Kirándulások
5. B atizfalvi völgy
Ó- és U jtátrafüredröl: a Batizfalvi tóig 3 óra, a Menguszfalvi hágóig 61/',—6 óra, a Poprádi tóig 71/, óra, a Koncsisztára 5’/, óra, a Tupára 5 óra.
A Vaskapuig 7 óra, a herceg Hohenlohe-féle vadász- liázig 9*/2 óra, a Rosztokai menedékházig ,11 óra. Innen : a Lengyelnyereg 4 óra, Rovátka 4 óra, 0- és Ujtátra- füred 8 óra. E szerint két nap alatt az egész kör könv- nyen megtehető.
A Batizfalvi völgy az aránylag keveset já r t h a
vasi völgyek közzé tartozik, minek oka a régebben hiányzó megszálló helyek hiányában kereshető. M ióta Felső Hág! m egnyílt, előreláthatólag ezen völgy is jobban lesz látogatva.
A Zsombtó, Batizfalvi lyuk, Zsinórvizesés, Fátyol- vizesés, Batizfalvi tó, Gerlachfalvi csúcs. Koncsiszta, Tupa, O szterva, K lin-, a Luka- és M enguszfalvi hágó s azokon átm enve a Jeg es- s P o p rád i tó annyi szép havasi részletet nyújtanak, hogy m egérdem lik, hogy tú risták jobban látogassák.
Felső-H ágiból, a batizfalvi patak m entén át a Zsornb nevű tóhoz jövünk, mely még szálas őserdő
ben fekszik, később egy szép havasi rétre : a batiz
falvi Lyukhoz, 1578 m. E nnek közvetlen közelében van három vízesés (szpadi) u. m. a Zsinórvizesés,
258
G yöngyvizesés és Fátyolvizesés s fél órával feljebb á Batizfalvi tó.
Alsó-, 0 - és Ú jtátrafüreden ' lakó tú risták a Felkavölgyi lovagló ösvényen indulnak k i; a római IV -es jelen túl letérnek bal felé a legrégibb, u. n.
csorbái ösvényre (fehér jelek), átkelnek a Felka- és Stósz-vizen s utóbbinak jobb partján egy erdei utón ju tn ak a gerlachfalvi legfelsőbb Sztádló-ra (m arha-állás). Ez m ár a törpefenyőrégióban van s innen a törpeferyőn keresztül tö rt utón 11/3 óra alatt a Batizfalvi tóhoz ju tn ak . A tó 1898 m. m agasan fekszik.
A Batizfalvi völgyben leginkább a Gerlachfalvi csúcs m agm ászása a Feliérfal felől, a LuJcaliúgó és a Menguszfalvi hágó bírnak vonzerővel. A Gerlachfalvi csúcs m egm ászását későbbi fejezetben Írjuk le. A Luka- hágó a Tupa és K oncsiszta közt, a M enguszfalvi hágó pedig a K oncsiszta és a V askapu közt vezet le a Jegestóhoz s innen a Poprádi tóhoz.
H ogy a M enguszfalvi hágót elérhessük, a B atiz
falvi tavat jo b b ra hagyjuk s baloldalt egy hómezőnek tartunk, mely egy sziklatorokban felfelé nyúlik. E zt választjuk útjelzőnek. Felfelé haladva, három kis tó csához jövünk, m elyek közelében egy ösvény, Závo- zsik, a K oncsiszta déli oldalára vezet, m elytől balra tekervényes m enetekben egy másik ösvényt veszünk észre, a mely m agára a Koncsisztacsúcsra visz. Ez u tó b eit Zdvoz-n&k hívják. Evvel szemben látjuk a B atiz
falvi völgy fenekén a Kápolnát (Kostyelik). Tovább haladva, mind szűkebb lesz a hegytorok, mely h e
lyenként m eredeken esik le s csak szűk padkákon enged nehéz átjárást, míg 2 '/2 óra alatt a Batizfalvi tótól számítva, a Menguszfalvi liágót érjük el.
Innen egész új kép tárúl elénk. Mélyrnn magunk alatt látjuk a Jeges-, a Sárkány- és P oprádi tavat s a M enguszfalvi Törm elékvölgyet. Ezek felett tornyo- sodik az ég felé a T átracsúcs, M enguszfalvi csúcs, K opki, a B ástya, Sátán s azok m ögött a Kriván.
B aloldalt a K oncsiszta, Tupa és Oszterva sziklafalai
zárják el a látóhatárt. M egettünk tűnik fel a Ger- lachfalvi csúcs egész pompájában.
A M enguszfalvi hágótól lefelé a Jegestóhoz v i
gyázva kell mennünk, m ert harántirányban egy fü g gélyes sziklafal vonul dél felé, melyen csak úgy ju tunk le, ha a rajta lévő keskeny gyeppadkákat figye
lemmel kisérjük s azokon zigzug irányban letérünk az alant lévő gránittörm elékre. A lem enet a J e g e s tóhoz 1 órát, onnan a P oprádi tóhoz ism ét egy órát vesz igénybe.
A M enguszfalvi hágótól délfelé harántos padkák vezetnek a Lúkaliúgóhoz, mely a K oncsiszta és K iin közti n y erg et képezi.
Midőn első ízben jártam a Menguszfalvi hágón és a Gerlachfalvi csúcson a Fehérfal felől, Human és Pasz
ternák stólái vezetők kisértek, kikkel nagyon meg vol
tam elégedve.
Human azóta meghalt. Paszternák ma is él és a ki a tó t nyelvet érti, annak ma is melegen ajánlom kaiauzúl a Batizfalvi völgybe. Nemkevésbbé megbízhatók Csapka és Rusznyák stólái vezetők.
A M enguszfalvi hágóról még más irányban is vissza térhetünk. Ha leértünk a M enguszfalvi Jeges- tóhoz (1940 m.), akkor iobb felé tartunk, a K oncsiszta éjszaknyugoti bevágása felé, mely Vaskapu név alatt ism eretes s ezt a Jeg estó tó l 1 óra a la tt érjük el. De ha e tó, mely m ég július hóban is fagyva szokott lenni és hóval van fedve, nem érdekel, akkor a Men
guszfalvi hágótól egyenesen átvágunk a V askapu felé, mi végből az előttünk elterülő törmelékmezön kell áthaladnunk. Innen l 3/4—2 óra alatt elérjük a Poduplaszki Zölcltavut (1569 m.) s újabb 1/2 óra alatt, teh át a V askaputól l j j óra a la tt a hercegi vadász
házat (1310 m.).
A Zöld tóhoz helyenként m eredek lépcsözeteken s keskeny padokon át vezet az u t s óvatosságot ig é nyel. A völgy m aga felette vad s m eredek sziklafalak s hómezők által van szegélyezve. A vadászháztól l 1/., óra alatt elérjük a R osztoka-m euedékházat, újabb l 1 2 óra alatt Jav o rin át s további 2 óra alatt a N agy- H alastavat. Utóbbi legalkalm asabb az éjszakázásra.
160
A ki korábban fárad el, az a Rosztoka-m enedék- liázban maradjon.
6. F ellini völgy.
O- és Ujtá.trafüredről:
A Felkai tóig 2 óra, Virágoskertig 21;2 óra, Hosszú
tóig 3 óra, Lengyelnyeregre 4 óra, a Rovátkáig öll2 óra, azon át s a Nagytarpataki Hosszútóig lemenve 6 óra, a Nagytarpataki völgyön vissza 4—5 óra. összesen 10—11 óra. Pihenésre azonfelül minden órára 15 perc időt kell számítani.
A Három-tóig 2l/2 óra, a Szalóki-csúcsra 5 óra.
A Gerlachfalvi-csúcsra:
1. A Gerlachfalvi katlanig 3 óra, a Gerlaclifalvi kis csúcsra 6 óra, a nagy csúcsra 8 óra.
2. A régi csorbái ösvényen a Pelkai-patakig 1 óra, a Szontagh-féle vadászkunyhóig l 1/, óra, a Batizfalvi- tóig 3 óra, a Fehér falig 5'/, óra, a csúcsra 7 óra.
3. A Felkai tóig 2 óra, a Virágoskertbe 21/2 óra, a Próbáig 3 óra, a Tarajig 4V2 óra, a kis csúcsra 5'/2 óra, a nagy csúcsra 7 óra.
4. Stóláról a Batizfalvi-tóig 3 óra, a Feliér-falig 5' óra, a Gerlachfalvi Próbáig 6 óra, a csúcsra 7 óra.
Ehhez hozzá kell számítani minden órára legalább 15, s a felsőbb régiókban 20 percnyi pihenőt.
U jtátrafüredtöl nyugoti irányban, a Salam ontornya nevű pavillonnái elhaladva, egy óra alatt a Forráshoz i B rünnchen) s l 1/.2 óra alatt a K eresztbalom (1418 m.) nevű nyeregre érünk, a honnan szép kilátás nyílik a liptói és szepesi felföldre s éjszaknak aS zalóki csúcsra, a Szekrényes-hegyre és a Gerlachfalvi csúcsra. A Kereszthalom ról újabb 1/ 2 óra alatt a F elk ai tóhoz 11667 in.) érünk. I t t van a Hunfalvy-m enedékház, mely ez időben szabad szállásként használtatik. A M .-K.-E. Sziléziai osztálya a Felkai-tó déli partján ..sziléziai ház“ címen m enedékházat ép íttetett.
Az épületben az étkezőhelyiségen és a vendéglős lakásán kívül van 6 jól bútorozott szoba, 1 frt 50 kr.
árban, a M. K. E. tagjai részére 1 írton. Külön ágy 50 kr. Jó konyha.
A Felkai völgy oldalmorénái 3 km. hosszú vonalban pompásan meg vannak tartva. A Kereszthalomról égé
szén világosan látni a völgy felső szélén a ritka törpe- fenyővel benőtt moréna-vonalat végig húzódni, míg végre a sűrű erdőben eltűnik. Szemben ezen baloldali, jó karban megmaradt moréna vonallal, a jobb parti moréna is látható, de csak mint kevéssé kiemelkedő terrász. A Felkai tó (1693 m.) létrejövételét kétségkívül a völgyön ívalakban keresztülhúzódó törmeléktöltésnek köszöni.
A F elk ai völgyet a tó felett leeső G ránátfal osztja k etté. E fal félkörben foglalja körül a tavat s m integy 150—200 m. m agas függőleges szakadást képez. K e leti oldalfalában borsónyi g rán átk ristály o k at találni.
A gránátfal éjszaki lépcsözetéről, m integy 100 m.
m agasságból zuhan alá a F elk a vize s egyenesen a tóba ömlik. A hegyi ösvény m eredek tekervényekben vezet az éjszaki gránátfal felé, m elynek ereszként ki
álló faláról örökösen csepeg a viz s azért Örökös
esőnek is neveztetik. Azontúl egy éles kanyarulattal s néhány lépcsőfokon áthaladva, a F elkai-tótól kis fél óra alatt elérjük a Virágos Teertet (1793 m.). Innen sziklalépcsőzeteken át s óriás sziklatömbökön keresz
tül, újabb 1/2 óra alatt a Hosszú-tóhoz érünk (1953 m.) E tó köröskörül éles gránittörm elék által van körülfoglalva s alig ad valami kis vegetációnak helyet.
A G erlachfalvi csúcs oldalán örökös hómező nyúlik be a tóba, mely annak sajátos sm aragdzöld színt köl
csönöz. A H osszú tótól sivár tájrészlet nyílik meg előttünk. E gym ásra halmozott, tenyészetnélküli grá- nitom ladék, m ajd hosszan elierülő hómezök, kisebb- nagyobb sziklapárkányok, vízmosások és szakadások m ellett zig-zug irányban elhaladva, a tótól számítva 1 óra alatt felérünk a Lengyelnyeregre (2207 m.).
A M. K . E. Sziléziai osztálya a Hossziítótól a L en gyelnyeregre tekervényes járatokban lépcsőzetes u ta t k észíttetett, mely gyengébb túristáknak is m egengedi a n y eregre való kényelm es feljutást. F o ly tatása ez annak a lovagló útnak, mely Szépiákról a K ereszt
halom keresztezésével a Gerlachfalvi R iglin át visz a F elk ai tóhoz s szükség esetén kocsin is járh ató . Őszinte
11
162
■elismerés illeti m eg ezen osztály derék ta g ja it azért a lelkesedésért, m elyet a M. T átra irán t tanúsítanak.
A L engyelnyeregröl a látókör éjszaknak m essze elterül, nem csak a T átra éjszaki csúcsaira a Sírokéra s Svinicára, hanem a Poduplaszki- és B ialkavölgyön végig mélyen be G ácsországba, m elynek szám talan falvairól csak a torony világa fehérük felénk. .N yu
gaton látjuk a Gerlachfalvi csúcsot, keleten a Szek
rényes h egyet s délnek a Hosszú- és Felkai tavon túl a Poprádi völgy falvait.
A F elkai tónál, a Virágos kertben s a Hosszú tónál majd mindig m orgákat lehet látni, vagy hallani.
A L engyelnyergen át van az átjáró a Poduplaszki- és B ialkavölgybe. E czélból leereszkedünk a Fagyott- tóhoz (1966 m.) s onnan lefelé tartunk a h erceg Hoheniohe-féle Vadászháznak (1310 m.), m elyet 2 óra alatt érünk el. Innen a Rovinki-völgy felé térünk s utunkat éjszaki irányban folytatjuk a R oztoka mene
dékházig, a hol m eghalunk. V agy pedig letérünk a Bialka-völgybe s azon déli irányban haladva, 2 óra alatt a Halastóhoz érünk, a hol korcsmával össze
k ö tö tt m enedékházat és szállodát találunk.
H ogy a L engyelnyeregről a R ovátkára érjünk, nem szükséges egészen a tóig lebocsátkozni, hanem fele utón jo b b felé, éjszakkeletnek térünk s nagy- kövíí görgetegen á t egy törm elék folyóba (Floss) ju tu n k , melyen át, összesen 1 órai já rá s után a L e n
gyelnyeregről, a Rovátkára (2363 m.) érünk. Innen leereszkedhetünk a N agytarpataki völgybe, a Hosz- szútöhoz és Kanalastorma-tóhoz s ez esetben órai vándorlás után a tarp atak i Zerge-szállókoz érünk,
Ü gy kilátás, m int tájrészlet tekintetében nagyon egyforma és fárasztó az ut a N ag y tarp atak i völgyön keresztül s nem indokolja az rijabb időben divatba jö tt tú rt a R ovátkán és N ag ytarpataki völgyön át.
Ennél sokkal háladatosabb a kirándulás a K is Viszokára, 2430 m .; ezt annyival inkább ajánljuk a L engyelnyereg folytatásaként m egtenni, m ert e csúcs a nyeregről 3/4 óra alatt könnyen megm ászható s semmi nehézséggel nem jár. H ogy a K is V iszokát
elérjük, a L engyelnyeregröl jobb felé, teh át keleti irányban tovább haladunk a tarajon s annak déli ol
dalán ju tu n k fel e csúcsra. A kilátás innen nagyon szép. Három nagy völgy torkába látunk be. K elet felé látjuk a N agytarpataki völgyet szám talan tavai
val, éjszaknak a Poduplaszki völgyet, a F ag y o tt- és Litvorove tóval, délnek a Felkai völgyet. N yugotnak tiinedeznek fel előttünk a (lei lachfalvi csúcs m ere
délyei s e m ögött a T átracsúcs, a Tengerszem csúcs, a Batizfalvi csiics s a Ganek.
K elet felől emelkedik ki előttünk keskeny m ere
dek oldalával a Szalóki csúcs és a Bibircs.
A L engyelnyeregtől nyűgöt felé, közvetlenül a gerincből emelkedik ki a Felkai csúcs, 2311 m. m.
Szalóki csúcs. 2 4 5 3 m, m . 0- és Ujtátrafüredről 4l/2 óra.
I. oszt. kalauz díja 3 írt, II. oszt. kalauz díja 2 frt, hordár díja 1 frt 50 kr.
O tátrafüredről a Sz.-Anna templom m ellett a régi felkavölgyi lovaglóutra térünk. U jtátrafü red rő l eleinte a T átra-K lotild-uton indulunk, Salam ontornyánál azon
ban az erdei ösvényen éjszaknyugot, felé kanyarodunk s 3/j óra a la tt a római Y-öshöz érünk. Innen a Nagy- Sóhegyre 1V 4 óra, a Három Szalóki tóhoz (1675 m.) I 3 4 óra. Utóbbiak csak apró tócsák.
A Szalóki csúcs déli lejtőjén 2453 m. magasságban egy kis másodrendű glecser nyomaira akadunk, melynek végmorénája a Háromtó legalsóbbikának gátját képezi
A törpefenyőn áthaladva, vagy az Fles gerincen (S chartiger Kamm) folytatjuk az u ta t a Királyorr felé (2230 m.), v agy pedig a rövidebb irán y t követjük éjszaknak, a mellék- és íőcsiics közti hajlásban, me
lyen át a H árom tótól számítva, 21/2—3 óra alatt a csiicsra érünk.
A kilátás a Szalóki csúcsról tágabb, m int a Lomni- ciról. Különösen szép, m ondhatni borzadályos a lete- kintés a N ag y tarp atak i völgybe, az abban lévő számos
11*
164
tóra, a Középorom ra, Lomnici csúcsra és Jég v ö lg y i csúcsra.
N yűgöt felöl látjuk a Gerlachfalvi csúcsot, T átra- csúcsot, T en g erszem csú cso t: délnek m essze elbaran
gol a szem a P o p rád i völgyön, a liptai fensíkon. a gömör-liptói tav aso k o n , míg éjszaknak mélyen belátni
Galíciába.
A Szalóki csúcs és K irályorr közti sziklatorkon á t le lehet ju tn i a n ag y tarp atak i tisztásra (Ziemsblöse).
A lem enet nehéz és nem veszélytelen s csak g y ak o r
lo tt túristának ajánlható vezető mellett. Ennél köny- nyebb a lejutás a Szekrényes-hegyre, a Blázy-élre s arról le a K analastorm a-tóhoz, \Tagy a gerinc déli oldalán le a Szontagh-tóhoz s a Blázy-völgyön végig a Szalóki Háromtóhoz.
Szekrényes 2 3 5 6 ni. és Bibircs 2 4 8 8 m. m.
A Szalóki csúcs és K is-luszoka közé ékelve, terül el egy hegygerinc, mely keletről nyűgöt felé vonúl s a Bibircsben, 2488 m. éri el legnagyobb m agasságát. A B ibircs köbalaku hegy, m eredeken leeső falakkal, — innen elnevezése, — és sokáig hoz- záférhetetlennek ta rto tták . Gömöry Olivér 1890-ben K im e r vezető kalauzolása m ellett megm ászta, mi v ég ből a hegy keleti oldalán lévő bevágást kereste fel s azon a v ág o tt kúpii csiícsra felhatolt. A kilátás a B ibircsről nem oly tág , m int a Viszokáról. A k irán
dulás nem éri m eg a reá fordított fáradságot s túris- ták n ak nem ajánlható.
A B ibircstől déli irányban ágazik ki a Szekrényes, a Karó és Fonatos dűlőkkel, m elyek inkább zerge- vadászokat érdekelnek. A zergevad óvása ugyanis szükségessé teszi, hogy egyes hegyrészekben őket senki sem háborgassa. Ily zergebúvóhelyek, melyeken sónyalatók is ta rtatn ak fenn, a Szekrényes és Bibircs.
I t t tú risták nem szívesen láttatnak.
Gerlachfalvi csúcs. 2663 rn. ni.
O- és Ujtátrafüredről a csúcsra 7 óra. (1. 160 1.)'
I. oszt. kalauz díja 6 írt 50 kr., II. oszt. kalauz díja
5 írt, hordár díja 8 írt. ;
A Gerlachfalvi csúcs első m egm ászója Steinberg berlini tan ár és H olst tanuló volt 1872-ben. 1875-ben D.
D écby Mór h atolt fel a csúcsra s e kirándulást, therm o- és hypsom etrikus m érésekkel eg y ü tt szakszerűen leírta.
Jó ideig az általa k ö v etett irányban tö rté n t a csúcsra való feljutás. K ésőbb a F elkai-tó alatti vörös vízm osásban közelítették m eg a katlan feletti tarajt. M ég később Human stólái kalauz a Batizfalvi lyukon át egy rövidebb felm enetet fedezett fel s ez a 80-as években Szokásba iött.. L egújabban H orvay Ja k ab kalauz talált m ég enffél is rövidebb feljárót a
Virágos leértből egyenes irányban a kis csúcsra.
1. A régi mód szerint a Felkai völgybe vezető utón a l'e lk a i p atak ig haladunk fel; ezen félóra távolságban a tó alatt átkelünk s az úgynevezett Vörös vízmosásban a Gerlachfalvi csúcs irányában hatolunk fel m integy 1800 m éter m agasságig. I t t egy nagytörm elókü görgetegen, mely csak itt-o tt van apró torpefenyőbokrok és kis gyepszigetek által m egszakítva, a F elka vizétől szám ítva 1 ór a alatt a Gerlachfalvi Katlant érjük el, 2007 m. m. K ietlen egy zuga a világnak, a hol kő kövön fekszik, akár az óriások elhagyott tem etője. A tá g k atlan t m ere
dek sziklafalak környezik, m elyeket emberi láb nem képes megmászni. P e d ig az éjszaki sziklafal a G er
lachfalvi csúcsnak m eredek szakadása. E zt teh át bár kerülve is, de m eg kell tudni mászni. N yugotnak vesszük utunkat s egy kúpalakú, sima gyeppel benőtt dörcre érünk, melyen egy mérnöki póznát találunk.
Innen egy kis nyergen át a katlan nyugoti gerincén haladunk előre. D e itt csakham ar u tunkat állják a m eredek szakadások, úgy hogy egy éles bevágásban kissé le kell ereszkednünk a B atizfalvi völgy felé, a hol egy feltűnően kiálló sziklát, az u. n. Szószéket találjuk, a hol kissé m egpihenünk. K ésőbb ism ét fel
felé irányítjuk u tunkat a gerinc taraján, m elynek zig- zug, fürészalaktí élein, helyenként kézzel-lábhal, vállal,
166
h áttal dolgozva, a Felkai pataktól számítva 4 — 5 óra a la tt felérünk a kis csúcsra.
A kilátás innen nagyszerű és borzadályos; nag}'- gzerű kelet és nyűgöt felé, a Lomnici és T átracsúcs csoportra s borzadályos délnek a G erlachfalvi K atlan felé. A kis csúcstól, mely voltaképen a főcsúcs keleti és nyugoti taraján ak összeszögeléséből ered, az ut m ég jó darabig zig-zug alakú éleken át fel s levezet, míg végre egy vízmosáshoz érünk, mely örökös hóval van borítva s mely m eredeken felvisz a csúcsra.
Ezen utolsó részlet nem já r többé nehézséggel. A fel
m enet a kis csúcsról a főcsúcsra 2 órai kem ény kapasz
kodást vesz igenjébe s e szerint az u t a felkai p a ta k tó l a főcsúcsrai 6—7 órát.
2. A Gerlachfalvi K atlanba a V irágos kerten át is hatolhatunk fel. Ezen esetben nehány nehezebb átjáratú sziklapárkányon s zerge-ösvényen átmenve ama vízmosásba érünk, mely a felkai vízesés alatt a tóba torkolik be s itt egy kis hómező által szokott jelölve lenni. M agában a vízmosásban, ha azt már elértük, könnyű szerrel jutunk fel a gerincre s onnan egy kis törm elékkel te lt vízmosásban a K atlanba ereszkedünk le. Innen az X. a la tt leírt irán y t kö
vetjük.
3. A felm enet a B athfalvi lyukból sokáig Rumann Ján o s és P aszternák stólái vezetők titk a volt, m elyet ők féltékenyen őriztek. Innen jö tt, hogy a kirándulók e tú rt rendszerint Stólából te tté k meg, a hová éjsza
kázni m entek. D e az otthonon kívüli éjjelezés sokaknak alkalm atlan s ez okból e mű szerzője A rany Lászlóval eg}' egyenes összeköttetést k eresett s ta lá lt 0 - és U jtátrafü red és a B atizfalvi tó közt.
m ely a kirándulást lényegesen m egrövidíti. E sze
rin t legcélszerűbb a felkavöigyi ösvényen fel, egészen a régi csorbatavi gyalogúdig menni, A fe
hér' csíkokkal jelzett irányban egy óra alatt elérjük a Felkai patakot, hol ösvényünk a Szépiákról a Felkai tóhoz vezető lovagló- és koesiuttal keresztezik- Innen a jelz e tt utón m ég tovább haladunk a Stosz vízig, m elyen átkelve,, a fehér jelek et elhagyjuk s egy
er-dei utón éjszaknyugoti irányban felfelé m együnk.
Ú jabb 1/.2 óra alatt felérünk a törpefenyőövbe, melyen á t egy m arhacsapás vezet egészen a nagykövű g ö r
geteg ig . Újabb I s/4 óra alatt, tehát összesen 3—3 ‘/2 óra alatt 0 - és U jtátrafüredről, elérjük a B atizfalvi tavat. A Stosz vize és a Batizfalvi tó közt, kivált az erdőben több u ta t és ösvényt találunk, melyek közül csak az egyik vezet keresztül a törpefenyőövön s azért já ra to s vezető szükséges ide a kalauzolásra.
A Batizfalvi tav at jobb oldalról kerüljük meg s a K ápolna m ellett a gerlachfalvi falak felé irányítjuk utunkat. E zek a la tt */g óráig haladva, egy három szög
letű hómezőre érünk, mely sö tét sziklatorkolatba nyúlik fel, melyből hévíz csergése hallatszik. Ezen szakadás a Gerlachfalvi csúcsról vezet le s jelzi az irán y t, m elyen elérhető. E célból, miután a szikla
torok alulról m eg nem közelíthető, a m ellette lévő Fehérfalat iparkodunk megmászni. E fal már távolról tűnik fel s felismerhető azon fehér függőleges csíkok
ról, m elyek ra jta láthatók s azt a benyom ást teszik, m intha a szikla lépc.sőzetén meszes viz folyt volna le.
A fehérfalhoz egy hómező vezet, a falon magán pedig vaskapcsok találhatók, m elyeket a M. K. E. veretett a sziklába. A Fehérfalon áthaladva, balra térünk s egy tara jra jövünk, melyen az á tjárat rendkívül nehéz s Gerlachfalvi próbának neveztetik. E zt leküzdve, a fotorkolatba érünk, ama hómező felső végéhez, m elyet alant a fekete szakadásban láttunk. Innen m ár könnyű a felm enet s kisebb-nagyobb hómezök m ellett elha
ladva, 1 /2 óra alatt ama helyre érünk, melyen a G er
lachfalvi K atlanból leírt feljáratnál a fővölgybe ju to ttu n k . Innen 1/ i óra alatt fenn vagyunk a csúcson.
E gészben véve a Batizfalvi tótól 3, s a három T átra- füredtől 6 —7 óra a la tt fel lehet érni a főcsúcsra.
4. Ú jabb időben rendszerint a V irágoskertből történik a feljárat a Gerlachfalvi csúcsra. E célból a Y irágoskert és Hosszútó közti vízm osást választjuk, m elyen helyenként szédelgős párkányokon s szikla
bordákon át egyenes ut vezet fel a Kis-csúcsra, a honnan
168
a régi irányban térünk le a főtorkolatba s azon fel a csúcsra.
Ú gy a régibb, m int újabb irány m entén 22 vas-:
kapocs van beeresztve a falba s a veszélyes részle
teken lényeges seg ítség et nyújtanak a túristának.
A kilátás a Gerlachfalvi csúcsról, m int M agyar- ország legm agasabb pontjáról, a helynek megfelelő, a m ennyiben m ajd minden T átracsúcsot látni róla.
F estő i csoportosulásban so rak o zn ak 'a csipkézett sze
gélyű sziklatornyok és gerincek egészen a R éz
aknákig, a hol a m észközet szelidebb alakzatot vesz fel s a V ág és P oprád fensikig, hol domborubb s alacsonyabb hegysorok nyrilnak ki a látóhatárba.
aknákig, a hol a m észközet szelidebb alakzatot vesz fel s a V ág és P oprád fensikig, hol domborubb s alacsonyabb hegysorok nyrilnak ki a látóhatárba.