Kirándulások
7. Tarpataki-völgy
0 - és U jtátrafüredről: a Tarajkáig 3/4 óra, a Tarpa
taki szállóig 1 óra, a Nagy-vizesésig l l/2 óra, az Oriási-vizesésig 21/i óra, a Tüzelőköig 23 4 óra, az Öt-tóig 4 óra, a Kis -N y er eghágó i g 51/, óra, a Lomnioi csúcsra 6 óra, a Jégvölgyi csúcsra 7 óra, a 'Xagytarpataki-Tüze- Ϊökoig 2’/, óra, a Kanalastormatóig 4 óra, a Nagytar- pataki-Hosszútóig 41/2 óra, a Rovátkára 5 óra, a Rovinki- hágóra_51/,, óra.
O -Tátrafüreden áthaladva a Tengerszem és T ündérlak nevű épületek közt félteié vezető kocsi- uton, vagy pedig, ha gyalog m együnk, a Pollux é s C astor m ögötti sétaösvényen éjszaknak tartunk s jó l gondozott- utón 3/ 4 óra a la tt a Tarajkára érünk.
(1280 m.). Innen felhallatszik m ár a ztigó T arpatak m oraja s belátni a m ély völgy torkolatába s annak h á tte r é r e : a K özéporom ra és Lomnici csúcsra.
A kiszélesbült láttér, mely a T arajkáról nyílik, m eg
érdemli, hogy szem ünket ra jta jó ideig m egpihentes
sük. M enjünk tovább a T arajka gerincén, annak leg délibb pontjára, a hol dr. Szontagh Abrahám ado
m ányából több p ad . van elhelyezve s gyönyörű kör
k é p e t n y ú jt a Poprád-völgyre (Dr. Szontagh jibris kilátó). Délfelöl belátjuk az egész P oprádi-völgyet szám talan falvaival és városkáival s derült napokon m ég a lublói v árat is. H a eléggé élveztük a lap ály t, akkor vegyünk szem lét azokon a sajátszerü emelke
déseken, m elyek a T arpatokat kétold álról övedzik, m ert ezek egy régi jégkorszak utolsó nyomai.
Hogy volt oly korszak a told fejlődési történetében, midőn a Magas T átrát állandó hó borította s főbb völ
gyeiben hatalmas glecserek vonultak a sík felé, azt Zeuscbner és Sonklar vizsgálataiból tanultuk legelőbb felismerni.
Valamint a két Tarpatak a Köz ép-orom alatt, a Rajnerháznál egyesül, úgy egyesültek itt a
jégkorszak-170
ban a két glecser-folyamok egy hatalmas áradattá. Még ma is látni az egykori jobboldali moréna nyomait közei
ά Rajner-gunyliólioz, körülbelül 1800 m. magasságban a t. sz. f., a mint egy hosszan elnyúló sánc alakjában kiséri a patak medrei. A baloldali moréna itt valószínű
leg szorosan a völgy lejtője mellett haladt s a jobb Tarpatak által lett elpusztítva. Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy a Tarpataki-völgynek azon része, mely
ben a moréna-maradványokat látjuk, egykoron glecserek által volt borítva. Nemkevésbbé fontos azon lankás rész felderítése, mely a Tarpataki völgyet a vízesések alatt a szepesi fensíktól elválasztja. A Hosszú-vizesés alatt, mintegy 1110—1090 m. magasságban a t. sz. f. az egész Tarpataki völgy nagy kiterjedésben törmelékkel van borítva. Több helyen hatalmas, lazán felrakódott sziklatömegek borítják a dom bokat: ilyenek pl. az u. n.
,,Rablókövek.11 Ezek szemlélete már Sonklar-ban azon meggyőződést keltette, hogy csakis a glecserjég hátán jöhettek jelenlegi helyökre. Végigmenve a dombláncola
ton, a Rablókő-től egészen fel a Tarpataki szállóig, kü
lönösen pedig a Tarajka tetejére érve, az előttünk elterülő kép minden kétséget kizár előttünk, hogj7 egy moréna-töltésen állunk, egy nagyszerű moréna-amphi- tlieatrumnak déli oldalán, mely az egykori hatalmas Tarpatak-glecser legnagyobb kiterjedésének határát jelöli.
A Tarajkáról leereszkedve, a m eredek p a rti ö r
vényen 4 perc a la tt a Tarpaiaki szállóhoz érünk, mely vendéglőt és 11 turistaszobát tartalm az.
A zegykori Rózam enedékház helyén,m ely 1893-ban leég ett, két új épület em eltetett. Az egyik vendég
szobákat, a m ásik fürdőkam rákat tartalm az.
Szoba ára 60 kr. — 1 írt 50 kr. Heti penzió, azaz élel
mezés és lakás személyenként 2 3 -2 5 frt hetenként.
Az étkező-tornácról gyönyörű kilátás nyílik a hegyvidékre, a P oprád-völgyre s a messze távolban fekvő ltiblói, branyiszkói s iglói hegyekre.
A T arpataki szálló egyike a leglátogatottabb helyeknek a M. T átráb an , hol szép napokon több száz idegen fordul meg.
A T arpataki szállótól 15—20 perc a la tt elérünk a Nagy-vizeséshez 122G m. m.
A N agy-vizesés alatt egy kis m ellékuton leha- iadva, rájövünk a
11osszu-vÍzesésre, mely egym ásra gördült gránit- tömbökön végig hömpölyögve, nem kevésbé szép k épet nyújt, mint a fentem litett középső vízesés, mely felett m ég egy harm adikat, a
Kis-rizesést, 1176 m. m., találjuk.
Mind a bárom vizzuhatagot a T arpataki szállótól egy óra alatt meg lehet járni. A táj rendkívüli szépsége s a részletek kifogástalan tájk ép i alakulása m egérdem lik, hogy a völgyben a tu rista hosszasabban tartózkodjék. R itka hely az a term észetben, mely egy és ugyanazon ponton oly tökéletes összhangzásban eg y esítette volna a szép vizet, vegetációt, erdőt, sziklát, eg et s h átteret, mint itt. Ez teljes k épet ad a művésznek.
É rd ek esek a T arp atak vízesései a la tt levő zöld- vizű medencék, melj’ek helylyel-közel m értani pon
tossággal vannak m integy körzővel kivésve. Ily m e
dencékben nagyobb vízállásnál ószreveszük, hogy egy vagy két kerek kő örökös mozgásban van s csiszolja az ü reg falát. G utt et lapis cavant lapidem.
A N agy-vízeséstől nyugoti irányban látjuk azt a n ag y k ö rű g ö rgeteget, mely egy rég i tem ető helyére em lékeztet s valóban nem is más, m int az egykori tarp atak i glecsernek jobboldali m orénája. Ennek egyik kim agasló helyén van az Abris-pihcnő, dr. Szontagh Abrahtím tiszteletére felállítva.
A 3-ik vízeséstől, m indinkább összetömörülő fenyő
erdőben, m elybe egy-egy nyír, ny ár és cirbolyafenyő vegyül, kis negyedóra alatt elérjük a
Bajner-lamyhót (1286 m.), a hasonnevű havasi ré ten, m elynek éjszaknyugoti szélén a Zerge-szálló áll.
Ezen házban van 8 kiadó szoba, 1 frt s azon felüli árban. A vendéglőben m indenkor m eleg ételek kaphatók. K onyha és pince jó.
G yengébb hegyi kirándulóknak, vagy olyanok
nak, kik a Lomnici csúcson a n apkeltét akarják élvezni, a Zerge-szálló alkalmas m egszálló hely.
G yengébb turisták a Zerge-szállóig lovagolni szok
tak. Innen azonban már. a legtöbben gyalog mennek tovább. M integy 200 lépéssel a vendéglő alatt, e g y e
172
sül a K is-T arp atak a N agy-T arpatakkal. A hídon átkelve, a lépcsőzetesen készített, m eredek, de jó utón 1/2 óra a la tt az
Óriás-zuhataghaz érünk (1408 m éter m.), mely m ár a K istarp atak i völgyben van. K é t m agas sziklafal által k épzett sötét árok szorítja össze az elem et, mely m integy 40 m. m agas falról zuhog a m élységbe.
A sziklafal m ellett alig állhat három em ber egym ás m ellett s ezen segítendő, a M. K . E . ide is hidat v e re te tt, m elyről sokkal jobban lehet látni a vad elem játék át. Az riás-zuhataghoz a K istarp atak i ösvénynek egyik m ellékága vezet.
K evéssel az Ó riási-zuhatag felett rájövünk a hidra, mely a K istarpatakon átvisz s ez a la tt alig néhány lépés távolságra rábukkanunk a völgyszaka
dékban a Művészek vízesésére s a hídon túl u g y an azon vizmeder r e jte tt öblében az Idilikus kertre. A főösvényen tovább haladva, 10 perc alatt a
Kis-Lépcsőre érünk, m elyet m egkerülendő, a M, K. E. tekrvényes u ta t k é sz íttetett a K is-T arpatak jo b b ágának m eredek lejtőjén. E z t elhagyva, kiérünk egy havasi ré tre , m ely nyilván valaha tófenék volt s m elyen a vad cserm ely kies szigetet alkotott. Ezen keresztülhaladva, a
Kistarpataki tüzelőkőhöz érünk (1587 m. m.). Ez egy előrehajló gránittöm b, mely elég védelm et n y ú jt szél és eső ellen s rendszerint pásztorok tan y ája szót
k o tt lenni. Szükség esetén azonban tú risták n ak is pihenőt n yújt s nem egy hegyi kirándulónak, a ki a Lom nici-csúcs m egm ászását v ette célba, szolgált már éjjeli tanyául. Innen 1/t óra alatt az u. n.
Tófalhoz érünk (1640 m. m..) mely nem egyéb, m int a völgyet elzáró, óriási sziklafal, mely fe lett az Öt-tó fekszik. I t t rendszerint békében legelő zerge- n y ájat lehet látni. A Tófal alatt átm együnk a patak jobb oldalára s a Középorom nyugoti oldalán, kis és nagy kövü törmelékm ezőn haladunk m eredek és fá
rasztó utón, közel egy óra h o ssz a n tim ig az Ö t-tó lépcsözetére érünk. Ú tközben egy m élyedésben fekvő
hómezö felett a tavak lefolyását látjuk, a m int a viz m eredek sziklafalon ezüst szallagként lefelé iramodik s a sziklapárkányokon m egtörve siklik lefelé. A lig
hogy a gyepes fensíkot elértük, látjuk m agunk előtt az Ö t-tavak egyikét, 2017 m éter m. E leinte csak az alsó tavat, mely m ellett és felett 3 tó bukkanik fel.
Az ötödik és legkisebb tó (202G m. m.) a felső lépcső a la tt van s nem ritkán m ég n y ár derekán is hóval van borítva. Az Öt-tó lépcsözetén majd m indég mor
g ó k at lehet látni és fütyülni hallani.
A ki jó hegymászó és nem akar ugyanazon utón visszam enni, az Öt-tó m ásodik, teh át balra eső tav á
tól, részben kistörm elékü és mozgó s azért fárasztó görgetegen s vízmosásban a Jég v ö lg y i csúcs és K ö
zéporom végső éle (az u. n. Széles torony) közt fel
m egy a
K is Nyereghágóra, 2380 m. m. s innen a K ék tócsához, 2157 m. m. ereszkedik le, a honnan ism ét a Fehér-padkát kell m egmásznia s a Vadász-tető m ellett leér a N agytarpataki Hagyma-tóhoz s innen 2 —2Vj óra alatt a Zerge-szállóhoz. Az egész körjárat
5 órát vesz igénybe.
A K is N yereghágó a M arkazit-csúcs (2617 m. m.) és a Széles-torom/ közt fekszik.
A M arkazit-csúcs a Jégvölgyi-csúcsnak csatlósa, a Szélestorony pedig a Középorom nak leghátsóbb csúcsa.
A K is N yereghágóról a V arangyos-tó m ellett elhaladva, a Javorinka-völgybe s ezen á t Javorinába lehet letérni. Ezen ut az Ö t-tótól δ órát vesz igénybe.
Javorina Hohenlohe-Oeringeni-Kraft Keresztély her
ceg tulajdonát képezi s a hasonnevű birtoknak szék
helye. Javorinán évek előtt vasgyárak voltak, melyek az egykoron hatalmas br. Palocsay, később Salamon Aladár birtokaihoz tartoztak. A vasgyárakat a 70-es években beszüntették s helyükön két papír anyaggyárat építettek, melynek, valamint az egész jávorinál urada
lomnak igazgatója Kégel Ede. Javorinán van ugyan vendéglő, s abban két külön szoba, de a tisztasági kel
lékek teljes hiánya miatt túristák nem szívesen térnek be a házba. Jó ellátást találni az uradalmi főerdész,
174
Püzy vendégszerető házánál Podszpádiban, mely mintegy 3/4 órányira esik Javorinától. De a föerdósz csak szíves
ségből fogad vendéget s csak ajánló sorok birtokában lehet nála bekopogni. Javorinában kapni hegyi kalauzo
kat és egyszerű lengyel parasztszekereket is.
Lonuiiezi-csúcs 2 6 3 5 m. ni.
0 - és ü jtátrafü red rő l: a Tüzelökőig 2 */, óta. a Tarajig 41', óra, a csúcsig 6 óra.
I. oszt. kalauz díja 5 ír., II. oszt. kalauz díja 4 fr., hordár díja 8 fr.
A Lom nici-csúcsot sokáig a legm agasabb T átra- csúcsnak tarto tták . M ár a 17. és 18. században s e század elején akadtak tudósok, a kik a Lomnici- csúcsot buvárlataik tárgyául tűzték ki. M egm ászása egyes helyeken nagy óvatosságot igényel, de egy éb ként nem já r különös nehézséggel.
A K is T arpataki-völgyben az előbbi fejezetben leírt Tófaltól jobbra, te h á t k elet felé irányítjuk utu n kat s innen 1/2 óra a la tt a Próhá-hoz érünk, m elynek m eredek sziklahasadéka némi elöizt ad a későbbi nehézségekről, am ennyiben kézzel-lábbal, sőt a té r
dekkel is kell m agát az em bernek előredolgoznia.
Innen rövid 1j i óra alatt a Kápolná-lwz érünk, mely egyes éles gránit-oszlopok által van környezve. M ajd virágos pázsiton, szűk párkányon, éles sziklafalakon s ktsebb-nagyobb gránittörm eléken keresztül ujabh 3/ 4 órai kapaszkodás után a Lomnici-taraj első bevá
gásához érünk. (2200 m. m.) E helyről látni a K ő- pataki tav at s a K ésm árki-csúcs sziklafalait. I t t rövid ideig m egpihenünk s villásreggelizünk. V agy pedig a Tarajon átkelve, a keleti oldalon tovább m együnk s 5 percnyi kapaszkodás után a Mózes-forrdshoz (2260 m.) érünk s itt tartu n k pihenőt, m ert innen a csúcsra m ég I 1/» órai, erős kapaszkodás v ár reánk.
Tovább folytatva az utat, kietlen kőmézon át s egy sima sziklafalon keresztül menve, eleinte jo b b ra for
dulunk, nyugot-felé, később balra, teh át a tarp atak i oldalra s itt k ét nehéz részlettel kell m egkiizdenünk.
Az egyik az u. n.. Matiríco visszatérte, a m ásik
Eme-ricy Iccsergésc, 2575 m. m., mely helyeken a Μ. K . E.
1875-ben vasláncokat illesztetétt be a falba. Ezen tú l minden nehézség nélkül felérni a csúcsra. Egészbe»·
véve a Lom nici-csúcs megm ászása, ha fáradságos is;
de nem veszélyes, legalább jó izomzatú s tisztafejü em berre nézve nem. E rős hegym ászók a csúcsot Ό - és U jtátrafüredről 5, sőt 4 óra alatt s ide-oda 8 —10 óra alatt teszik meg; gyengébb turistáknak egy egész napi fáradságba kerül.
A Lom nici-csúcs keskeny, hosszú ta ra jt képez, mely m integy 5 em bernek ad helyet. A kőhalomban re jte tt bádogszelencében a csúcsra feljutott tú risták névjegyei találhatók.
A kilátás a Lom nici-csúcsról nem oly szabad;
mint a Gerlachfalvi, vagy T engerszem -csúcsról. Nyu- g o t felöl a Jégvölgyi- és G erlachíalvi-csúcs veszik el a kilátást. L egszebb a körszemle a Poprádi-völgy felé, az Ö t-tó-katlanba s azon túl a Jégvölgyi csúcsra;
a Középorom ra s a m ögötte kibontakozó csúcsokra, a B ibircsre, Szalóki- és Gerlachfalvi-csficsra. N agyon szép a körkép éjszaknak, hol a Vörös- és F ehér-tó- katlanon túl a B élái m észhegyek fehérlő sziklái közt az elevenzöld legelők és erdők sim áinak el a m essze látóhatárban. L áth ató a galíciai havasok egy része is és azokon tú l a halicsi nagy sík egészen K rakóig, m elyet azonban csak ritk a szép napon s igen jó lá t
csővel vehetni ki a távoli hom ályban. Ellenben bor- zadályos a lepillantás az éjszaki függőleges oldalon, be a Vörös-tó- és K ék-tó katlanba.
A lem enet a Lom nici-csúcsról a M ózes-forrásig nehezebb a felm enetnél. Innen változatosság kedvéért letérhetünk a Kőpataki-tóhoz ( l 1/^ óm ) s M atlárhá- zára (újabb l 3/, óra).
Fecshetorony 2625 ni. m.
. O- és Ü jtátrafüredró'I: az Öt-tóig 3 ‘/2 óra, a csúcsra 6 óra.
I. oszt. kalauz díja 6 fr 50 kr., IJ. oszt. kalauz díja 5 fr., hordár díja 3 ír.
176
Azon szép karcsú csúcs, mely T átrafüredről tekintve oly festőileg simúl a Lom nici-csúcs oldalá
hoz, a katonai térképeken E jszaki m ellékcsúcsnak neveztetik s általunk F ecsketoronynak jelö ltetett.
A cstics első szakszerű megmászója dr. T éry Ödön volt, 1877-ben.
A Fecsketorony m egm ászását az Öt-tó felől esz
közöljük. A gerinctől délnek eső vízmosáson kapasz
kodunk fel s a barlang m agasságában jobb felé ta r tu n k a csúcsnak. A vízmosás, illetőleg völgytorok fekete színezetéről alulról is felismerhető.
E leinte gyepen, később görgeteges, m eredek ta lajon haladunk felfelé a vízmosás jobb oldalán. A szakadékot elérve, a K özéporom háta m ögött a Szalóki- csúcs, a G erlachfalvi-csúcs és a B ibircs tűnik fel előttünk.
A völgytorkot elérve, azon áthaladunk s a bal
oldalon m ászunk tovább. Jo b b ra a hegy oldalán, ma
gasan felettünk a nagy barlang m utatkozik. E zt elérve, a vízmosás fenekén folytatjuk utunkat. A szakadék m eredek, szűk kém ényszerü falakkal b ir s vékony vizér folyik rajta. Tovább menve, a feljárat mind m erede
kebbé válik. A g ö rg eteg megmozdúl lábunk alatt, a Szakadék falai pedig m eredeken, helyenként kémény- szerűen esnek le. H irtelen azonban á vízmosás m eg
szakad, s átfüggő sziklatömb zárja el az utat.
Ezzel nagy ügygyel-bajjal megküzdve, jobbra fordúlunk s hátúi kerülünk meg egy m ár elébb feltűnt toronyalaku sziklát. E pontot elérve, belátunk egy másik völgybe.
Fejünk felett előtűnik a csúcs s további utunkra tájékozhatjuk m agunkat.
Más vízm osást kell felkeresnünk, melyhez mint- eg y 20 m étert leereszkedve jutunk. D e ezen szikla
torok is csak rövid ideig járh a tó s ism ét balfelé eső sziklára kell kapaszkodnunk, melyen minden to vábbi nehézség nélkül feljutunk a csúcsra. A fel
m enet az Ö t-tótól mindössze 21/ a órát vesz igénybe.
A F ecsketorony kis nyereg által elválasztott k ettő s csúcsot képez s oly kicsi, hogy négy em ber
alig fér el rajta. A déli csúcson rak o tt:' kőrakásban palaczk van elrejtve T éry Ödön feljegyzéseivel.
,A F ecsketoronytól m egközelítőleg olyan kilátás nyílik, m int a Lom nici-csúcsról. .
Jégvölgyi-csúcs 2629 m.
O- és U jtátrafüredről: az Öt-tóig 21/, óra, a Gerincig 51/2 óra, a Kőparipáig 6'/4 óra, a csúcsra 7 óra.
I. oszt; kalauz díja 6 frt 50 kr., II. oszt. kalauz díja 5 frt, hordár díja 3 frt.
A Jég v ö lg y i csúcsot már régebben gyakorta m ászták meg, de a túrok leírva nem lettek. A m iért is D énes F erencnek kell fentartanunk az elsőséget a rra nézve, hogy a csúcsot 1876-ban Szakszerűen, m egm ászta és leírta.
A Jégvölgyi csúesót rendszerint az Öt-tó felől mászszák meg. Azon ívalaku fogerincnek, .mely innen látható, a Jég v ö lg y i csúcs, képezi legm agasabb, p o n t
já t. Bal felől Szorosan előtte em elkedik ennek csat-, lósa a Markazit-torony. (2617 m.)
Jo b b felől, a Zöldtavi-csúcs és F ecsketorony közti ny ereg felé tartu n k s eleinte gyepes, később g ö rg eteg es talajon haladunk felfelé, miközben k ét hómezöre érünk.
E g y órai fárasztó u t után, m integy 2250 m. m a
g asságban fenyegetően emelkednek az utolsó völgy
szakadékok. Irán y u n k at délnyugot felé változtatjuk, hol egy hatalm as omladékkúp kövekkel borított hó
csíkokat hord magán. Ezen á t m eredek füves lejtőre érünk, mely sziklalapokkal van áttörve s különös nehézségek nélkül a főgerincre vezet bennünket.
Innen délnek haladunk felfelé, keskeny g erin
cen, mely gránittuskókkal elborítva, jobbról a Javo- rinka-völgybe, bal felől a T arpataki völgykatlanba m eredeken ledől. A főgerinc ezen részét a term é
szeti erők m ég nem oldották fel tűalakú csúcsokra.
Csak egy helyen látszik meg romboló hatása, 2570 m éter m agasságban, azon a helyen, m elyet D öller A ntal találóan „Kőparipánaku nevezett el. Jobbról-;
12
178
balról dőlnek le a m élybe a függőleges sziklafalak.:
K ézzel, lábbal s m ellkasunkkal előre dolgozzuk ma
gunkat, a keskeny nyergen átnyargalunk s ha a ny e
re g felső részét elértük, ism ét lebocsátkozunk vagy 2 —3 m éterrel lejebb. Innen a felfeléjutás nincs többé nehézséggel összekötve. Óriás gránitlépcsők gyorsan visznek előre s a kőparipától szám ított 10 perc alatt, te h á t a három T átraiüredről összesen 7 óra alatt el
érjük a Jégvölgyi-csúcs koronáját.
A főgerinc tetöponja kis fennsíkot képez, mely k elet és nyűgöt felé lankán ereszkedő, 10—20 m.
széles lejtővel bir.
A kilátás a Jégvölgyi-csúcsról nagyszerű. É jsza
kon és éjszakkeleten tűnnek fel a zöld színben díszlő Javorm ai és ílé la i m észhegyek. K öztük a M urány, Növi, H avran, Avas, Bolond Gerő, az Elölső és Há- tulsó M észárszékek, a Homlokos és Vaskapu. R ideg fekete-szürke színben tűnnek fel a Zöldtavi-, V örös
tavi- és Eehértavi-csúcsok. K eleten a Lom nici-csúcs és csoportja és a K ésm árki-csúcs m ered fel. Dél-, keleten látjuk a Középormot, s a közel M arkazit- torony sziklaháta fölött a Szalóki-csúcsot, B ibircset, Szekrényest, Javorovegerincet s a G erlachfalvi-csúcsot.
E m eg ett a T átracsúcsot, a T engerszem csúcsot, a N agy B aráto t s közvetlenül a Tengerszem csúcs fe lett a K rivánt.
A gránitgerincnek végpontját képezi a Svinica. E közt és aK riván(közt látható aLiptói-havasok töm kelegé
Ny. Ny. E. felé látjuk feneketlen m élységben lábunk a la tt a Javorinkavölgyet s az ebből kiemel
kedő Sirokacsúcsot. E m egett hiizódik el a Voloszin- láncolat.
Az ezen csúcsok által körülfoglalt völgyeken fekvő olvasatlan számú havasi tavak, a m essze éjszak
nak benyúló végtelen lengyel sík s a déli lá th a tá rt elzáró göm ör-liptói-havasok kiegészítik a lá th a tá rt, a melyen belül egy országot vél az em ber látni.
A Jégvölgyi-csúcsról mindezek után következ
tetve, a kilátás jóval tágabb, m int a Tengerszem csúcsról, m elyet eddig a legterjedelm esebbnek tarto tta k .
Λ Nagy tar pataki völgy.
A Zerge-szállótól éjszaki irányban, a nélkül, hogy a T arpataki hídon átm ennénk, m ég zárt erdőben s tö rt, de rósz utón félóra a la tt egy tá g hegyi tisz
tá sra érünk, az u. n. H úros-tisztásra (Ziems-blösse).
I t t kitárul előttünk a N ag ytarpataki völgyet jellemző kép. L átjuk, hogy azt éjszakkeleti irányban a K özép
orom s délnyugot felől a Szalóki-csúcs m eredeken leeső sziklafalai képezik, míg éjszaknak a H agym ástó lép
csője s e m eg ett a Legközépsö hegy, a K is Viszoka s a Javorove zárják el. A H úros-rétig a sziklafalak luc- és cirbolyafenyővel vannak benőve s igen szép tájrész
lete k e t nyújtanak. E tisztásig lóháton is el lehet jutni.
Innen negyedóra alatt a N ag y tarp atak i Tüzelőköhöz érünk, m elynél a N agytarpatokon á t kell mennünk s annak bal partján folytatjuk utunkat. A vad viz azonban nem sokára a föld alá vész s csak a Eelső Tüzelőkő- nél jön ki újból napvilágra. I t t kissé m egpihenünk s a tájon körültekintünk. É jszaknak gyeppel s törpe
fenyővel benőtt lépcső zárja el a lá tó h a tá rt; balra, te h á t nyugotnak m eredek kőmezö fehérük, mely felett a K analastorm a-tó fekszik s a felett a Szállóki-csúcs és a Szekrényes-hegy. Jobbra, éjszakkeletnek sö tét szirttorok nyílik felénk ; ez a Középorom F ehér-viz- mosása. A Felsö-Tüzelökötöl 3/ i óra a la tt felérünk a Kanalastorm a-tóhoz, a honnan a Szekrényes-hegyen keresztül a Blásy-völgybe, a Szontagh-tóhoz, onnan a szalóki Három -tóhoz s 0 - és u jtá tra fü re d re lehet visszatérni (5 óra). H elyesebb, ezen rendkívül fárasztó és hálátlan tú r h ely ett tovább menni a N agy tarpataki - völgy nyugati behorpadásában, a hol a K analastorm a- tótól */2 óra alatt a N ag y tarp atak i Hosszú-tóhoz érünk. Sivár, meztelen gránittöm bök halmazától k ép
zett völgy. Innen nyugoti irányban nehéz köves utón
zett völgy. Innen nyugoti irányban nehéz köves utón