kitekintés­a­neoabszolutizmus­korszakára

az­önálló­görög­katolikus­érsekség­kérdése­világos­után­újból­felvetődött.­az­igények elbírálásánál­meghatározó­szerepe­volt­az­osztrák­kormányzatnak,­amely­az­egyház-politikát­az­1848–1849-es­érdemek­jutalmazására,­illetve­büntetésére­is­felhasználta.

(deák­2000,­227.­p.)­Ilyen­körülmények­között­a­szabadságharc­végéig­magyarbarát magatartást­tanúsító­munkácsi­püspökség­eleve­hátrányos­helyzetből­indult,­s­ennek megfelelően­nem­is­kacérkodott­az­önálló­hierarchia­gondolatával.­az­ellenforradalom szolgálatába­sodródott­román­görög­katolikusok­viszont­úgy­érezték:­megnyerhetik­ter- veiknek­az­udvar­jóindulatát.­az­esztergomtól­független­egyházszervezet­megteremté- sét­az­erdélyi­román­nemzeti­mozgalom­követelései­közé­is­beemelték.­ezzel­újabb­érv-vel­támasztották­alá­törekvéseiket.­(deák­2000,­229.­p.)

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

16. scitovszky­j ános­(1785–1866):­korszakunkban­pécsi­püspök,­hercegprímás-érsek,­később bíboros.­ 1824-től­ rozsnyói­ kanonok,­ a­ helyi­ szeminárium­ rektora.­ 1828-ban­ rozsnyói megyéspüspökké­szentelték.­1838-tól­a­pécsi­egyházmegye­püspöke.­(Mkl ­2006,­XI.­kötet, 976–977.­p.)­1848–49-es­szerepét­sarnyai­csaba­Máté­így­jellemzi:­„a­szabadságharc­kitö-rése­után­a­konzervatív­püspök­a­dinasztia­híve­maradt,­ezért­kossuth­javaslatára­1849 májusában­hazaárulóvá­nyilvánították.­1849.­július­21-én,­a­letett­Hám­j ános­helyett,­her-cegprímássá­és­esztergomi­érsekké­nevezték­ki.­ebben­a­tisztében­egyensúlyozni­próbált­a lojalitás­és­az­emberség­között.­a­kompromittált­egyházi­személyek­ügyében­egyfelől­udvar-hű­konzervativizmus,­másfelől­a­megértő­humanitás­jellemezte.”­(sarnyai­1999.)

17. a­két­püspökség­központja­l ugos,­illetve­nagybánya­lett­volna.­utóbbihoz­kívánták­csatolni a­munkácsi­püspökség­104­plébániáját,­47­103­hívővel.­(veritas­1908,­48.­p.)

18. a­ Monarchia­ görög­ katolikusai­ számára­ létesítendő­ közös­ érsekséget­ illetően­ viale-Prelá bécsi­nuncius­is­állást­foglalt.­r ómába­küldött­alapos­szakvéleményében­(1851)­„kifejtette, hogy­a­terv­nemzetiségi­okokból­kivihetetlenné­vált.­a­horvátokat,­ruténeket­és­a­románokat –­még­ha­görög­katolikusok­is­–­nem­lehet­egy­nevezőre­hozni,­nekik­közös­egyházfőt­adni.

a­rutének­évszázadok­óta­a­magyar­prímás­alá­tartoznak,­nem­óhajtanak­l emberg­jogható-sága­alá­kerülni.­Ha­elszakadnának­a­magyar­hierarchiától,­akkor­nem­lennének­többé­a magyar­püspöki­konferencia­tagjai,­és­kispapjaik­nem­tanulhatnának­magyar­szemináriu-mokban”.­(adriányi­2009,­73–74.­p.)

a­román­görög­katolikusok­egyik­legjelentősebb­vezetője­erdélyi­vazul­nagyváradi püspök­volt.­erdélyi­püspök­1849.­november­26-án­beadványban­fordult­a­nagyváradi kerületi­biztoshoz,­amelyben­kérte:­„emancipálják”­„az­orosz­egyházi­uralom”­alatt­élő görög­katolikus­románokat.­ennek­nyomán­a­munkácsi­egyházmegye­délkeleti­részén fekvő­plébániákat­helyezett­volna­román­egyházszervezeti­igazgatás­alá.­(deák­2000, 230.­p.)

scitovszky­ j ános­ esztergomi­ hercegprímás¹⁶ –­ bécs­ utasítására­ –­ a­ nagyváradi főpásztort­nevezte­ki­annak­a­bizottságnak­az­élére,­amely­a­román­görög­katolikus­hie-rarchia­kérdéséről­értekezett.­Fontos­megemlíteni,­hogy­a­testület­tagjai­nem­kizárólag a­fogarasi­és­nagyváradi­püspökségekből­kerültek­ki,­hanem­anderkó­Péter­márama-rosi­vikárius­és­Fásy­j ános­nagybányai­esperes­révén­a­munkácsi­egyházmegye­is­kép- viselve­volt.­az­1850.­június­10-én­nagyváradon­összeülő­tanácskozás­a­fogarasi­püs-pökség­érsekségre­emelésére,­valamint­két­új­püspökség¹⁷ létrehozására­tett­javasla-tot.­(veritas­1908,­47.­p.;­Pirigyi­1990,­34.­p.)

a­nagyváradi­bizottság­által­megfogalmazott­terveket­a­későbbiekben­csak­néhány ponton­ változtatták­ meg­ bécsben­ és­ esztergomban.­ Mind­ közül­ talán­ legfontosabb, hogy­az­egyik­püspökség­székhelye­nagybánya­helyett­szamosújvár­lett.­e­változtatás kifejezetten­ alexander­ bach­ belügyminiszter­ kérése­ volt.­ „ezt­ követően­ bach­ 1850.

december­5-én­terjesztette­elő­javaslatát­az­uralkodónak,­a­balázsfalvi­görög­katolikus érsekség­felállításáról­s­az­annak­alárendelt­lugosi­és­szamosújvári­püspökség­létesí-téséről.”­(deák­2000,­229.­p.)­az­előterjesztést­Ferenc­j ózsef­1850.­december­12-én változtatás­nélkül­elfogadta,­s­megerősítés­végett­r ómába­küldte.­(veritas­1908,­49.

p.;­Pirigyi­1990,­34.­p.;­deák­2000,­229.­p.)¹⁸

a­pápai­jóváhagyás­azonban­egy­rövid­ideig­váratott­magára.­ennek­oka,­hogy­IX.

Pius­pápa­kikérte­az­esztergomi­érsek,­illetve­az­érintett­görög­katolikus­püspökök­véle-F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

19. alexandru­Şterca-Şuluţiu­(1794–1867):­1836-tól­szilágysomlyón­vikárius.­az­1848–49-es események­ idején­ az­ ellenforradalom­ oldalára­ állt.­ a­ szabadságharc­ leverését­ követően bécsben­kitüntetéssekkel­halmozták­el.­l eményi­püspök­lemondatása­után­a­császár­foga- rasi­püspökké­(1850.­november­18.),­majd­az­újonnan­alapított­gyulafehérvár-fogarasi­met-ropólia­első­érsekévé­(1854.­december­22.)­nevezte­ki.­1852-ben­kiadott­körlevelében­a dákoromán­kontinuitás­elméletet­hangoztatva­„felszólította­a­Fekete-tengertől­a­Tisza­part-jáig­ élő­ románokat,­ hogy­ valamennyien­ fogadják­ el”­ a­ római­ pápa­ joghatóságát.­ (Pirigyi 1990,­32–33.­p.;­Mkl ­2007,­XII.­kötet,­350–351.­p.)

20. IX.­Pius­pápa­az­1853.­december­19-i­titkos­szentszéki­tanácskozáson­foglalkozott­az­ese-ménnyel.­beszédében­kiemelte,­hogy­r óma­mindig­ösztönözte­a­vele­egyesült­keleti­rítusú katolikusok­ szerves­ fejlődését.­ Példa­ erre­ XvI.­ Gergely­ pápa­ kezdeményezése,­ amelynek véghezvitele­az­ő­feladata­lett.­a­katolikus­egység­támogatásáért­I.­Ferenc­j ózsef­császár­és scitovszky­j ános­esztergomi­érsek­érdemeit­méltatta.­(adriányi­2009,­75.­p.)

ményét.­az­osztrák­kormány­a­r óma­által­visszaküldött­iratokat­scitovszky­hercegprí-másnak­továbbította.

scitovszky­újabb­bizottságot­hívott­össze­a­felmerült­kérdések­tisztázására.­(veritas 1908,­ 49–50.­ p.;­ Pirigyi­ 1990,­ 34–35.­ p.)­ a­ testület­ 1851.­ szeptember­ 14-én­ újból nagyváradon­ült­össze,­erdélyi­vazul­vezetésével.­az­egy­esztendővel­korábbi­tanácsko-zás­ tagjain­ kívül­ megjelent­ az­ azóta­ rehabilitált­ Popovics­ bazil­ munkácsi­ püspök­ is.­ a bizottság­kiegészült­még­az­időközben­megválasztott­alexandru­Şterca-Şuluţiu­fogarasi román­püspökkel¹⁹és­Mihályi­Gergely­zalatnai­esperessel.­(veritas­1908,­49–50.­p.)

a­nagyváradon­tanácskozó­egyházfők­„beleegyeztek­abba,­hogy­joghatósági­terüle-tükről­paróchiákat­csatolnának­át­a­létesítendő­új­egyházmegyékbe”.­(Pirigyi­1990,­34.

p.)­s­miután­az­esztergomi­érsek­sem­gördített­akadályokat­a­tőle­független­román­egy- háztartomány­létrehozása­elé,­IX.­Pius­pápa­1853.­november­26-án­kanonizálta­a­gyu-lafehérvár-fogarasi­érsekséget.²⁰ ez­alá­rendelték­a­már­meglévő­nagyváradi­egyház- megyét­és­a­két­akkor­alapított­görög­katolikus­püspökséget,­a­szamosújvárit­és­a­lugo-sit.­(veritas­1908,­50.­p.;­Pirigyi­1990,­35.­p.;­adriányi­2009,­74–75.­p.)

a­munkácsi­egyházmegye­–­a­hercegprímás­és­a­bécsi­kormányzat­elképzeléseinek megfelelően­–­továbbra­is­esztergom­szuffragáneus­püspöksége­maradt.­az­egyház-szervezeti­változtatások­annyiban­érintették,­hogy­94­plébániát­(60­000­hívő)­csatoltak át­tőle­a­szamosújvári­püspökséghez.­(veritas­1908,­84.­p.;­Pirigyi­1990,­55.­p.)

Összegzés

a­ munkácsi­ egyházmegye­ érdekérvényesítési­ kísérletei­ többféle­ formában­ jelentkez-tek,­s­gyakran­ötvöződtek­a­ruszin­etnikai­tudat­erősítését­célzó­elhatározásokkal.­az 1646.­évi­ungvári­unió­után­e­szándék­az­egri­püspök­befolyását­kívánta­csökkenteni.

az­egyházmegye­kanonizálásával­megszűnt­az­egertől­való­függés.­a­püspökség­az­esz-tergomi­hercegprímás­főhatósága­alá­került.

bacsinszky­andrás­püspök­volt­az,­aki­elsőként­vetette­fel­a­munkácsi­püspökséget magába­foglaló­görög­katolikus­érsekség­felállítását.­a­magyar­vezető­körök­tiltakozá-sa­azonban­keresztülhúzta­e­terveket.

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

az­1848.­évi­forradalom­újabb­reményt­adott­a­magyar­kormánnyal­kölcsönösen­jó kapcsolatot­ápoló­munkácsi­egyházmegyének.­1848­nyarán­Popovics­vazul­püspök­és káptalana­kifejezte­óhaját­a­magyarországi­görög­katolikus­hierarchiát­irányítani­hiva-tott­ munkácsi­ érsekség­ megalapítására.­ a­ magyar­ kultuszminisztérium­ azonban­ a román­püspökök­kedvezőtlen­véleményei­miatt­nem­támogatta­e­törekvést.

a­helyzet­a­szabadságharc­leverését­követően­sem­változott.­a­bécsi­kormányzat­az ellenforradalom­oldalán­jelentős­érdemeket­szerzett­román­görög­katolikusok­számára biztosított­esztergomtól­független­egyházszervezetet.

Források

a­Munkácsi­Görög­katolikus­egyházmegye­iratanyaga­a­kárpátaljai­Területi­l evéltár­beregszászi részlegében­(151.­fond)

Felhasznált­irodalom

ács­zoltán­1996.­Nemzetiségek a történelmi Magyarországon.budapest,­kossuth­könyvkiadó.

adriányi­ Gábor­ 2009.­A Bach-korszak katolikus egyházpolitikája 1849–1859. H.n.,­ kairosz kiadó.

arató­ endre­ 1983.­A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája. budapest,­ akadémiai kiadó.

bendász­ István­ 1997.­Az 1848–1849-es szabadságharc és a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye.ungvár,­kMksz.

bendász­István­1999.­Részletek a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye történetéből.ungvár, kMksz.

botlik­j ózsef­1997a.­Hármas kereszt alatt. Görög katolikusok Kárpátalján az ungvári uniótól nap-jainkig (1646–1997).budapest,­Hatodik­síp­alapítvány–új­Mandátum­könyvkiadó.

botlik­ j ózsef­ 1997b.­ út­ a­ munkácsi­ püspökség­ felállításáig­ (1690–1771).­ In­ P.­ Punykó­ Mária (szerk.):­„Hét kereszt alatt felkelek”. Kárpátaljai néprajzi és honismereti tanulmányok.

budapest–beregszász,­Hatodik­síp­alapítvány–Mandátum­kiadó,­80–95.­p.

d.­Molnár­István­1995.­Vallási kisebbség és kisebbségi vallás. Görögkatolikusok a régi és a mai Lengyelországban.budapest,­balassi­kiadó.

deák­ágnes­2000.­„Nemzeti egyenjogúsítás”. Kormányzati nemzetiségpolitika Magyarországon 1849–1860.budapest,­osiris­kiadó.

Gergely­j enő­2008.­vallási­és­nemzeti­identitás­–­egyházak,­felekezetek­és­állam­kapcsolata 1945­előtt. In­kovács­andrás­sándor­(szerk.):­Felekezetek, egyházpolitika, identitás Magyarországon és Szlovákiában 1945 után.budapest,­kossuth­kiadó,­15–28.­p.

Gönczi­ andrea­ 2007.­Ruszin skizmatikus mozgalom a XX. század elején.ungvár–beregszász, PoliPrint–II.­r ákóczi­Ferenc­kárpátaljai­Magyar­Főiskola.

Hajdu­j ános­1933.­Eötvös József báró első minisztersége.budapest,­MTa.

Hermann­egyed­1973.­A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig.München,­aurora.

Hodinka­ antal­ 1909.­A munkácsi görög-katholikus püspökség története. budapest,­ Magyar Tudományos­akadémia.

Hroch,­ Miroslav­ 2000.­Social Preconditions of National Revival in Europe. A Comparative Analysis of the Social Composition of Patriotic Groups among the Smaller European Nations.new­york,­columbia­university­Press.

kobály­j ózsef­2003.­a­kárpátaljai­ruszinok.­In­ábrahám­barna–Gereben­Ferenc–stekovics­r ita (szerk.):­Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában.­Piliscsaba,­Pázmány­Péter katolikus­egyetem­bTk,­347–360.­p.

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

Magocsi,­ Paul­ r obert­ (ed.)­ 1979.­The Shaping of a National Identity – Subcarpathian Rus’, 1848–1948.cambridge–l ondon,­Harvard­university­Press.

Magocsi,­ Paul­ r obert–Pop,­ Ivan­ (eds.)­ 2005.­Encyclopedia of Rusyn history and culture.

Toronto–buffalo–l ondon,­university­of­Toronto­Press.

Magyar­katolikus­l exikon­(Mkl ).­Iv.,­vII.,­IX.,­XI.,­XII.­kötetek;­1998,­2002,­2004,­2006,­2007.

diós­István­(főszerk.)–viczián­j ános­(szerk.).­budapest,­szent­István­Társulat.

Meszlényi­antal­1928.­A magyar katholikus egyház és az állam 1848/49-ben.budapest,­szent István­Társulat.

Molnár­Ferenc­2011.­a­Munkácsi­Görög­katolikus­Püspökség­és­az­osztrák­neoabszolutizmus (1849.­augusztus­–­december­31.). Fórum Társadalomtudományi Szemle,­13.­évf.­4.

sz.­87–108.­p.

Molnár­ Ferenc­ 2012.­ a­ Munkácsi­ Görög­ katolikus­ Püspökség­ az­ 1848–1849-es­ események viharában.­Kisebbségkutatás,­2.­sz.­287–309.­p.

Пагиря,­ Василь­ 1996.­Світочі карпатського краю. Історичні портрети греко-католицьких священиків Мукачівської Эпархії.Мукачево,­Елара.

Pálmány­béla­2002.Az 1848–1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja.

budapest,­Magyar­országgyűlés.

Pekar,­athanasius­b.­1992.­The history of the church in Carpathian Rus’.new­york,­columbia university­Press.

Pirigyi­István­1990.­A magyarországi görög katolikusok története.II.­kötet.­nyíregyháza,­Görög katolikus­Hittudományi­Főiskola.

r ing­éva­2004.Államnemzet és kultúrnemzet válaszútján. A modern nemzetek születése Kelet-Közép-Európában.budapest,­el Te­eötvös­kiadó.

r omsics­Ignác­2004.­Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században.budapest,­napvilág­kiadó.

sarnyai­csaba­Máté­1999.­Források­a­szekularizációs­törekvések­1848­végi­püspökkari­értéke-léséhez.­In­Fazekas­csaba­(szerk.):­Fiatal egyháztörténészek írásai.Miskolc,­Miskolci egyetem­ bTk­ újkori­ Magyar­ Történeti­ Tanszék.­ http://mek.niif.hu/02000/02082/

html/index.htm.­(l etöltés­ideje:­2013.­január­10.)

solymosi­ j ózsef­ 2009.­Forradalom és szabadságharc Északkelet-Magyarországon 1848–49-ben (Az Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék területén történt események).

Doktori (PhD) értekezés.budapest,­eötvös­l óránd­Tudományegyetem.­http://dokto-ri.btk.elte.hu/hist/solymosijozsef/diss.pdf.­(l etöltés­ideje:­2013.­február­5.)

Tamási­zsolt­2011.­erdélyi­katolikus­rítusok­autonómiája­1848-ban.­Egyháztörténeti Szemle,­2.

sz.­54–76.­p.

veritas­[Gagyi­j enő]­1908.­A magyarországi románok egyházi, iskolai, közművelődési, közgazda-sági intézményeinek és mozgalmainak ismertetése.budapest,­uránia­könyvnyomda.

Fer encMol nár

THe aTTeMPTs oF THe MukacHevo dIocese To esTabl IsH an IndePendenT Gr eek-caTHol Ic

ar cHdIocese beFor e THe MIddl e oF THe19TH cenTur y

The­attempts­for­advocacy­of­the­Mukachevo­diocese­presented­themselves­in several­ forms,­ often­ combining­ with­ efforts­ for­ strengthening­ the­ r uthenian national­awareness.­after­the­uzhgorod­union­in­1646,­this­intention­was­aimed at­the­reduction­of­the­influence­of­the­bishop­of­eger.­The­dependence­from­eger was­eliminated­by­the­canonisation­of­the­diocese.­The­episcopate­fell­under­the authority­ of­ the­ primate­ of­ esztergom.­ bishop­ andrás­ bacsinszky­ was­ the­ one, who­first­suggested­the­establishment­of­the­Greek-catholic­archdiocese,­which

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

would­have­included­the­Mukachevo­diocese­as­well.­nevertheless,­the­protests of­ the­ Hungarian­ leading­ circles­ crossed­ these­ plans.­ The­ revolution­ in­ 1848 though­gave­new­hope­to­the­Mukachevo­diocese­keeping­good­relationship­with the­ Hungarian­ government.­ In­ summer­ 1848,­ bishop­ vazul­ Popovics­ and­ his chapter­expressed­his­wish­to­establish­the­Mukachevo­archdiocese­in­Hungary, which­ would­ have­ controlled­ the­ Greek-catholic­ hierarchy­ in­ Hungary.­ The Hungarian­Ministry­of­culture,­however,­did­not­support­this­endeavour,­because of­ the­ unfavourable­ opinions­ of­ the­ r omanian­ bishops.­ The­ situation­ had­ not changed­ after­ the­ defeated­ war­ of­ independence­ either.­ a­ church­ organization independent­ from­ esztergom­ was­ provided­ for­ the­ r omanian­ Greek-catholics gaining­considerable­credit­in­the­counter-revolution­by­the­vienna­government.

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

az­1938­novemberében,­az­első­bécsi­döntés­következtében­a­Magyar­királysághoz visszakerült­területeken,­valamint­az­1939­márciusában­visszafoglalt­további­kárpátal- jai­területeken­a­megelőző­két­évtizedes­csehszlovák­uralom­intézkedései­olyan­válto-zásokat­ eredményeztek,­ melyeket­ nem­ lehetett­ figyelmen­ kívül­ hagyni­ a­ területek országtestbe­való­visszaillesztése­során.­az­említett­változásokat­kiváltó­intézkedések sorában­helyezhetjük­el­a­csehszlovák­földreformot­és­az­azzal­összekapcsolt­telepí- téspolitikát­is.­ez­az­intézkedéssorozat­település-földrajzi,­gazdasági­és­etnikai­arány-ban­bekövetkezett­változásokat­egyaránt­okozott­kárpátalján.

a­telepítéspolitika­és­különböző­aspektusainak­vizsgálata­jelenleg­az­alapkutatások szintjén­ zajlik­ kárpátalja­ vonatkozásában.­ Míg­ Felvidék­ esetében­ már­ részleteiben ismerhetjük­a­csehszlovák­telepítéspolitika­történetét,­kárpátalja­esetében­elsősorban a­korabeli­kiadványokból­kaphatunk­információt­a­történtekről,­illetve­a­régió­huszadik századi­történetével­foglalkozó­nagyobb­munkák­foglalkoznak­a­telepítéssekkel­érintő-legesen.­konkrétan­a­témával­foglalkozó­levéltári­kutatásokon­alapuló­munkák­csupán az­elmúlt­két­évben­jelentek­meg.²

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

s ^zakál I ^{Mr e} az­első­csehszlovák­köztársaság­telepítés­-politikája­revíziójának­kísérlete­kárpátalján 1938­és­1944­között

¹

IMr eszakál 341.61:341.221­

The­attempt­for­revision­of­the­settlement­policy­of­the­first­czechoslovak 341.222(437.6+477.87)

r epublic­in­Transcarpathia­between­1938­and­1944 314.745.4(477.87)

94(477.87)”1938/1944”

keywords:­Transcarpathia­after­the­vienna­arbitrage.­Hungarian­revisionist­visions­in­the­settlement­policy­in the­former­czechoslovak­era.­Hungarians,­r uthenians­and­relocated­“aliens”­in­Transcarpathia.

1. j elen­tanulmány­alapjául­szolgáló­kutatás­a­Magyar­Tudományos­akadémia­domus­magyar-országi­ösztöndíja­segítségével­valósulhatott­meg.

2. a­teljeség­igénye­nélkül­érdemes­megemlítenünk­azokat­a­munkákat,­melyek­foglalkoztak­a kárpátaljai­telepítések­különböző­aspektusaival.­a­korszakban­született­írások­közül­meg-említhetjük­A felvidéki magyarság húsz éve.­budapest,­a­Magyar­statisztikai­Társaság­állam-tudományi­Intézete,­1938;­j ócsik­l ajos:­a­magyarság­a­cseh­földreformban.­Magyar Szemle, 1940;­j ócsik­l ajos:­a­közép-duna-medence­közgazdasága.­Magyar Élet,­budapest,­1944 munkákat.­ a­ nem­ magyar­ nyelvűek­ közül:­Карпаторусскія достиженія. Юбилейый сборникъ статей по поводу 10-тія добровольнаго присоединенія Подк. Руси къ Чехословакіи.Подъ­редакцій­и­изданіемъ­А.­В.­Попова.­Типограф.­«Карпатыя»­Мукачево, 1930.;­Подкарпатская Русь за годы 1919–1936.Ред.­Эдмунд­С.­Бачинский.­Тирограф.

Школьная­Помощь».­Ужгород,­1936.­l

eginkább­a­megnevezett­korabeli­kiadványok­ered- a­csehszlovák­törvényhozás­1919.­április­16-án­fogadta­el­a­törvényt,­amely­előirá-nyozta­a­150­hektárnál­nagyobb­mezőgazdasági­terület­vagy­a­250­hektárnál­nagyobb összterületű­birtokok­lefoglalását.­Podkarpatská­r usban­az­állami­Földhivatal­ungvári kirendeltsége­volt­illetékes­a­földreform­végrehajtásában,­ennek­alárendelt,­járások-ban­ illetékes­ bizottságai­ is­ megszervezésre­ kerültek,­ ungvár,­ Munkács,­ Técső­ és beregszász­központokkal.­(botlik­2005,­177–244­p.)­ezt­követően­1920.­szeptember 1-jén­adták­ki­azt­a­rendeletet,­amelynek­értelmében­Podkarpatská­r us­területén­„min-den­ haszonélvező,­ birtokos,­ társtulajdonos,­ állampolgárságra­ való­ tekintet­ nélkül, kilencven­ napon­ belül­ köteles­ bejelenteni­ 150­ hektárnál­ vagy­ 260­ kat.­ holdnál nagyobb­földterületét”.­ezzel­a­rendelettel­kezdetét­vette­a­földbirtokok­lefoglalása,­fel-mérése,­szétosztása.­amelyből­egy­rendkívül­hosszan­elhúzódó­folyamat­lett­és­soha nem­fejeződhetett­be.­1932-ből­származó­adataink­tanúsága­szerint­a­lefoglalásra­kije- lölt­területek­mindössze­18,83%-a­került­földosztásra.­ez­a­238­908­ha­terület­jelen-tett,­melyből­45­379­ha­volt­a­földművelésre­alkalmas.­(voženílek­1932,­510–511.­p.) a­földosztás,­1931-es­állapota­szerint­258­települést,­a­hivatalos­csehszlovák­sta-tisztika­szerint­107,³ az­általunk­talált­levéltári­dokumentumok­szerint­legalább­121 földbirtokost­érintett.⁴ a­lefoglalások­legjelentősebben­a­schönborn–buckheim-uradal-mat­(közel­130­idetartozó­településen­zajlott­földosztás,­a­beregszászi­az­Ilosvai­és­a Munkácsi­járásokban),­a­Teleki-latifundiumot­(az­Ilosvai­járás­keleti,­az­Ökörmezői­járás

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XV. évfolyam 2013/1, Somorja

ményeit­felhasználva­írt­a­földreformról­és­telepítéspolitikáról­botlik­j ózsef:­Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján I. kötet. Magyarok, ruszinok, csehek és ukránok.

nyíregyháza,­ nyíregyházi­ Főiskola­ –­ veszprémi­ Tanárképző­ Főiskola­ és­ uő.:­Egestas Subcarpathica. Adalékok az Északkeleti Felvidék és Kárpátalja 19-20. századi történetéhez.

Hatodik­síp,­2000.­a­téma­tanulmányozásánál­megkerülhetetlen­simon­attila­Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között. somorja,­Fórum­kisebbségkutató Intézet,­2008­című­munkája­mely­átfogóan­vizsgálja­a­telepítések­felvidéki­vonatkozásait, nem­csupán­az­állampolitika­szintjén.­kárpátalja­huszadik­századi­történetével­foglalkozó nemrég­megjelent­monográfia­is­érinti­a­telepítések­kérdését:­Fedinec­csilla–vehes­Mikola (szerk.):­Kárpátalja 1919–2009: történelem, politika, kultúra.­budapest,­argumentum,­MTa etnikai-nemzeti­kisebbségkutató­Intézete,­2010.­a­kárpátalján­végrehajtott­földreformról­írt Peter­Švorc:­Zakliata krajina. Podkarpatská Rus 1918-1946.­Prešov,­1996­című­könyvében, illetve­ egy­ friss­ kiadvány­ –­ alfejezete­ –­ foglalkozik­ a­ témával:­ l ukáš­ novotný–Michal stehlík–andrej­Tóth: Národnostní menšiny v Československu 1918–1938 Od státu národní-ho ke státu národnostnímu? Praha,­univerzita­karlova­v­Praze,­2012.­az­elmúlt­évben­meg- jelentek,­konkrétan­a­kárpátaljai­telepítésekkel­foglalkozó­alapkutatásokat­bemutató­tanul-mányok:­ szakál­ Imre: „…nem­ tehetnek­ ők­ sem­ róla,­ hogy­ közénk­ kerültek”­ az­ első c sehszlovák­ k öztársaság­ kárpátaljai­ telepítéspolitikájának­ néhány­ aspektusa.­ In szamborovszkyné­nagy­Ibolya­(szerk.):­„Így maradok meg hírvivőnek..” In memoriam Soós Kálmán. Tanulmányok Soós Kálmán emlékére.­ ungvár,­ PoliPront,­ 2012.­ és­ uő.:

Telepítéspolitika­kárpátalján­1919­és­1939­között­a­kárpátaljai­Területi­állami­l evéltár­for-rásainak­ tükrében­ In­ l ukács­ anna­ (szerk.):­Studia Historica Debreceniensis I.,­ debrecen 2012.

3. Statistické tabulky. Výměra zabrane půdy a počet jejích vlastníků.­Pozemkova­reforma,­roč-ník­XvI.­číslo­3.­v­Praze­v­květnu­1935,­39.­p.

4. kTál ,­Fond:­36,­op.­1,­od.­zb.­527.­55–67.­p.

nyugati­ részén),­ virányi­ sándor­ (az­ ungvári­ járásban­ és­ a­ Técsői­ járás­ déli­ részén), odeschalchi­ zoárd­ (antalócz,­ köblér,­ Tiszasalamon­ környéke­ az­ ungvári­ járásban), nemes­j ózsef­(a­beregszászi­járás­központi­része),­braun­zsigmond­(a­nagyszőlősi­és beregszászi­járásokban),­atzél­l ászló­(a­nagyszőlősi­járás­keleti­része)­és­a­l ónyayak (beregszászi­járás­nyugati­része,­a­magyar–csehszlovák­határ­mentén),­illetve­az­egy-házi­ felekezetek­ földjeit­ érintették.⁵ a­ földek­ zárolását­ követően­ a­ helybeli­ lakosság jelentkezhetett­ a­ jegyzőnél,­ vagy­ az­ adott­ terület­ Földosztó­ bizottságánál,­ és­ igényt nyújthatott­be­valamilyen­méretű­földterületre.⁶

a­zár­alá­kerülő­földterületek­egy­részét­azonban­az­úgynevezett­kolonizációs­alap rendelkezésére­bocsátották,­mely­területeken­1923-tól­a­telepítések­megtörténtek.­a kárpátaljai­Területi­állami­l evéltár­(továbbiakban­kTál )­eddig­áttekintett­anyagai­alap-ján­1923­és­1930­között­tizenkét­településen­folytattak­ún.­csoportos­betelepítést.­az első­telepet­1923-ban­a­csap­melletti­birtokon­sztrázs­néven­hozták­létre,­ahová­21 telepes­család­érkezett.­ezt­követően­hozták­létre­a­bátyú­melletti­szvoboda­telepet, ahová­66­telepes­család­költözhetett­be.­1924-ben­Gát­környékén­13­család­kapott földterületet,­az­1926-ban­Hunyaditanya­vagy­Hedzespusta­néven­létrejött­kolónia­25 család­ új­ otthona­ lett,­ ugyanebben­ az­ évben­ sárosorosziba­ 5­ családot­ telepítettek, szintén­1926-ban­Pusztakerepec­településen­14⁷család­jutott­termőföldhöz.­1927-ben jött­létre­újbótrágy­kolónia­31­telepes­családdal,­majd­1927-ben­bótrágyba­költöztet- tek­41­telepes­családot.­1929-ben­beregdédába­3,­míg­beregsomba­32­telepes­csa- lád­érkezett,­1930-ban­eszenybe­költöztettek­5­családot,­majd­a­későbbiekben­továb-bi­16­családot­telepítettek­le.⁸ egy­másik­forrásunk­pedig­megnevezi,­hogy­1930-ban Tiszaújhelyen­alapítottak­kolóniát­(a­forrás­szerint­novo­selo,­Tiszaújlak­mellett).⁹az­ide telepített­családok­számát­egyelőre­nem­ismerjük.­Föltételezhető,­hogy­nem­csupán­az általunk­közölt­településeken­történt­kolonizálás,­ráadásul­a­régióval­foglalkozó­szak-irodalom,­ a­ jelen­ felsoroláson­ túl­ megjelöli­ újverbőcöt,­ újaklit,­ o roszgejőcöt, Tasnádtanyát­mint­a­telepítések­helyszínét.

bizonyos­levéltári­források­alapján­azt­mondhatjuk,­hogy­a­kolonizációs­tervekben szereplő­településeken­valóban­történtek­telepítések,­azonban­ezek­nem­csoportosan és­nem­minden­esetben­államilag,­hanem­ún.­magántelepítések­formájában­zajlottak.

a­magánkolonizáció­által­érintett­települések­közé­sorolják­aklit,­Fancsikát,­verbőcöt,

a­magánkolonizáció­által­érintett­települések­közé­sorolják­aklit,­Fancsikát,­verbőcöt,

In document Fó­r uM­Tár ­sa­da­l oM­Tu­do­Má­nyI­szeM­l e neGyedévenkénT­MeGj el enő­Tu­do­Má­nyos­Fo­l yó­Ir a­T Xv.­év­fo­lyam (Pldal 69-85)