrobiális rezisztencia a baromfiállományokból és a friss baromfihúsból izolált szalmonella törzsekben 2018-ban
197
antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó adatokat foglaltuk össze, valamint ezen adatokat összevetettük az EU tagállamok összesített adataival.
Eredmények és értékelésük
1. táblázat Egyes meghatározott antibiotikumokkal szembeni rezisztencia (%) harmonizált ECOFF értékek használatával a brojlerállományokból és a hízópulyka állományokból izolált szalmonellákban
Magyarországon és EU szinten, 2018.
Antibiotikum (1)
Brojlerállományok (2) Hízópulyka állományok (3) Magyarország (4) EU (5) Magyarország (4) EU (5)
Table 1. Resistance to certain specific antibiotics (%) using harmonized ECOFF values in isolated Salmonella strains from broiler and fattening turkey flocks in Hungary and at EU level, 2018.
(1) Antibiotic, (2) Broiler flocks, (3) Fattening turkey flocks, (4) Hungary, (5) EU, (6) Number of isolates tested, (7) Gentamicin, (8) Chloramphenicol, (9) Ampicillin, (10) Cefotaxime, (11) Ceftazidime, (12) Meropenem, (13) Tigecycline, (14) Nalidixic acid; (15) Ciprofloxacin; (16) Azithromycin; (17) Colistin; (18) Sulfamethoxazole, (19) Trimethoprim, (20) Tetracycline.
Balogh-Bakos – Pálfyné Vass
198
2. táblázat Egyes meghatározott antibiotikumokkal szembeni rezisztencia (%) harmonizált ECOFF értékek használatával a friss csirkehúsból és a friss pulykahúsból izolált szalmonellákban, Magyarországon és EU
szinten, 2018.
Antibiotikum (1)
Friss csirkehús (2) Friss pulykahús (3) Magyarország (4) EU (5) Magyarország (4) EU (5)
vizsgált izolátumok
száma (6) %
vizsgált izolátumok
száma (6) %
vizsgált izolátumok
száma (6) %
vizsgált izolátumok
száma (6) %
Gentamicin (7) 69 1,45 878 1,95 29 3,45 358 1,68
Kloramfenikol (8) 69 2,9 873 2,06 29 3,45 358 2,23
Ampicillin (9) 69 21,74 868 13,75 29 31,03 358 16,48
Cefotaxim (10) 69 0 863 0,11 29 0 358 0
Ceftazidim (11) 69 0 858 0,11 29 0 358 0
Meropenem (12) 69 0 853 0 29 0 358 0
Tigeciklin (13) 69 8,7 848 1,95 29 6,9 358 0,56
Nalidixsav (14) 69 98,55 843 48,8 29 75,86 358 23,74
Ciprofloxacin (15) 69 98,55 838 51,43 29 89,66 358 32,4
Azitromicin (16) 69 0 833 0,92 29 0 358 0,28
Kolisztin (17) 69 0 828 1,03 29 0 358 2,51
Szulfometoxazol
(18) 69 71,01 823 33,91 29 21,14 358 13,69
Trimetoprim (19) 69 0 818 6,07 29 13,79 358 5,59
Tetraciklin (20) 69 71,01 813 35,51 29 68,97 358 57,26
Table 2. Resistance to certain specific antibiotics (%) using harmonized ECOFF values in isolated Salmonella strains from fres broiler and fresh turkey meat in Hungary and at EU level, 2018.
(1) Antibiotic, (2) Fresh broiler meat, (3) Fresh turkey meat, (4) Hungary, (5) EU, (6) Number of isolates tested, (7) Gentamicin, (8) Chloramphenicol, (9) Ampicillin, (10) Cefotaxime, (11) Ceftazidime, (12) Meropenem, (13) Tigecycline, (14) Nalidixic acid; (15) Ciprofloxacin; (16) Azithromycin; (17) Colistin; (18) Sulfamethoxazole, (19) Trimethoprim, (20) Tetracycline.
Antimikrobiális rezisztencia a baromfiállományokból és a friss baromfihúsból izolált szalmonella törzsekben 2018-ban
199
1. ábra. Egyes meghatározott antibiotikumokkal szembeni rezisztencia (%) harmonizált ECOFF értékek használatával a brojlerállományokból izolált szalmonellákban Magyarországon és EU szinten, 2018.
Figure 1. Resistance to certain specific antibiotics (%) using harmonized ECOFF values in isolated Salmonella strains from broiler flocks in Hungary and at EU level, 2018. (1) Gentamicin, (2) Chloramphenicol, (3) Ampicillin, (4) Cefotaxime, (5) Ceftazidime, (6) Meropenem, (7) Tigecycline, (8) Nalidixic acid, (9) Ciprofloxacin; (10) Azithromycin; (11) Colistin; (12) Sulfamethoxazole, (13) Trimethoprim, (14) Tetracycline, (15) Hungary.
2. ábra. Egyes meghatározott antibiotikumokkal szembeni rezisztencia (%) harmonizált ECOFF értékek használatával a hízópulyka állományokból izolált szalmonellákban Magyarországon és EU szinten, 2018.
Figure 2. Resistance to certain specific antibiotics (%) using harmonized ECOFF values in isolated Salmonella strains from fattening turkey flocks in Hungary and at EU level, 2018. (1) Gentamicin, (2) Chloramphenicol, (3) Ampicillin, (4) Cefotaxime, (5) Ceftazidime, (6) Meropenem, (7) Tigecycline, (8) Nalidixic acid, (9) Ciprofloxacin; (10) Azithromycin; (11) Colistin; (12) Sulfamethoxazole, (13) Trimethoprim, (14) Tetracycline, (15) Hungary.
0 10 2030 40 50 60 70 80 90 100
%
Magyarország (15) EU
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
%
Magyarország (15) EU
Balogh-Bakos – Pálfyné Vass
200
3. ábra. Egyes meghatározott antibiotikumokkal szembeni rezisztencia (%) harmonizált ECOFF értékek használatával a friss csirkehúsból izolált szalmonellákban Magyarországon és EU szinten, 2018.
Figure 3. Resistance to certain specific antibiotics (%) using harmonized ECOFF values in isolated Salmonella strains from fresh broiler meat in Hungary and at EU level, 2018. (1) Gentamicin, (2) Chloramphenicol, (3) Ampicillin, (4) Cefotaxime, (5) Ceftazidime, (6) Meropenem, (7) Tigecycline, (8) Nalidixic acid, (9) Ciprofloxacin; (10) Azithromycin; (11) Colistin; (12) Sulfamethoxazole, (13) Trimethoprim, (14) Tetracycline, (15) Hungary.
4. ábra. Egyes meghatározott antibiotikumokkal szembeni rezisztencia (%) harmonizált ECOFF értékek használatával a friss pulykahúsból izolált szalmonellákban Magyarországon és EU szinten, 2018.
Figure 4. Resistance to certain specific antibiotics (%) using harmonized ECOFF values in isolated Salmonella strains from fresh turkey meat in Hungary and at EU level, 2018. (1) Gentamicin, (2) Chloramphenicol, (3) Ampicillin, (4) Cefotaxime, (5) Ceftazidime, (6) Meropenem, (7) Tigecycline, (8) Nalidixic acid, (9) Ciprofloxacin; (10) Azithromycin; (11) Colistin; (12) Sulfamethoxazole, (13) Trimethoprim, (14) Tetracycline, (15) Hungary.
0 20 40 60 80 100 120
Magyarország (15) EU
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
%
Magyarország (15) EU