TJjtátrafüred, (rövidítve Ujtátra.)
V. Poprádvölgyi vonalon a Dunajecig
Késmárk.
Poprá.dt.ól 10 km., Alsó-Tátrafüredtől 12 km., 0- és Ujtátrafüredtől 14 km., Barlangligettől 12 km.
Késmárkon vasúti-, posta- és távirdaállomás van.
K ésm árk a szepesi felföldnek legnagy'obb s a m egyének legélénkebb forgalmit városa, járásbíróság
gal, szolgabirói és adóhivatallal s telekkönyvvel.
N éhányan a német K aiserm arktól (Caesare forum), mások Quadsm arktól s még mások K eve húnvezértöl szárm aztatják. E red etileg három faluból olvadt össze s a lőcsei krónika azt mondja róla, hogy 1190-ben a késm árki apácakolostor é p ítte te tt arra a helyre, a hol a vár áll. A város Y. Istv án királytól. Corvin M átyástól, Zsigmond királytól, s II. Ulászlótól nyerte szabadalm ait.
A szepesi főispánok közül a Zápolyák a város szabadalm ait tiszteletben tarto tták , a Tököly-ek zak
latták.
K ésm árk nevezetességei közül felem lítjük: A kereszt-tem plom ot, mely egyike a legszebb tem plo
moknak M agyarországon s 1486-ik évből való. A templom g ó t stílben é p ü lt; a főhajó boltozatának ívezetei s bordái rendkívül finomak. A főoltáron a feszület a szobrászatnak egyik remekműve. Evvel szemben állottak egykor a városi tauácsurak tám lás
székei s ezek felett áll az orgona 22 mutációval, mely részben G ünther G yörgytől ered 1651-böl.
Kém kevésbé érdekes a késm árki pro testán s fa
templom, mely 1717-ben épült. Közel hozzá van az uj protestáns templom, K ésm árknak legszebb s leg- monumentálisabb épülete, mely7 b. Hansen bécsi mű
építész tervei szerint készült s 1894-ben felavattatott.
A városháza 1461-ben épült s 1543-ban m egujít- ta to tt. A torony7 ra jta 1642-ből való.
A késmárki vár, kezdetben apáca-kolostor volt (1190) 1348 ban a város tanácsa kápolnát építtetett hozzá s
azt sz. Erzsébet tiszteletének szentelte. De a Zápolya és Ferdinand király közt folytatott villongások alatt csakhamar elvesztette szent célját. A kolostor és a szomszéd házak erődítményekkel lettek ellátva s lassan tökéletes várrá fejlődtek. 1462-ben Berczal és Barthosz volt a vár kapitánya, kiktől azt Zápolya István és Imre 16000 forinton megvette. II. Zápolya István és János is bírták a várat. Utóbbitól azonban azt Ferdinánd királj7 elvette s Batthyányi Ferenc hívének adományozta.
János király a várat 1530-ban ismét visszafoglalta és Laszky Hiéromosnak adta. E ttől Bethlenfalvi Thurzó Szaniszló vette zálogba s ez ism ét Tököly Sebestyénnek adta át.
Tököly Im rének halála után a R ueber család vonult be a várba s később I. L ip ó t rendelete foly
tán K ésm árk város birtokába ment át. A várnak volt 5 tornya, kettős fala s árka. A legszebb tornyot Tö
köly ép ítette 1628-ban. A várkápolna ritk íto tta p árját az országban, festm ényei művészi becsüek voltak. A kápolna a la tt a Tököl}7 család sírboltja volt. I t t le tt L aszky A lbert is eltemetve.
K ésm árkon találunk p rotestáns lyceum ot, m elyet az evangélikus egyház 1533-ban alapított. Az iskola első rek to ra Khauffay R ikárd volt 1561-ben. A lyceum - nak van 21.000 kötetből álló könyvtára. Ú jabban Jó n y 240.000 frtnyi örökségben részesítette az iskolát s ez lehetővé tette, hogy az intézet továbbra is m eg
ta rtsa eddigi kulturális miszióját.
K ésm árkon van lenfonó- é3 szövő-gyár, vászon
fehérítő, kem ényítő- ésárpadaragyár, serfőzö és szesz
g y á r ; találni itt sok fejlett iparágat, m int a minő a kocsigyártás, ezüstműves-, ötvös-, nyerges-ipar.
A szállodák közül legajánlatosabb Máv szállodája, (előbb Huminszky), a korona vendéglő, Friedrich-féle sorház és a város nyugati szélén a Mese-szálloda és túrista-telep. Ez már a városon kívül van, a Poprád- folyó jobb partján és egyik szigetén, melyek nagy gond
dal szép parkká vannak alakítva.
A szálloda maga modern szabású épület, az emele
ten fényes táncteremmel, a földszinten látogatott ivó
csarnokkal s kávéházzal. A hotel nyugati részén vannak meleg kádas lürdők s zuhanyok.
9
130
A szálloda-árak Késmárkon jutányosak. A szoba ára 1 frt és 1 írt 20 ki·., sültek 3Ö—40 kr., kávé 20 kr.
Leibic-kénfürdö.
A Késmárki vasúti állomástól 10 km., Leibic XVI.
szepesi várostól 7 km.
Posta Leibicon, távírda- és vasúti állomás Késmár
kon van.
A Leibici fürdő a hasonnevű várostól éjszaknyu- gotra, a Setzenseifen nevű patak bal p artján, egy szűk völgyben fekszik, mely délnyugot felé nyitva van, 732 m. t. f. m agasságban.
T erebélyes vörösfenyö- s lomberdő környezi a fürdőt, számos sétautakkal s éjszaknyugot felé nyílt kilátással a T átrára.
A Leibici kénfürdőt már 1294-ben ism erték.
Lubom irszky h erceg szepesi helytartó különös gond
ja ib a vette. Az adótól fölm entette azokat, a kik ide telepedtek s a fürdő jövedelmében is részesítette. E gy kádas fürdőért akkor egy polturát fizettek s a régi házak m ég az ő idejéből valók. A tulajdonos város 1852-ben gyógybázat építtetett, lakószobákkal, für
dőkkel és táncterem m el, 1876-ban pedig egy m ásik nagyobb épületet svájci stílben 40 szobával.
A leibici kénes fürdőket leginkább idült csúz, aranyeres bántalm ak, görvélykór, nyálkahártya bajok, bőrbetegségek ellen szokták használni. A fürdő m agas és egészséges fekvése arra utalna, hogy i t t az ivó
kúrára s a klim atikus előnyökre helyeznék a fősúlyt.
Felső ruzsbachi fürdő.
A Podolini vasút állomástól 4 km., Késmárktól 16 km.
Posta-, távírda- és vasúti állomás Podolinon.
R uzsbach a Poprád-völgy egyik gyönyörű mellék- völgyében, 758 m. m agasságban fekszik. K özépm agas begyek koszorúja övedzi a völgyet, mely csak dólfelé tágul ki, nagyobbrészt szép fenyvesekkel borítva.
A fuzsbachi fürdő és gyógyforrásai már régen ism eretesek. L egnagyobb híre volt 1640 táján, mikor a Szepességen Lubom irszky heg volt lengyel hely
tartó. K ésőbb mindinkább hanyatlott. A 80-as évek elején Zam ojszky g ró f vette m eg a fürdőt.
A fürdőben mindössze 20 szerény berendezésű szoba van. A főforrás mésztufából álló dombon fekszik.
E domb m agának a forrásnak köszöni keletkezését s incrustált s kövesült fadarabokat, leveleket s rova
rokat tartalm az. A domb csúcsán m észtufa-képletek által képezett m edencében bugyog fel a hévviz. A víznek hőfoka 24'21' C. Ezen kívül van még több más forrás Ruzsbachon s nehány moffeta, azaz kiszáradt forrás, melyekből nagy mennyiségű szénsav-gáz ömlik ki. A mofi'eta közelében állva, földalatti morajt hal
lani, mely hömpölygő viz morajához hasonlít.
Felső-R uzsbachot nagym ennyiségű szénsavtar
talma, úgy szintén hőfoka és vegyi tartalm a kénsavas sókban, nem különben m agas fekvése, üde levegője első rendű fürdővé és klim atikus g y ó g y h e ly ié prae- destinálják ; kár, hogy ez időben egészen el van h a nyagolva.
Koronahegyi fürdő és a Dunajec áttörése.
A Koronahegyi fürdő a Bélái vasúti állomástól 36 km.^a gácsországi Muszinai vasúti állomástól 16 km.
Alsó-, 0 - és Újtátrafüredről kocsin oda vissza Scsavni- cával együtt két nap alatt ejthető meg,
Posta- és távirda-állomás : Ó-Falu.
A D unajec partján, közvetlenül a galíciai h atár
szélen, a Vörös K lastrom közelében, szűk völgyben, m elyet egekig nyúló bércek határolnak, bugyog a már régi idő óta ism ert, szénsavban és kénhidrogén
ben gazdag K oronahegyi forrás, rég i nevén Szmerd- zonka, azaz büdös viz. A term észeti erők rendkívüli összeütközésének k ellett itt történnie, hogy a D una
je c a Pieninok sziklaóriásait keresztül törhette. Előbb a K oronahegyet v ette ostrom alá s innen derékszög
ben visszaveretve, hömpölyög tovább szikláról szik-9*
132
Iára, mígnem Scsavnicáűál medre kitágúl s folyása szelidebb lesz. A K oronabegy, orgonasípalaku szikla
ormaival, a zúgó folyó s a sötét fenyvesek közt a festői szépségű V örös-K olostor oly képet nyújt, a minőt Magymrországon keveset látni. Az Al-Duna kataraktáinak. a V askapunak ez egy kisebb, de fes- tőibb kiadása.
A kénforrás a kolostor közelében van. Tőszom
szédságában áll a régi fogadó tíz lakószobával s fürdő- kamrával. K özel hozzá az uj szálloda 20 lakószobá
val s az eperjesi gorög-kat. püspök szép nyaralója.
K issé távolabb L ittm ann szállodája 15 szobával.
U tóbbi időben a fürdőpark is fejlesztetek , mely a vadregényes vidék által kiegészítve, kellemes séta
h ely et nyújt.
A K oronahegyi fürdő az eperjesi gör.-kat. püspök
ség tulajdonát képezi. Tengerfeletti m agassága 485 m.
Szobaára 50 krtól 1 írtig. Húsételek 30— 50 kr.
Vörös-klastrom, vörös cserépfedeléről úgynevezett remete-lak, a Dunajec jobb partján fekszik, a Korona
hegyi fürdőtől 10 percnyire. Mint a Karthausi rendnek kolostora 1319-ben alapíttatott s Károly' király által ki
terjedt birtokkal gazdagíthatott. 1431- és 1433-ban a husziták által kifosztatott s 1563-ban a reformáció alatt rendeltetésétől elvonatott. 1622-ben Palocsav Horváth György, később Rákóczy Pál s 1692-ben Matyasovszky László nyitra püspök és kir. kancellár kezébe került, ki 1705-ben az olasz kamaldulensi rendet telepítette ide, de ezeket II. József császár feloszlatta. 1870-ben a klastrom az egész birtokkal az eperjesi gör.-kat. püspök birto
kába került.
Mindezekre az eseményekre az épületnek félig ro mokban heverő falain a feliratok és festmény'ek emlé
keztetnek. A zárdatemplomon kívül a régi épületek ro
mokban hevernek, vagy gazdasági célokra használtatnak.
A révparton óriási hársfák állanak, melymket egykoron a Vörösklastrom szerzetesei ültettek.
A K oronahegyi fürdő, illetőleg V örös-K lastrom a Scsavnicai fürdőbe utazóknak végkocsiállom ása. I tt tu tajra ülnek és a dunajeci kataraktákon Scsavni- cába evezuek. A tu taj 2, vagy 3 kivájt fatörzsböl áll,
mely össze van kötve s melyre keresztbe deszkát tesznek. P laid vagy takaró vitele ajánltatik. E járm ű
vek teljesen biztosak s a hárm as tutajok a lapátcsapás és zuhogok vize ellen is védenek.
A m erész kanyarodások által folyton változó tá j
kép az égbe meredő festői sziklák közé zárva, annyira m egkap, hogy időnk sem m arad kem ény ülésünkre panaszkodni.
E leinte a K oronahegynek ta rt utunk, melynek csúcsán a lengyelek m enedékházat építettek. A kilátás innen gyönyörű.
E pszögben, egyet kanyarodva, majd balra, majd jobbra haladva, érjük el egym ásután G rabsica, Y sinya és K lastrom nevű sziklákat, Golicát és Eacimiech nevű szorost, melyből az ég csak keskeny szallag- nak látszik.
Ez után következnek aC sa rn a g u ra , Pecki, Ligárki, Cservena skala és Szokolica, azaz Sólyomvár.
A Sólyomvár a legm eredekebb szikla az egész vidéken s e tájon bugyog ki a sim ára nyalt sziklák között a Pienin patak, a hasonnevű várromokkal. I t t k eresett m enedéket a tatárp u sztítás elöl Kunigunda, IV. B éla leánya, férjével, Boleslav lengyel királylyal.
E zután jönnek a nagy átjáratok, Przechodki wielkie, melyeken á t lengyel turisták a m eredek sziklákra rándulnak. o tt a nyári éjben messzire lá t
ható tü zeket élesztenek, tűzijátékokat rendeznek, azután a V örösklastrom m ellett tutajokra szállnak és mozsarak durrogatása közt, zeneszó és ének m ellett a holdvilágos éjjen Scsavnicára eveznek. E ddig a jobb p art M agyarországhoz, a bal p a rt Gácsországhoz tartozott.
Innen kezdve már egészen G alíciába jutunk. Itt, valam int a Cukorsüveg nevű sziklánál a koldulás minden nem ével találkozunk. A kéregetök hol tán colnak, cigánykereket vetDek, fejen állnak, vagy a folyó közepéig bele mennek a vízbe alamizsna után, hol kalapot nyújtanak, hol üdvözlő beszéddel fogad
já k az utast. A Biela-Skalánál egyszerre k itágul, a
134
völgy és 2 órai viziut után elérjük a lengj'elek nagy hírű fürdőjét, Scsavnicát.
Yisszamenet ajánljuk a krakói akadémia által épített sziklautat a Dunajec menti erdőben felhasználni és gya
log vagy lóháton tenni meg az utat vissza Koronahe
gyig, onnan pedig a hátrahagyott kocsin haza.
Scsavnica.
A muszinai vasúti állomástól 10 km.
Posta- és távírda-állomás helyben.
A fürdő kopasz hegyektől körülvett völgyben fekszik s szél ellen védve van. Az alsó fürdő a hason
nevű faluhoz csatlakozik, melynek egyszerű földműves házai vendégek befogadására vannak berendezve.
I t t lakik a vendégek szegényebb része, javarészt kaf- tános lengyel zsidók. A felső fürdő európai jelleggel bír, parkozott sétányokkal, modern villagiatúrával, vá·.
rosias vendéglőkkel, kávéházakkal, szép k irakatu bol
tokkal. I t t van a nagy gótstílü templom, a fürdőigaz
gatóság. gyógyterem , posta-, távirdahivatal, zene
p av ilo n , fedett sétány, bérkocsik s a fürdőnek leg jobb kincse : a gyógyforrások.
Ezek közül leghathatósabb : a Valéria-, Ilona-, Angelika-, Magdolna-, Jozéfa-, István- és Simon-forrás.
Mindannyi konyhasós víz s különböző mennyiségben kettedszénsavas nátront, lithiumot. magnéziumot, vasat, meszet, jódot és brómottartalmaznak. A szczavnicai for
rások leginkább hasonlítanak az emsi. seltersi, gleichen- bergi és rohitschi vizekhez.
A források közelében van dr. Dietl krakói orvos
tan ár és Szalay Jó zsef emlékszobra. U tóbbi volt Scsavnicának m egterem tője és főtulajdonosa. M agyar szülőktől szárm azott, de naturalizált lengyel volt, ki a n agy vagyont érő fürdőt a krakói tudom ányos akadém iának hagyom ányozta.
Scsavnicán vannak meleg ásványvízfürdők, belégző
kamra, vizgyógyintézet (dr. Kolaozkowski t, gyógyszertár és öt gyakorló orvos. Az akadémia hivatalos orvosa dr. Sciborovvski.
Föszállodák : Martha, Patac, Polszki s ezeken kívül van mintegy 183 nyaraló és magánbérház, összesen 1240 szobával.
Szobaárak 50 krtól 2 írtig, gyógydij 6 írt.
A vendégek száma az idény alatt mintegy 3000.
A fürdő főleg tüdő·, gége-hurutok, tüdővész-, gyo
mor-, bél- és májbántalmak, vesebajok és vérszegénység ellen van javalva.