ség lakhelyi tekintetben
87 a' többi ausztriai tartományok, mellyek pedig e’ tekin
tetben még kedvező arányban állnak Porosz és Orosz országokhoz. Azt sem kell elfelejtenünk, hogy nálunk, csak a’ 65,929 rendes katona vonatik el a ’ közvetlen productiotól; a’ végvidéki fegyveresek béke idején csen
des szántóvetők.
V i s s z a t e k i n t é s .
Négy lélekre tevén egy családot, e’ szerint tehát a’ 2,796,549 magyar család élelemmódja után e’ követ
kezőképen osztatnék fel:
Egyházi személyek — 15,740
Tanítók, stb. — — 10,000
Kisebb nagyobb tisztviselők 56,562 Nemesi szolgák — — 137,606
Müipar-osztály — — 144,359
Kereskedői osztály — 77,709
Földműves, bányász stb. — 1,100,706
Katona — — 65,929
Tőzsér, művész, stb. — 30,000 Napszámos, zsellér, cseléd 1,217,938
Koldus — — 40,000
18. Mezeigazdaságunk hálralevnsége és akadályai.
A’ mezeigazdaság magában foglalja mind azon kü
lönféle munkálatokat, mellyek a’ földben rejtező termő erőt uj termesztmények előhozására kénytetik. E’ me
zeigazdaság több részre ágadzik el, u. m. 1) a ' f ö l d m ű v e l é s r e , melly ismét magában foglalja a) a’
kü-Italféle gabonanemeknek:, takarmányoknak, ’• keres
kedésben növényeknek, b) a* szőlő és egyéb gyűmölcs- nek termesztését, c) az erdőművelést; U. a’ k ü l ö n f é l e h a s z n o s á l l a t o k t e n y é s z t é s é r e ; és III. a’
gazdaságbeli technicaimunkálatokra. Hogy m indezek
nek összesége a’ nemzeti gazdaságnak és az avval járó köz jólétnek főalapja, ’s igy legnevezetesbike, azt akárki el fogja ismerni, ki meggondolja, hogy egye
dül ennek köszönik a’ nemzetek mind azon tápláló- ru
házat és lakásbeli nyers anyagok előhozását, mellyek az ember élete fentartására elkerülhetlen szükségesek. A- zért is ennek virágzó állapotjá annál kívánatosabb, mi
vel csak ennek szerencsés divatjától függ a’ többi osz
tályok munkáságának jutalmas sikere is, valamint ettől visszahatólag az elsőnek élesztése.
Hogy a’ nemzetgazdaság ezen legnevezetesebb ágá
ra nézve más műveltebb nemzeteknél még jóval hátra vagyunk, annak legbizonyosabb jeléül szolgál 1-ször honunknak sok még haszonvehetlenüi heverő földje;
2-szor a’ föld kiterjedéséhez és termékenységéhez ké
pesti igen csekély mennyiségű gabonának és egyébnek termesztése; 3-szor az erdők legnagyobb részének pusz
tuló félben való léte; 4-szer a’ szarvasm arha-ló-és juhtenyésztésnek csekélysége, és a’ fajnak még kevés javítása.
Ezen állításom, némellyek előtt tudom váratlan lé
szen, és annak megczáfolására honunknak több száz sőt ezer hold nagyságú számos majorsági búza terüle
teit, az alföldnek számos gulyáit ’s méneseit, és a* föl
desuraknak annyira elterjedt juhtenyésztését, hogy né
mellyek juhgazdasága 50 sőt ISO ezer darabra is rúg , fogják előhozni; de ezekre nézve elegendőnek vélem azt mondani: hogy én általában szólván , távol vagyok attól, e’ részben némi kivételeknek egyesekre nézve
89 helyt nem engedni. Mint néhai szenvedélyes gazda el nem mulasztottam honom virágzóbb mezeigazdaságáról több helyek színén magamnak tapasztalást szerezni.
És valóban tudnék is több gazdaságokat m egnevezni, mellyek minden tekintetben mövelt országokban is ki
tűnő helyt érdemlenének; de ezenkiv&l módom is lévén más műveltebb külső országokban gyakran megfordul
nom, mindenkor fájdalommal valék kénytelen tapasztal
ni , hogy az, mi másutt általánosan majd csak félbesza- kasztás nélkül minden léptemen önként Szemembe Öt
lött, t. i. a’ nemzeti szorgalom akármelly nemének, ’s Így a* mezeigazdaságnak is virágzata, azt hazámban csak kivételképen lehete keresni. Ki ezen mondásomon kételkedik, üljön kocsira, és jáija be az ausztriai biro
dalom több örökös tartományait, Németországot, Lom
bardiát , leginkább pedig Belgiumot, és ha tovább mód
ja vanFrancziaországotés A ngliát,és fordítsa figyelmét azon országok mezeigazdaságára; ha pedig erre kedve vagy tehetsége nem volna, vegye elő több műveltebb or
szágok statisticai leírását; és fogadom, megszűnnek ké
telkedései. Az igaz, hogy sehol sem fog 180 ezer Juli
val bíró földesurat találni, mert olly nagy térő földbir
tokok műveltebb országokban egyes magánosoknál Ös
sze nem halmaztatnak, mint nálunk, de többek közt fogja látni, hogy p. o. midőn Magyarország 4800 Q mfdnyi téren mintegy 16,000,000 juhot tart, az 5500 Q mfdnyi Brittania 40000000 tenyészt. Midőn Magyarország tágas terein legfeljebb 5 millió szarvasmarhával bir, Angliában azoknak száma 10,000,000-ra rúg. Mi pedig a’ földművelést illeti: melly nagy különbség a’ nálunk divatozó heverő ugar, és egyéb sok használatlan pusz
ta térek, és Lombardiának gyümölcsfákkal ’s közte sző
lőlugasokkal körülprémzett, kerti módra művelt, több
nyire áztatott termőföldjei között. Mennyivel vagyunk
szinte e’ részben hátrább Belgiumnál is, hol annak sok
kal soványabb földje, többnyire ásó ’s kapa által a* szor
galmas trágyázás, és rendes váltógazdaságbeli rend
szer mellett olly termékenységre emeltetik, minőt ná
lunk épen nem láthatni. Hát ha még a' chinaiak és ja- paniak, és pedig ez utóbbiaknak a’ legmagasb szirtos hegyek ormáig divatozó földművelő szorgalmukat a' ma
gunkéval összehasonlítanék, vajjon nem lennénk e*
kénytelenek azt elismerni, hogy azzal még kerti mű
velésünk sem mérkőzhetik meg?
Ha ezeknek figyelmeztetése után csak ugyan föld
művelésünk hátralévőségét elismerjük, és azon okok
nak mélyebb feszegetésébe ereszkedünk, mellyeknek ezen nem kedvező állapot tulajdonítható, mindenek előtt szemünkbe tűnik.
19. §. Honunk nem elérendő népessége.
Fentebb említettük, hogy középszerű termékeny országban, minden virágzó műipar nélkül 1 □ mért-, földön 3000 ember elélhet. Ennélfogva a’ magyar biro
dalom is 5900 Q mértföldnyi térén 17,700,000 embert könnyen eltarthatna, a* minthogy egyes vidékein 3000 léleknél többet is táplál; azonban láttuk, hogy 13,000,000 lakosánál több n in c s, ’s igy a’ megkivántató népes
ségből még közel 5 millió hibázik. Ez nagy különbség,
’s ezt gazdasági munkálatainkban, kivált az alföldön fáj
dalommal tapasztaljuk.