kulturális­megközelítés­a­mélyinterjúk­tükrében

az­alábbiakban­olyan­szempontok­kerülnek­megvizsgálásra,­amelyek­a­különböző­érté- kű­interjúk­összehasonlításából­mutatják­be­a­honfoglalási­emlékmű­körüli­viszonyo-kat.elsőként­ az­ emlékmű­ szerepét­ és­ hivatását­ taglaló­ válaszokat­ vizsgáljuk­ meg.

kovács­sándor­szerint­a­nemzeti­szimbólumok­sorában­verecke­legalább­annyira­fon- tos,­mint­csíksomlyó­(„ez­a­mi­csíksomlyói­búcsúnk”),­hiszen­ez­nemcsak­egy­emlék-mű,­hanem­szakrális­jelentőséggel­bíró­jelkép.

Matl­Péter­szobrászművész,­a­vereckei­magyar­honfoglalási­emlékmű­tervezője­a tervezéskor­áttekintette­a­honfoglalás­kori­és­a­magyar­ornamentikát.­a­kutatott­szim- bólumok­közül­kiemelkedett­egy­óvó-védő­„fogas”­motívum,­mely­közös­a­közép-euró-pai­népeknél,­így­a­magyaroknál­is­nagyon­jellemző.­az­is­ide­tartozik,­hogy­verecke szláv­neve­a­kapu­vagy­átjáró­jelentéssel­bír.­Matl­tehát­az­emlékmű­tervezésekor­első-sorban­ egy­ olyan,­ a­ honfoglalásnak­ emléket­ állító­ művet­ képzelt­ el,­ mely­ összefogó kapocsként­ állhat­ a­ nemzetek­ és­ a­ felekezetek­ között.­ ennek­ megfelelően­ állított­ a közepébe­egy­oltárkövet.­az­emlékműállítás­–­ukrán­–­ellenzői­javasolták­ugyan,­hogy máshol­ állítsák­ fel­ a­ tervezett­ objektumot,­ mindemellett­ azonban­ Matl­ kifejtette:

„vereckét­áthelyezni­máshová­nem­lehet,­mert­lehet,­hogy­provokál­valakit,­de­ezt­nem lehet­megváltoztatni.­Mert­ha­máshol­állítottuk­volna­fel,­Munkácson­vagy­valahol­az ukrán–magyar­határon,­akkor­ez­a­szerkezet­nem­lett­volna­honfoglalási­emlékmű.”­az emlékmű­ hivatása,­ hogy­ megmozgassa­ az­ magyar­ ember­ szívét,­ összetartson­ és reményt­ adjon.­ az­ építő­ tervező­ szavaival:­ „azért­ csináltam,­ hogy­ megszűnjenek­ az atrocitások.­ ez­ van­ belevésődve­ az­ emlékmű­ elgondolásába,­ szellemiségébe.­ ahogy krisztus­ mondja,­ akinek­ van­ füle­ a­ hallásra,­ hallja,­ és­ akinek­ van­ szeme­ a­ látásra, lássa.­aki­nem­akarja­látni,­az­nem­lát,­aki­nem­akar­hallani,­az­nem­hall,­és­olyan­mon-danivalókkal­ruházzák­fel­az­emlékművet,­melyek­nem­felelnek­meg­a­valóságnak.”

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

22. szcs:­ nem­ lehet­ azt­ úgy­ megrongálni,­ hogy­ ne­ állítanák­ helyre­ –­ újraavatták­ a­ vereckei-emlékművet.­Kárpátalja,­2012.­október­12.,­XII.­évf.­41.­(613.)­sz.­3.­p.

a­szobrászművész­nem­gondolt­a­tervezéskor­az­emlékműgyalázásokra.­a­műemlék masszív­szerkezetét­azzal­indokolta,­hogy­a­kárpátok­földrajzi­és­éghajlati­hatásainak próbáit­csak­egy­erős,­tartós­építmény­állhatja­ki.­„Hegytetőre­építeni­bármit­komoly­fel- adat,­mivel­itt­van­leginkább­kitéve­az­időjárás­viszontagságainak,­a­tél­sokkal­hide-gebb,­a­nyár­sokkal­melegebb,­olyan­emlékművet­kellett­állítani,­ami­kibírja­ezeket.”­a szobrászművész­az­általa­megszabott­szakmai­kritériumokkal­szembeállította­a­szics-gárdistáknak­emelt­(soltész­István­által­tervezett)­másik­emlékművet,²³melyen­a­2008 és­2012­között­eltelt­időszakban­már­megmutatkoztak­az­időjárás­viszontagságainak jelei:­„Felelőtlenség­volt­ezt­így­építeni,­mert­ha­tiszteljük­azokat,­akiknek­állítjuk­az emlékművet,­akkor­időtálló­anyagból­építjük­meg­azt.­nem­számítottam­arra,­hogy­lesz-nek­rongálások,­én­azt­hittem,­békét­fog­teremteni,­nem­pedig­békétlenséget,­ezért­is használtam­közös­motívumokat.”

az­emlékművek­nagyon­fontos­kérdését­képezik­a­nemzetek­közötti­egyensúlynak.

Mándrik­Iván­történész­szerint­ezek­alátámasztására­jó­néhány­példát­hozhatunk­fel­a 20.­századi­történelemből.­a­különböző­szovjet­emlékműveket­kelet-közép-európában már­javarészt­lebontották­ugyan­(pl.­az­osztapenko-szobrot­budapesten),­de­a­háborúk következtében­létrehozott­katonai­temetők­és­emlékművek­még­a­mai­napig­is­állnak.

a­magyaroknak­megengedték,­hogy­voronyezsnél­emlékművet­állítsanak,­ami­pozitív dolog,­ezzel­szemben­viszont­–­mondja­–­németországban­egyetlen­orosz­emlékművet sem­engednek­felállítani.

kovács­sándor­úgy­véli,­minden­emlékmű­nagy­érték,­hiszen­egy­kor,­egy­nép,­egy gondolkodásmód­dokumentumaként­vehető­számba.­egy­kulturált,­fejlett­társadalom-ban­ nem­ kérdés,­ hogy­ egymás­ mellett­ megfér-e­ két­ emlékmű.­ Példaként­ említi szigetvárnál­szulejmán­és­zrínyi­Miklós­közös­szobrát,­mely­a­népek­közötti­toleranci- ának,­történelmi­megbékélésnek­egyfajta­szimbóluma.­volt­idő,­amikor­harcoltak­egy- más­között,­de­ezen­túl­kell­lépni­–­vallja­a­szakíró.­Mándrik­Iván­arra­a­kérdésre­vála-szul,­hogy­mennyire­fér­meg­egymás­mellett­a­hágón­az­ukrán­és­a­magyar­emlékmű, így­válaszolt:­„a­történelemben­sok­minden­zavar,­ideálissal­pedig­ritkán­találkozha-tunk.­Probléma­mindig­a­szomszédos­népek­között­adódik.­Mint­a­magánéletben:­aki messze­lakik,­a­falu­másik­végén,­azzal­nincs­probléma.­ukrajnának­így­a­legfőbb­prob-lémája­mindig­oroszországgal­lesz.­Magyarországnak,­l engyelország­kivételével,­vala-mennyi­szomszédjával­voltak­problémái,­ukrajnával­a­legkevesebb.­a­ruszinok­mindig támogatták­a­magyarokat.­Itt­sose­volt­zavargás,­és­ezt­kell­megtartani.­Itt­sosem­volt probléma,­mert­idomultak­egymáshoz­a­népek.”­ellenpéldaként­a­szerbeket­és­a­kau-kázusi­népeket­említette,­akik­esetében­–­mentalitásuk­folytán­–­napjainkig­fennállnak a­ belső­ harcok,­ viszont­ a­ ruszinok­ és­ magyarok­ között­ ez­ soha­ nem­ volt­ jellemző.

Mándrik­professzor­összefoglalva­elmondta,­hogy­az­átlagembert­a­különböző­ideoló- giák,­az­emlékművek­körüli­huzavonák­nem­foglalkoztatják,­hiszen­számára­a­megél-hetés­az­igazán­fontos.­az­olyanfajta­ideológia­pedig,­mely­erőszakos­és­nem­vezet­jóra,

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

23. az­ukrán­nemzeti­szervezetek­a­maguk­részéről­elutasítják­a­megyei­hatóságok­által­épített szicsgárdista-emlékművet,­ mivel­ a­ tervező­ „belekomponálta”­ a­ komplexumba­ a­ kárpátok

„felszabadításában”­kiemelkedő­szerepet­játszó­18.­gárdahadsereg­emlékművét­is.

nem­ is­ az­ emberek­ akaratát­ közvetíti.­ az,­ hogy­ a­ társadalomnak­ egy­ vékony­ rétege mégis­ezt­az­utat­követi,­nem­szabad,­hogy­kihasson­az­egész­állam­gondolkodására.

kovács­sándor­pozitívumként­említette,­hogy­amikor­verecke­környékén­az­ottani ruszinsággal­ beszélgetett,­ nagyon­ sokan­ támogatták­ elképzeléseit.­ a­ régi­ emlékmű kutatása­ közben­ (a­ hágót­ körülvevő­ völgyekben­ kereste­ az­ emlék­ obeliszkmaradvá-nyait²⁴ )­a­környező­falvakat­bejárva­alkalma­nyílt­az­ottani­pásztorok­és­egyszerű­ember-ek­ megismerésére.­ Több­ képeslap­ és­ fénykép­ ezektől­ az­ emberektől­ származik,­ és szintén­nagy­segítségnek­bizonyult.­a­turistavezető­szakíró­szavai­szerint:­„nagyon­pozi- tív­tapasztalataim­vannak­ezekből­a­falvakból,­mert­ha­jön­a­magyar­turistabusz,­a­gye-rekektől­az­idős­emberekig­integetnek,­és­üdvözlik­az­ide­látogató­magyar­turistákat.”

a­mélyinterjúk­tükrében­megvizsgált­kérdések­által­megállapítható,­hogy­a­vereckei emlékmű­fontos­részét­képezi­s­képezte­az­ukrán–magyar­kapcsolatoknak,­a­kisebb- ségekkel­foglalkozó­ukrán–magyar­vegyes­bizottság­üléseinek,­a­kárpátaljai­és­magyar- országi­magyar–magyar­kapcsolatoknak,­sőt­még­a­szélsőséges­gondolkodású,­vala-mint­a­mérsékeltebb­helyi­ukrán­politikai­életnek­is.­a­hét­méter­magas,­terméskőből és­vasbetonból­felépített­szerkezet,­841­méter­magasan,­fenyőerdőkkel­körülvéve,­az emberi­zajtól­távol­áll­rendületlenül,­kitéve­a­következő­arra­látogató­magyar­érzelmű közösség­érdeklődésének,­vagy­éppen­az­ártani­kívánó­szélsőségesek­türelmetlensé-gének.

befejezés

a­18.­században­a­társadalmakat­összekötő­egyik­legerősebb­kapocs,­a­vallásosság, meggyengült.­ez­a­tendencia­mindinkább­erőssé­válik,­s­a­20.­század­végén­elérte­a társadalom­legszélesebb­rétegeit­is.­ugyanakkor­az­elveszett­vallásosságot­különböző mítoszokkal­kezdték­pótolni.­kialakult­a­nemzet­mítosza­is,­melyhez­valamennyi­olyan elem­hozzátartozik,­mellyel­a­kulturális­emlékezet­folytán­képesek­megragadni­a­törté-nelmet.

a­nemzet­fogalma­csupán­a­19.­századtól­nyerte­el­mai­jelentését.­addig­falvak­és régiók­ közös­ identitása­ létezett­ csupán.­ az­ átformálódott­ történelemírás­ fő­ célja­ az események­objektív­leírása­volt,­másrészt­a­19.­század­történetírói­is­nagymértékben törekedtek­arra,­hogy­egy­dicső­múlt­felmutatásával­egységes­és­közös­érzést­hozza-nak­létre­államukban.­ettől­azt­remélték,­hogy­könnyebbé­válik­a­politikai­cselekvés gyakorlata.­a­vereckei­emlékmű­mitológiája­is­ezt­irányozza­elő:­egységbe­fogni­a­kár- pátaljai­magyarságot.­ennek­következtében­a­közös­emlékezet­és­nemzeti­öntudat­poli-tikai­vonásokká­képes­átalakulni.

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

24. az­eredeti­emlékmű­darabjait­végül­is­kovács­sándor­találta­meg.­az­obeliszk­felső­része Tuholka­községben­található,­amelyből­–­a­sors­iróniája­–­a­felszabadító­szovjet­hadsereg elesett­katonáinak­emlékművét­alakították­ki:­„néhány­falubeli­lakos­az­1960–70-es­évek-ben­egyszerűen­leemelte­az­obeliszk­felső­részét­és­elvitte.­azaz,­ellopták!­Falujuk­főterén, a­községháza­előtt­talapzatra­helyezték,­és­1975-ben­a­nagy­honvédő­háborúban­elesett­7 falubeli­ szovjet­ katonaáldozat­ emlékére­ avatták­ fel.”­ http://www.karpataljalap.net/archi-vum/276szam/k3.html

a­19.­századi­történetírók­a­nemzet­számára­olyan­valóságalappal­rendelkező­míto- szokat­hoztak­létre,­melyek­megalkotásánál­a­legfőbb­szempont­a­jelenben­való­hasz-nosíthatóság­volt.­emlékművek,­emlékhelyek­állítódtak,­hogy­ezt­a­nemzeti­mitológiát tudatosítsák­ az­ emberekben.­ a­ vereckei­ emlékmű­ gondolata­ az­ 1880-as­ években indult­j anka­sándortól,­s­az­évtizedek­sora­alatt­egy­emlékjelként­díszelgő­határkőből napjainkra­ a­ megmaradás­ szimbólumává­ fejlődött.­ r endeltetését­ tekintve­ másodla-gossá­vált­az­eredeti­szerepe,­vagyis­a­honfoglalás­emlékének­megőrzése;­ehelyett­a fő­ hivatása­ az­ identitás­ megőrzése,­ a­ kollektív­ nemzeti­ emlékezet­ fenntartása­ lett.

(assmann­2004,­23–25.­p.)

a­különböző­csoportok,­közösségek­a­múlt­képeit­is­felhasználják­annak­érdeké-ben,­hogy­fenntartsák­történelmi­létük­legitimálását.­így­például­a­nemzeti­etnikumok az­ ünnepeiket,­ emlékjeleiket­ arra­ használják­ fel,­ hogy­ a­ másik­ nép­ előtt­ kifejezzék, hangsúlyozzák­identitásukat.­ez­a­fajta­kulturális­hagyományőrzés­mind­az­ukrán,­mind a­magyar­nemzet­részéről­megnyilvánul­kárpátalján.­Míg­a­magyarok­az­ezeréves­tör-ténelem­alapjaira­építenek,­az­ukránok­az­állam­általi­támogatottságot­élvezhetik.

1995-ben,­ amikor­ felvetődött­ a­ vereckei­ emlékmű­ újraépítésének­ gondolata,­ az ukrán­ állam­ függetlenségének­ mindössze­ 4.­ évfordulóját­ ünnepelte.­ Mivel­ a Magyarországgal­való­jószomszédi­viszony­már­1991-től­kialakult,­a­gondolat­felveté- sére­az­ukrán­állam­első­lépésként­pozitívan­reagált.­ezt­követően­azonban­az­elkez-dett­építkezés­félbemaradt,­és­az­emlékmű­felavatása­sem­valósulhatott­meg.­ennek okai­az­ukrán­oldalról­jelentkező­ellenérzések­hatásaiban­keresendők.­a­fiatal­állami-ság­ történetírása­ megpróbálta­ a­ szovjet­ hagyományoktól­ elrugaszkodva­ felrajzolni saját,­független­történelmét,­amelyben­olyan­hősöket­keresett,­akik­például­felkerül- hetnek­az­új­bankjegyek­(1996)­oldalaira,­s­akik­által­megteremtődik­a­kollektív­emlé-kezet­és­gondolkodás,­és­ami­a­legfontosabb:­az­egységes­állam.­a­20.­századi­hősök közzé­sorakoztatta­fel­az­ukrán­történetírás­az­1938–1939-ben­kárpát-ukrajnáért­har-coló­szicsgárdistákat­is.­ennek­az­államkezdeménynek­a­végét­a­magyar­törekvések jelentették,­ezért­a­vereckével­kapcsolatban­lévő­problémák­is­innen­eredeztethetőek.

(j effrey–r obbins­1998)

Matl­Péter­az­általa­tervezett­műemlékről­így­nyilatkozott:­„ez­a­mű­él.­él,­mert­vala- ki­imádkozik­mellette,­él,­mert­valaki­elpusztítja,­újjászületik,­mint­a­főnix,­átmegy­víz-és­tűzkeresztségen…”a­politikai­küzdelmek,­az­emlékmű­ellen­elkövetett­atrocitások, illetve­a­sajtóban­megjelenő­írások­által­felnagyítódik­a­honfoglalási­emlékmű­témája, ugyanakkor­annak­jelentősége­és­kulturális-nemzeti­hatása­megkérdőjelezhetetlen.

Miközben­azonban­politikai­vezetők,­újságot­olvasó­közemberek,­egyetemen­vagy főiskolán­tanuló­diákok­töprengenek­el­verecke­mítoszán­és­üzennivalóján,­elfeledkez-nek­annak­igazi­céljáról­és­hivatásáról:­az­összetartozás­eszméjéről.

Felhasznált­irodalom

ady­endre­1989.­Góg­és­Magóg­fia­vagyok­én…­benedek­István­(szerk.):­Rendületlenül – A haza-szeretet versei. II. kötet.­budapest,­officina­nova­kiadó,­545.­p.

assmann,­j an­2004.­A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magas-kultúrákban.­budapest,­atlantisz­könyvkiadó.

assmann,­j an­2006.­Religion and Cultural Memory. Ten studies.stanford,­stanford­university Press.

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

badó­zsolt­2008.­újra­emlékművet­„avattak”­a­vereckei-hágón.­Kárpátalja,­2008.­július­25.,­vIII.

évf.­30.­(393.)­sz.­2.­p.

csanády­György:­r égi­beregszásziak.­mek.niif.hu/02100/02131/html/02.htm­(2012.­02.­05) Gesta­Hungarorum.­http://mek.oszk.hu/02200/02245/02245.htm#13­(2012.­02.­03.) Hunt,­l ynn­avery­1984.­Politics, Culture and Class in the French Revolution.­berkeley,­univiversity

of­california­Press.

k iss­ Gy.­ c saba­ 2002.­ Hungarológia­ és­ nemzeti­ mítoszok.­Korunk,­ 2002.­ november.

http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2002&honap=11&cikk=7060­ (2012.­ 02.

kovács­sándor­2006.­Verecke.03) budapest,­Hungarovox­kiadó.

kovács­ vilmos­ 2003.­ verecke.­ In­Verecke – Kárpátaljai magyar költők a XX. századból.

ungvár–budapest,­Intermix­kiadó.

l ator­Ilona­1996.­l esz­millecentenáriumi­emlékmű­vereckén!­Kárpátaljai Szemle,­Iv.­évf.­2.­sz.

3.­p.

Molnár­j ózsef–Molnár­d.­István­2003.­Kárpátalja népessége és magyarsága a 2001. évi ukraj-nai népszámlálás hozzáférhető eredményeinek tükrében. Népszámlálási körkép Közép-Európából 1989–2002.budapest,­Teleki­l ászló­alapítvány.

olick,­j effrey­k.–r obbins,­j oyce­1998.­social­Memory­studies.­From­„collective­Memory”­to­the Historical­ s ociology­ of­ Mnemonic­ Practices.­ http://www.jstor.org/disco-ver/10.2307/223476?uid=3738216&uid=2&uid=4&sid=56178516523

lászl óTúr I

THe For MaTIon and r e-enTer Pr eTaTIon oF THe “My THol oGy”­oF THe HunGar Ian conquesT

MeMor Ial Inver ecke In THe l IGHT oF In-dePTH InTer vIeWs

The­topic­of­this­essay­is­the­verecke­memorial,­which­has­become­a­community symbol­of­Hungarians­in­ukraine.­The­verecke­mountain-pass­–­the­first­“station point”­ of­ the­ conqueror­ Hungarians­ in­ the­ carpathian­ basin­ –­ became­ part­ of public­awareness­and­an­attribute­of­the­Hungarian­landtaking,­in­connection­with the­ceremonies­of­the­Millenium.­In­1995,­when­the­question­of­the­rebuilding­of the­verecke­memorial­was­raised,­the­ukrainian­state­had­only­celebrated­the­4th anniversary­of­its­independence.­as­good-neighbourly­relations­with­Hungary­had been­developing­since­1991,­the­ukrainian­state­at­first­reacted­on­the­raised idea­ positively.­ but­ later,­ the­ construction­ works­ were­ suspended­ and­ the inauguration­ of­ the­ memorial­ did­ not­ go­ smooth­ either,­ partly­ for­ the­ national antipathies­of­the­ukrainian­partner,­partly­for­the­different­visions­of­the­divided Hungarian­ political­ representation­ in­ ukraine.­ We­ follow­ the­ views­ of­ the Hungarian­ minority­ on­ the­ memorial­ from­ the­ beginning­ of­ its­ construction­ in 1996­ until­ its­ inauguration­ in­ 2008.­ The­ memorial­ has­ been­ in­ the­ centre­ of attention­as­one­of­the­sensitive­issues­and­source­of­a­potential­conflict­between ukraine­ and­ Hungary,­ as­ well­ as­ the­ Hungarian–Hungarian­ political­ relations representing­ local­ interests,­ and­ as­ such,­ has­ become­ a­ constant­ topic­ in­ the regional­ukrainian­and­Hungarian­press.

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1,

Forrásközlésünk­a­Paszternák­andrás­vázseci­(l iptó­megye)­evangélikus­tanító­ellen elrendelt­fegyelmi­eljárás­iratait­teszi­közzé.¹ az­eljárás­egyike­volt­azoknak­a­tanítópe-reknek,­melyeket­l iptó­megyében­1908-ban­és­1909-ben­rendeltek­el­az­1907:­XXvII.

tc.­22.§-ban­meghatározott­fegyelmi­vétség­elkövetése­miatt.

a­közölt­iratokból­egy­olyan­per­folyamata­bontakozik­ki,­mely­során­az­egyházi­főha- tóság­és­a­világi­hatalom­érdekellentéteiből­fakadó­harc­tanúi­lehetünk.­a­tanfelügye-lő,­valamint­a­közigazgatási­bizottság­–­a­helyi­szintű­felügyelettel­megbízott­legfelsőbb állami­szerv­szerepében­–­támadólag­lép­fel,­míg­az­evangélikus­egyház­és­a­tanító védekező­szerepbe­kerül,­még­ha­az­egyház­nem­is­annyira­a­tanító,­mint­évszázados autonómiája­mellett­áll­ki.

az­egyház­a­védelem­tanúját­arra­szólítja­fel,­hogy­az­egyház­érdekeit­szem­előtt tartva­nyilatkozzon;­a­realitás­és­logika­alapjain­álló­érveket­maga­a­megvádolt­tanító sorolja­fel.­a­per­mégis­az­állam­győzelmével­ér­véget,­amiből­látszik,­hogy­a­törvény-ben­ szabott­ feltételekhez­ képest­ nagyon­ rövid­ időn­ belül,­ a­ hatályba­ lépést­ követő kilenc­hónap­után­megindított­eljárások­sokkal­inkább­a­törvény­szigorának­demonst-rálását,­nem­pedig­a­következetes­végrehajtást­szolgálták.

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

a ^{nTal Icz} a ^nIkó

In document Fó­r uM­Tár ­sa­da­l oM­Tu­do­Má­nyI­szeM­l e neGyedévenkénT­MeGj el enő­Tu­do­Má­nyos­Fo­l yó­Ir a­T Xv.­év­fo­lyam (Pldal 95-101)