Tanul mányok műhel y

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

a­2012-es­évfolyam­első­számában­sorosy­dóra­egy­igen­érdekes,­napjainkban­sok-szor­tárgyalt­jelenségről­ír­A Gutenberg-korszak vége? című­tanulmányában.­azt­a­kér- dést­járja­körül,­hogy­hogyan­változott­meg­az­írásbeliség­az­internet­hatására.­a­köny- vek­és­a­nyomtatott­sajtótermékek­visszaszorulását­adottnak­veszi,­s­a­digitális­médi- umok­térhódítását­összeköti­az­értő­olvasás­színvonalának­csökkenésével.­bár­a­tanul- mány­elismétli­az­ilyenkor­általában­előkerülő­közhelyeket­(az­új­technika­miatt­növek- szik­a­funkcionális­analfabéták­aránya,­gyorsul­a­globalizáció,­veszélybe­kerül­a­nem-zeti­kultúra),­azt­is­elismeri,­hogy­a­jelenségnek­számos­pozitív­hozadéka­is­van­(pl.­az elektronikus­könyvtárak,­melyek­mindenki­számára­elérhetőek).­„csak­a­digitalizáció mentheti­meg­az­írott­kultúrát­a­megsemmisüléstől”­–­zárja­a­dolgozatot­a­szerző.¹

slávka­ otčenášová­Kto je Čechoslovák? című­ tanulmányában­ a­ két­ világháború közötti­csehszlovák­történelemkönyvek­kollektív­identitást­formáló­szerepéről­érteke-zik.­Mint­ismeretes,­a­csehszlovák­köztársaság­hivatalos­ideológiája­szerint­a­csehek és­a­szlovákok­az­egységes,­ún.­csehszlovák­nemzet­tagjai­voltak.­ez­számos­problé-mához,­illetve­feszültséghez­vezetett,­melyeket­a­szerző­a­korabeli­történettudományi munkák,­ valamint­ a­ szlovák­ iskolahálózat­ kiépítésének­ kontextusában­ tárgyal.

r ámutat,­ hogy­ a­ pedagógusoknak­ szóló­ kézikönyvek­ két­ dologra­ összpontosítottak:

hogy­ elhatárolják­ a­ szlovák­ nemzeti­ történelmet­ a­ magyar­ történelemtől;­ valamint, hogy­–­a­közös­csehszlovák­történelem­jegyében­–­megtalálják­a­közös­pontokat­a­cse- hek­históriájával.­a­szerző­a­korabeli­tankönyveket­elemezve­leleplezi­a­mögöttük­meg- húzódó­politikai­ideológiát­(hogy­ti.­csehszlovákia­létrejötte­1918-ban­az­addigi­törté-nelmi­folyamatok­egy­optimális­és­igazságos­folyománya­lenne),²s­a­zárásban­arra­is felhívja­figyelmünket,­hogy­ez­a­felfogás­bizony­ma­is­mindennapos.

r oppant­érdekes­témát­dolgoz­fel­Horváth­H.­attila­Informal Learning in Historical Aspectcímű­tanulmánya.­a­szerző­azokat­a­nonformális­tanulási­módokat­dolgozza­fel, amelyek­az­1920-as­és­30-as­évek­Magyar­királyságában­voltak­adottak.­bemutatja­a kor­pezsgő­egyesületi­életét,­az­első­futballklubok­és­sportegyesületek­kialakulását,­a cserkészet­és­a­leventeképzés­térhódítását.­Megismerjük­ezen­egyesületek­szerepét­az ország­két­világháború­közötti­történetében.­az­általános­történeti­leírást­azonban­a szerző­–­remek­megoldással­–­kisebb­mikrotörténeti­kikacsintásokkal­szakítja­meg.­így például­megtudjuk,­milyen­beavatási­szertartáson­kellett­átesnie­egy­újoncnak­az­első futballmeccs­után.³ ez­a­megoldás­közelebb­hozza­az­olvasóhoz­magát­a­kort,­ill.­hoz-zájárul­ahhoz,­hogy­megpillantsuk­a­történelem­mögötti­embert.

H.­ nagy­ Péter­Kosztolányi Dezső költészetének alapvonásai című­ tanulmánya kosztolányi­életművének­értelmezéséhez­szolgál­érdekes­adalékokkal.­H.­nagy­a­költő esztétikái­látásmódjának­egyediségét­kiemelve­rámutat,­hogy­míg­kosztolányi­„indulá-sa­elhelyezhető­a­klasszikus­modernség­domináns­kérdésirányai­között,­addig­mind­a

lírában,­mind­prózában­az­avantgárd­utáni­modernség­(későmodernség)­tapasztalatá-F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

1. s orosy­ d óra:­ a­ Gutenberg­ korszak­ vége?­ avagy­ írásbeliség­ az­ Internet­ korában.

Eruditio–Educatio,7.­évf.­1.­sz.­50.­p.

2. slávka­otčenášová: kto­je­Čechoslovák?­Formovanie­kolektívnej­identity­v­medzivojnových československých­učebniciach­dejepisu­(1918-1938).­Eruditio–Educatio,7.­évf.­2.­sz.­13.­p.

3. Horváth­H.­attila:­Informal­l earning­in­Historical­aspect.­Eruditio–Educatio,7.­évf.­3.­sz.­83.­p.

ig­jut­el”.⁴ezt­követően­a­költő­köteteinek­bemutatásával­és­néhány­kiválasztott­vers (Boldog, szomorú dal;­Őszi reggeli;­Halotti beszéd;­Ének a semmiről)­ részletesebb elemzésével­bizonyítja,­hogy­a­kosztolányi­által­nyitott­horizontok­válnak­„a­20.­száza-di­magyar­költészeti­tradíció­egyik­legfontosabb­további­ösztönzőjévé,­a­kérdések­és­a válaszok­korszerű­újraértésének­előzményévé”.⁵

a­folyóirat­szerkesztői­a­Tanárképző­kar­hallgatóinak­is­teret­adnak:­a­tanulmányok, a­recenziók­és­a­hírek­között­is­találunk­egyetemisták­által­írt­opusokat.­egy­egyetem- hez­köthető­tudományos­folyóirat­esetében­ezt­a­megoldást­természetesnek­tekinthet-jük,­hiszen­így­biztosítható­a­tudományos­kutatómunka­kontinuitása.­l őrincz­Gábor­és vas­kinga­tanulmánya⁶kaffka­Margit­Színek és évekcímű­regényét­értelmezi.­a­művet elemezve­megállapítják,­hogy­a­Színek és évekimpresszionista­jellege­sokat­köszönhet a­ rendkívül­ összetett­ képalkotásnak,­ amely­ kihangsúlyozza­ a­ vizuális­ élmények­ szö-vegben­játszott­szerepét.­Merva­attila­Az ifjú Jókai és a szlovákokcímű­dolgozatában⁷ a­j ókai-művekben­kirajzolódó­szlovákságképet­elemzi.­érdekes­kölcsönhatások­egész hálózata­bontakozik­ki­előttünk,­ahogy­a­szerző­a­korabeli­politikai­események­j ókai írásművészetére­tett­hatását­elemzi.­a­tanulmány­a­történelem-­és­az­irodalomtudo-mány­határán­egyensúlyozva­egy­érdekes­történeti­szemponttal­gazdagítja­j ókai­műve-inek­recepcióját.

az­Eruditio–Educatio szerkezete­ a­ tudományos­ folyóiratok­ megszokott­ vonásait mutatja.­ vagyis­ az­ első­ blokkban­ találjuk­ a­ hosszabb­ tanulmányokat,­ ezt­ követik­ a recenziók,­majd­az­aktuális­hírek.­a­tanulmányok­adják­a­lap­súlyponti­részét,­itt­pre- zentálják­a­szerzők­az­eredményeiket,­s­nyilván­ezek­tudományos­hozadéka­a­legna-gyobb.­ a­ recenziók­ feladata­ ismertetni­ és­ értékelni­ a­ legújabb­ szakirodalmat.­ az Eruditio–Educatio esetében­ ez­ a­ külföldi­ szakkönyvekre­ is­ kiterjed:­ a­ szerkesztőség ügyel­arra,­hogy­ne­csak­a­magyar­nyelven­fellelhető­szakirodalom­kerüljön­bemuta- tásra.­közismert,­hogy­az­átlagember­olykor­a­közvetlen­környezetéről,­a­szomszédjai-ról­ rendelkezik­ a­ legkevesebb­ ismerettel.­ éppen­ ezért­ üdvözlendő­ az­ olyan­ könyvek bemutatása,­amelyek­éppen­ezt­a­kultúrát­bemutatva­segítik­elő­a­határon­átívelő­pár-beszédeket.­Ilyen­például­Hatos­r udolf­Az ismeretlen szomszéd című­írása,⁸ amely­a többszerzős­Neznámy sused. Dvadsať rokov Maďarska (1990–2010) című­ könyvet mutatja­be.­de­említhetnénk­erdélyi­Margit­recenzióját­Patrik­Šenkár­kortárs­szlovák irodalomról­írott­könyvéről­is.⁹ Mindkét­recenzió­olyan­könyvekre­hívja­fel­a­figyelmün-ket,­amelyek­hozzájárulhatnak­ahhoz,­hogy­jobban­megértsük­a­másikat.

az­egyes­számok­végén­az­aktuális­hírek­ismertetése­kapott­helyet.­r övid­össze-foglalókat­olvashatunk­a­selye­j

ános­egyetemen­megrendezett­konferenciákról,­szim-F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

4. H.­ nagy­ Péter:­ kosztolányi­ dezső­ költészetének­ alapvonásai.­ Történeti-poétikai­ vázlat.

Eruditio–Educatio,­7.­évf.­4.­sz.­49.­p.

5. uo.­55.­p.

6. l őrincz­ Gábor–vas­ kinga:­ a­Színek és évek című­ regény­ képi­ szintjének­ vizsgálata.

Eruditio–Educatio,7.­évf.­1.­sz.­18–25.­p.

7. Merva­attila:­az­ifjú­j ókai­és­a­szlovákok.­Eruditio–Educatio,7.­évf.­4.­sz.­43–48.­p.

8. Hatos­r udolf:­az­ismeretlen­szomszéd.­Eruditio–Educatio,7.­évf.­1.­sz.­128–129.­p.

9. erdélyi­Margit:­Ďalší­pohľad­na­literatúru­posledných­dvoch­dekád.­Eruditio–Educatio, 7.­sz.

2.­sz.­129–131.­p.

póziumokról,­rendezvényekről.­ezekből­két­dolog­derül­ki:­egyrészt­az­egyetemen­zajlik az­élet,­hiszen­az­Eruditio–Educatio minden­egyes­számában­újabb­és­újabb­tudomá- nyos­rendezvényről­olvashatunk.­Másrészt­ki­kell­emelnünk­azt­is,­hogy­ezek­a­rendez-vények­ mind­ valamilyen­ releváns,­ tehát­ aktuális,­ illetve­ közösségünket­ közvetlenül érintő­ témakör­ köré­ szerveződnek.­ az­ 1-es­ számban­ nagy­ Melinda­ az­ envIr oFIl M nevű­rendezvényről­írt,­amelyben­az­egyetemen­zajló­environmentális­és­környezetvé- delmi­nevelés­fontosságát­emeli­ki.­a­2012­márciusában­zajlott­rendezvényen­a­láto-gatók­ nyolc­ díjnyertes,­ a­ környezetvédelemmel­ foglalkozó­ filmet­ tekinthettek­ meg, melyek­közül­négy­szlovákiai­rendezők­munkája­volt.­de­olvashatunk­a­berlini­székhe-lyű­ német–Magyar­ Társaság,­ a­ Fórum­ kisebbségkutató­ Intézet­ és­ a­ selye­ j ános egyetem­által­közösen­megrendezett­Fórum­Hungaricum­III.­című­nagyszabású­nem-zetközi­ konferenciáról,­ az­ egyetemen­ megrendezett­ tankönyvkutatási­ szimpóziumról vagy­ a­ közép-európai­ folklorisztika­ időszerű­ kérdéseiről­ szóló­ tudományos­ tanácsko-zásról,­ amely­ utóbbi­ szintén­ több­ jelentős­ intézmény­ szervezésében­ zajlott.­ a­ Hírek rovatot­olvasva­igazából­csak­megerősödik­bennünk­a­már­a­tanulmányok­olvasásakor kialakult­benyomás:­a­selye­j ános­egyetemre­a­pezsgő­tudományos­és­szellemi­élet,­a színvonalas­szakmaiság­és­a­többi­intézmény­felé­irányuló­nyitottság­a­jellemző.

Eruditio–Educatio.­ a­ selye­ j ános­ egyetem­ Tanárképző­ kara­ tudományos­ folyóirata.

alapító­főszerk.:­erdélyi­Margit.­Főszerk.:­l iszka­j ózsef.­7.­évfolyam­(2012).­Issn­1336-8893

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

könyvek

eplényi­ k ata­ és­ k ántor­ z oltán­ (szerk.):

Térvesztés­és­ határtalanítás.­ a­magyar­ nyelv-politika­ 21.­ századi­ kihívásai.­ budapest, nemzetpolitikai­k utatóintézet,­l ucidus­k iadó, 2012,­288­p.

„a­ nyelvhasználati­ jogok­ biztosítása­ elenged-hetetlen­ egy­ kisebbségi­ közösség­ számára, hiszen­fontos­eleme­a­közösség­fennmaradá- sának”­–­szögezi­le­a­kötet­előszava.­szer­kesz­- tői,­eplényi­kata­és­kántor­zoltán­azt­is­hozzá-teszik,­ hogy­ ebben­ a­ kérdésben­ konszenzus van,­ ám­ abban­ nincsen,­ „hogy­ a­ közösség anyanyelv-használati­ joga­ besorolható-e­ az alapvető­emberi­jogok­közé,­illetve­hogy­defini-álható-e­ az­ alapvető­ egyéni­ vagy­ közösségi jog”.­ez­a­dilemma­adja­a­kötet­eszmei­vezér-fonalát.

Péntek­ j ános­ szerint­ a­ nyelvmegtartás egyik­ alapvető­ feltétele­ az­ optimista­ jövőkép, bizakodó­magyarságkép.­de­kulcsszerepe­van a­kisebbségpolitikának,­valamint­a­történelmi egyházaknak.­Tehát­a­nyelvi­tervezés­és­nyelv-stratégia­kapcsolódik­a­politikához­és­az­adott kisebbség­ társadalmának­ szervezettségi­ álla-potához.­ valamint­ persze­ ahhoz­ a­ nemzeti jövőképhez,­ amit­ magukról­ maguknak­ alkot-nak.k iss­ j enő­ tanulmánya­ a­ Nyelvstratégia nyelvészeti megalapozottságának fontossága címet­viseli.­a­szerző­szerint­a­különféle­eszkö-zök­ összehangolására­ volna­ szükség.­ ám­ az egymással­ küzdő­ táborok­ együttműködésére is.­„érvelésük­a­kelleténél­sűrűbben­távolodik el­a­nyelvi­gyakorlattól,­valóban­hatalmi­harccá alakulva,­egy­kérdést­a­középpontba­helyezve:

ki­fogja­uralni­a­magyar­nyelvről­szóló­diskur- zust.”­a­magyar­nyelvstratégiának­kellően­dif-ferenciáló­ stratégiának­ kell­ lennie,­ hogy­ min-den­felmerülő­kérdésre­választ­tudjon­adni.

j uhász­ Hajnalka­ tanulmányának­A nyelvi jogok és lehetőségek az Európai Unióban címet­adta.­a­szerző­azt­vizsgálja,­mit­hozott­a lisszaboni­ szerződés­ a­ nemzeti­ kisebbségek és­a­nyelvi­jogok­védelmében.­Továbbá,­hogy milyen­ új­ lehetőségeket­ kínál­ a­ mostani­

álla-pot­ a­ nemzeti­ kisebbségek­ és­ a­ nyelvi­ jogok védelmében.­az­alapdilemmát­úgy­fogalmazza meg­ a­ szerző,­ hogy­ vajon­ elismerhetők-e­ a nyelvi­ jogok­ önálló­ jogként,­ vagy­ csak­ más jogokkal­együttesen.­a­tanulmány­sorba­veszi a­nemzetközi­jog­legfontosabb­dokumentuma-it,­ számos,­ a­ gyakorlatban­ megjelenő­ problé-mára­mutat­rá,­majd­konkrét­javaslatokat­tesz.

sőt,­javaslatait­stratégiai­rendbe­szedi.­a­szer-ző­arra­a­következtetésre­jut,­hogy­csak­hosszú távú­ célként­ képzelhető­ el­ az­ európai­ unió kisebbségvédelmi­ politikájának­ kialakítása.­ a nemzetpolitikának­a­rendelkezésre­álló­eszkö-zök­kihasználása­mikéntjét­kell­kidolgoznia.

a­ r egionális­ vagy­ k isebbségi­ n yelvek európai­kartájának­végrehajtási­mechanizmu-sával­és­a­mechanizmus­gyengéivel­foglakozik kardos­Gábor­tanulmánya.­a­szerző­szerint­a karta­végrehajtásának­ellenőrzését­erősítené, ha­ lehetőség­ nyílna­ egyéni­ vagy­ kollektív panaszra.­noha­jelenleg­nincs­meg­rá­a­politi- kai­akarat,­nem­tartja­eleve­kizártnak­egy­nem-zetközi­ panaszmechanizmus­ felállítását.

Örvendetesnek­nevezi,­hogy­a­magyar­szerve-zetek­ jelentéseikkel­ egyre­ inkább­ hozzájárul-nak­az­árnyalt­kép­és­értékelés­kialakításához.

andrássy­György­azt­vizsgálja,­miként­segít-het­ a­ nemzetközi­ jog­ abban,­ hogy­ a­ Magyar­-országgal­ szomszédos­ országokban­ hivatalos nyelvvé­váljon­a­magyar.­a­szerző­kiváló­képvi-selője­ annak­ a­ gondolatnak,­ hogy­ a­ nyelvi jogoknak­az­emberi­jogok­közt­volna­a­helyük.

ez­ a­ látásmód­ a­ probléma­ elemzésében­ is megmutatkozik.­andrássy­szerint­bár­ez­egyes nyelvek­beszélőinek­helyzete­közt­mutatkoznak ugyan­eltérések­az­egyes­országokban,­ám­fur-csállja,­ hogy­ a­ szakemberek­ csak­ a­ kü­lönb­-ségekről­ beszélnek,­ a­ hasonlóságokról­ pe­dig megfeledkeznek.­ Márpedig­ ahol­ különbségek vannak,­ ott­ hasonlóságoknak­ is­ lenniük­ kell, állapítja­meg­világos­logikával­a­szerző.­ebből­a szemléletmódból­ következik,­ hogy­ az­ egyes személyek­eltérő­nyelvi­helyzete­a­diszkriminá-ció­szemüvegén­keresztül­is­vizsgálható.

a­ kötet­ második­ fele­ az­ egyes­ magyar kisebbségek­nyelvi­jogaival­foglalkozik.­Göncz l ászló­a­szlovéniai,­szoták­szilvia­az­ausztriai, Horváth­ István­ a­ romániai,­ csernicskó­ István és­ Ferenc­ viktória­ a­ kárpátaljai,­ beretka katinka­a­szerbiai,­andócsi­j

ános­pedig­a­hor-F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

vátországi­ magyarok­ nyelvi­ jogait­ vizsgálja.­ a szlovákiai­ magyarokkal­ Fiala-butora­ j ános tanulmánya­ foglalkozik.­ a­ szerzők­ részletes statisztikai­ adatokat­ szolgáltatnak,­ bemutat-ják­az­érvényes­jogszabályokat,­alkalmazásuk módját,­a­hivatalok­valós­működését,­és­gyak-ran­ a­ nyelvi­ jogok­ kibővítéséért­ indított­ moz-galmakat,­ kezdeményezéseket.­ külön­ figyel-met­ érdemelnek­ azok­ a­ javaslatok,­ amelyek (például­ szlovákia­ esetében)­ a­ fennálló­ jogi helyzetben­ rejlő­ lehetőségekre­ mutatnak­ rá.

Fiala-butora­j ános­szerint­a­kisebbségi­nyelv-használati­törvény­negatív­elemeinek­kritikája mellett­nem­volna­szabad­elhanyagolni­egyes pozitív­ rendelkezéseinek­ végrehajtását.­ Fő­- vetheti­az­egyes­országokban­uralkodó­állapo-tot,­ de­ érdekes­ összehasonlítanunk­ az európai­ unió­ tagállamait­ az­ eu-n­ kívüliekkel.

számos­ konkrét,­ megvalósítható­ javaslattal találkozunk,­ ám­ meghatározó­ jelentőségű elméleti­megállapítással­is.

a­kötetet­ajánló­Gál­kinga­szerint­a­nyelvi jogok­ felmérésének­ munkája­ egy­ soha­ véget nem­érő­nemzetpolitikai­feladat,­éppen­ezért állapotfelmérésre­ újra­ és­ újra­ szükség­ van.

l eszögezhetjük,­hogy­a­kötet­valóban­pontos képet­ ad­ a­ magyar­ nyelv­ jogi­ helyzetéről­ a Magyarországgal­ szomszédos­ államokban.

ám­ néhány­ ponton­ túlmutat­ a­ jelen­ állapot leírásán.­ a­ kötet­ megfontolásra­ érdemes javaslatokat­ is­ tartalmaz.­ a­ nyelvstratégia lényege­a­cselekvés.­a­tetthez­azonban­új,­kor-szerű­ elképzelésre­ van­ szükség.­ ebben­ a nemzetpolitikai­ kutatóintézet­ kötete­ sokat segít,­e­célból­is­érdemes­elolvasnunk.

Öllös László braun­ l ászló,­ csernicskó­ István­ és­ Molnár j ózsef:­ Magyar­ anyanyelvű­ cigányok/romák k árpátalján.­ungvár,­PoliPrint­kft.­2010,­118­p.

kárpátalján­a­magyar­nyelvet­beszélők­etnikai szempontból­nem­képeznek­egységes­csopor-tot:­a­magyar­nemzetiségűek­mellett­jelentős

a­ magyar­ anyanyelvű­ cigány/roma­ lakosság részaránya­is.­r óluk,­mármint­a­magyar­anya- nyelvű­cigányokról,­azonban­igencsak­hiányo-sak­ az­ ismereteink.­ ezen­ információhiány megszüntetését­tűzte­ki­céljául­braun­l ászló, csernicskó­ István­ és­ Molnár­ j ózsef.­ a­ II.

r ákóczi­ Ferenc­ kárpátaljai­ Magyar­ Főiskola szakemberei­a­kárpátaljai­magyar­anyanyelvű cigányságot­érintő­többszintű­kutatások­ered-ményeit­ tárják­ a­ kutatók­ és­ a­ kérdés­ iránt érdeklődő­olvasók­elé­a­2010-ben­napvilágot látott­Magyar anyanyelvű cigányok/romák Kárpátaljánc.­monográfiájukban.

a­kötet­tartalmi­szempontból­több­fejezet-re­ oszlik.­ a­ bevezetőben­ a­ szerzők­ hangsú-lyozzák,­hogy­meglehetősen­kevés­figyelem­jut az­ etnikai­ jegyei­ miatt­ a­ „látható­ kisebbség”

kategóriájába­ tartozó­ és­ a­ kárpát-medence valamennyi­államában­jelen­lévő­magyar­anya-nyelvű­cigányokra/romákra.

a­ továbbiakban­ az­ európai­ és­ a­ kárpát-medencei­ roma­ népességről­ rendelkezésre álló­ információkba­ nyerhetünk­ rövid­ betekin- tést.­ebből­megtudhatjuk­azt­is,­hogy­kárpát- medence­összlakosságán­belül­a­roma­népes- ség­részaránya­elérheti­akár­a­9%-ot­is,­vala-mint­ hogy­ r omániában,­ spanyolországban, bulgáriában,­Magyarországon­és­Törökország­-ban­ élnek­ a­ legnagyobb­ számbulgáriában,­Magyarországon­és­Törökország­-ban­ romák (9–11.­p.).

a­ következő­ fejezetben­ a­ romák­ ukrajnai helyzetét­ mutatják­ be­ a­ szerzők,­ hangsúlyoz- va,­hogy­a­cigányság­aránya­1959-től­folyama-tosan­ növekedett:­ a­ 2001-es­ népszámlálás hivatalos­ adatai­ alapján­ ukrajna­ lakosságá-nak­0,1%-a­(47­587­fő)­vallotta­magát­cigány nemzetiségűnek.­ Más­ források­ az­ ukrajnai cigányság­számát­azonban­közel­200­ezer­fő körüliként­határozzák­meg.­a­szerzők­felhívják a­figyelmet­arra­is,­hogy­az­ukrajnai­cigányság nyelvi,­ néprajzi,­ szociológiai,­ foglalkozási­ és szociológiai­ szempontból­ sem­ tekinthető homogén­csoportnak­(12–17.­p.).

ezt­ követően­ a­ kárpátaljai­ cigányság száma­és­területi­elhelyezkedése­kerül­ismer-tetésre.­ e­ részből­ megtudhatjuk,­ hogy­ az ukrajnai­ romák­ 29,4%-a­ (14­ 004­ fő)­ él kárpátalján,­ ami­ a­ megye­ összlakosságának 1,1%-a.­a­cigányság­lélekszámának­önbevallá-son­ alapuló­ pontos­ meghatározása­

kárpát­-F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

alján­(akárcsak­Magyarországon)­elég­bizony-talannak­tekinthető,­hiszen­jelentős­hányaduk magyar,­illetve­ukrán­nemzetiségűként­defini-álja­ önmagát.­ a­ 2001-es­ népszámlálási­ ada-tok­ alapján­ a­ kárpátaljai­ cigányság­ 51%-a városlakó­ volt,­ ugyanakkor­ arányuk­ egyetlen járásban­ vagy­ megyei­ alárendeltségű­ város- ban­sem­érte­el­a­10%-ot.­a­kárpátaljai­cigány-ság­62,4%-a­magyar­anyanyelvű,­míg­a­cigány nyelvek­valamelyikét­csak­20,5%­tekinti­anya-nyelvének.­ Második­ nyelvként­ a­ legtöbb­ kár-pátaljai­ roma­ az­ ukrán­ nyelvet­ használja,­ de amíg­ 2001-ben­ a­ megyében­ 1000­ férfira 1077­nő­jutott,­addig­a­cigány­romáknál­ez­az arány­ 1000­ férfire­ 1047­ nő­ volt.­ korfájuk­ a magas­születésszámú­népcsoportokra­jellem-ző­piramidális­alakú­(35–37.­p.).

a­roma­lakosság­foglalkoztatottsága­meg-lehetősen­ alacsony.­ 2001-ben­ csupán­ 6,7%-uk­ volt­ foglalkoztatva,­ s­ közülük­ is­ 60,2%­ a legegyszerűbb­ foglalkozások­ körében­ volt alkalmazva,­ míg­ például­ vezető­ beosztásban csupán­0,28%-uk­dolgozott,­ami­összefüggés-ben­áll­az­alacsony­iskolázottsági­mutatókkal.

a­városi­cigányság­körében­az­1–9.­osztályok- ba­beíratottak­aránya­a­teljes­roma­népessé-gen­ belül­ ugyanis­ csupán­ 20,9%,­ s­ a­ falvak-ban­is­csak­21,4%­(37–41.­p.).

a­szerzők­felhívják­a­figyelmet­arra­is,­hogy a­cigány­lakosságra­vonatkozó­népszámlálási adatok­ és­ a­ valóságos­ helyzet­ sok­ esetben jelentős­ eltérést­ mutathat,­ így­ saját­ számítá- sokat­is­végeztek.­számításaik­és­a­népszám-lálási­ adatok­ csupán­ a­ szolyvai­ járás­ és beregszász­ város­ esetében­ mutatott­ jó­ egye-zést­(41–43.­p.).

a­kárpátaljai­cigányság­túlnyomó­többsége a­ megye­ nyugati­ részében­ (Perecsenyi, ungvári,­ beregszászi­ járásokban,­ valamint beregszász­ városában)­ él.­ a­ 2001-es­ nép-számlálási­adatok­alapján­összesen­110­olyan kárpátaljai­település­van,­ahol­a­cigány­lakos-ság­ száma­ meghaladja­ a­ 10­ főt.­ a­

legnépe-sebb­cigány­közösségek­Munkácson­(3000­fő) és­ ungváron­ (2000­ fő)­ találhatók.­ ezer­ főnél nagyobb­ roma­ közösség­ él­ beregszászon, k irályházán,­ s zőlősvégardón­ és­ Poroskőn (Perecsenyi­ járás).­ a­ cigány­ lakosság­ 48%-a városokban­vagy­városi­típusú­településen­él.

a­kárpátaljai­cigányság­72%-a­olyan­települé-sen­ él,­ ahol­ számuk­ meghaladja­ a­ 300­ főt.

ugyanakkor­az­általuk­benépesített­település-részek­(romatelepek,­cigánytáborok)­általában a­ települések­ határában,­ a­ központtól­ és­ az intézményektől­ távol­ fekszenek,­ ahová­ sok esetben­még­az­infrastruktúra­sem­jut­el,­ami még­inkább­hozzájárul­az­itt­élők­szegregáció-jához­(43–51.­p.).

a­ továbbiakban­ a­ kötet­ a­ kárpátaljai cigányság­ képzési­ és­ oktatási­ helyzetét­ pró- bálja­meg­nagy­vonalakban­felvázolni.­a­szer- zők­leszögezik,­hogy­a­cigányság­iskolai­okta-tása­ egyben­ a­ többségi­ társadalomba­ való integrálását­is­szolgálni­hivatott,­vagyis­hogy­a roma­lakosság­az­intézményes­szocializációval ellenőrizhető­ módon­ itt­ találkozik­ először,­ s valószínűleg­ utoljára­ is.­ a­ kárpátaljai­ iskolák-ban­ a­ 2008/2009-es­ tanévben­ 6497­ cigány gyerek­folytatott­tanulmányokat,­ami­több­mint az­ összlétszám­ 4%-a.­ közülük­ 2872­ magyar iskolába­vagy­osztályba­járt.­a­magyar­tannyel-vű­iskolákban­tanuló­gyerekek­esetében­így­a roma­ tanulók­ részaránya­ eléri­ a­ 17,1%-ot.­ a 2008-as­ ukrajnai­ oktatáspolitikai­ változások és­ a­ roma­ tanulók­ arányának­ a­ növekedése végett­egyre­több­magyar­szülő­íratja­gyerekét államnyelvi­ iskolába/osztályba.­ így­ számos kárpátaljai­ magyarlakta­ településen­ épp­ a roma­ gyerekeknek­ köszönhetően­ vagy­ csak velük­ nyitottak­ meg­ magyar­ tannyelvű­ osztá-lyokat.­az­elemi­osztályok­elvégzését­követően az­iskolába­járó­cigány­tanulók­létszáma­azon-ban­ folyamatosan­ csökken.­ az­ iskolából­ való kimaradást­ sok­ esetben­ elősegíti­ a­ lányok nagyon­korai,­13–14­éves­korban­történő­férj- hezmenetele,­pontosabban­polgárjogilag­élet-társi­ viszonya,­ valamint­ a­ roma­ családok idénymunkája­ az­ ország­ belső­ területein, ahová­ gyakran­ a­ gyerekeiket­ is­ magukkal viszik.­így­a­középiskolai­osztályokban­a­cigány tanulók­aránya­már­csupán­0,76%,­vagyis­még az­ ötödük­ sem­ jut­ el­ az­ ukrajnában­ elvileg kötelező­ középiskolai­ végzettség­

megszerzé-F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

séig.­ennek­egyik­okaként­említik­azt,­hogy­az iskolában­sokszor­tovább­fokozódik­a­kiközö- sítettség­érzése,­valamint­hogy­a­szülők­több-sége­is­igen­korán­kikerült­az­iskolai­oktatás keretei­közül.­ezenkívül­fontos­azt­is­megemlí-teni,­ hogy­ a­ kárpátaljai­ iskolákban­ oktató pedagógusok­ nincsenek­ megfelelően­ felké- szítve­arra,­hogy­a­roma­tanulók­nyelvi­és­kul-turális­ sajátosságait­ figyelembe­ véve­ és­ arra alapozva,­érdeklődésükhöz­igazítva,­számukra lakossággal­ rendelkező­ településen­ működ-nek­ ún.­ „cigány­ iskolák”,­ melyek­ az­ állami közelségével­magyarázható.­a­vegyes­összeté-telű­ iskolákban­ a­ roma­ tanulókat­ sokszor­ a problémák­forrásaként­értékelik.­ezt­a­szerzők a­ helyi­ magyar­ sajtóban­ megjelent­ cikkekből vett­ idézetekkel­ igyekeznek­ még­ szemlélete-sebben­alátámasztani­(51–91­p.).

In document Fó­r uM­Tár ­sa­da­l oM­Tu­do­Má­nyI­szeM­l e neGyedévenkénT­MeGj el enő­Tu­do­Má­nyos­Fo­l yó­Ir a­T Xv.­év­fo­lyam (Pldal 149-164)