• Nem Talált Eredményt

77 tegyen. Az ismertebb gázfajták,

In document ILLIK TUDNI, hogy mi a sztratoszféra (Pldal 80-84)

amelyeknek legalább az őse már szerepet játszott a világháború­

ban, az yperit, a lewisit, a mus­

tárgáz, a kékkeresztes gáz, a zöldkeresztes gáz, az arzéncianid, a ciánhidrogén, mind, mind olyan alakban készül, hogy a levegőnél csak egy árnyalattal nehezebb, repülőgépről ledobva tehát fel­

felé nem terjed, viszont csak na­

gyon nehezen ülepszik le és így sokáig m egtartja mérgező hatá­

sát. A legtöbb harci gáz ezen­

felül nem is egyszerű, hanem kombinált alakban készül: az egyik fajta áthatol minden olyan készüléken, amelyik a halált okozó gázokat visszatartja és fojtogató hatást fejt ki. Erre még a gázálarcos ember is kény­

telen letépni a maszkot, mert nem kap levegőt és fuldoklik — mire a másik gázfajta, amelynek útjából most már minden aka­

dály elhárult, azonnal végez vele.

A harci eszközök története arra tanít, hogy szinte minden újabb támadófegyverrel szemben azonnal jelentkezik a megfelelő védekezés. Az ismétlőpuska meg­

teremtette a lövészárkot, a nagy kaliberű ágyú, amelynek nem volt már elég erős az acélpáncél, a föld alá beépített betonvára­

kat. Valószínű, hogy a legtöbb vezérkar olyan eszközök birto­

kában van, amelyekkel a gáztá­

madások hatását legalább is erősen csökkenteni lehet s a leg­

több államban csak azért hirde­

tik nagy dobszóval a gázháború

rettenetességeit, hogy a lehetőség szerint elriasztó hatást gyako­

roljanak. Ennek ellenére bizo­

nyosnak kell tekinteni, hogy ha egy újabb háború kitör, az első idők gáztámadásai rettenetes veszteségeket fognak majd okozni mindkét oldalon, mégpedig nem csak a hadrakelt seregben, hanem a mögöttes országrészekben, a békés lakosság körében is. A gáz és tejtestvére, a nagy sebességgel haladó harci repülőgép, meg­

szüntette a harcterek fogalm át:

minden város, minden tanya, minden sövény harctérré válto­

zott és a halál mindenkit minden pillanatban elérhet.

A kérdés csak az, hogy el­

bírja-e az emberiségnek amúgy is sok próbára te tt idegrendszere ezt a feszültséget is.

182 Gázmaszkok tömítésének alapanyaga rendesen kókuszdió héjából égetett faszén.

183 Gdynia Lengyelország nagy tengeri kikötője a danzigi öböl nyugati partján.

184 Gentlcmen’s agreement fő­

kép a modem diplomácia életé­

ben gyakran használt kifejezés : olyan megegyezés, amelynek szövege nincs formális okmány­

ban lefektetve.

185 Gog és Magog óriási szobrai a londoni Guild Hall palotában láthatók.

186 Goodyear Charles észak­

amerikai technikus találta fel a gumi vulkanizálását.

187 Gorilla felnőtt hímje a föl­

dön, a fa alatt alszik, amelyen a nőstény és a kölykök pihennek.

188 Grál, későbbi formájában Szent Grál a neve annak a legen­

dás, jáspiskőből való csészének, amelyet Jézus Krisztus az utolsó vacsorán megáldott és tanítvá­

nyainak átadott. A legenda egyik formája szerint Arimatheai Jó­

zsef ^tisztességes tanácsbéli fér- fiúhoz« került, akinek halála után angolországi rokonai kapták meg s onnan tűnt el válamelyik örökös bűnös gondatlansága következ­

tében ; másik formája szerint az angyalok égbe vitték s csak ké­

sőbb bízták lovagok őrizetére a Megváltás hegyén. (Mons Saloa- tionis, Montsalvat.)

A legendával szemben érdekes tény, hogy 1910-ben a szíriai Antiochia romjai között egy ke­

resztény egyházi épületben, ame­

lyet Nagy Konstantin építtetett s amely 526-ban a nagy föld­

rengéskor dőlt össze, arany- és ezüstlemezekből vert nagy ser­

leget találtak* A serleg oldalába tizenkét alak van bevésve. Az archeológusok szerint a serleg

nagyjából egykorú Jézus Krisz­

tussal, semmi esetre sem készült az első századnál később és a tizenkét alak közül kettő őt ma­

gát ábrázolja, az egyik mint serdülő ifjút, a másik mint fel­

nőtt embert. Szakértők véle­

ménye szerint ez a serleg az egyetlen hiteles kép Jézus Krisz­

tusról, mert vagy olyan művész készítette, aki személyesen is ismerte, színről-színre látta J é ­ zust, vagy olyanok elbeszélése és pontos leírása alapján dolgozott, akik Jézus Krisztust jól ismerték és jól meg is figyelték.

189 Gretna Green híres kovács­

műhelyében, az angol-skót hatá­

ron pap és anyakönyvvezető nélkül lehetett házasságot kötni 1932-ig. A szokás több mint 150 évig volt érvényben s csak 1856 óta követelték meg, hogy leg­

alább az egyik fél lakjék előzőleg 21 napig Skóciában.

190 Grizzly a nagy vad és erős amerikai szürkemedve neve. A Sziklás Hegységben él.

191 Gyehenna, tulajdonképpen Hinnom völgye, Jeruzsálem mel­

lett ; később kapta a szó félelme­

tes átv itt értelmét.

H

192 Hajóóriások szelik a ten­

gerek vizét és nemrég vízrebo- csátották minden óriások óriásait az új 75.000 tonnás Cunard ha­

jót, amelyet Mary angol királyné keresztelt meg s a 79.000 tonnás francia Normandie-1. Az első fo­

lyami gőzös 1807-ben kelt útjára, az első óceán járó 1819-ben kelt át Amerikába harmincegy nap a la t t : bizony, azoknak építői és kapitányai ugyancsak tágra nyit­

nák szemüket, ha látnák, hogy százegynéhány év alatt hová fejlődött a világ.

A hajó nagyságának növelése hasznos: ezt már a legrégibb hajóépítők tudták. Nagy Sándor halála után egyik hadvezére olyan hadihajóval harcolt a hatalomért, amelyet egymás fölött tizenhat sorban elhelyezett ezer evezős hajtott, Archimedes pedig olyan hajót tervezett, amelyet húsz sor evezős visz előre, az újkor hadihajói is több emeleten he­

lyezték el ágyúikat — mindezek azonban játékszernek sem illenek be a modem kor óriásai mellé.

Az igazi hajóóriások a husza­

dik századdal együtt jelentek

meg. 1906-ban bocsátották ten­

gerre a húszezer tonnás Dread- nought nevű angol csatahajót s ettől kezdve megindult a fegy­

verkezési és építési verseny a világ valamennyi tengerén. A nagy csatahajók kb. tíz-tizenkét 30.5—40.5 centiméteres óriás­

ágyún kívül mintegy húsz kisebb (15 cm-es) ágyút hordoznak fe­

délzetükön és páncéltornyaikban, turbinasorozatú gépeik együttes energiája gyakran eléri az ötven­

ezer lóerőt, nagy ágyúik tonnás golyói harminc kilométerre is el­

repülnek. Ezek mellett a rend­

kívül gyors cirkálók és a lég­

modernebb repülőgép anyahaj ók a harci flották legfélelmetesebb erői. Egy-egy repülő gépanya- hajó fedélzetén 100—150 harci repülőgép áll útra készen, külön­

leges liftszerkezetek sorban vi­

szik fel a fedélzetre az egyes rajo­

kat és ugyancsak különleges gé­

pek fékezik le a leszálló gépek eleven erejét, hogy a hajó túlsó oldalán a vízbe ne rohanjanak.

A világháború utáni helyzet új és még félelmetesebb hajó­

típust terem tett meg. A

versail-les-i szerződés értelmében Német­

országnak nem szabad 10.000 tonnánál nagyobb hadihajót tar­

tani. A német technikusok szo­

rosan betartották ezt a szabályt, új cirkálóik azonban, amelyeket már ezalatt a kényszer alatt épí­

tettek, a modem hajó-techniká­

nak valódi csodái." Rendkívül könnyű, nyersolaj hajtású gépeik teljesítménye sokszorosa a leg­

jobb más állambeli nagy hajók­

nak, az egész építkezésnél kizá­

rólag speciális könnyű fémeket használtak fel. így például az angol tengerészeti nagyvezér­

kar jelentése a tizezer tonnás

»Deutschland« -ot egyenrangúnak tartja a legnagyobb angol vagy amerikai csatahajókkal, amelyek­

nek tonnatartalm a pedig három­

szor akkora.

A hadihajók mellett csodála­

tos eredményeket értek el az összes tengeri kereskedelemmel foglalkozó nemzetek az utas­

szállítóhajók építése terén is.

A modern óceánjáró majdnem mindig körülbelül háromszáz mé­

ter hosszú, teste mintegy húsz méternyire merül a vízbe és mintegy harminc méternyire emelkedik ki belőle, sok-sok eme­

letével, a felsőépítmény nélkül.

Berendezésük jóval kényelmesebb, mint a világ legjobb szállodáié, uszoda, tornaterem, teniszpálya, céllövölde, bár, táncterem, ker­ legjobb éttermeket és különleges hírszolgálati berendezéseivel még arról is gondoskodik, hogy az utas, ha érdekli, az óceán köze­

péről is mindig meghallgathassa, elolvashassa a legújabb híreket.

A legmodernebb hajók repülő­

gépet visznek magukkal, amelyet a postaküldeményekkel meg*

rakva huszonnégy—negyvennyolc

AhAt t aI n I r i l r X f A n i A f t A n a n l A t f

órával a kikötő elérése előtt katapultával lőnek ki a levegőbe.

Ez az eljárás tehát ezzel meg­

gyorsítja a postajáratot.

A világ leggyorsabb hajói je­

lenleg a már említettek mellett az angol Mauretania, a német Bremen és Európa és az olasz Re:r, amelyeknek sebessége kö­

zött már csak olyan különbsége­

ket lehet tenni, mint a világhírű síkfutóknál: alig néhány tizedmá- sodperc az egész. Valamennyi ilyen legmodernebb hajó több mint 50 kilométeres óránkénti sebességgel szeli a habokat és négy és fél napnál valamivel rö- videbb idő alatt teszi meg az Európa és Amerika közötti tá ­ volságot. A franciák legújabb hajóóriása, a Normandie, hatal­

mas méretei m iatt Le Havre és

nikai, hanem üzleti, gazdaságos- sági szempontok szabják meg.

Tetszés szerint lehetne emelni a hajók tonnatérfogatát és sebes­

81

In document ILLIK TUDNI, hogy mi a sztratoszféra (Pldal 80-84)