láthatni azokat Mosony, Fejér, Tolna, Somogy várme
gyéknek is némelly részeiben, csak hogy ezek kedve
zőbb körülmények közt mint p. o. népesebb vidékeknek és városoknak szomszédsága, a’ Dunának közelléte miatt, több birtokosok közötti apróbb részekre felosztva, sok
kal műveltebb állapotúak amazoknál, mellyek csak
ugyan még eddig a’ vadságnak igen eleven színét k é pezik.
Azt is el nem hallgathatom, hogy régiebb időkben ez igy nem volt, és hogy ezen puszta környékek vala
ha bizonyosan jobb karban voltak, mint most; annak jeléül szolgálhatnak azon számos puszta templomok omladékai, mellyeket a’ hosszabb időnek minden vi
szontagságai után is még helyenként szemlélhetünk; és a’ mai puszták nevezetei, mellyeknek eredete, vagy ré
gibb időkben fenállott népesített helységekben, vagy vá
rosokban gyökereztetik, a’ mint ezt vagy
szóhagyomány-Leginkább a’ túl a’ tiszai kincstári pusztákon levő ma
gányos lakházaknak divatozó nevezete.
b ó l, vagy meglevő oklevelekből bebizonyíthatjuk* Hogy ezen pusztaságok támadtak, azt azon boldogtalan török háborúknak és tatárjárásoknak tulajdoníthatjuk, mel- lyek hazánk alföldi részének elpusztitatását, ’s e' neve
zetet „puszta44 magok után húzták. De hogy ez annyi idő múlva ollyan állapotban vagyon, azt már sem tatár
nak , sem töröknek, hanem egyenesen magunknak tulaj
doníthatjuk, kik részint előítéleteink vezérlése, részint pedig ön tehetségünkbeli bizodalmatlanságunk által igen sok jónak elősegélésében ön-magunkat akadályoztatjuk.
Ha ezen nagy kiterjedésű pusztáknak tiszta jövedel- m ezéseket szorosabb számításba v essző k , világosan lá- tandjuk, hogy ezek sem az egyes birtokosra, sem az egészre nézve kiterjedésükhöz képest a* méltó várako
zásnak meg nem felelnek.
Mivel pedig magamnak is kiteijedtebb jószági igaz
gatásom ideje alatt, az Hlyen puszták sajátságát ön ta
pasztalásból kiösmerhettem; de egyébiránt is az Hlyen pusztáknak mások általi használatára is figyelmes vol
tam , tán e’ részben egy kis hiedelemre számot tarthatok.
Az efféle pusztáknak használtatása különféle. Tud
niillik vagy majorságosan müveltetnek a’ birtokosok ál
tal , vagy egészen avagy részenkint kisebb darabokra osztva haszonbérbe adatnak; néha pedig a’ terraesztmé- nyeknek bizonyos részében, például felében. vagy har
madában adatnak ki.
Ha a’ tulajdonos az Hlyen pusztát majorságoson ma
ga művelted: azt vagy fogadott pénzes emberekkel és tulajdon majorsági marhájával, vagy a’ legközelebb fek
vő jobbágyhelységei által úrbéri munkával viszi végbe.
Az első esetben a' müveltetési szerfeletti költségekről kiki meg fog győződni, ha szemügyre v eszi, hogy az ollyas népeden vidékeken, hol még a' kisebb rendű
ur-banális gazda sem tehet elegendő cselédre szert, és hol a’ mezei gazdák maguk magukat az esztendős cselédek
nek, de kivált a9 szorgosabb mezei munkák divatjában a9 pénzes napszámosok félfogadásában felverik, a9 me- zeigazdaság folytatása nemcsak nagy költséggel, de a’
mellett igen káros hátramaradással folytatható.
A9 második esetben pedig, ha t. i. azt robotban muvelteti: akkor sem sokkal kedvezőbb állapotja. Mert ha az illyes puszták határai valamelly ugyanazon bir
tokost illető úrbéri helységével össze is ütnek, melly azonban ritka eset, *) ezen helységeknek nagysága miatt, azoknak külső határuk is kiteijedt szokott len ni,
* * ) és azért többnyire az egyes urbarialis gazdák földjei
ket nem az egészre nézve dűlőkre felosztva, hanem szabad használatukra egy tagban és olly tanyaépületek
kel ellátva bírják, mellyekben nemcsak az igás mar
háikat, ’s cselédeiket tartják, de még magok is több
nyire első tavasztól késő őszig ott tartózkodván, legfel
jebb vasárnapokon térnek vissza helységbeli lakjaikba.
Már pedig hogyan lehessen illy körülmények közt a9 kedvező időjárásának azon szempillanatában, mellyet az
Például, ámbár többet nevezhetnék, csak Békés várme
gyében a’ k ig y ó s i és c s o r v á s i pusztákat hozom elő. Az első Békés városa urbarialis erejével, a’ másik pedig Gyula gazdáival müveltetik, melly két város a*
mondott pusztáktól 4 mértföldnyi távolságra van.
Csongrád vármegyében H o ld - M e z ő - V á s á r h e ly 1161 úrbéri egész telekből áfl, ’s hozzá rendkívül tá
gas legelők és rétségek járulván, területe 14 □ mért- földet teszen. S z e n t e s 557, Csaba, Békés várme
gyében 610 úrbéri állományt számlál, következéskép határuknak is szerfelett kiterjedteknek kell lennie.
96
értelmes gazda elmulasztani bizonyosan nem szeret, a' szükséges roboterőt azonnal tüstént kiállítani, nem gon
dolható. A’ hét végeztével a’ puszta gazdaságával fog
lalatoskodó, legyen az maga a’ birtokos vagy tisztje, elküldi előre tett megfontolás után az egész következő hétre megkivántató ’s kiállítandó erőbeli kiszámítást a’
helység robotjáról számoló tisztnek. Ez mindegyik gaz
dának palétára feljegyzi azon szántóföld táblának vagy kaszálónak nevezetét a’ hol, és a’ marháserőnek vagy szerszámnak nemét, mellyel megjelenjen. Eltelnek ne
hány órák, mig ezen kiteljedt helységekben a’ paléták széljelhordatnak. Most kérdés: haza jött e tanyájáról a’ gazda vagy sem? Az utolsó esetben Űrét sem hallja azon hétre lett kirendeltetésének; az el
sőben pedig, ha például a’ kirendelés hétfőre tör
tént, köszönje meg az uraság, ha kedden m egjelen, mert kiérvén vasárnap estve a’ tanyára, egy nap beletelik, mig igás marháját a* csordáról haza hajtja;
félnap, néha több is kívántatik, mig onnan kirendelt he
lyére elér, ’s midőn fáradtan ’s éhezve oda érke
zett, ime megváltozott az időjárása, tartós esőzés, a*
szántást hátráltatja, rögtöni zápor a’ szénagyüjtést le- hetlenné teszi, és az uraság jobbágyait hazabocsátani, elvesztegetett idejüket robotba befogadni, és az egész hetet, minthogy időközben más czélszerű munkára ren
delést tenni nem lehet, heveréssel kénytelen eltölteni.
Békétlen várja az elmulasztottnak néminemű visszapót
lását. De szomorúság! hányszor nem isméltetik a' fentebb nevezett baj az idő viszontagsága miatt; — ez pedig azon esetben, ha a’jobbágyok a* robotra! ki
állásra nézve készséggel birnak; de lehet-e e ’ részben általában számot tartani? feleljenek azok, kiknek mód
juk volt 500, sőt ezer jobbágy telkes helységekkel pusz
tákat müveltetni. E’ felett a’ tapasztalás mutatja, hogy
az illyes nagy számú, ámbár nagyobb úrbéri állomány
nyal ellátott *) jobbágyság közt, ha bár egyes rend
kívüli ’s jobb tehetségű gazdák is találtatnak, a9 vagyon
talanok száma sokkal nagyobb, mint hazánk más vidé
kein. így azon boldog kikiáltott alföldön számtalan fél sőt egész telkes gazdák vannak, kik valamint magok
nak, úgy az uraságnak is nem képesek 4 becsületes igásmarhával előállani. Már pedig lehet e az illy ké- születű művelésnek kívánatos sikerét várni, Ítélje meg a’ gazdaságban csak egy kévéssé jártas. De tegyük fel, hogy az időjárása mindig kedvezne a’ gazda kí
vánságának, és hogy a’ jobbágy a’ legjobb marhákkal, készületekkel, cselédekkel és szolgálati készséggel bír
jon, hiszen a’ menésre jövésre felmenni szokott ’s tar
tozásba beszámitott idő, melly gyakran három nap közt egy egészet, néha másfelet is teszen, magában is már nem csekély tekintetű veszteség. De mivel ezen épen érintett körülményeknek illy kedvező állapotukat felten
ni képtelenség, tehát kivánom, de nem hiszem , hogy az illy ^puszta művelésre fordított vagy is inkább veszte
getett úrbéri erő sikere mind füstbe ne menjen. Ez a’
robotra nézve: de hol vannak még a’ többi számos köl
tségek ? Milly csekély jutalma legyen az egész eszten
dei illy gondos fáradozásnak, megmutatja akár a’ szán
tóföldeknek, akár a’ kaszálóknak közönségesen igen alá
való termékenysége. Hogy ez pedig igy van, igen ter
m észetes, mert valamint a’ földnek művelésére, úgy a’
kaszálók javítására, vagy mesterséges takarmány
ké-Csongrád, Békés 'és Csanád vármegyében egy úrbéri telek rendszerint 56 hold szántóföldből és kaszálóból áll;
ezenkívül még néhol 50 hold is jut egy telekre, a’ rét- ségeket nem is számítva.
7
98
szitésére megkivántató erővel a’ birtokos csak a* papi
roson bír, mikor pedig az legjobban kellene* annak híjával van; azért látjuk is, hogy a’ különben jó földit tiszántúli népetlen pusztákon egy hold kaszálóból alig kerül ki egyre másra 8 mázsa szén a , és egy hold szán
tóföld alig terem meg általában véve 8 mérő gabonát*
Az úgy is elegendő vesztegetéssel járó illyes költséges gazdálkodást, még inkább súlyosítja azon körülmény, hogy sem élet, sem széna takarásra, a’ gazda elegen
dő számú napszámosokat drága pénzért sem kaphat, és azért csak romlott és erőtlen szénát gyűjthet; az élet takarás pedig, ámbár e’ munka időnyerés végett nem sarlóval hanem kaszával ejtetik meg, annyi hetekig, mint máshol napok kivántatnak, elhúzódik, úgy hogy fe
le a? magnak kiperegvén, az vagy az egereknek szolgál eledelül, vagy esős időben olly sűrűén kél ki a’ szán- tatlan földből, hogy az a’ vetett búzánál gyakran tet
szetősebb, csak hogy az illyen úgynevezett vadbuzából ritkán lát hasznot a’ gazda, mert a’ nem szántott kemény földben kikelt búza, mivel annak gyökere sem hl nem térjeszkedhetik, sem tápláló erőt magába nem szívhat, rendesen csak szálas sikereden takarmánynak ka- száltatik.
Valamint a’ birtokos maga, úgy a’ nagy puszta- téreket kibérlő sem fog illy gazdálkodásmódja mellett hasznot látni; azért is ha egy kis előrelátással bir, csak igen csekély bért fog adni, ellenkező esetben pe
dig megfontolatlanságát maga romlásával fizetendi, mellynek bizonyságául számos példákat idézhetnénk elő.
Némellyek a’ népetlen puszták művelésének sike- retlenségéről meggyőződve lévén, annak elmellőzésével csak gőbölyök hizlalása által akarták jövedelmeiket ki
venni. De annak jeléü l, hogy illy módon azoknak jö
vedelme a’ más népesebb vidékű szinte annyi kiteijedé- sű birtokénál mindig tetemesen hátrább maradt, szol
gálhat a z , hogy azon időben mikor a9 tiszántúli pusz
ták bérlői, például az örmények egy hold földtől 1 vál
tó forintot, vagy legfeljebb 30 garast voltak képesek fizetni, akkor hazánk népesebb környékein öt, hat 9s több forint haszonbért fizettek; későbben pedig, midőn a9 tiszántúli pusztákra nagyobb igéretű haszonbérlők ta
lálkoztak, az okosabbak inkább a’ feljebb rugtatott ha
szonbérléstől húzták magokat vissza, mint sem hogy előbbeni szerzeményeiket a9 bizonyos veszélynek kitet
ték volna. Azon egy két esetek pedig, mellyekben ne
talán az érintett marhahizlaló gazdák magokat kielégít
ve lenni találják, a9 sokkal számosabb ellenkezők kö
zött annál inkább is elenyésznek, mert ezeknek nyere
sége nem azon hizlalási gazdálkodás módján, mint sem a9 marha-vétel és eladás körüli szerencsés speculatiobe- li jártasságon alapul. A9 pusztáknak apróbb részekbeni kibérlelése is némellyektől gyakoroltatik. Itten előrebo- csátván azt, miszerint valamivel többet vállalók csak ottan találkoznak, hol azok a* népesebb helységekhez közelebb esnek; ezen módot némiképen a9 birtokosra nézve hasznosabbnak tartanám, leginkább pedig azon tekintetből, mivel a’ műveléssel foglalatoskodók, mint leginkább az adózók osztályához tartozandók, többnyire magok erejével, 9s nem pénzes dolgosokkal viszik azt végbe; ha más részről ismét azon körülmény nem fo
rogna fen, hogy azon környéken, nagyobb határu köz
ségekben, a* gazdák részint azért, mivel kiterjedtebb birtoku földjüknek felszínes művelésére szoktak, részint pedig igavonó marha- legelőik távolsága miatt a9 legjobb akarattal is nagyobb szorgalomban akadályoztatnak.
Azért is ezen apró gazdák igen ritkán látván kívánatos termést, többnyire nem csak igen bizonytalan fizetők,
7*
100
hanem nehány esztendő múlva olly eltaraczkosodott, vad*
zabbal elborított földet adnak a’ birtokosnak v issza , hogy huzamosabb idő kívántatik, mig a’ legszorgalma
sabb művelés után is, azoknak termékenységök vissza- állitathatik. Ugyan ez az oka annak, hogy azon fen tebb említett mód is, melly szerint a’ miivelők termé
süknek bizonyos részét a’ tulajdonosnak haszonbérül ál- talengedik, mind a1 két részre nézve nem sikeresebb.
Bár melly vállalatnak, vagy intézménynek haszno
sabb vagy károsabb létéről legbizonyosabb felvilágosí
tást nyerhetünk, ha azt más maga neművel összeha
sonlítjuk; azért minden gazdálkodásbeli okoskodásnál többet fog érni azon körülménynek vitatása, miszerint most is a’ csongrádi, Csanádi, békési, aradi, ’s több illy népetlen vidékű pusztákban egy hold különben ter
mékeny föld akár majorságos művelés, akár haszon
bérlés mellett alig jövedelmez egyre másra véve bizo
nyos 1 ft. 30 kr. ezüst pénzt, holott hazánknak más népesebb vidékein egy hold rosszabb tulajdonú fö ld , a’
birtokosnak két, három, négy ’s néha több forintokat is behoz pengő pénzben. *)
# ) Mint például Tolna várm egyének Bonyhád vidékén, hol az ottan laké német eredetű sz án téve tok, földesuraik
nak ugarba eső földjeiket trágyával meghordván nyolcz- sz á z n égyszögú ölekért, mellyekben nyáron dohányt term esztenek, öt g y a lo g napszámon kivül m ég eg y m ázsa szín dohányt m egadnak, mellynek árát csak 4 pengő forintba v é v e , lá th a té, miszerint a’ munka érté
kével együtt e g y 1 2 0 0 Q ö le s hold 7 ft. 1 6 krt jö v e delm ez birtokosának; m cllyhez m ég azon n yereség is hozzájár, h ogy akarmelly tcrmesztményre igen alkal
mas földet talál. Nyitra , Poson, Sopron és a’ Duna jobb
101