80
A vármegye bányászati, kohászati fejezeténél láttuk, hogy a szállítás problémája már a XIX. század közepén erősen behatárolta ezen üzemek teljesítményét. A vasútépítések előtt, de utána is sokfelé alkalmaztak olyan gépi szállítási módokat, amely a közúti fogatolt szállításnál sokkal nagyobb teljesítményű volt és nem hatott rá az időjárási környezet. A bányászat és ko-hászat mindig élenjárt, hogy a fejlettebb országoktól az eljárásokat, gépeket, felszereléseket meghonosítsa!
Sodronykötélpályák
A vármegye területén üzemben levő sodronykötélpályák a következő telepeken találhatók:
A Heinzelmann-féle sodronypálya23
A csomai bazalt-kőbányákból a miskolcz-füleki államvasút sid-csomai szakaszáig terjedő sodronykötélpá-lya, mely a kissebesi gránitkőbánya részvénytársaság tulajdona, és melyet a
társaság 1901-ben a csomai bazaltkőbánya termékeinek a vasútra való szállítására építtetett.
Összes hossza 2.400 kilométer, mely faoszlopokra van függesztve és vaslemezcsillékben szállítja a terméke-ket. Külön hajtóerő nincsen és a továbbítást a csillék önellensúlyozása eszközli.
A likér-vashegyi sodronypálya
A likér-vashegyi sodronykötélpálya, melyet a Vashegyen termelt vaskőnek a likéri vaskohóba való szállítása czéljából a rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság először 1883-ban faoszlopokkal építtetett, de 1893-tól 1900-ig vasszerkezetű pillérekre építtetett át, - kezdetben összes hossza 13 kilométer volt, de mivel a feladó-állomást Szirkre tették át, a pá-lyát 12 kilométerre redukálták. A hajtóerő két
egyen-ként 100 lóerejű gőzgép. A legmagasabb vasszerkezetű támoszlop 24 méter, a legkisebb 2 1/2 méter.
A húzókötél vastagsága 210 mm., a hordkötélé 340, illetve 240 mm.24 A szállítás vas-lemez-csillékkel történik, melyek egyenként 330 klgramm súlylyal terheltetnek. A napi
23 Halmi J. B. felvétele
81
mány 5000-6000 q.-nak felel meg. A pályán a vashegyi és rákosi bányák vaskőterményeit, a szuhai magnesitbányákból magnesitkövet és az üzemnél szükséges kőszenet és vízszükségletet szállítják.
Részlet a "Concordia" vasgyár bányatársulat sodronypályájából25
A tiszolcz-vashegyi sodronykötélpálya, melyet a kincstár 1901/1902. évben Tiszolcztól a Vashegyig épít-tetett, mely a Vashegyen termelt vasköveket a tiszolczi kohóhoz szállítja; összes hossza 15.188 kilometer. Fa-oszlopokon nyugszik, egyes útáthidalások azonban vas-szerkezetűek, a feladó és lerakó állomások közötti ma-gassági különbség 61.87 méter. A szállítás szintén vas-csilléken történik, melyek 2.6 q. súlylyal terhelhetők, rendesen pedig 2-3 q.-val terheltetnek. Napi szállítmá-nya 1000-2000 q.-ra tehető. - Évi szállítóképessége 600,000 q. A tiszolczi vaskohótól az ú. n. Grilli-Dolinka dűlő felé még egy sodrony-kötélpálya ágazik el, melynek hossza 2.180 kilométer; szerkezete az előbbivel egyező, de rendeltetése az, hogy a kohóból ki-került hasznavehetetlen salakot elszállítsa. Ennek emelkedése a tiszolczi kohótól Grilli felé 213 méter.
A hisnyóvízi-vashegyi sodronykötélpálya, melyet a Heinzelmann-féle vasgyár bánya-társulat 1898-ban a hisnyóvizi gyárteleptől a vashegyi vaskőbányatelepig vaskőszállítás czéljából épített. A feladó állomás Vashegyen a "Lenor" nevű altárna szájánál, a leadó állo-más pedig a hisnyóvizi vasolvasztók szintjén van. Turcsok falu fölött egy törési közálloállo-más van, mivel a pályát - közbiztonsági szempontból - a falu fölött vezetni nem lehetett.
A pálya összes hossza 6.250 kilométer s 73 vasoszlopon nyugszik. A legnagyobb fesz-távolság 485 méter, a legmagasabb oszlop 24 méter, a legalacsonyabb 2 méter. A csillék hordképessége 200 kilogramm és a napi szállítmány 10 óra alatt 1100 q. Ellensúlyozó szerke-zet van 4. Minthogy a vashegyi feladó állomás 253 méterrel magasabban fekszik, a hisnyóvizi leadó állomásnál csak az indítás pillanatában és az üzem szabályozása végett van szükség az indítási erőre, melyet villamos átvitel útján a hisnyóvizi vasgyár szolgáltat. Az útátfedők fá-ból, de a murányvölgyi helyi érdekű vasút fölött vasból készültek.
A hacsava-burdai sodronykötélpályát a magnesit-ipar részvénytársaság építi, hogy a Burdavölgyből a magnesit-követ a hacsavai határban épített gyártelepig szállíthassa. A pálya a Hacsava, Nyustya, Polom, Poprócs és Rónapatak községek határait érinti, összes hossza 6700 méter. A feladó állomás a burdai magnesit-bánya, a leadó állomás pedig a hacsavai pörkölő. Azonkívűl van közbeeső szögállomása is Polomnál, hol a pálya hajtására 40 lóerejű
24 Az idézett adatok valószínűleg hibásak! A húzókötél esetében 21, a hordkötélnél 34, és 24 mm lehet valószí-nűleg a jó érték. (RZ)
25 Vogel D. felvétele
82
elektromos átvitelü gép áll. Az üzemhez szükséges erőt a hacsavai központi telep adja, az áramvezető huzalok a pálya mentén felállított faoszlopokra kettős elszigetelőkön vannak fe-szítve. A támoszlopok fából és vasból is épültek.
A dobsina-sztraczenai drótkötélpálya, mely Fülöp Szász Kóburg Góthai herczeg tulaj-dona, 1896-ban épült. Ez a pálya a dobsina-sztraczenai fővonalakból és az ezekből kiágazó farkaspataki, méhkerti és a hollópataki mellékvonalakból áll. A fővonal 8288 méter a mellék-vonalak 3405, tehát összesen 11,693 méter hosszúak. Kristófmezőn, Golyóhegyen és a gölniczvölgyi kohónál összesen 3 gőzgép állomás van, együttesen 80 lóerejű gőzgépekkel.
Fel- és lerakodó állomások vannak: Dobsinán, Farkaspatakon, Méhkerten, Hollópatakon, a gölniczvölgyi kohónál és Sztraczenán; ellenben Kristófmező és Golyóhegy átmeneti állomá-sok. E drótkötél-pályánál 155, nagyobbára faállvány van, a legmagasabb pillér 22 méter, a legalacsonyabb 3 méter magas. A pálya szállít vasérczet, faszenet, nyers vasat; de új berende-zéssel fatermékek szállítására is alkalmas. A csillék egyenként 200 kilogramm súlylyal terhel-hetők és naponként 1700 q., évenként 510,000 q., 1.000,000 q szállítható.
Részlet a "Concordia" vasgyár bányatársulat
sodronypályájából26
Mint kisebb szállító eszköz megemlíthető továbbá a vígtelki vasúti állomástól az ottani vaskohóig a 80-as években gróf AndrássyManótól épített sodronykötélpálya, melynek összes hossza 400 m. és hajtását a vaskohó üzeménél használt vízi erő végzi. A tar-tóoszlopok fából vannak és a szállítás vascsillékkel történik, melyeknek ra-kománya a többi sodronykötélpályáké-val egyezik.
A "Sárkány I. Károly örökösei és társai csetneki Concordia vasgyár bányatársulat" az Ochtina község "Hradek" nevű hegyén levő bányától a csetneki fesmuthi nagy olvasztóig szin-tén sodronykötélpályát épített.
Ennek czélja a "Hradek" nevű bányában termelt vaskövet a csetneki vasolvasztóhoz szállítani, úgy hogy a feladó állomás a hradeki vasbánya és leadó állomás a csetneki vasol-vasztó. A két állomás közötti magasság-különbség 295,2 m. A pálya összes hossza 4800 m., az oszlopok között legnagyobb távolság 740.0 m. Összesen 64 oszlop van, melyek közül a legma-gasabb 19.5 m., a legalacsonyabb 2.65 m. Az összes oszlopok és a vasútat védő híd vasból épültek.
A terhelt csilléket hordó kötél átmérője 24 mm., az üreseket vivőé 17 mm. és a vonókö-télé 13 mm. A pálya szállítási képessége naponta 500 q. és hajtására 6 lóerejű gőzgép szolgál.
26 Vogel D. felvétele
83
Iparvasutak
A vármegye területén levő nagyszámú ipari vállalatok telepein kisebb-nagyobb kiter-jedésű iparvasútak keletkeztek, melyeknek egy része rendes 1.42 m. nyomtávú, legnagyobb ré-sze pedig 0.60-0.80 m. keskeny vágányú.
A rendes nyomtávú iparvasútak rendszerint a szomszédban elvonuló gőzüzemű állami, illetve h. é. vasútak melletti telepeken épültek és többnyire az illető vasút gőzmozdonyai segé-lyével ki- és betolt vasúti kocsikon eszközlik szállításaikat. Egyesek pedig, valamint a keskeny nyomúak általában, emberi és lóerőre vannak berendezve és megfelelő kisebb kocsikon szál-lítják terményeiket.
A legtöbb iparvasút az egyes kő-, vas- és faipari, 2 iparvasút gőzmalmi és 6 iparvasút papirgyári telepeken keletkezett.
Rendes nyomtávú iparvasút található 6 telepen összesen 2.327 klm. hosszban, keskeny nyomú pedig 32 telepen összesen 39.074 klm. hosszban.
Ezeken kívül van még a rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság rákosi vasérczbányájától a likér-vashegyi sodronypálya szirki feladó állomásáig 4 km. hosszu és 52 cm. nyomtávú iparvasút, melyen a vasérczeket 13 q.-t tartalmazó csillékben gőzmozdonynyal továbbítják. Az évi szállítmány 350-500,000 q.-ra tehető..”27.
27 Jurasko Jakab: Gömör-Kishont közlekedése