51
Amint arra utalások történtek a gömör – kishonti területek ipara, bányászat szorosan összefügg a nógrádi, borsodi bányászati, kohászati, ipari és kereskedelmi tevékenységekkel is, érdemes tehát ezekre is pillantást vetni! A vasút kialakulását csak így, térségi szinten lehet ér-telmezni.
„…Füleken alúl nagy környé-ken kőszéntelepek terjednek; de szersmind a régi várak romjai is egy-mást érik…..
Bányamunka és vasfinomítás Salgó-tarján
A vidék kőszénbánya-telepei közűl legnevezetesebb Salgó-Tarján, melynek kincsei félszázaddal ez előtt még ismeretlenek voltak. Hegyeit, bérczeit ős erdők borították. Fa fára dőlt és egymáson rohadt. Fejszét nem látott. Az erdők irtását akkori földes-ura, Jankovics Antal, meg nem enged-te. Vadas kertje tele volt szarvassal, dámvaddal, vadsertéssel, stb. Az ő halálával, 1854 után ide is behatolt a kőszénkutató csá-kány és óriás változást, sürgést, forgást okozott az egész vidéken.
Salgó-Tarján 1848 előtt csöndes kis palócz falu volt 767 lélekkel; most a lakosság száma 9.478-ra megy. Legnépesebb község lett a megyében. 1854 után részvénytársaságok keletkeztek, melyek egymással versenyezve, mind megvásárolták köröskörűl Zagyva, Kazár, Baglyasalja, Karancsalja, Nemti, Mátra-Szele, Homok- és Kis-Terenne, Mátra-Novák, Vizs-lás, Andrásfalva, stb. határok kőszéntartalmú terűleteit.
A „Salgó-tarjáni kőszénbánya Részvény-Társaság” birja Salgó-Tarján, Zagyva és Kazár határában a kőszénbányákat és 2.560 munkással tíz millió métermázsa szenet termel évenként. Az „Éjszak-magyarországi egyesített Kőszénbánya-Társaság” tulajdonában vannak a baglyasalji, karancs-keszi, nemti, mátra-szelei és homok-terennei határbeli bányák, melyek-ben jelenleg barnakőszén-bányászatot űznek 1.182 munkással és 351.000 métermázsa szenet termelnek. A harmadik társaság a „Rima-Murány-Salgó-tarjáni Részvény-Társaság”, mely-nek Salgó-Tarjánban van barnakőszén-bányája s abban 156 embert foglalkoztat. Általában a salgó-tarjáni és baglyasalji kőszéntárnák évenként 12 millió métermázsa kőszenet termelnek.
Az utóbb nevezett társaságnak Salgó-Tarjánban vas- és aczélgyártó nagy ipartelepei is van-nak, melyek évenként mintegy 4–5 százezernyi métermázsa nyers vasat dolgoznak föl és há-romszázezer métermázsa vas- és ércz-árút adnak piaczra. E gyárakban 1.300 munkás foglal-kozik.
…Bár a föld természete a lakosságot inkább őstermelésre utasítja, Borsodmegye a fej-lettebb iparral bíró megyék közé tartozik. Gyárai között legnevezetesebbek a diósgyőri, ózdi
52
és nádasdi vasgyárak, a rudóbányai vaspörkölő és az államvasútak miskolczi gépműhelye.
Ezeken kivűl van több különféle kisebb gyártelep.
A közlekedés kedvező. A miskolczi pályaudvarból öt irányba fut a vasút; van ezenkivűl a megyének nyolcz iparvasútja; állami és törvényhatósági közútjai, valamint községi útjai is mind jó karban vannak.
A lakosság lélekszáma 216.794, kik közűl 202.896 magyar (93.5%), 3.160 német, 9.738 tót. A tót nép telepítés útján kerűlt a megyébe, s bár anyanyelvét nem hanyagolja el, de magyarúl is tud. Közművelődési tekintetben Borsodmegye az előre haladottabb vármegyék közé sorakozik…..
Diósgyőr vasgyár
…Nyugat felé a várostól a Szinva völgyében a diósgyőri nagy vas- és aczélgyár-telep van, mely mel-lett már egész kis várossá szaporodtak a szabályos útczasorokban épített szép munkáslakások, igazgatósági és más középűletek. A gyár az állam tulajdo-na s a pénzügyminiszterium kezelése
alatt áll. Építése 1868-ban vette kezdetét. Alapítására az szolgált inditó okúl, hogy a Borsodmegyében fekvő barnaszén- és vaskőtelepeket, valamint a nagy kiterjedésű erdőket kel-lően lehessen értékesíteni. Száz évvel e gyár alapítása előtt a Szinva-völgy felső részén, Felső-Hámorban, egy egri lakatosmester nagy olvasztót létesített a közel fekvő tapolcsányi, upponyi és nekézsenyi vasérczek olvasztására, Alsó-Hámorban pedig hámort épített a nyers vas to-vábbi földolgozására. Ez a vasgyár csakhamar egy részvénytársaság tulajdonába ment át, s 1770-ben a magyar kir. bányakincstár, mint fő részvényes vette át a kezelését és száz éven át vezette, a diósgyőri gyár fölépítésével azonban megszűntette. Az új gyár nagy befektetések után fokonként emelkedett mostani színvonalára. Vas- és aczélöntői, különböző vasműgyárai és gépműhelyei mindennemű vasmunkák elkészítésére képesítik. Vasúti sínek, gőzgépek, vas-hidak, csavar, szeg, szegecs, aczélkerék, arató-, kaszáló- és cséplőgépek, mindennemű ková-csolt és aczélöntésű hajóalkatrészek és aczéllöveg (ágyúgolyó), stb. gyártására a legtökélete-sebben be van rendezve s ötezer munkást foglalkoztat. Kezdetben a munkások nagy része kül-földi volt, ma már ezek száma alig 10%. A műhelyek villamos világítással és gőzfűtéssel van-nak ellátva. Az alkalmazottak és munkások a jó díjazáson és nyugdíjon kivűl minden közegés-zségi, társadalmi, jótékonysági és közművelődési intézmény áldásaiban részesűlnek.
Czélszerűen és díszesen épített kisdedóvói, elemi fiú- és leányiskolái, valamint ipariskolája ritkítják párjukat. A miskolczi vasúti állomás és a gyár között rendes vasúti összeköttetés létesűlt, de ez csupán a gyár használatában áll. A vasgyári telepet külön iparvasút köti össze a gyárhoz tartozó parasznyai kőszénbányával, honnét a gyár szükségletére való kőszenet szál-lítják. Ez a vasút a pereczesi bányatelepnél a hegy alatt 2.3 kilométer hosszúságú alagúton halad keresztűl. Ennek a hatalmas iparvállalatnak az évi bevétele, a tulajdonához tartozó tég-lagyárral és szénbányával együtt, az utóbbi másfél évtized alatt 2 millióról 20 millió koronára emelkedett….
53
Diós-Győrön túl a völgy mindinkább szűkűl. A hegyeket mindkét oldalon erdő borítja.
Az erdő alján, a Szinva patak mentén, majolika- és kőedénygyár, fürészmalom, majd a híres diósgyőri papirgyár látható.
Odább a keskeny sziklahasadékon át szirtről-szirtre eső és habbá foszló Szinva patak csak egy szekérútnak juttat maga mellett helyet. Itt haladva alig veszszük észre az út alatt meghúzódó gyárat, a hol hajlított fából székeket, egyéb bútorokat és hintó-alkatrészeket készí-tenek. A gyár tulajdonosa nagy ügyességgel használja föl a Szinva vizét hajtóerőnek. Innét a hegy oldalán vonúl tovább az út. Fölöttünk magas hegy, alattunk a mélységben Alsó-Hámor község. A másik oldalon a Szinva patak szép vízesése, a Baross-alagúton túl pedig a hámori tó, a Táj, ragadja meg figyelmünket…
…Miskolcztól éjszaknyugati irányban a Sajó mellett jobbról Bessenyő és Szirma-Bessenyő községeket találjuk. Majd Sajó-Keresztúr és Sajó-Ecseg következnek, szintén a Sajó partján, gazdag határral, s értelmes, vagyonos magyar lakossággal. Ecsegnél a vasút vonala két ágra szakad: egyik a Sajó partján Bánréve felé, másik a Bódva völgyén Torna felé visz. Az előbbi vonalon Ecseg után Sajó-Szentpéteren áll meg velünk a vonat, mely közel négyezer lel-ket számláló csínos mezőváros, járási székhely. Lakossága földmívelést űz, elpusztúlt szőlejét újra telepíti, de a föld alatt, a közeli kőszénbányában nem örömest vállal munkát. A bánya munkásai többnyire bevándorolt felvidéki tótok…
…Szentpéternél ömlik a Sajóba jobb oldalról a Haricza – vagy a nép nyelvén Nyögő – patak, mely a Pitypalatty völgyből siet ki a nem magas hegyek közűl. Ebben a keskeny völgy-ben sűrűn épűlt apró községek sorakoznak egymás mellé. A völgy legbelső községei Varbó és mindjárt mellette Parasznya, mindkettő gazdag kőszéntelepekkel. Kifelé jöve Radistyánon át Lászlófalva mellett vezet el útunk….. Kondó, Kápolna, Alacska helységen túl ismét a Sajó partjára jutunk, honnan Berentén felűl Kazincznál megint egy másik oldalvölgy nyílik. A Kazincztól csekély távolságra levő barczikai állomásnál mindkét oldalról iparvasút csatlako-zik az állami vaspályához. Egyiken a Bükk felől a kazinczi kőszénbánya szállítja ide szenét…..
Sajó-Ivánkán felűl a Kazincz patak völgyénél hosszabb s egyszersmind lakottabb és érdekesebb völgy nyílik a Sa-jó völgyébe Vadna községnél: a Bán völgye. Vadna fö-lött egy hegyorom tetején ma is láthatók Walgatha cseh huszita vezér rablóvárának némi nyomai. A romba dőlt vár köveit a későbbi ivadék elhordta s egy részéből a fa-lu mellett a Sajóba siető Bán patak fölé hídat építtetett a megye. A völgyön a víz ellenében haladva sűrűn követ-keznek egymás után a kisebb-nagyobb helységek. Nagy-Barcza, Bán-Horvát, Bánfalva községeken túl a völgy összébb szorúl s az út igen szép erdővel borított hegyek között kanyarog...
Szinva völgye – Hámor község
….Az innen éjszaknyugatra eső Hangony völgye,
54
bár földmívelésre sem alkalmatlan, inkább kőszénbányái és vasgyárai révén bír közgazdasági fontossággal. Nádasd, Járdánháza, Arló, Ózd, Várkony, Czenter határaiban gazdag kőszénte-lepek vannak. Nádasd falu mellett, érdekes völgykatlanban szépen épűlt lemezgyár, Ózdon pedig nagyszabású vasgyár működik. Nádasdtól 1872-ben 30 kilométer hosszú iparvasút épűlt a magyar államvasútak miskolcz-füleki vonalának Bánréve nevű állomásáig, mely Ózd és Bánréve között személyszállításra is szolgál. A Hangony völgyében levő terjedelmes
barna-kőszéntelepek egy vasfínomító-gyárnak adtak lételt. A „Gömöri vasművelő társúlat” 1845-ben építette az ózdi vasfínomító hengergyárat. Több gömöri vasmű-társaság egyesűlése folytán 1881-ben a „Rimamurány-Salgótarjáni vasmű-részvénytársaság”
alakúlt tíz millió forint alaptőkével.
Ózdi kohó
Ez a társaság bírja ma a fölso-rolt gyár- és szénbánya-telepeket. A társúlat hangony-völgyi bányáiban évente átlag két millió métermázsa szenet aknáz 600
mun-kás. A nádasdi lemezgyár a szükséges
Az ózdi vas- és aczélgyár kereskedelmi, rúd-, abroncs- és gépvas, továbbá sin, tartó gerendák, billet, universal-vas és mindennemű durva lemezek gyártására van berendezve. Tartozéka egy kavaró-, egy forrasztó-, egy Martin-aczél- és egy aczélhengergyár a szükséges fölszerelő és segédműhelyekkel együtt.
A gyárak egy része villamos hajtóerőre van berendezve. Átlag 1.800 munkás dolgozik itt, kik-nek nagy része a gyár mellett levő munkásgyarmaton kap lakást; a többiek a szomszédos köz-ségekben laknak….
…A Hangony völgyéhez tartozó községek általában is sok hasznát élvezik e bányák és gyárak közelségének, mivel lakosaik a földmívelés mellett szép keresetet találnak. Járdánháza határában, valamint a Hangonynak a Sajóba ömlésénél fekvő Sajó-Németi helység szélén egy-egy fölíratos, fülkés oszloppal jelölte meg a nép kegy-egyeletes emlékezése azokat a helyeket, a hol IV. Béla király a mohi szerencsétlen csatából való menekűlése közben a hagyomány szerint pihenőket tartott. A szomszédos Velezd egykori várának birtokosai a Bors nemzetség, később
55
a Rákócziak voltak. Sajó-Németi és Velezd közt egy keskeny völgy vezet Királd kisközség felé, hol nagy szénbánya-telep van, mely a Magyar általános kőszénbányatársaság tulajdona.
Áttérve a Sajó bal partjára, Velezddel szemközt Dubicsány községet találjuk, majd kö-zel hozzá hegyoldalban épűlve Sajó-Galgóczot. A helység fölötti hegycsúcson a husziták egy-kori földvárának sánczai maig tisztán láthatók. Alább Sajó-Kaza a folyó partján, hegy tövé-ben, szép képet tár a szemlélő elé. Három temploma és Radvánszky Béla báró koronaőr szép kastélya és parkja az egész völgy legszebb pontjává teszik e helyet. A báró nagy és becses könyvtára a kastély mellett külön e czélra emelt épűletben van elhelyezve. Közel a helységhez, alacsony hegy oldalában látható Kaczola bányatelep, honnét iparvasút szállítja a kőszenet a vadnai vasúti állomásra.
Innét a Szuha patak völgyének nyílásához jutunk, melynek két oldalán Szuha-Kálló és Múcsony görög-katholikus vallású tót községek fekszenek. Múcsony határában kőszénbánya van. A völgyön fölebb haladva Disznós-Horvát kőszénnel bővelkedő határát érintjük. Ebben a félre eső helységben született Izsó Miklós jeles szobrászunk 1830-ban. Kurittyánban Radvánszky Géza báró kastélya, szép gazdasági épűletei és mintaszerűen kezelt gazdasága vonják magukra figyelmünket. A gömöri határszél mentén fekszenek Nyárád, Felső-Kelecsény, Jákfalva és Dövény hegyes, de nem terméketlen határaikkal. Rudóbánya egyszerű, szegényes kisközség egykor bányaváros volt. Mostani református temploma a hajdan itt állott róm. kath. bazilikának egy részéből van alakítva. Mellette egy régi szerzetháznak rommarad-ványai még láthatók. 1881-ben a witkowiczi bánya- és vasmű-részvénytársaság (Rothschild báró és a gelsei Guttmann testvérek) és Andrássy Manó gróf újra mívelés alá vették a régóta szűnetelt vasbányát. Jelenleg a bányászat 209.650 négyzetméter terűletet foglal el. A vasércz-termelés évi átlaga 2,257.000 métermázsányi, melynek értéke ott helyben közel félmillió forin-tot tesz. A termelt vasérczet részint pörkölt, részint nyers állapotban a witkowiczi vasgyár és Andrássy Géza gróf vasgyárai, továbbá a magyar királyi bányakincstári vasgyárak számára szállítják. A munkások száma 1.500 körűl van.17
17 Révai Nagylexikon Az Osztrák – Magyar Monarchia, Felső-Magyarország, A Mátra és a Bükk hegység kör-nyéke.