a­ruszin­egyházszervezet­kiépülése

a­magyarországi­ortodox­vallású­ruszinság­r ómához­való­csatlakozása­az­1646.­évi

ungvári­unióval­vette­kezdetét.­az­egyesülés­ügyét­azonban­nem­mindenhol­támogat-F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

1. a­nemzetközi­szakirodalom­a­nemzeti­mozgalmak­tanulmányozásakor­általában­elfogadja Miroslav­Hroch­cseh­történész­periodizációját.­(r ing­2004,­30.­p.)­Hroch­a­közép-­és­kelet-európai­ népeket­ „nagy”­ és­ „kis”­ nemzetek­ csoportjára­ osztja.­ szerinte­ a­ „kis”­ nemzetek három­dologban­különböznek­a­„nagy”­nemzetektől:­nem­rendelkeznek­saját­nemességgel vagy­uralkodó­osztállyal;­nem­alapítottak­államot;­nem­hoztak­létre­fejlett­irodalmi­nyelvet.­e kritériumok­alapján­a­ruszinokat­a­„kis”­nemzetek­közé­kell­sorolnunk.­ugyanakkor­fontos kiemelni,­hogy­a­cseh­történész­a­„kis”­terminust­nem­mennyiségi­értelemben­használja.

csak­azt­tartja­„kis”­nemzetnek,­amely­hosszú­ideig­alá­volt­vetve­az­„uralkodó”­nemzetnek, a­munkácsi­püspökség­ruszinjai­esetében­a­magyarnak.­Hroch­a­politikai­kapcsolatok­kon- tinuitása­felől­is­megközelítette­a­problémát,­s­két­csoportba­különítette­el­a­„kis”­nemzete-ket.­Ilyen­értelemben­a­ruszinság­azon­kategóriába­tartozik,­amely­„a­kapitalizmus­kora­előtt soha­nem­rendelkezett­a­független­politikai­képződmények­tárházával”.­a­másik­csoportot azon­nemzetek­képezik,­amelyek­a­középkorban­politikai­entitást­alkottak,­független­feudá-lis­társadalmi­osztállyal­rendelkeztek,­de­még­modern­nemzetté­válásuk­előtt­elvesztették politikai­önállóságukat.­(Hroch­2000,­xiii;­9.­p.)

ták­egyformán,­ezért­a­vallási­unió­kérdése­mintegy­száz­évig­megosztotta­a­ruszinsá-got.­amíg­a­szepesség,­zemplén­és­ung­vármegye­klérusa­már­a­17.­század­közepén egyesült­a­római­katolikus­egyházzal,­addig­a­Habsburg-ellenes­erdélyi­fejedelmek­–

tartva­az­ellenreformáció­veszélyétől­–­az­ortodoxia­továbbélését­támogatták­beregben és­Máramarosban.­(Hermann­1973,­271–272.­p.;­ács­1996,­149.­p.)­a­küzdelemből­az uniót­ támogatók­ kerültek­ ki­ győztesen,­ így­ az­ összes,­ addig­ görögkeletinek­ maradt ruszin­csatlakozott­az­unitus­egyházhoz,­utolsóként­a­máramarosiak­1734-ben.­(kobály 2003,­356.­p.;­Gönczi­2007,­26.­p.)

a­szakirodalomban­általánosan­elfogadott­tény,­hogy­a­r ómával­való­egyesülés­a nemzeti­fejlődést­nem­segítette,­hanem­hátráltatta.­érvként­hozzák­fel,­hogy­az­unió elszigetelte­a­kisszámú,­műveletlen,­politikai­szervezettel­nem­rendelkező­ruszinokat.

ennek­legfőbb­oka,­hogy­a­klérus­számára­az­egyesülés­műveletség-­és­egzisztencia- beli­felemelkedést­jelentett.­ezek­a­kedvezmények­a­munkácsi­klérus­feudális­társa-dalomba­való­betagolódásához­vezettek.­így­az­egyetlen­értelmiségi­rétegnek­számító papság­ hátat­ fordított­ nemzetének,­ s­ elindult­ az­ asszimiláció­ útján.­ (Magocsi­ 1979, 16–17.­p.;­arató­1983,­54.­p.;­ács­1996,­149.­p.)­Hangsúlyoznunk­kell­azonban,­hogy volt­egy­tényező,­amely­változatlan­maradt­az­unió­után­is.­ez­a­görög­rítus,­azaz­a­kele-ti­szertartásrend­továbbélése,­amely­teljes­egészében­sértetlen­maradt.­(Pirigyi­1990, 11–12.­p.;­Pekar­1992,­84.­p.;­kobály­2003,­356.­p.;­r omsics­2004,­81.­p.)­Miroslav Hroch¹szavaival­ezt­a­„régi­etnikai­egység­maradékának”­is­nevezhetjük,­(Hroch,­2000, 10.­ p.)­ különösen­ egy­ olyan­ korban,­ amikor­ a­ legtöbb­ személy­ inkább­ azonosította magát­vallási­hovatartozása,­mint­nemzetisége­alapján.­(Magocsi­1979,­21.­p.;­Gergely 2008,­15.­p.)

az­unió­évszázada­folyamán­nem­alakult­meg­a­ruszin­görög­katolikus­egyházszer- vezet.­az­új­egyházat­ugyanis­az­egri­püspök­fennhatósága­alá­rendelték.­a­ruszin­pap-ság­ ezzel­ elégedetlen­ volt,­ és­ megindította­ a­ harcot­ az­ önálló­ munkácsi­ püspökség

megalapításáért.­küzdelmük­főleg­ideológiai­síkon­folyt;­régi­történelmi­jogaikra­hivat-F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

2. a­19.­század­első­felében­a­munkácsi­főpapság­ruszin­öntudatának­nyomai­főleg­a­törté-nelmi­ ideológiában­ jelentkeztek.­ a­ görög­ katolikus­ főpapság­ egyes­ kiemelkedő­ tagjai (arszenyij­kocak,­bazilovics­j ános,­l ucskay­Mihály)­érdeklődni­kezdtek­a­ruszin­nyelv­és­múlt iránt.­(Igaz,­ebben­nem­nemzeti,­hanem­egyházi­indíték­vezérelte­őket­–­M.­F.)­Grammatikát szerkesztettek,­történelmi­forrásokat­publikáltak.­Történeti­munkáikkal­igyekeztek­bizonyí-tani,­ hogy­ az­ őslakos­ ruszinok­ élén­ már­ az­ ókortól­ kezdve­ a­ munkácsi­ püspökök­ álltak.

koncepciójukat­több,­azóta­megcáfolt­tétellel­(pl.­ruszin­autochtonitás,­a­munkácsi­egyház-megye­ókori­eredete,­koriatovics-legenda)­támasztották­alá.­ezzel­a­ruszin­görög­katolikus főpapság­lényegében­elvégezte­azt­a­munkát,­amelyet­a­szlovák­és­román­kollégáik­már jóval­előbb­megcsináltak.­volt­azonban­egy­nagy­különbség:­a­ruszin­tudósok­nem­vitatkoz- tak­a­magyar­leigázási­teóriával.­ez­kétségtelenül­a­ruszin­nemzeti­fejlődés­elmaradott­álla-potáról­tanúskodik.­(Magocsi­1979,­41.­p.;­arató­1983,­105.­p.)

kozva­igyekeztek­bizonyítani­igazukat,­mely­végül­az­első­történeti­munkák­megszüle-téséhez­vezetett.²

az­önálló­munkácsi­püspökség­megalapításában­azonban­nem­az­ideológiai­viták játszották­a­döntő­szerepet.­sokkal­inkább­az­aktuális­politikai­helyzet.­az­1740-es­évek elején­ a­ megnövekedett­ adókkal­ és­ a­ romló­ gazdasági­ helyzettel­ elégedetlen­ ruszin parasztok,­valamint­az­alsópapság­egy­része­felkelések­sorában­vett­részt.­a­szociális sérelmek­hatására­egyre­több­elégedetlenkedő­kezdte­elveszíteni­hitét­az­unitus­egy- házban,­sőt­egyes­helyeken­–­jelentős­szerb­és­orosz­közreműködéssel­–­az­ortodoxi- ához­való­visszatérés­lehetőségét­is­fontolgatták.­a­skizmatikus­mozgalmak­elterjedé- sétől­és­az­esetleges­cári­intrikáktól­tartva­bécsben­úgy­határoztak,­hogy­az­elégedet-len­ ruszin­ lakosságot­ egy­ önálló­ püspökség­ felállításával­ próbálják­ meg­ kielégíteni.

(Magocsi­1979,­25–26.­p.)­ennek­nyomán­Mária­Terézia­királynő­(1740–1780)­hatha- tós­segítségével,­1771-ben­sikerült­megvalósítani­a­Munkácsi­Görög­katolikus­egy­ház­-megye­ kánonszerű­ felállítását.­ a­ korábbi­ apostoli­ helynök,­ bradács­ j ános­ (1732–

1772),­püspök­lett.­nemsokára­bekövetkező­halála­azonban­nem­sok­időt­hagyott­szá-mára­ elkezdett­ munkája­ továbbvitelére.­ bradács­ püspököt­ bacsinszky­ andrás (1732–1809)­követte­a­főpásztori­székben,­aki­az­egyházmegye­financiális,­oktatási­és ideológiai­ alapjait­ rakta­ le.­ az­ uralkodónő­ bizalmát­ élvező­ bacsinszky­ 1775-ben ungvárra­helyezte­át­a­püspökség­székhelyét.­a­görög­katolikusok­megkapták­a­betil-tott­jezsuita­rend­egykori­ingatlanait.­az­egyházmegye­hivatala­a­jezsuita­kollégiumban, a­papnevelő­intézet­a­drugeth-várban­kapott­helyet.­a­püspökség­igazgatására­héttagú káptalant­állítottak­fel­(1776).­(Hodinka­1909,­622–625.,­759–772.­p.;­Magocsi­1979, 26–28.,­31.­p.;­Pirigyi­1990,­59–60.­p.;­Пагиря­1996,­13–14.­p.;­botlik­1997b,­80–84.

p.;­kobály­2003,­356.­p.;­Mkl ­2004,­IX.­kötet,­390–391.­p.)

bacsinszky­andrást­korának­első­számú­vallási­és­nemzeti­vezetőjeként­tartották számon.³ a­munkácsi­egyházmegye­kiépítése­mellett­különös­figyelmet­fordított­a­kul-túra,­az­oktatás­és­a­nyelvművelés­ügyére.­j elentős­mértékben­„hozzájárult­a­magyar-országi­ruszinok­vallási­és­egyben­nemzeti­arculatának­megőrzéséhez”.­(kobály­2003, 356.­p.)­Tevékenységének­köszönhetően­a­munkácsi­püspökség­a­magyarországi­ruszi-nok­vallási­és­nemzeti­identitásának­meghatározó­pillérévé­vált.

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

3. bacsinszky­tevékenysége­túlmutatott­a­munkácsi­egyházmegye­határain.­aktív­szerepet­vál-lalt­az­1775–1784­között­működő­bécsi­görög­katolikus­főszeminárium,­az­ún.­barbareum felállításában.­ennek­eredményeként­a­munkácsi­püspökség­bécsben­tanuló­szeminaristái megismerkedhettek­ a­ galíciai­ és­ bukovinai­ hallgatótársaikkal,­ s­ olyan­ nagy­ hatású­ szláv tudósok­előadásait­hallgathatták,­mint­a­cseh­j osef­dobrovský­vagy­a­szlovén­j ernej­kopitar.

a­barbareum­bezárása­után­bacsinszky­kieszközölte,­hogy­egyházmegyéje­papnövendékei l embergben­ folytathassák­ tanulmányaikat.­ a­ magyarországi­ és­ galíciai­ görög­ katolikusok kapcsolatában­ hangsúlyos­ növekedés­ volt­ tapasztalható.­ (Magocsi­ 1979,­ 29.­ p.;

Magocsi–Pop­2005,­25.­p.)

4. l udwik­l eon­szeptycki­lembegi­görög­katolikus­püspök­már­1773-ban­kezdeményezte­a­galí-ciai­érsekség­visszaállítását.­„a­bécsi­udvarban­alaposan­meghányták-vetették­a­javaslatot, tervbe­véve­két­magyarországi­görög­katolikus­püspökség,­a­munkácsi,­fogarasi­és­a­délvi- déki­svidnicei­hozzákapcsolásának­lehetőségét.”­a­heves­magyar­tiltakozás­–­mint­említet-tük­–­meghiúsította­a­magyarországi­egyházmegyék­galíciai­érsekségbe­való­integrálását.

így­a­l emberg­(l wów)­székhellyel­létrejövő­metropólia­alá­a­lembergi,­przemyśli­és­chełmi egyházmegyéket­rendelték.­(d.­Molnár­1995,­92–93.­p.)