szükségük, hogy iparuknak, me
zőgazdaságuknak megszerezzék a nélkülözhetetlen félgyártmá
nyokat, vegyi anyagokat, gépe
ket. Ezek nem tu d ták másként a szükséges devizát megszerezni, mint dömping-árusításokkal. A világ először akkor figyelt fel en
nek veszedelmére, amikor az orosz szovjetunió első ötéves ter
vének sikere érdekében — ehhez ugyanis gépekre volt szüksége, mindenáron — mezőgazdasági terményeit kezdte olyan olcsón árusítani, ahogy azt más orszá
gokban előállítani sem lehetett.
A másik dömpingnagyhatalom a világpiacon Japán lett, amely kereskedelmi mérlegének súlyos helyzetén igyekezett azzal segí
teni, hogy rendkívül olcsó munka
erővel termelt ipari cikkeit rend
kívül nagy tételekben dobta a világpiacra. A japán műselyem, villanykörte, üveg, motor, fém
eszköz szállítással együtt olcsóbb lett Európában és Amerikában, mint az ottani legkisebb előállí
tási ár, tőkekam at és haszon nélkül. Ebben a kíméletlen harc
ban Japán a szabadalmakat és védjegyeket sem vette figye
lembe. Azok a tárgyalások, ame
lyek a kérdés körül megindultak, nem vezettek eredményre, mert a dömping nemzetközi joga még nem alakult ki, a visszatorlás fegyvere pedig azzal a kockázat
tal jár, hogy a megtámadott or
szág a védekezésben vérzik el.
így a legutóbbi londoni angol
japán konferencia eredménytele
nül ért véget.
125 Dreadnought, »nem fél sem
m itől^ a legnagyobb csatahajók angolból átvett nemzetközi neve.
Az első ilyen típusú hajót 1903- ban tervezte Vittorio Cumberti, az olasz tengerészet főfelügye
lője, de a megvalósítás az an
golokra várt. 1906-ban készült el a H. M. S. Dreadnought s rö
viddel utóbb tengerre szállt Amerika első ilyen nagy csata
hajója, a U. S. S. South Carolina.
Nagy vízkiszorítás, nagy gyor
saság, erős páncélzat, hatalmas kaliberű ágyúk mellett könnyű tüzérséggel is el van látva, tor
pedóhajók és repülőgépek elleni védekezésre.
126 Drótnélküli távíró mai for
májában Marconi találmánya.
A leadóállomás fő alkatrészei:
az áramforrás, a hullámgerjesztő, a megszakító a Morse-jelek le
adására, a sűrítőbői és indukciós tekercsekből álló kapcsolás, mint jeladó, hullámhossz-szabályozó és végül az állomásokat össze
hangoló szerkezeten kívül a ki
sugárzó antenna. A vevőállo
más fő alkatrészei: antenna, az indukciós kapcsoló, a detektor, a Morse írógép vagy a telefon
hallgató (1. még : Rádió).
127 Drummond, Sir James Erié angol diplomata, a Népszövetség első főtitkára volt.
Illik tudni. 4
128 Dry íarm a föld különle
ges művelési módja száraz vagy erősen vízszegény területeken.
A gabonát öntözés nélkül, váltó
gazdasággal, mélyszántással ter
melik, hogy minden hozzáférhető nedvességet felhasználva, a szá
razságnak ellenálló növényzetet tenyésszenek. Főképen az ame
rikai Egyesült Államokban van nagy jelentősége.
129 Duraluminium, a modern repülőgép anyaga 94% alu- miniumból, 4% rézből, 1% man
gánból és 1 % magnéziumból készül, bizonyos szilikátvegyü- letekkel.
Egyike azon modern feltalá- lású anyagoknak, amelyek rend
kívüli mértékben előre vitték a repülés ügyét. Könnyűség és nagy ellenállóképesség jellemzi.
E
130 Eastman amerikai gyáros (1854—1932) találta fel az egy
szerűsített fényképezőgépet és a rollfilmet.
131 Écru divatszín : a fehérí- tetlen vászon színe.
132 Efemernek nevezünk min
dent, ami hamar elmúlik, aminek nincs állandó, időtálló értéke.
Görög eredetű szó, ebből: epi hémera, egy napig tartó. Az állat
tanban így hívják a kérészt, mert ez a légyszerű állat a lárvá
ból való kifejlődése után nagyon rövid idő alatt elhull.
133 Einstein Albert német fi
zikus 1879-ben született Uhu
ban. A prágai, zürichi és berlini egyetemen tan íto tt. A fény- energiakvantumok fotoelektrikus és fotokémikus hatásáról folyta
to tt újszerű vizsgálataiért 1921- ben Nobel-díjat kapott. Világ
hírű relativitási elméletét 1926- ban tette közzé (1. Relativitás).
Később első elgondolását újabb elméletekkel egészítette ki s ezek
től az egész fizikai felfogás á t
alakulását várja. Legújabban á német politikai változások kö
vetkeztében ki kellett vándorol
nia, azóta Amerikában, Angliá
ban, Svájcban és Franciaország
ban ta rt előadásokat.
134 Eldorádó, spanyol formájá
ban : el dorado, aranyos vagy aranyozott ország. Mesés vidék, valahol Dél-Amerika belsejében, az Amazon és Orinoco között.
Tömérdek tudós, utazó, kutató és kalandor kereste, mert régi spanyol térképeken is szerepelt, fővárosával, Manoa városával együtt, ahol aranytól és drága
kövektől ragyognak a tetők és falak. A legenda szerint idemene
kültek a hódítók elől az utolsó inkák, aranyporral hintve be testüket, hogy mint a nap ragyo
gó fiai haljanak meg. Végre Humboldt bizonyította be, hogy Eldorádó csak a képzelet szüle
ménye. Á tvitt értelemben ma is használatos kifejezés. Ma óarany- o r s z á g ia k neveznek Kalifornia régi spanyol nevéről (El Dorado) elnevezve minden óboldog or
s z á g i t .
4*
135 Elektorokkal, azaz erre a célra külön megválasztott vá
lasztókkal dönt elnöke személye felől Amerika. A legtöbb más köztársaságban a parlament (alsó- és felsőház együtt, m int nemzet- gyűlés) tölti be az elnöki állást.
136 Elektron-elméletünket sok megelőző kutatás és kísérlet alap
ján J. J. Thomson állapította meg 1895-ben, mai formájában, szemben azzal a régi felfogással, hogy a villamosság a vezetőben keringő pozitív és negatív elő
jelű anyagok, fluidumok kölcsön
hatásából áll. Az új elmélet sze
rint a villamosság az anyagok alkotórészeinek bomlásából áll elő. Elektron egy parányi atom, a hidrogénatom 1/1840-ed része, amely negatív villamossággal van töltve. Külön pozitív elektronokat önállóan nem lehet találni, csak súlyosabb atomokkal ionokat al
kotva. Ha az elektron a bonyo
lult atomok kötelékéből kiszaba
dul, nagy sebességgel tovare
zegve energiát sugároz. Ez ma
gyarázza a rádioaktivitást s je
lenségeit.
137 Elemek a fizika és kémia tanítása szerint olyan egyszerű anyagok, amelyeket sem fizikai eszközökkel, sem vegyi úton nem lehet különböző alkatrészekre bontani. Az ó-görög időktől a XV III. századig az emberek megelégedtek Arisztotelész négy elemével: a földdel, vízzel, leve
gővel és a tűzzel. Ezeknek alap
tulajdonságai : a szárazság, a nedvesség, a hideg és a meleg.
Fölvettek ezenkívül néhány anyagot, m int szimbólumot, azaz bizonyos tulajdonságok főképvi
selőjét. így a higany jelképezte a fémfényűséget, a só az éghe- tetlenséget, a kén az éghetőséget.
A francia forradalom tudós vértanúja, Lavoisier (1743—1794) megdöntötte ezt az egyszerű elméletet és rendszerbe foglalta a ma ismert legfontosabb elemek (hidrogén oxigén, nitrogén, fé
mek, kén, foszfor, szén stb.) sorozatát. Mások felfedezték az alkalikus fémeket (kálium, nát
rium), az alkalikus földfémeket (kalcium, bárium). A sor egyre szaporodott, amikor behatóbban vizsgálgatták a föld, a tenger és a levegő összetételét. Újabb és újabb rendszerezés vált szüksé
gessé. Legzseniálisabb a rend- szerezők között Mendelejeu orosz vegyész (1834—1907) volt, aki sokszor csak feltevésekre épített, de megsejtette, hogyha az ismert elemek sorában hézag van, ott még egy-egy újabb, ismeretlen elemnek kell helyet foglalnia, mert ezt a szakaszok szabályos
sága megköveteli. Feltevéseit azóta igazolta a fejlődés, az újabb kutatások sorozata.
Mendelejeu osztályozása az atómsúlyt veszi alapul. Atóm- súly az elem alkotórészének az a legkisebb súlymennyisége, amely
nek sokszorosa a különböző ve- gyületek molekulasúlyában fog
laltatik.
53