ban. Perzsia,Törökország,Transz- jordánia és a sivatag között terül el. Fő folyói a Tigris és az E u frates; 2,850.000 la
kója mohamedán. Fővárosa Bag
dad.
232 Irányított gazdasági életet javasoltak egyes közgazdászok, abból a feltevésből indulva ki, látszólagos felvirulása után be
következett a válság és a tény
leges állapotok zavarai alátá
masztották azt az érvelést, hogy a szabadjára hagyott, nem irá
nyított gazdasági élet kátyúba jutva, nem tud az emberiség elemi szükségleteiről sem a kellő, mértékben gondoskodni, hanem olyan visszás helyzeteket terem t hogy ugyanakkor, amikor egyes helyéken eladhatatlan a készlet és minden árucikk puszta létével újabb és újabb exisztenciákat veszélyeztet, mert letöri az árakat, más helyeken rongyos emberek milliói nemcsak a minimális táplálékot nélkülözik, hanem százezrével halnak is éhen.
Az elmélet hívei szerint ezeket a visszásságokat legjobban úgy lehet megszüntetni, hogy a ter
melést a fogyasztás igényeihez képest magasabb szempontok figyelembevételével kell irányí
tani. Nem kell feltétlenül az államszocializmus vagy a kom
munizmus formájáig elmenni, elég, ha az államhatalom meg
állapítja szükségletek létezését és azok kielégítésének módjait s gazdasági politikájával az ér
dekellentétek kiküszöbölésére tö
rekszik. Mussolini és Roosevelt beavatkozó politikája tulajdon
képpen ennek az elvnek gyakor
lati keresztülvitelére irányuló gi
gászi kísérlet. Rajtuk kívül a tőkés termelésre és viszonylagos gazdasági szabadságra berendez
kedett hatalmak közül elsőnek a világ cukortermelésének urai alkalmazkodtak ezekhez a köve
telményekhez : a válság bekö
vetkezése után a világ cukorter
melői Brüsszelben konferenciára gyűltek össze és megállapodtak abban, hogy az árak letörését, a túltermelést azzal ellensúlyo- zák, hogy előre megállapítják minden egyes ország produkció
jának felső határát, amelyet túl
lépni nem szabad s hogy ezt elérhessék, az egész világon hu
szonhét százalékkal csökkentet
ték a cukorrépa, illetve cukornád vetésterületét.
233 ír sziget az ú. n. ír Szabad Államra és Északi Írországra tagozódik. A szabadállam lakói
nak száma 3 millió, fővárosa Dublin ; az angol államszövet
ség egyenrangú tagja. Északi
ír-Illik tudni. 7
ország lakóinak száma 1,250.000, fővárosa Belfast s az Egyesült Királysághoz, azaz a tulajdon
képpeni Angliához tartozik.
234 Isten áldd meg . . . szavak
kal kezdődik a magyaron kívül a lett nemzeti himnusz is.
235 Istenek kertje a neve egy amerikai hegycsoportnak, Colo
rado Springs közelében.
236 Japán négy szigetének la
kossága a legutóbbi adatok sze
rint 91 millió s évente egymillió
val szaporodik.
237 Jazz (dzsezz) a modern tánczene és a modem tánczenkar neve, melynek összeállításában főszerepet játszik a szakszóién, a trom bita, a puzón, a ben
dzsó, a zongora, hegedű, dob és még néhány ütőhangszer, majd később az egyes táncokhoz alkal
mazott különleges hangszerek (rumbatök). Az exotikus ame
rikai, ázsiai és afrikai népek hangszíneit adja vissza. Fejlő
désének elején mindenben, főleg a szokatlant kereste, szabályta
lan, szaggatott ritmusokkal dol
gozott, az idők folyamán azon
ban levetette ezeket a cafrango
kat ^s csupán annyi maradt meg belőle, amit értékes pluszként könyvelhet el az európai zene is : felfrissítette a hangzást és fokozta a ritmusérzéket.
238 Jehu Swift Gulliverjében, a lovak országában az ember
neve. Londonban a kíméletlenül hajtó kocsist és sofőrt nevezik általában így.
239 Jéghegyek úsznak a sarki tengerek vizében és néha, ha az időjárás a szokottnál hide
gebbre fordul, olyan területeken is látogatást tesznek, ahol már a menetrendszerű óceáni hajó
zást is veszélyeztetik. A sarki gleccserek levált, hatalmas da
rabjai ezek, amelyek a tenger
áramlások sodrában addig halad
nak dél felé, amíg csak anyaguk ellent tud állni a víz és a levegő melegedésének.
Nyár elején különösen nagy számban jelennek meg ezek a veszedelmes fehér óriások a ten
gereken és néha még a Jóre
ménység Fok környékét is ve
szélyeztetik. 1934 nyarán a hiva
talos jelentések az Atlanti Óceán északi részén több mint hatszáz úszó jéghegyet tartottak nyil
ván. Rendkívül veszedelmessé teszi a jéghegyet, hogy egész tömegének csak mintegy tíz szá
zaléka emelkedik a víz színe 7*
fölé, a többi a víz alatt marad s így gyakran rendkívüli kiter
jedését sem lehet pontosan meg
ítélni. A nagy hajóknak, a leg
nagyobb óceánjáróknak is halá
los csapás egy-egy ilyen jég
heggyel való összeütközés, mint azt az egész világ megtanulta a Titanic örökké emlékezetes ka
tasztrófájából. 1912 április 15-én a White Star Line új óriásgőzöse első útján New Foundland keleti részén jéghegybe ü tk ö zö tt; 2206 főnyi utasából és legénységé
ből csak 703 ember menekült meg.
Ma már a tengeren cirkáló ha
jók és rádióállomások minden egyes jéghegyet állandóan figyel
nek és rádióhírekkel állandóan tájékoztatják az úton levő hajó
kat a veszedelemről, úgy, hogy a személyzet kellő ébersége mel
lett hasonló katasztrófa nem kö- vetkezhetik be.
240 Jégtörő hajók a sarki ten
gereken a hajózás megkönnyí
tése céljából járnak, hogy a vastag jégtáblák között a leg
hosszabb ideig és a lehető leg
nagyobb területen biztosítsák a hajózás szabad útját. Különösen erős építésű hajók ezek, ame
lyeknek orrát és oldalát erős páncélzattal is bevonják s ter
hét rendesen hátúira rakják, hogy kiálló orrával valósággal széthasítsa a jégtáblákat. A sark
vidéki felfedező utakon nagy szerepet játszottak ezek a hajók és válogatott legénységük több ízben m entett meg kétségbeesett helyzetből már-már elveszettnek tarto tt expedíciókat. (Máig gin.) A sarkvidéki kutatásoknak is nélkülözhetetlen eszközei.
241 Johannesburgnak, Dél-Af- rika legnagyobb városának 350 ezer lakosa van.
K
242 Kacsa a neve majdnem minden nyelven a hírlapi vagy más álhírnek.
243 Kalória annak a meleg
mennyiségnek neve, amely 1 kiló vizet l°-ról 14#5° C-ra melegít fel. Modern étrendi táblázatok
ban egyes táplálékok értékét is kalóriákban fejezik ki.
243a Kalumet a híres indián békepipa ősi neve.
244 Kanada nevének eredeté
ről a nyelvészek még egyre vi
táznak. Az egyik tábor arra hi
vatkozik, hogy az irokéz-indiá
nok nyelvének van egy teljesen azonos hangzású szava, amely házat, kunyhót, tanyát, telepet jelent s amikor Jacques Cartier, a francia fölfedező, 1534-ben elő
ször érkezett erre a földre, ezt a szót az egész vidék nevének értette és fogadta el. Louis Hene- quin belga misszionárius, aki 1675-ben járt ezen a vidéken, azt állítja hátrahagyott iratai
ban, hogy a név a baszk »caóo de nadrn kifejezésből ered, ami
annyit jelent, hogy semmire sem való hegyfok. Annyi minden
esetre támogatja ezt a felfogást, hogy a baszk halászok több telepe mintegy száz évvel meg
előzte Cartiert Kanada földjén.
Az angolok 1763-ban vették bir
tokba a területet s attól kezdve a hivatalos francia »Nouvelle France«, Uj-Franciaország elne
vezés helyett mindig csak a Kanada nevet használják.
245 Kanaka a déltengeri szige
tek bennszülötteinek angol-ame
rikai elnevezése.
246 Kaunas Kovno mai n ev e;
Litvánia fővárosa, lakosainak száma 95.000.
247 Kant-Laplace elmélet a vi
lág keletkezéséről: így szoktak róla beszélni. Tulajdonképpen a két elmélet nem azonos és nem is közös. Kant szerint a nap
rendszer a kozmikus ködporból származik, míg Laplace a nap
rendszer keletkezését forgó gáz- golyóra vezeti vissza.
248 Kapitalizmus néven azt a gazdasági és társadalmi beren
dezkedést ismerjük, amelynek alapja a tőkés termelési rend, azaz amelyben a termelés té
nyezői — természet, föld, tőke és munka — közül a tőke tesz legnagyobb jelentőségre szert Kifejlődése attól az időtől szá
mítható, amikor nagyrészt meg
szűnt a saját szükségletre való termelés és helyét a cserére, el
adásra, tehát haszonszerzésre való, magántőke által irányított termelés foglalta el. A tőke, ame
lyet a szocialista elmélet a ki nem fizetett és felhalmozódott munkabér összeségének jelöl meg, tette lehetővé a modern arányú termelés kialakulását, a nagy
szabású vállalkozásokat s mint
hogy a haszon legnagyobb részét is magának biztosította, a tőkék halmozódását, a nagykapitaliz
mus megszületését mozdította leginkább elő.
Azok a visszásságok, amelyek a tőke hatalmának és minden téren érezhető befolyásának nö
vekedésével egyre sűrűbben je
lentkeztek, nemcsak a munkás
pártok és forradalmi elméletek hívei részéről indítottak soroza
tos támadásokat a modem nagy
kapitalizmus és annak legjelleg
zetesebb formái ellen, hanem nagyon sok olyan társadalmi rétegben is, ahol tőkeellenes han
gulatról beszélni sem lehet, fel
keltették azt a vágyat, hogy a közösség szabályozza és a köz javára irányítsa ennek a túl
tengő termelési tényezőnek ha
talmát és határozza meg szere
pét. így született meg az anti
kapitalista (kommunista, kollek
tivista) elméletek, pártok és kí
sérletek mellett, velük részben párhuzamosan az a hangulat, amely lehetővé tette a most oly sok helyen folyamatban levő nagy kísérletek kialakítását. A szovjetrendszer mellett ugyanis
— bár ez az utóbbi évek során nagyon sokat veszített eredeti kérlelhetetlen jellegéből és ma már inkább a magántőkével egyességre lépő államkapitaliz
mus formáját ölti fel — az olasz, német és amerikai gazdaságpoli
tikai kísérletek is annak a fel
fogásnak levegőjében születtek meg, amelyet Roosevelt elnök így foglalt össze egy mondatban :
»Lejárt már a csak nyerészke
désre gondoló, foggal-körömmel harcoló üzletemberek kora.«
Az állam azokban az orszá
gokban is, ahol az ellenhatás nem jelentkezett ennyire élesen, a helyzet és a tömegek nyomása alatt egyre több esetben volt kénytelen elvállalni a fékező, mérséklő erő szerepét. A kartelle
ket, trösztöket majdnem min
denütt különleges szabályok alá vetették, a nagytőkére és annak intézményeire adóztatás vagy szociális járulék formájában kü
lönös terheket róttak, azzal az indokolással, hogy jobban ké
pes azokat elviselni, mint a ki
sebb vagyon. Tulajdonképen a munka nélkül, örökléssel
szer-103