csak nehéz tüzérséggel tudta le
verni a munkászászlóaljakat, Bécsben pedig négy napon át a tüzérségi tűznek is ellentálltak a Schutzbund csapatai s csak akkor adták meg magukat, amikor el
fogyott a lőszerük. A szocialista párthadsereg leveretése után a Dollfuss-kormány megfosztotta állásuktól Bécs szocialista veze
tőit, helyükbe a jobboldal embe
reit ültetve.
Hivatalos jelentések szerint az utcai harcoknak négyszáznál több halottja volt.
67 Bili a neve az angol törvény
nek, ha már elfogadta az alsó- és felsőház. Amerikában : A d . 68 Billió számítása kétféle. Az egyik szerint a billió a millió má
sodik hatványa, négyzete : mil- liószor millió, 1,000.000,000.000.
így számítják nálunk, Angliában és Németországban.
A franciák és amerikaiak a másik számítási módot használ
ják, melynek alapja az ezerrel való szorzás. Tehát a billió ezer millió : 1.000,000.000.
Ugyanez a helyzet a trilliónál, quadrilliónál, stb.
Az átlagos ember meglehetősen tájékozatlanul tévelyeg a nagy számok világában. A billiót pél
dául egy ember nem is képes végigszámolni, még ha egész éle
tében számol is. Egy perc alatt a leggyorsabb ütemben legfeljebb kétszázig jut el, ami annyit je
lent, hogy egy egész év alatt, éjjel-nappal, megállás nélkül 105,120.000-ig jut el. A billió végigszámlálásához tehát 9512 évre, 34 napra, 5 órára és 20 percre volna szüksége . . .
A szerényebb amerikai-francia számítás szerint sem múlt el Krisztus születése óta több, mint billió perc. Ha egy vonatot akkor indítottak volna el, amikor Nagy Károly ült a trónon, Kr. u.
794-ben és éppen legyőzte az avarokat s a vonatvezetők gene
rációinak az lett volna a felada
tuk, hogy óránként száz kilo
méteres sebességgel fussanak be egybillió kilométert, a vonat éppen most érne célba.
Egybillió dollárra szokták be
csülni John Rockefeller és Henry Ford vagyonát. Ha ezt a pénzkész
letet most vernék ki, 31.250 tonna ezüst feldolgozása 32 évig ta r
tana, elszállítására 104 gőzmoz
donyra és 2083 vagonra lenne szükség. Egydollárosokban egy
másra rakva a Ford vagy Rocke
feller vagyon 396*8 kilométer ma
gas volna, éppen 1300-szor akkora, mint a világ legmagasabb épülete, az Empire State Building, ha pedig az előbbi vonatokat kap
csoljuk össze, azok Budapesttől Vácig érnek.
69 Biokémia, élettani vegytan az a tudomány, mely az élő lé
nyek és életfolyamatok jelensé
geit, törvényeit kémiai szem
pontból vizsgálja. Mint leíró tu domány foglalkozik az
élőlények-ben meglevő, belőlük kivonható szerves anyagok (fehérje, zsír, szénhidrátok, vitaminok) tulaj
donságaival, mint dinamikus bio
kémia az élet vegyi folyamatait tanulmányozza (táplálékok ve- gyületeinek bomlása, átalaku
lása, anyagcsere, a test újjá
építésének vegyi menete, mér
gek, gyógyszerek hatása a belső kiválasztásra stb.). A modern orvostudományban egyre na
gyobb jelentőségre tesz szert és eredményeit egyre több módon használják fel.
70 Bi-Pí (az angol B. P. magyar kiejtése) Baden-Powell táborno
kot, a cserkészet megalapítóját s a világ főcserkészét jelenti. Szü
letett 1857-ben. Az angol-búr háborúban Mafeking hősi védője.
71 Birth-control a születések szabályozását, ellenőrzését, irá
nyítását jelenti. Rendkívüli je
lentőségű probléma, amelyet úgy a köz, mint az egyén szempont
jából sok módon világítanak meg, támadnak és védenek.
Vannak körülmények, amelyek m iatt egyesek szerint nem szabad az egyén tetszésére bízni, hogy a közre való tekintet nélkül óhajt-e szaporodni vagy sem.
Egyes személyek esetében a gaz
dasági helyzetre való tekintet nélkül sem látszik kívánatos
nak, hogy utódokat hozzon létre, mert — ez csak egy példa a sok közül — az illető megrögzött gonosztevő, alkoholista, elme
beteg s ezek a rossz tulajdonsá
gok családjában örökletesek is.
Máskor meg az teszi a köz szem
pontjából kívánatossá a szapo
rodás mesterséges szabályozását, hogy az emberiség gyarapodásá
val nem áll arányban a megélhe
tési lehetőségek javulása, kiván
dorlással sem lehet az ember
felesleget észszerűen levezetni, í akár gazdasági, akár politikai okok m iatt — jobb tehát, ha nyomorgásra és betegségre, csú
fos elpusztulásra született mil
liók helyett csak azok a százezrek látják meg a napvilágot, akiknek megélhetése biztosítva van.
Nagy gondolkodók már régen figyelik azt a feltűnő jelenséget is, hogy a technikai civilizáció haladása következtében egyre több m unkát végez el a gép az ember helyett — s a mai gazda
sági berendezkedés mellett nem lehet olyan megoldást találni, hogy a gépek segítségét a munka
idő csökkentésében élvezhetné ki az érdekelt emberiség, hanem éppen ellenkezőleg: miután a szükségletek növekedése lassúbb, mint a termelés fokozódása, a technikai haladás ellen gyakran hangzik el az a vád, hogy bajt okoz és nyomorba dönt. H. G.
Wells nem habozik kimondani, hogy rövid idő múlva, éppen a technikai civilizáció fejlődése kö
vetkeztében, földünkön, ahol ma
33
embernek emberi életre helye, mint kétszázötven milliónak.
Szerinte el is kell következni annak az időnek, amikor a kö
zösség eljut erre a belátásra és mintsem hogy rabszolgasorsra ítélt milliókat hozzon fájda
lommal a világra, bele fog tö óhajtja világra hozni magzatát.
Ezt az akaratát a mai törvényes rend mellett csak akkor viheti keresztül, ha hatósági orvosi bi
zonyítvánnyal igazolja, hogy kép
telen a szülésre, ellenkező esetben őrá is, a beavatkozást végző or
vosra is súlyos börtönbüntetés vár. Kétségtelen, hogy azok a törvények, amelyek a magzat
elhajtást bűncselekménnyé te t
ték, abból az államérdekből fa
kadtak, amelynek felfogása sze
rint minden ország legfőbb erejét lakosságának száma teszi. Csak
hogy az is kétségtelen, hogy míg az egyik oldalon nagy bajokat, háborús veszedelmeket idéz elő a népesség nyomorgó túlszaporo- dása (ne mondjunk más példát, csak Japánt, amelynek lakos
sága évente egymillió fővel sza
porodik), a másik oldalon mér
hetetlenül sok m űtét folyik a legnagyobb titokban s gyakran a már meglevő emberanyag kí
méletlen, oktalan pazarlásával, fertőzésekkel, társadalmi és csa
ládi botrányokkal.
Az egyházak mindenütt a leg
élesebben a születésszabályozás hatósági rendezése ellen foglaltak állást és jórészt ennek eredménye, hogy alig egy-két helyen értek el a mozgalom hívei említésre méltó eredményeket. Angliában pél
dául minden hatósági orvos díj
talanul ad terhes nőknek taná
csot, de a m űtéti beavatkozást nem végzi el.
Érdekes és feltűnően toleráns ebben a kérdésben a szovjet állás
pontja, amely igyekszik össze
egyeztetni az állam és az egyén érdekeit.
Ha a terhesség megszakítását kéri a nő, megvizsgálják : hány gyermeket hozott már a világra, képes-e azokat eltartani és milyen társadalmi osztályhoz tartozik.
Ha már három gyermeket szült, díjnak mintegy ötszörösét fizeti a beavatkozásért, de azt ebben az esetben is a hatósági orvos, kórházban, higiénikus körülmé
nyek között, a lehető legkisebb kockázattal hajtja végre.
3
Illik tudni.
72 Biztonság (sécurité), a há
ború utáni francia külpolitika legfontosabb elve, vezető szem
pontja, aminek minden mást alá
rendel. Hogy mit értenek alatta, azt sóba pontosan meg nem fogalmazták, de minden egyes nemzetközi probléma megoldásá
nál az irányítja Franciaországot, hogy a kérdésnek jobbra vagy balra való eldőlése esetén milyen befolyást gyakorol az új helyzet a francia határok biztonságára.
Ennek a biztonságnak érdekében szövegezték meg a világháborút bezáró békeszerződéseket, ennek érdekében teremtették meg azt földet, közvetlen vagy közvetett úton, ezen a biztonsági követel
ményen futott zátonyra vagy két tengeri és egy szárazföldi le
szerelési konferencia, ennek az elvnek köszönheti a francia ke
leti határ azt a csodálatos és pél
dátlan várövet, amelynek vil
lannyal világított, pompásan szel
lőztetett, vasutakkal átszelt, ké
nyelmes és biztonságos mélyében másfél évig élhet egymillió ka
tona, anélkül, hogy akár egy kocka cukorért is fel kellene jönni valakinek a föld felszínére.
A diplomáciai legenda szerint Berthelot, a Quai d’Orsay-nek három évtizeden át volt igazi ura, ezt felelte arra a kérdésre, hogy mi a francia biztonság: »Nem
tudom pontosan, de mindennél fontosabba
Kétségtelennek kell tekinteni, hogy a legközelebbi jövő nagy világpolitikai eseményeinek gyúj
tópontjában — legalább is az egyik gyújtópontjában — to vábbra is a »sécurité« fog állani vagyis Franciaország élesen szembeszáll majd minden olyan kibontakozási tervvel, amelyben nem látja határai biztonságát tö kéletesen garantálva.
Ezeknek a garanciáknak kere
sése volt Páris külpolitikájának másik sarkpontja az elmúlt esz
tendőkben. Tardieu volt francia miniszterelnök és Laval, aki még Amerikát is megjárta ebben az ügyben, k ijelentette: Francia-ország minden engedményre haj
landó úgy a volt központi hatal
makkal szemben, mint más problémákban, mint lefegyver
zés, egyenjogúság stb., ha Anglia és Amerika garantálja mostani- határait. Egy ilyen garancia any- nyit jelentene, hogy Anglia és Amerika fegyverrel védi meg a francia határokat minden idegen támadással szemben. Amerika ezt a tervet azzal utasította el, hogy az amerikai nép hangulatá
nak legalább is ötven évre ele
gendő volt egy idegen érdekekért vívott európai háború, Anglia pedig nem hajlandó új kötelezett
ségeket vállalni, amikor már úgyis garantálta Belgium ha
tárainak védelmét.
Ilyen körülmények között ala
kult ki az a francia álláspont,
35