Mit tartalmazzon a levél?

A kérdést nehéz mindenre kiterjedően összefoglalni, hiszen tárgyanként, hallgatónként és oktatóként áll elő konkrétan a feladat. Ennek ellenére kísérletet teszünk az általánosításra.

Abból indulunk ki, hogy mire, milyen távirányító megjegyzésekre van szüksége minden egyes hallgatónak. (Az alábbi szempontok nem jelölnek sorrendiséget, sem pedig kizárólagosságot!) a) Olyan megjegyzésekre, amelyek a kommunikációhoz szükséges dialógust megkezdik, illetve később fenntartják. Minden hallgatónak saját gondolkodási rendszere van, amellyel megközelíti – az útmutató segítségével a jegyzet, illetve a tankönyv anyagát. Ez a

megközelítési mód érződik beküldött feladatán, tehát az erre való pozitív avagy negatív reagálás bátoríthatja, illetve helyes irányba terelheti a hallgatót.

„Feladatainak nagy részét sikerült helyesen megoldania. Hiányosságok a függvény-transzformációknál mutatkoznak. Ajánljuk, hogy ezt a fejezetet nézze át még egyszer, különös tekintettel a jegyzet 42. oldalán található „Fontos megjegyzés” c. részre.”

„Elképzelései nem lennének rosszak, de sok helyütt megtorpan. Behatóbban tanulmányozza a fonémák és a beszédhang témáját. (1., 2. és 6. feladat)!”

„Miért nincs jegyzete? Az idő nagyon múlik!” „Teljesítménye a féléven belül emelkedő tendenciát mutat!”

„Beküldött felmérő feladatlapját értékeltük és kijavítva visszaküldjük. Hogy eredményét reálisan megítélhesse, közöljük a feladatok helyes megoldásával maximálisan elérhető pontszámokat...”

„A következőkben közöljük elért pontszámait, felhívjuk figyelmét a hiányosságaira, és megpróbálunk útmutatást adni a pótlás lehetőségeire.”

„Mint jelezte, a gimnáziumi fizika tankönyvek nem álltak rendelkezésére. Ezért közöltem most a megoldások gondolatmenetét, ennek alapján a számításokat el tudja végezni. Örülök, hogy pontosan tudja tartani a beküldési határidőket.”

„A százalékban kifejezett összteljesítménye valamivel jobb a múltkorinál, de nagyon sok az elégtelen válaszainak a száma.”

„Tekintettel pécsi mivoltára, problémáival a tanszéken is megkereshet.”

b) Olyan megjegyzésekre, amelyek félreértéseket tisztáznak, vagy a tananyag konkrét, ténybeli tévedéseire és hiányosságára hívják fel a figyelmét. Megmagyarázzuk azt, hogy mit csinált rosszul, és miért érthette félre a hallgató az adott problémát, mi vezethette a tévedéshez.

Ilyenkor pontos hivatkozással felhívjuk a figyelmet rá, hogy az útmutatóban, vagy a jegyzetben hol tanulmányozza át ismét a vonatkozó részeket, annak érdekében, hogy saját maga is meggyőződjön a helyes útról.

„A 3. feladatban a következtetés helytelen. Ugyanis, ha egy összeg egyik tagja nem osztható egy számmal, abból még nem következik, hogy az összeg sem osztható az adott számmal.

Például 5 nem osztója 3-nak, de osztója 3+7=10nek.”

„Gondoljon az erőpárra. Helyettesíthető az egyetlen erővel? Nézzen utána: Jegyzet 298.

oldal.”

„Sem a fokozott alakok képzését, sem azok használati szabályait kellően nem ismeri.

Okvetlenül tanulja meg, a vizsgán számonkérjük. E mellett – főleg az utolsó rész – tele van egyeztetési problémákkal, helyesírási hibákkal, helytelen szóhasználattal. Felsőfokot egyáltalán nem használt a megjelölt (x-szel) helyeken. Nem ismeri a képzését?”

„A 15. feladat nem fogadható el, mert nem írt hozzá magyarázatot. Ugyanis ott nem a számoláson van a hangsúly, hanem a teljes indukciót mint bizonyítási módszert kell tudni alkalmazni.”

„A 7. feladatban a halmaz elemének lenni és a halmaz számossága fogalmakat összekeveri.”

c) Olyan megjegyzésekre, amelyek a hallgató otthoni munkájának megközelítési módjára és a tanulnivaló anyag szervezett rendezésére vonatkoznak. Eligazításra, amelyen keresztül értesül a hallgató arról, hogy mennyire sikerült a lényeget megközelítenie. A lényeg kritériumai ugyanis nem mindig nyilvánvalóak a hallgató számára. A legjobb ilyenkor, ha rövid írásos

példával tesszük azt számára szemléletessé. Ez megoldható úgy is, hogy előre sokszorosított példákat mellékelünk a válaszlevélhez, aláhúzva bennük azokat a részeket, amelyek az adott hallgatóra leginkább vonatkoznak.

„Csak a jegyzet alapján, mechanikusan adott válaszai jók, de ha a tanultak alkotó alkalmazásáról van szó – néhány kivételtől eltekintve – bizonytalan, vagy hiányos a megoldása.”

d) Olyan megjegyzésekre, amelyek a tanulási technikára és a dolgozat összeállításának megoldási módjára vonatkoznak. Gyakran eredményez rossz munkát a tananyag kezelési módja, a rossz tanulási módszer. Ilyenkor tanácsot adunk esetleges alternatívák megjelölésével.

„Megjegyzések a jövőre vonatkozóan” rímszó alatt javaslunk finomításokat, követendő példákat. Esetleg a feladatlapon számozzuk a visszatérő jelenségeket, amelyekre a megjegyzés vonatkozik. PL gyakran írnak a hallgatók ködös, összefüggéstelen mondatokat.

Azzal nem érünk célt, hogy ezt közöljük a leendő tanárokkal. De felszólíthatjuk őket például így: „Próbálja feltárni ennek és ennek a mondatnak a központi gondolatát.”

Nem érjük el a kitűzött oktatási célunkat az alábbi túlságosan általános megjegyzésekkel:

„Érdemes törekedni a pontosságra.” „A hibaszámítást pontatlanul végezte el.” „Időnként fölöttébb vázlatosan válaszolt.”

Tudjuk jól, hogy minél aktívabb egy tanuló felnőtt saját hibáinak javításában, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy elfogadja tanácsainkat, és hamarabb leszokik hibáiról. Ha típushibák jelentkeznek, azonos számokkal látjuk el őket, és válaszlevelünkben egyszer teszünk rájuk megjegyzést. Ha pl. 5 hibára utalunk egyszer, az kevésbé bántó, kevésbé támadó, mintha ötször írnánk le megjegyzéseinket. A dicsérő megjegyzéseket azonban mindig beírhatjuk a dolgozatba is. Pl.

„Jó ez a gondolat.”

„Értékes megjegyzés!”

„Figyelemre méltó megoldás!”

„A hangtörvényekről általában tájékozott, viszont nem biztos az elemzése. A konkrét példa leírását követően kell elemezni (tehát nem nyilazó firkálással!), ügyelve arra, hogy a szöveg minden részletére tekintettel legyünk.”

„Felkészültsége jobb, mint ami a feladatlap megoldásában tükröződik. Elgondolkoztató pl.

hogy a nyelvhelyességi babonákhoz idézi a róluk szóló legjobb szakirodalmi összefoglalást, s előtte nem babonákat sorolt fel, hanem jobbára közmondásokat. A jövőben kerülje az ilyen és hasonló tévedéseket.”

„Észrevehető, hogy ahol „kapásból” nem tudja a választ, vagy nem találja meg a jegyzetben, nem töri a fejét a megoldáson... A tananyag átismétlésekor az összefüggések keresésére több figyelmet kell fordítania!”

„A vonzathasználat hibáit a megküldött anyaggal összevetve meg tudja állapítani. Nem értem a 3/b mondatát, magyarázza meg!”

„Sokkal gondosabban dolgozzék. Pl. a „nyolc” orosz megfelelőjét az iskolában a táblára is lágyságjel nélkül írja fel?”

„Dicséretet érdemel. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél pontot vesztett, nézze meg újra a mellékelt helyes megoldást. Vizsgálja meg, hol követte el a hibát! – további jó munkát kívánunk.”

„Vesse össze munkáját a mellékelt megoldással, s azonnal látni fogja, mely részletek kerülték el a figyelmét. Egy kis gondossággal, sokkal jobb lehet az eredmény. Ezt elvárjuk!”

„Nem a rövidséget, tömörséget kifogásoljuk, hanem a feleletek hézagosságát. Ez főként a 3.

és a 4. feladat megoldásában szembetűnő. Mindkettő ugyanazt kéri számon más-más változatban, s Ön a 3-ban két alapelvet említ, a 4-ben viszont már egy harmadik is megjelenik. A sor sajnos még ezzel sem tejes.”

„Megoldásai egyenetlenek. A kielégítő tejes feleletek mellett vannak hiányosságok. Ilyen pl. a 3. és a 4.”

„A 7. feladatnak a megoldása a legváltozatosabb. A minősítendő szövegnek csupán egy vonását említi, de azt is példa nélkül. A szövegszerűen megoldható feladatok esetében is törekedjék tényszerűségre, azaz a fogalmak lényeges jegyeinek logikus felsorolására.”

e) Bátorító és támogató megjegyzésekre

Még a gyenge feladatokban is találunk értékes részmunkákat, és ezeket dicsérjük meg.

Gyenge dolgozat esetében megkérdezzük válaszlevelünkben, hogy mi okozza a hallgató nehézségeit, s hogy a továbbiakban írásban vagy telefonon, esetleg személyesen nyújtott segítséget igényel-e? Ilyenkor is tegyük meg a negatív megjegyzéseket is, de bátorítással ellensúlyozzuk azokat.

„Lelkiismeretesen, jól dolgozott az elkövetett hibák ellenére is. Vigyáznia kell, hogy a sin-x kifejezésének nincs értelme. Ez helyesen sin(-x), az (x) szög szinusza.”

„Ötletes, bár kicsit bonyolult a 4. feladat megoldása.” „A 2. feladatban leírt gondolatát végig kellene vinnie.”

„A 2. és a 3. feladat megoldásánál, amit írt, abban vannak jó gondolatok is, – sajnos – pontozni ezeket nem tudtuk. Figyelje meg a feladatsor megküldött helyes megoldását.”

„Munkája alapos, pontos munka. Az első és a negyedik feladatra két bizonyítást is közöl, ezért ezekre a feladatokra dupla pontszámot kapott.”

„Munkája dicséretet érdemel. Néhány pontot veszített a valószínűség-számítással kapcsolatos feladatoknál. Ezért javasoljuk, hogy az útmutatóból a következő kidolgozott feladatokat nézze meg: 2.25-2.30.”

„Teljesítménye gyenge. Szép, hogy a két, legtöbb pontos feladatra is szerzett pontot. Sajnos, megállapíthatjuk, hogy a tudása még nem szilárd. Azt tanácsoljuk, hogy a fogalmakat és tételeket még egyszer jól gondolja át, és az útmutatóban található kidolgozott feladatokat is tanulmányozza. Ezek után ismét oldja meg a feladatsor feladatait. Megoldásait hasonlítsa össze a mellékelten beküldött helyes megoldással.”

„Kicsit felületes a munkája, ezért veszített pontokat. A két legnehezebb feladatot jól megoldotta, tehát nyilvánvaló, hogy meg tudta volna a többit is oldani, ha figyelmesebb.”

f) Olyan megjegyzésekre, amelyek az adott osztályzatot magyarázzák. Szöveges magyarázatunkban nemcsak szem előtt tartjuk, hanem szükség esetén hivatkozunk is a főiskolai követelményrendszerre. Egyformán fontos a jó. a közepes és a gyenge osztályzatok indoklása. Miért annyi és nem ennyi – ez minden diákot érdekel. Még a jeles osztályzat magyarázata is hasznos, mert segíti a hallgatót jó teljesítményének megismétlésében.

„Teljesítménye dicséretet érdemel, a feladatsor feladatait teljesen hibátlanul oldotta meg. A megoldás pozitívuma, hogy világos a fogalmazása, a megoldások nem sablonosak, hanem egyéni ötleteket is tartalmaznak.”

„Feladatmegoldásai – néhány részletkérdést nem tekintve – kifogástalanok. Tisztában van a tárgyalt tananyagrészek lényegével, és látja az összefüggéseket is. E témakörben most a második „helyezést” érte el.”

„Az idézési mód nagyon pongyola. A szótárakból pontosabban kell idézni, ezért szigorúbb az osztályzat.”

g) Olyan megjegyzésekre, amelyekkel megmutatjuk a feladat jelentőségét a félévi munka, illetve a tanulmányok egészében

„Az 5.7.4-es témakörhöz kapcsolódóan emelem ki egy hiányosságát figyelmeztetésképpen: a vizsgán a periódusos rendszer felépítésének ismerete alapvető! A kötéstípusok tanulása kapcsán feltétlenül térjen vissza a jegyzet 241-264. oldalain leírottakra!”

„Ez a dolgozata nem lenne elegendő a sikeres vizsga letételéhez!”

„Az l-es kérdéscsoport kivételével megoldásai nem érik el az elégséges szintet sem, ami nagyon elgondolkoztató kémiai tanulmányainak eredményessége szempontjából! Nem szeretném, ha kritikai észrevételeimet elriasztásnak tekintené, de kötelességem, hogy felhívjam a figyelmét a helyzet komolyságára és a vállalt feladat nagyságára.”