102
Az előzőek alapján látható, hogy ez a vidék a monarchia és az ország egyik jelentős bányászati, kohászati, ipari területe. A nagytömegű termelvény, alapanyag, gyártmány, a köz-úton történő, fogatolt járművekkel való szállítást, már nem viselte el. A közutak akkori silány állapota, amelyek járhatósága az időjárástól alapvetően függött, sem mennyiségben, sem ár-ban nem ették versenyképessé az itt megtermelt javakat.
Természetes törekvés volt tehát, hogy a tulajdonosok olyan szállítási módozat kiépíté-sét követelték, amely az előzőeket orvosolni tudta.
Ez pedig abban az időben is a vasút volt, mert rendelkezésre állásával, időbeli gyorsa-ságával, időjárástól való függetlenségében, nagy tömegek mozgatásával gazdaságos szállítást tett lehetővé. Ugyanakkor a személyszállítást is megoldotta.
A király, 1836. május 2.-án szentesíti, az 1832-36. évi országgyűlés törvényeit. A XXV. törvénycikk meghatározza a támogatandó 13 fő vasúti irányt (pl. Bécs, Pest-magyar tengerpart között). A csatornák, vasutak, hidak létesítéséhez szükséges előmunkálat-okhoz a hatóságok segítséget adnak. A földtulajdonosok birtokrészeiket teljes kárpótlás mel-lett kötelesek átengedni. A vállalkozó határozza meg a viteldíjakat, minden különbség nélkül'.
A vállalkozókat a vállalat utáni adózástól felmentik
Ezzel elkezdődik a magyar vasutak építése, fejlődése.
1836. évi XXV. törvénycikk
az Ország köz-javát és kereskedését gyarapító magányos vállalatokról
A legközelebbi Ország-Gyűléséig, mellyen a haza köz-javát előmozdító magányos vál-lalatok eránt a Törvényhozás kimerítőleg okvetlenül fog rendelkezni, ideigleni határozat gya-nánt rendeltetik: hogy
1. § Minden olly magányos személyek, vagy társasági egyesületek, mellyek 1-ször Pestről Bécs felé Austria határszéléig -
2-szor Pestről a magyar tengeri rév partokig - 3-szor Pestről Zimonyig -
4-szer Pestről Morva és Szilézia széléig - 5-ször Pestről Galíczia határszéléig - 6-szor Pestről Erdélyig, Kolosvár felé - 7-szer Pestről Erdélyig, Nagy-Szeben felé -
8-szor Bécstől, s illetőleg Ausztriának határszéleitől egy részről a magyar tengeri révpar tig, más részről Eszékig, s így tovább Török Országig -
9-szer Bécstől, s illetőleg Ausztriának határszéleitől Magyar Országon keresztül Krakóig
10-szer Nagy-Szombattól Kassáig - 11-szer Kassától Krakóig -
12-szer Miskolcztól Galíczia s Orosz Ország felé -
13-szor Sziszektől a magyar tengeri révpartokig, az Ország kereskedésének előmene-telét eszközlő víz-csatornák, vas-utak, és ezekhez szükséges hidaknak, még pedig akár a fel-jebb kijelelt két végpontok közötti vonalnak egész kiterjedésében általánosan, akár pedig csak
103
bizonyos részben, saját költségeiken leendő megkészítését vállalják magokra, a jelen Törvény által engedett kedvezéseket használhatják, és ennek oltalma alatt egyedül ezek állandanak.
2. § Minthogy az illy vállalatok eleve nagyobb készületeket és felméréseket kívánnak, midőn a Vállalkozók olly előmunkálatokat tenni szándékoznak, magokat esetről esetre az ille-tő Köz-Törvényhatóságok előtt jelentsék, s ennek megtörténésével a Vármegyék ugyan Szol-gabíráiknak és Esküdtjeiknek, a szab. kir. városok, és külön portájú Kerületek pedig tanácsbe-li tagjaiknak egyikét, az eféle munkálatokra alkalmaztatandó földmérőknek vagy egyéb szemé-lyeknek minden akadályoztatás elhárítására szükséges és gyors segedelem nyujtása végett, tüstént rendeljék ki; kiknek kötelességökben fog állani az is, hogy az előmunkálatok alatt tör-ténhető minden károkat sommás úton, s egyedül a birtokon kivűli feljebbvitel fennhagyásával, ítéljék meg, s a károsított birtokosnak rögtöni teljes elégtételt szerezzenek; hogy ha pedig va-laki megitélt kárának valóságos lefizetése után is az előmunkálatok teljesíthetését gátolná, annak ellenkezését az illető Köz-Törvényhatóság hatalomkar-rendeléssel is múlhatatlanul há-ríttassa el.
3. § A vállalatok egész vonalába eső földek és épületek tulajdonosai kötelesek az e végre szükséges és egyedül ezen czélra fordítandó helyet, tökéletes és teljes mértékű kárpótlás mellett, általengedni, s miután a helynek általengedését, és annak mennyiségét a Fő-Kormányszék meghatározandja, ha a kárpótlás felett a tulajdonosok a vállalkozókkal meg nem egyesűlhetnének, a Vármegyékben ugyan az Al-Ispán, Szolgabíró és Esküdt társaival, a sz. kir. Városokban a városi saját határon belöl a Törvények értelmében a városi Tanács, a külön portájú Kerületekben továbbá, ha a kérdés az egyes lakosok birtokát illeti, a helybeli Tanács, ha pedig egy egész Község birtokát illeti, a kerületi Törvényszék, végre, ha a kérdés, jelesen az egyesült Kerületek által közösen bírt, s jövedelmeiket a kerületi pénztárba adó föl-dekről forog fenn, az Ország Nádora, mint a Jászok és Kúnok Grófja és Bírája által rende-lendő Bíróság legelsőbben is a megbecsürende-lendők megbecsülését megtévén, a tulajdonosok és vállalkozók közötti egyességet eszközölni igyekezzenek, ennek nem-sikerülése esetében pedig a Feleknek meghallgatásával, és minden a tárgyra tartozó adatok és környülményeknek meg-fontolásával sommás úton szabják és itéljék meg: hogy a vállalkozók a tulajdonosoknak minő kárpótlással tartozzanak? s itéleteiket a törvényes orvoslásoknak általjános kizárásával tüs-tént vegyék teljesedésbe; az itéleten meg nem nyugvó Fél részére a birtokon kivűli feljebbvi-telnek egész a legfőbb Törvényszékig való folytathatása olly nyilvános hozzátétellel engedtet-vén meg, hogy az illy sommás úton elitélt pereket a feljebbviteli Itélőszékek, közelebbi öszveülésök alkalmával mulhatatlanul felvenni és elitélni tartozzanak.
4. § Ezen vállalati munkáknak használatából az utasok és szállítók által minden külömbség nélkül fizetendő bérnek mennyisége a vállalkozótól függvén, azt, hogy a bérszedés mikor kezdődjék, és hány esztendőkig tartson? a Fő-Kormányszék a vállalkozókkal kötendő alku által fogja meghatározni, s határozatában a kijelelendő esztendők lefolyásáig legkisebb változtatás sem történhetik.
5. § Minden kérdéseket és környülményeket, mellyek a feljebb érdekletteken kivűl még a szerződési egyezkedések és határozatok alkalmával, vagy későbben is, a bérszedésre enge-dett esztendők lefolyásáig magokat előadhatják, bírói itéletteli elhatározást kivánnak, s a jelen Törvény 3-ik §-ban kijelelt bíróságok, és az ugyan ott megrendelt útak és módok követésével, a fennálló Törvények értelmében igazságosan határozzák el.
104
6. § Mi illeti a vállalatok vonalába eső urbéri földekért nyerendő kárpótlást, - a job-bágytelki a végre fordítandó állománynak Földes-Ura köteles a miatt az urbéri lajstromot megigazítani, s illető Jobbágyának kilenczed s egyéb adózásait, és szolgálatait igazságos arányban leszállítani, s mind ezekért magát azon Földes-Urat, a Jobbágyot pedig annyiban, a mennyiben a fentebbi IV-dik törvénycikkely 6-dik § által tulajdonított haszonvétel szabad el-adási jussában szenved csonkulást, teljes mértékű kárpótlás illeti; megjegyeztetvén az, hogy az illy urbéri földek eránti értekezések alkalmával az illető köz-tiszti Ügyvédek is jelen legye-nek, és meghallgattassanak.
7. § A vállalkozók ugyan a vállalat utánni köz-adózástól felmentetnek, - tökélletesen biztosíttatnak arról is, hogy vállalatjokra nézve minden önkényes adózástól és taksáltatástól mentek lesznek, - mindazáltal az urbéri kisajátított, és a vállalat helyéül használt javakra aránylag eső adót megfizetni tartoznak; nem külömben mind azon mester-emberek, felvigyá-zók és cselédek is, kiket a Vállalkofelvigyá-zók munkálatokra és szolgálatokra fordítandanak, ha külömben nem nemesek, az adózási fennálló rendszer szabályai szerént adózni köteleztetnek.
8. § Az illy vállalatokra való felügyelés az illető Köz-Törvényhatóságokra tartozik; - továbbá, az akár véletlenül, akár hibából okozott károkért a 3-dik §-ban kijelölt bíróságok, a kárnak ahoz értők általi megbecsültetése után, ugyan az említett §-ban megrendelt sommás úton, és minden törvényes orvoslások általjános kizárásával, s egyedül a birtokon kivüli fel-jebbvitelnek egész a legfőbb Törvényszékig való folytathatása fennhagyásával, a vállalkozók részére rögtöni teljes elégtételt szerezzenek, s ezen felül hogy azok, kik szegénységök miatt a kárt megtéríteni nem képesek, ezen Törvény általhágására a büntetés elmaradásának remény-ségével magokat ne kecsegtethessék, az illyenek, úgy szinte mind azok is, kik hibából vagy épen készakarva okoztak károkat, mint közfenyíték alá eső vétket elkövetett személyek, a köz-tiszti Ügyész felperessége alatt, ellenök az illető Köz-Törvényhatóság Törvényszéke előtt indí-tandó per útján megszabandó, s tetteik mivoltához mérséklendő büntetés alá vontattassanak.
Végre
Mind azok, mik a jelen §-ban foglaltaknak kölcsönös viszonyossággal a vállalkozók, ugy a szolgálatjokban lévő embereik által másoknak okozott károkra, és a kárt-tevők megbün-tetésére is egyaránt és olly nyilvános hozzátétellel terjesztetnek ki, hogy a szolgálatjokban lé-vő embereik által okozott károkért, ha azok fizetni képesek nem lennének, fennmaradván az azokon leendő követelések, teljes elégtétellel magok a vállalkozók tartozandanak38
1848. évi XXX. törvénycikk
a felelős ministerségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről
Az 1836-ki 25-ik és 1840-ik törvénycikkekben a vasutak és csatornák engedményezésé-ről szóló rendeletek jövőre nézve ezennel eltöröltetvén, a törvényhozás további intézkedéseig ideiglenesen következők határoztatnak:
1. § Felhatalmaztatik a felelős ministerség, hogy a készülőben levő vasutak s meg-kezdett vízszabályozásoknak, ha és a mennyire azok a közkereskedést előmozdítják, lehető
38 http://www.1000ev.hu 1836. évi XXV. törvénycikk az Ország köz-javát és kereskedését gyarapító magányos vállalatokról
105
folytatásához s befejezéséhez segédkezet nyujtson, s a közállomány befolyását ezekre nézve biztosítsa.
2. § A még meg nem kezdett vaspályavonalokon egyes társulatok által netalán tett felmérési s előmunkálati költségek kárpótlása iránt a felelős ministerség - fentartván azok-ra a közállomány épitkezési jogát - lépjen egyezkedésre, a terjessze helybenhagyás végett a közelebbi törvényhozás elibe.
3. § A ministerium felhatalmaztatik: hogy Budapestből, mint a haza szívéből a határ-szélekig irányzandó 6 új vaspályavonalokat, előleges műtani megvizsgálás után, s különösen országos szempontból, figyelmezve a helyi körülményekre is, tervezzen, s ha lehetséges ezen irányokban a munkát, különösen pedig Fiume felé, tettleg is, idővesztés nélkül, megkezdesse.
4. § E czélokra felhatalmaztatik az összes ministerium, egész 10 millió forintig alapot alkotni, melly az ország által biztosíttatik, s mellyből 8 millió forint erejéig vasutakra, 2 millió forintig pedig
vízszabályo-zásra a szükséghez képest pénzösszegek fordíttathatnak.
Tiszavidéki Vasút39
5. § A hatóságokban még most fennálló közmun-káknak törvényszerinti al-kalmazására a ministerség ügyel fel, mellynek tisztéhez tartozand: a létező utak, hi-dak s más közlekedési eszkö-zök fentartásáról is, az illető hatóságokkal egyetértve, ide-iglenesen intézkedni.
6. § A vizek szabályo-zására eddig kijelölt
pénz-alapnak fölhasználására a felelős magyar ministerium ezennel továbbra is utasittatik.40
A Tiszavidéki Vasúttársaság részeként épült meg az első Miskolcra vezető vasútvonal, Debrecen irányából (pályahossz: 136 km) 1858. október 25-re. Innen a Tiszai-pályaudvar ne-ve is! 1860. augusztus 14-én adták át a Miskolc – Kassa szakaszt.
Közvetlenül Pest irányából csak 1870. január 9-én lett meg az összeköttetés, ekkor ad-ták át a Hatvan – Miskolc pályaszakaszt.
39 Készült: http://www.vasutallomasok.hu/terk/BallaAtnezeti.jpg térképe alapján
40 http://www.1000ev.hu 1848. évi XXX. törvénycikk a felelős ministerségnek a közlekedési tárgyak iránti te-endőiről
106
Pest – Miskolc vasútvonal41
1868. évi XLIX. törvénycikk
a vasutak és csatornák épitésére felvett kölcsön hováforditásáról Az 1867:XIII. törvénycikk 6. §-a értelmében rendeltetik:
1. § A vasutak és csatornák építésére felvett kölcsönből eszközlendő leszen:
a) a hatvan-miskolczi, és zákány-zágrábi vasutak kiépítése;
b) a pest-hatvan-salgótarjáni vasútvonalnak, mely az államkincstár számára megvé-tetett, a forgalom igényeinek megfelelő állapotba helyezése;
c) az alföld-fiumei vasut károlyváros-fiumei részén megkezdett munkálatok folytatása;
d) a magyar éjszakai vasutvonalnak Salgótartjántól Losoncz és Beszterczebánya felé folytatása, csatlakozásul a kassa-oderbergi vasutvonalhoz;
e) az éjszakai vasutvonal Hatvantól Jászberényen át Szolnokig vezetendő szárnyvona-lának elkészítése.
f) a bányaipar előmozdítása végett Miskolcztól Putnok felé azon pontig vezetendő vasut építése, melyből a vasiparral foglalkozó bányavidék egyes völgyei kiágaznak.
2. § Felhatalmaztatik továbbá a ministerium, hogy ha az ezen törvény 1. § f) pontjában említett vonalból kiindulva a vasiparral foglalkozó bányavidékek valamelyike az illető vonal-lal saját érdekében csatlakozni kivánna; s e végett a vasutépítési tőke két harmadrészének be-szerzéséről, vagy biztosításáról már maga gondoskodott: a bányaipar emelése tekintetéből az építési költségek egyharmadrészét, mely segély azonban gőzmozdonyu vasutnál
41 Készült: http://www.vasutallomasok.hu/terk/BallaAtnezeti.jpg térképe alapján
107
mértföldenkint 100000 forintnál többre nem mehet, a vasut tiszta jövedelme aránylagos ré-szének lekötése mellett rendelkezésére bocsáthassa az illető vállalatnak.
A nyiregyháza-unghvári gőzmozdony vaspálya építésére kamatbiztosítás nélkül vállal-kozó részvényesek a ministerium által jóváhagyandó építkezési költségek egy harmadrészének erejéig hasonló feltételek mellett lesznek segélyezendők.
3. § E törvény végrehajtásával a pénzügy- s közmunka és közlekedésügyi ministerek bizatnak meg.42
1880-ban a Tiszavidéki Vasút állami kezelésbe került (MÁV).
1880. évi XXXVIII. törvénycikk
a tiszavidéki vasut megváltásáról és az ennek kapcsán teendő intézkedésekről
1. § A kormány felhatalmaztatik, hogy a tiszavidéki vasutat, az ezen társulattal 1880 április 11-én kötött szerződés alapján megválthassa és üzletbe vehesse, úgy azonban, hogy ezen szerződés 5. §-a, a kormány kezdeményezése folytán, a társulati közgyülés hozzájárulá-sával oly intézkedéssel helyettesittessék, miszerint a tartalékalap teljesen az állam tulajdoná-ba menjen át, a társulat felszámolása pedig a kereskedelmi törvény ide vonatkozó határozata-inak megfelőleg történjék, és hogy az igazgató tanácsnak és felügyelő bizottságnak az 1880-dik éven túl dijazás ne járjon.
2. § Felhatalmaztatik a pénzügyi minister, hogy az 1868:LI. tc. alapján a kincstár bir-tokába jutott 5.309.000 frt névértékü részvényekre a szerződés 3. §-a értelmében eső féléves járadékok készpénzbeli kiegyenlitését mellőzhesse; egyuttal utasittatik, hogy az azok közül ki-sorsoltakat az ingó államvagyonban kiadásba helyezvén, azokat a többi kisorsolt és beváltott részvényekkel együtt a felszámolás teljes befejeztéig külön őrizet alá vegye.
3. § Az 1868:XLIX. tc. 1. §-ának e) pontja alatt engedélyezett hatvan-szolnoki vasutból Újszász vagy Györgyénél kiágazó s a budapest-hatvani vasutba Péczel és Csaba közt besza-kadó elsőrendű állami vasutvonal kiépitése akkép rendeltetik el, hogy ezen vonal egyelőre mint egy-vágányú mozdonyvasut létesittessék ugyan; a földterületek beszerzésénél azonban a második vágány esetleges berendezésére is tekintet legyen.
4. § Felhatalmaztatik egyuttal a pénzügyminister, hogy a tiszavidéki vaspályatársaság által, a most beczikkelyezett szerződés 1. §-a értelmében neki átadandó 1,993. 000 frt névle-ges értékü elsőbbségi kötvényeket értékesithesse, és az ebből befolyó pénzösszeget a jelen tör-vény 3-ik §-ában engedélyezett vasutvonal kiépitésére fordithassa.
5. § Ezen törvény kihirdetése napjával lép hatályba, s végrehajtásával a pénzügyminister, és a közmunka- s közlekedésügyi ministerek bizatnak meg.
A szerződés szövege a következő:
Szerződés,
mely a tiszavidéki vaspálya-társaság összes vonalainak a magyar állam által leendő átvétele és fokozatos beváltása iránt, egyrészről a magyar államot képviselő közmunka- és
42 http://www.1000ev.hu 1868. évi XLIX. törvénycikk a vasutak és csatornák épitésére felvett kölcsön hováforditásáról
108
közlekedési és pénzügyi m. kir. ministerek, másrészről pedig a tiszavidéki vaspálya-társaság között létesittetett.
1. § Egyetértőleg megállapittatik, hogy az állami megváltási jog, mely a tiszavidéki vaspályatársaság 1856 november hó 10-én kelt engedélyokmányának 13. §-a értelmében még csak 1888 január hó 1-jével lépne hatályba, a jelen szerződésben körülirt módozatok mellett már most érvényesittethessék.
Ehhez képest a magyar állam folyó 1880 január 1-ső napjától kezdve átveszi és bevált-ja a tiszavidéki vaspályatársaságnak összes vonalait, melyek az 1868:I. tc. értelmében meg-nyitott központi vasuti telekkönyvekben, nevezetesen a 18. sz. czegléd-szolnoki, a 15. sz.
szolnok-debreczeni, a 6. sz. debreczen-miskolczi, a 9. sz. miskolcz-kassai az 1. sz. szajol-aradi és az 5. sz. püspökladány-nagyváradi telekkönyvekben bevezetve vannak. Nemkülönben átve-szi és beváltja a még nem telekkönyvezett és a forgalomnak át nem adott mezőtúr-szarvasi vo-nalat is továbbá ezen társulat mindennemü ingatlan és ingó vagyonát, u. m. pályatesteit, épitményeit, felszerelési és forgalmi eszközeit, anyagkészleteit, kibocsátatlan, de szabályszerüleg kiállitott értékpapirjait, készpénzeit, avagy pénztári maradványait és összes activ követeléseit, csakis az alábbi 5-ik §-ban emlitett tartalékalap, valamint az 1879. évi tisz-ta jövedelmi fölöslegből, az alapszabályok értelmében meghatározandó felülosztisz-talékok és já-rulékok kivételével, hogy a mint mindezek a társulat könyveiben és leltáraiban f. évi január 1-én felvéve találtatnak, de elvállalja egyszersmind ezen naptól fogva a társulatnak minden né-ven nevezendő tartozásait és kötelezettségeit kivétel nélkül, a következő feltételek alatt:
2. § Kötelezi magát a magyar állam, hogy a tiszavidéki vaspályatársulat által a cs. kir.
szab. osztrák kereskedelmi és ipar-hitelintézettől felvett 15,750.000 frt sorsjegy-kölcsön után esedékes és évenkint 819,000 frtot tevő járadékokat, az 1859 január 9-én kelt kölcsönszerző-dés értelmében, a most nevezett hitelintézetnek Bécsben, az 1873. évben engedélyezett 20,000.000 frt, azaz husz millió osztr. é. frtot tevő 5% elsőbbségi kölcsön kamatait és törlesz-tési részleteit pedig az ezen kölcsönről kiállitott fő- és részkötvények tartalmához képest, az ezen részkötelezvényekben megjelölt és a budapesti és bácsi hivatalos lapokban közhirré te-endő helyeken f. évi január 1-től, a tiszavidéki vaspályatársaság helyett pontosan kifizetni, egyszersmind ezen kétrendü kölcsönök biztositására nézve, a társaság alapszabályaiban megállapitott elsőbbségi jogokat érvényben fentartani fogja.
3. § Továbbá folyó 1880 julius 1-től kezdve a részvények beváltására az alábbi 4. §-ban megállapitott tiz év alatt, minden más ki nem sorsolt részvény után és pedig minden év ja-nuár és julius hó 1-ső napjain, félévi részletekben 7 frt 35 harminczöt krajczárt, és igy egy év-re 14 frt 70 kr, azaz tizennégy forint és hetven krajczárt bélyeg- és adómentesen fog az állam kormánya az illető részvénytulajdonosoknak az esedékes részvényszelvények ellenében és pe-dig a m. kir. központi állampénztárnál Budapesten, vagy a társulati igazgatóság javaslatára időnkint a kormány által megállapitandó s a magyar és osztrák hivatalos hirlapokban közzé-teendő fizetési helyeken kifizetni.
4. § A magyar állam kötelezi magát folyó 1880 január hó 1-től számitandó tiz év lefor-gása alatt, a tiszavidéki vasuttársulatnak 82,675 db. részvényeit, évenkint két izben eszközlen-dő sorsolás utján, melynek módját a magyar kormány határozza meg, magához váltani.
Minden sorsolás alkalmával a most számszerüleg 82,675 darabbal megjelölt részvé-nyek egy huszadrésze sorsoltatik ki. - a kisorsolt minden darab részvényért az állam az előbbi
§-ban körülirt fizetési helyeken 245 frtot azaz kétszáz negyvenöt o. é. forintokat adó- és
ille-109
tékmentesen fog az illető részvény tulajdonosának készpénzben és minden levonás nélkül kifi-zetni.
5. § A tiszavidéki vaspályatársaságnak jelenlegi tartalékalapja - mely az alapszabály-ok értelmében úgyis a társulat tulajdonát képezi - az igazgatóság és felügyelő-bizottság dijazására és elszámolási költségek fedezésére a társulat által fenntartatik, a m. kir. kormány felügyelete mellett az igazgatóság által, annak belátása szerint és felelőssége mellett fog ke-zeltetni, maradéka pedig annak idejében a m. kir. kormánynak átadandó lészen.
A részvényesek jogai és érdekei megvédése és képviselete czéljából a társulat jelenlegi vezénylő igazgatósága és felügyelő bizottsága a társulat ügyeinek végleges lebonyolitásáig, és főként a sorsolás utján beváltandó részvényeknek teljes beváltása idejéig jelen létszámában és alakjában meghagyatik; úgy mindazonáltal, hogy a kereskedelmi törvény 203. §-ában kijelölt felszámolási teendőket is teljesiteni feladata leend: - az úgy átalakult igazgatóság és felügyelő bizottság hatásköre, az alapszabályok módositása által fog körüliratni.
6. § A társulat köteles, minden könyveit, leltárait, szerződéseit, számadásait és összes irattárát a magyar államnak átadni és rendelkezése alá bocsájtani, mely utóbbi mindezen ok-iratokat akként fogja megőrizni, hogy azok úgy a beváltás, illetőleg a felszámolás folyama alatt, mint azután is, a kereskedelmi törvény 207. §-ában előirt időpontig azok által, kik a tör-vény által erre jogositva vannak, használhatók legyenek.
7. § A magyar állam kormánya a tiszavidéki vaspályatársulatnak összes személyzetét átveszi s e személyzetnek szerződéseken, kinevezési és előléptetési okmányokon, utasitásokon, szolgálati rendszabályokon és nyugdijintézeti alapszabályokban gyökerező jogait biztositja;
ebből kifolyólag
a) különösen magára vállalja az 1873 márczius hónapban létesitett nyugdijintézeti alapszabályok 7. §-ában kikötött azon kötelezettséget is, mely szerint mindenkor és mindad-dig, a mikor és a meddig a nyugdijalap saját folyó jövedelmei és hozadékai az alap kötelezett-ségeinek fedezésére nem elegendők, a hiányzó összegeket az államkincstárból fogja kamat-mentes előlegekkel idejekorán pótolni és fedezni;
b) azon alkalmazottak, kik akár az ujjászervezés folytán, akár más okból a szolgálat-ban meg nem tartatnak, de kiknek a társulati nyugdíjalapszabályok értelmében a nyugdijra
b) azon alkalmazottak, kik akár az ujjászervezés folytán, akár más okból a szolgálat-ban meg nem tartatnak, de kiknek a társulati nyugdíjalapszabályok értelmében a nyugdijra