számításhoz képest 18 milliónyi lakosainak (a9 tavalyi számítás szerint már 26 millió lakossal bírt) ruházatá
ra felesleges gyapjúval is bírnak, nem csak a’ magya
roktól , hanem minden más nemzetektől is örömest meg
vennék a’ gyapjút, ha abban a’ francziák, belgák és németek velük némi részben nem osztozkodnának. így az ausztriai német és cseh tartományok minden magyar nyers termesztménynek , ’s annak is mi az országon ke
resztül Törökországból hozatik, ha csak további kidol
gozásra és igy nyerekedésre alkalmas, bár melly idő
ben kész vevői, és helyettük ruházat, és egyéb az élet szükségével járuló műárukkal, miután magokat kielégí
tették, bennünket ellátnak. Az angol pedig neveti keres
kedésbeli mély belátásunkat, mert először nyer, midőn a* tőlünk megvett nyers ’s nemesebb formába
átváltoz-tatott termesztményeinken gyarmati portékáit magának megszerzi; és másodszor ismét n yer, midőn azokat va
lamint egyéb müveteit jó drága pénzen kezünkbe juttat
ja ; melly utóbbiakról még az is bizonyos, hogy azok a’ tulajdon szükségebelieknél jóval alább való készu- letüek, mellynek azon ismeretes, köztök gyakran hall
ható mondásmódja: ,j ó lesz* a9 buta németnek*6 mert többnyire csak ezek vesznek első kézből tő le , jeléül szolgálhat. Ezen valóban önkényes adózásunk pedig e- gyedül abból származik, mert a’ helyett hogy arányosan elosztandó népességünk, és városaink minden kitelhető elszaporitásának elősegélése mellett, kivált olly gyárak felállításáról gondolkoznánk, mellyekben nyers honi ter- mesztményeink az egyes kézműveseknek megkivántató anyagokká elkészíttetnének, és igy a9 belső közlekedés
nek életbe hozására forditnók igyekezetünket, mindig csak a9 külső kereskedés forog eszünkben. Azon körül
ményre pedig legkevesebbet sem látszunk figyelmezni, miszerint Magyarországnak egyedül csak nyers termeszt- ményin alapuló külső kereskedését, egy fél század óta egy csekély okból származott igen nevezetes felforgatas érte légyen, melly nem egyéb, mint a9 burgonya ter
mesztésnek valamennyi müveit országban való elterjedé
se. Ez valamint máshol, úgy azon ausztriai örökös tar
tományokban is, mellyek annak előtte sokkal nagyobb mértékben mint most, nem csak a9 gabona, de a9 hús és bor dolgában is reánk szorultak, az e se t; mellyen annál kevésbé csudálkozhatni, mivel mostani időben azon tartományokban, hol azelőtt a9 szűk termést gyak
ran éhség is követte, a9 nép legnagyobb részének legalább is félesztendei tápláló szüksége a9 különféle elkészítés
re alkalmas burgonyával kielégittetik. A9 földesuraságok pedig az által, hogy ezen termesztményből honi szüksé
gükön túl is jó pálinkát égetnek, és czefréjének
mos-lékját haszonra fordítják, nem csak a' marhatenyésztést és hizlalást jobban elterjesztik, hanem a9 sernek főz- hetesére is több 9s olcsóbb gabonát fordíthatnak; melly- nek természetes következése a z , hogy valamint a9 ga- • bona, úgy a9 bor és marha dolgában is sokkal kevésbé szorulnak Magyarországra mint ezeknek előtte.
Erről több évek alatt ismételt külföldi utazásom közben meggyőződni igen jó alkalmam volt. így Ausztriában, Morvában, Csehországban akár hány földesuraságot tud
nék m egnevezni, kik csak egy közép kiteijedésű ura
dalmukban e9 végre 100 ezer mérő burgonyát is ter
mesztenek évenként. Hányszor nem hallottam ezeket a9 termékek olcsóságáról és el nem adhatásáról panasz
kodni. És íme ennek figyelembe vétele után, nem lesz anomalia állítani: hogy országunkra nézve jobb lett volna, ha ezen növény, mellyet sok millió idegenek sőt hazánkfiai is áldva emlegetnek, most is ismeretle
nül Amerikában tenyésznék, mert országunknak d öb beni, ámbár mérsékelt külső kereskedését alapjában megrendité. Azonban ezen önző gondolat helyett, elő
adásomnak annál inkább! bebizonyítására, a9 tisztelt olvasó közönségnek Pölicz ebbeli nézeteit teijesztem elő. Ő a9 belső és külső kereskedésre nézve ezt mond
ja: ,,A 9 kereskedés minden nemei közt a9 belső keres
kedés áll első helyen, bár hányszor uralkodjék is azon nézet, melly a9 külső kereskedést a9 belső felibe állítja, mivel ez a9 mercantil rendszer elvei szerint a' külföld pénzét, mint termékenyítő folyam a9 hazába vezeti: A9 külső kereskedés köre és kiterjedése soha sem képes az elsőnek raegmerevedségét vagy hanyatlását helyre pótolni. Mert a9 belső kereskedés, politicai jelleméhöz ké
pest egyenesen az elrendezett és emelkedett szorgalom
ra, valamint minden osztálybeli status polgárjának közle
kedésére tettlegesen befoly. Ez az, mellynek ki
munkásságát elősegíti és szaporítja, és ez által ezer meg ezer embert foglal el és táplál; azért ez egyszers
mind a’ belső jólétnek legbizonyosabb alapja, mivél részint a’ mezeigazdaságra és műszorgalomra fordított tőkepénzeknek bizonyos kamatját biztosítja, részint a*
tőkét évenként szaporítja és neveli. A9 belső kereskedés által tehát egy országnak minden tartományai nem csak viszonos közlekedésben állanak egym ással, hanem azon közös nyereségben is osztozkodnak, melly az egyik tartomány tulajdon termesztményeinek a9 más tar
tománybeliek szabad kicseréléséből származik. Mert midőn a9 külső kereskedésnél okvetetlen a9 nyereség
nek, hol nagyobb, hol kisebb része a9 külföldnek ju t, a9 belső kereskedésnél az összes nyereség a9 honnak javára esik, megszaporitja a9 munkálkodó tőkét; és a9 valamelly vállalatra fordított tőkét sokkal hamarább megtéríti, mint sem az a9 külső kereskedésre fordított tőkéknél lehetséges. Igaz, hogy nem hoz tőkéket a9 honba, mint a9 külföldi kereskedés, de nincsen ez a9 szerencse változékonyságainak, a’ külföldieknek adan
dó hitelből származható veszedelemnek, és a9 rendsze
rint előre soha biztosan ki nem számítható külország!
kormányok befolyásának kitéve; mert a9 midőn a9 nagy külső hatalmak, nevezetesen a9 második és har
madik politicai rangú hatalmoknak külső kereskedésére igen gyakran kártékonyán folynak b e , ezen utóbbi hatalmak kormányai az illy állapotoknak eldöntését ve
szélyeztetni tanácsosnak nem tartják.**
Ebből és a’ mondottakból kiviláglik, hogy honunk kereskedésére nézve mire kellessék leginkább figyelmünket forditnunk, és hogy a9 legkedvezőbb kö
rülmények között is csak ottan lehessen nyereséges kül
ső kereskedést folytatni, hol a9 belső már tökéletesen
rendben vagyon. Hogy mi azonban ezen állásponttól meg jó távol vagyunk, azt ugyan a’ fentebbiekből látni lehet, de a’ nagyobb meggyőződés kedvéért, mielőtt kereskedésünk számosabb akadályainak vitatásába ereszkedném, szabad legyen e’ tárgyra nehány általános eszmélkedéseimet előre bocsátanom.
A’ kereskedés fő elveiről a’ bevezetésnél már szól
ván , itt egyedül a’ kereskedőkre nézve szükségesnek tartom azt említeni, hogy sokan, minden eladót és ve
vőt kivétel nélkül, és így a’ haszonkémlőt is (speculans) ezen osztályba veszik; ez azonban nem áll, mert a' kettő között minden tekintetben nagy a' különbség. A’
haszonkémlő, mint rögtöni nagyobb nyereségre vágyó leginkább csak a’ rendkívüli körülményeknek ügyes használásában gyökerezted igyekezetének sikerét; azért háborús világ, rósz termések, ’s hasonfélék azon elem ek, mellyekben ezek munkásak, és ez uton vagy rendkívüli gazdagodásra, vagy tönkre jutnak. Az illy elszánt, csupa pénzvágyra ügyelő haszonkémlők, rendes időkben, például tartósb béke idején, vagy középszerű jó aratás alkalmával a9 piaczról elmaradnak, és ezen időhézagot pénz manipulatiokkal, vagy ma
gyarán mondva, uzsoráskodásokkal töltik el, és igy mint ollyanok, kik néha nyerekedő javokra, fortélyosan még erőltetett szűkidőket is képesek elővarázsolni, és előmentüket, többnyire csak mások megrontásában gyö- kereztetik, mindenre, csak kereskedői névre nem mél
tók.
Valódi kereskedő ellenbenaz, ki a’kereskedést tanult, bizonyos és nem változékony szabályok megtartásával, va- lamelly megállapított mérsékelt nyereség mellett félbesza- kadatlanul folytatja. Ez az által, *hogy a’ hon polgárjai közötti viszony összekötésnek, valamint minden belső és külföldi szükségeknek mindenkori közbenjáró
kiszer-iő je, mint a9 közjó előmozdítója, a* hazának érdemes polgáija. Egyébiránt a’ nagyobb részű kereskedőink tu
lajdonságairól máskor szólván, most csak még a’ ke
reskedésnek különböző ágazatairól egy két szót.
A9 kereskedés részint termesztvényes, részint mű
szorgalmi. Hogy mind a’ kettőből a’ honra legnagyobb haszon hárömöljék, szükséges, hogy ez a9 haza pol
gárai kezében leg y en , először, mert ezekről ahhoz na
gyobb vonszódást és a’ körülmények bővebb ismeretét tehetni f e l ; másodszor, mivel a9 kereskedői osztálynak megérdemlett nyeresége az országban ismét forgásba jön. Ezt azonban csak úgy várhatni, ha kereskedésbeli szereink, legyenek azok nyers termékek, vagy műáruk, először elegendő mennyiségben a9 honból kikerülnek, másodszor olcsóságukra és minőségükre nézve a9 kül
földivel a9 versenyt kiállhatják. Mi nyers termesztmé- nyeink feleslegét illeti; arról már szó lévén, azért itt csak annyit, hogy e9 részben némelly kisebb tekintetű- eket kivéve, a9 concurrentiától jó formán mentek lehet
nénk; de a9 műszorgalmuak sem mennyiségükre, sem minémüségükre, következőkép árukra nézve is nin
csenek olly állapotban, hogy e9 részben a9 külföldtől ne lennénk kénytelenek függni 5 ezt pedig mint már fentebb érintetett, nem csak a9 kézművesek, hanem a9 gyárok csekély száma is okozza. * )
A ’ szerzővel semmikép sem érthetek e g y e t abban, mint
ha helyzetünk olly rósz volna, h ogy külső kereskedé
sünk m ég akkor sem virágozhatnék, ha arra tökélete
sen el lennénk készülve. Oh nem! M agyarország topo- graphi fekvése az iparüző müveit nyűgöt, ’s a’ nyers ter
mékekben g a zd a g kelet közt, számos hajékázhaté vizek
től áthasitva, délnyugoti részén az adriai tengertől ö v e d z v e , a’ kereskedésre e lé g kedvező. A nyagot a’
188
29. §♦ O rszágijaink roszasága.
Némelly környékeken találkoznak ugyan jobb ke- születíí utak is, de hogy áltáljában véve ezt csak he
lyenként ’s kivételképen mondhatni, azt kétségbe senki sem fogja hozni, ki a5 Pestről, mint honánk fővárosától
term észet mind a* három országa bőven és kitűnő mi
nőségben sz o lg á lta t; lakosai közül e g é s z néposztályok szorgalom , mások mint a’ zsidók, görö g ö k , örmények kereskedési hajlam által különböztetik m eg magukat.
Azonban mind e ’ m ellett h ogy kereskedésünk bölcső
jében van, annak oka a z , mert azt számtalan körülmé
nyek akadályoztatják , m ellyek közül e g y némeUyiken segíteni a* nem zetnek hatalmában nem áll ugyan, de sok
kal nagyobb részét férfias sz ilá r d sá g , eg yesü leti szel
lem , értelm iség-terjesztés, elfogultságokból! kibontako
z á s által le g y ő z h e ti, ha elhangzó szó és üres panasz helyett, t e t t e l9s munkával lépend fel.
Lássuk tengeri kereskedésünket. A z adriai ten
g e r seged elm ével a’ m agyar külkereskedésnek tágas v iz i ut van nyitva, m elly a’ legtávolabbi piaczok m e g lá - togathatását könnyíti, ’s részt enged a’ világkereske
désben. A 9 kikötők e* tengeröböl partján a’ magyar biro
dalom részéről is e lé g szám osak , kényelm esek, és b á- torságosak ; hajóépületi fákat szépeket ’s b ő ség g e l szol
gáltat maga a’ M agyar tengerpart, de m ég inkább a’
károlyvárosi katonai végvidék és Zágráb v á rm e g y e, annyira, h ogy ezekből külföldieknek is és fókép fran - cziáknak adhatunk el; a’ tengerparti lakosuk tudomá
nyos kiképeztetés által nem tűnnek ugyan k i, de azért terméketlen sziklás földjük m iatt, gyerm ekségüktől f o g
-elágadzó kereskedő országutjalnk minémuségét ismeri.
Nézzük ezeket sorban, és pedig a’ Bécs felé vezetőnél kezdve, mellyre többek közt, még legtöbb figyelem for- ditatik, és valljon tagadhatni-e, hogy egy kevésbé tar
tós esőzés azt helyenként majd járhatlanná teszi. Ezen
va hajózásra kényszerittetvén, ü g y e s , bátor gyakorla
ti hajósok és matrózok; bányáink rezet, vasat n agy m ennyiségben adhatnak. É s mind ezen kedvező körül
mények mellett, valljuk m eg, tengeri kereskedésünk cse
csemőkorban sinyled. M ert próbáltuk-e tengerreli közlekedésünk, ’s tengeri kereskedésünk akadályait le g y ő z n i? A z an yaország a’ tengerparttól m agas ko
pár bérezek által választatik el, m ellyek az áruknak ten gelyem szállítását felette k öltségessé és lassúvá te
szik; de a’ Fiúméba ezek en átvezető pompás Ludovica útját m egváltottuk-e országosan a’ társaságtól, h o g y az ezen menő szekerek vám m entesen haladhassanak ? B izony nem ; pedig az odessai búza Fiúméban, ’s a' többi adriai kikötőkben a’ magyarnál nem szokott ren
desen olcsóbb lenni m ázsájától szám ítva 6 krajezár- n á l, ’s ig y ha a ’ Ludovica utján fizetendő 3 0 kr$j- czár megkimcltethetnék, már a’ félelm es orosz búzával bátran versenyezhetnénk. Továbbá segitettük-e F iú mét, ’s a’ többi tengerparti városainkat, h o g y bátorsá- gosabb kikötőket építhessenek, hajózási oskolákat állít
hassanak; öbleiket a’ zátonytól m egőrizh essék ’s más sz ü k ség e s, de önerejüket felmuló ten gerészeti se g éd eszközöket nyerhessenek? Semmit sem tettünk; ’s m i, kik olly sokat és örömest beszélünk a’ tengerpartunk
kal! összekapcsoltatásunkról, ’s tengeri kereskedésünk m egnyitásáról, ú g y látszik, ezeknek fontosságát m ég sem érezzük ig a z á n , mert különben az erre v ezető eszközök elhanyaglását m egfejteni nem tudjuk.
Dorognál elváló és Esztergomon keresztül Morvának vezető ut pedig hogy amannál még jóval roszabb, an
nak jeléül szolgál, hogy az onnan vásárra jönni szán
dékozók társzekerei az utjárhatlanságamiatt nem ritkán kénytelenek útközben visszatérni. Kassán keresztül
Ga-Nem áll továbbá az, mit a9 szerző állít, h o g y ha elegendő mesterembereink és gyárosaink volnának, sem
mi sem m aradna, mit külföldnek adhatnánk. Nem áll először azért, mert számításai önkényesek, ’s a9 hiva
talos harminczadi lajstromokkal m eg nem eg y ezteth e
tők ; de nem áll másodszor azért sem, mert a’ földmű
velés a9 műiparral együtt jár, a9 virágzó müipar, a9 földművelést is virágzóvá teszi. Lám P o ro sz o rszá g , melly kiterjedésre n ézve a9 m agyar birodalomnál 1 0 0 0
□ mértfölddel kisebb, földje soványabb, műipara le g szebb karban álló, 3 esztendő alatt ( 1 8 2 9 . 1 8 3 0 . 1831*3 1 1 ,1 1 3 ,5 2 6 scheífel b úzát, 4 ,8 8 9 ,8 9 3 scheífel rozsot vitt ki, és csak l , i 0 7 , 5 8 9 scheífel búzát, és 1 ,4 4 0 ,0 4 2 scheífel rozsot hozott be ( 1 posonyi m é r ö iy 9 scheífel); és ig y többet adott cl, mint mi évenként szoktunk, e z 12 év i középszám ot v év e , csak 1 ,9 8 8 ,7 8 1 m ázsára, 6 5 fontra, a zaz m integy 3 ,0 0 0 ,0 0 0 posonyi mérőre m en - v é n , a9 zabot 9s más gabonanemekét is beszámítva, í g y az ausztriai örökös német és cseh tartományok, most midőn a9 műipar nálok lábra kapott, 9s a9 n ép esség m ás- félanyira n övekedett, kevesebb búzát és marhát vesz
nek tőlünk, mint ezelőtt 3 2 esztendővel. N agybritta- nia pedig M agyarország területéhez csaknem hasonló leven, roppant nép ességét 0 m elly a9 tavalyi összeírás
kor 2 6 millióra felhágott, 9s m ellynek több felénél m ű- iparból és kereskedésből él, élelem beli szerekkel saját földm űvelése eltartja, 9s külföldre igen ritkán szorul.