ség lakhelyi tekintetben
9717 E9 szám a9 selmeczi bányász academia, a9 keszt
helyi és óvári gazdaképző- intézetek, a9 váczi siketné
ma, a9 pesti és posonyi vakok, a9 kisdedóvó-intézetek, az ezredi nevelőházak tanítóival, a9 házi nevelőkkel ’s privát írókkal együtt a9 10,000 könnyen meghaladja. Már ha minden tag csak 160 ezüst forintot keres is éven
ként (sok szegény oskolamester ennyire sem megy): az egész tanítói személyzet, a9 stipendiumokon, épület fen- tartási költségeken 9s más tanítási segédeszközökön ki- vül , 1,600,000 forintjába kerül az országnak. Látni
való tehát, hogy az egyházi és tanítói osztály közt fize
tésre nézve nagy különbség mutatkozik; pedig ez osz
tályt amannál semmi tekintetben alábbvalónak nem tart
hatom , sőt igen igen nagy fontosságát 9s hasznát ön
ként elismerem. Itt tehát segitnünk kell!
c ) K ö z é s p r i v á t t i s z t v i s e l ő k é s s z o l g á k . A9 magyarországi köz tisztviselők száma más or
szágokéhoz mérve épen nem nagy, minek fő oka saját hatósági rendszerünkben létez, melly szerint nálunk olly kiterjedésű vármegyét, millyen nagyságú herczegség- nek Németországban egész ministeriuma, ’s több száz főből álló köz tisztviselői személyzete van, 65-70 tiszt
viselő igazgat. Részletesen a9 köz és privát tisztek és szolgák száma, mennyire ezt részint bizonyossággal, részint (mint a9 privát uradalmi tiszteknél) csak hozzá
vetőleg tudhatni, e9 következő :
1. A9 magyarországi tiszti tár szerint volt 1840-ben 4304 királyi tisztviselő és szolga.
2. Az összes vármegyékben, a9 jászok és kunok, a9 hajdú és szepesi városok kerületjeit, ’s a’ vissza
kapcsolt megyéket is értve, köz szolgálatban volt 6075 személy, kik közt 2458 tisztviselő, 3617 bérnök vagy szerződött (nálunk a’ megyei orvosok, mérnökök, stb is ide számíttatnak). A9 köztisztviselők fizetése ment 1838-ban 570,000, a9 szerződötteké ’s szolgáké 400,000 pengő forintra; a9 4304 királyi szolgálatban levők pedig 1,200,000 pengő forintnál többe kerültek, a9 nyugpén- zeket nem is számítva.
3. Az 52 királyiváros fizetett 4423 hivatalbelit, a9 polgármestertől kezdve, le egész a9 városszolgáig. Ezek
nek fizetését nem tudom; de 600,000 ezüst forintnál alig ha kevesebbre megy.
4. püspöki és szabadalmas városokra ugyanennyi tisztviselőt vevén f e l, e ’ tenne ismét 4423 szem élyt; a9 mezővárosok és faluk előjáróit nem is számítván.
5. A9 végvidéki köz szolgálatban levők elosztatnak vagy ezredbeli közgazdasági tisztviselőkre és szolgákra,
f i *
vagy vesztegházi, kincstári ’s katonavárosi tisztvise
lőkre és cselédekre. Amazoknak száma 2434 főre ha
tároztatok; ezek 2855-re mennek.
6. A’ jószággal biró egyházi' és világi nemesség
nek gazdasági tisztjeit, bízvást tehetjük annyira, men
nyi falu és mezőváros az országban számláltatik=14548;
miután igen számos helységben ezek száma nagyobb ugyan a* felvertnél; de ellenben a’ végvidéki ’s kamarai falukra e* czim alatt egyet sem számíthatunk kétszeres beszámítás nélkül. A’ községek jegyző
it is bátran tehetjük annyira, mennyi 1000 lélek az or
szágban van, a’ katonai vidékek kizárásával; ’s igy e’
mennyiség lenne kerek szám m al=10,000.
7. A ’ megyei és városi tiszti ügyészeket leszámít
va, csupán privát ’s valósággal hivataloskodó ügyvé
det az egész országra minden nagyítás nélkül felvehe
tünk 5000. Csak Pesten a’ nemzeti kalendáriom 372 táb
lai ügyvédet jegyez föl. Az ügyvédi vizsgálatot letett, de pert nem folytató ügyvédek száma felszámithatlan.
8. Orvosok, szebészek, gyógyszerárusok, az 1840 megjelent orvosrend névsora után, az itt fogyatkozó- kat is kipótolván 2500 főre mennek.
’S igy a’ nagyobb és kisebb tisztviselők száma Magyarországban volna = 56,562.
A’ nemesek szolgalatjában levő cselédeket, u. m.
inasokat, béreseket, kocsisokat, stb. a’ megyei össze
írásokból fel nem számíthattam ugyan; de annyit tu
dunk, hogy az 1805-ki országos összeírás alkalmával ezek száma 110,085 főre ment. Tekintvén a’ nemesek azóta! növekedését, talán nem sokat hibázunk, ha az 1805-ki számot 25% feljebb em elvén, a’ nemesi cselé
dek öszvegét jelenleg 137,606 főben állapítjuk meg.
85
d) K é z m ű v e s e k . K e r e s k e d ő k .
A* kereskedők számát nálunk meghatározni felette bajos, mintán itt egész népek vannak, kik csaknem kirekesztőleg kereskedésből vagy specnlatióból tártják magukat, mint a ’ zsidók, görögök, örmények, czin- czárok ’stb.; sőt még a' jobbágyok is, különösen az északi tót vármegyékből sokan csipkével, vászonnal, taplóval, ’stb. házalni az egész országban sőt külföl
dön is eljárnak Ha azonban a’ zsidókat mind kereske
dőknek tesszük, miután azok, kik talán mesterségből vagy más foglalatosságból éln ek , a’ kereskedők laj
stromából kimaradt gyolcsos tótok által bőven kipótol
tatnak; négy lélekre vévén fel egy családot: ngy a’
zsidó kereskedők kerek száminál 60,000 főre menné
nek. Hozzá adván ezekhez a’ magyarországi 16,000 rendes kereskedőt’s kalmárt, és a’ Végvidékről 1709 kereskedői egyént: az ö sszes kereskedői rend 77,709 főre rúgna.
Kézműves, a’ mesterembert úgy beszámítva, mint a’ becsületes kontárt, Magyarországon van 117,156; a’
katonai végvidékeken 8413. Egy az 1791-ki országos
küldöttségnek benyújtott adat szerint, akkor a’ gyárak összesen csak 9395 személyt foglalatoskodtattak. E’
számot jelen leg , miután a’ papiros- kőedény- czukor- pá
linkagyárak azóta igen nevezetesen gyarapodtak, bíz
vást két annyira (18,790) tévén: az összes raűipar osz
tály 144,359 főből állna. Milly csekély aránya ez az iparuzőkuek a’ nyers termesztőkhöz, onnan m egtetszik:
hogy midőn nálunk csak 78 lélekre esik egy m űves, akkor Lombardiában 8, Alsó-Ausztriában 15 lélekre jön egy; ’s csupán Gahczia közelit hozzánk, mert ez épen 80 lakos közt tud egy kézművest mutatni.
e) F ö l d m ű v e s e k .
A ’ 136,093 nemesi családnak legalább is 9/ i 0 ré
szét a' földművesekhez sorozván, e’ tenne 192,481 cs. főt A* királyi bánya és szabadalmas vá
rosi,- továbbá a’ szabad kerületi csalá
dok ’/j vévén 150,000 —
Paraszt, földdel bíró jobbágy van 750,000 — A' katonai végvidéken van telkes
állomány 78,225 —
összesen a’ föld- szőlőművesek,
bányászok 1,100,706 —
Azaz Magyarországon minden müiparűzőre 7 >0/u földműves esik; 's ha még a' kereskedői osztályt is a’
műipar osztályhoz számítjuk: úgy 5 földművest számítha
tunk; hololt Nagybrittaniában földműveléssel csak 1,197,514, ’s kézmüvekkel és kereskedéssel 1,575,247 család foglalatoskodik.
f) K a t o n á k .
A' magyarországi katonaság, az erdélyin k ivű l, az 1816-ki szabályozó rendelet óta áll békeidején 101,913 főből; mellynélfogva 113 lélekre esik egy fegyvervise
lő , sőt a* végvidéken kívül, hol az arány sokkal na
gyobb , épen csak minden 166-ik lakos; miután a’ ren
des állandó katonaság 10 huszár, és 13 gyalog ezredben 65,929, a’ végvidéki haderő pedig 35,984 főt számlák A’ német szövetséges statusokban minden ország 100 lakos után állít egy katonát. Az egész ausztriai biro
dalmat vévén fel, itt 35 millió lakosra 371,000 fegyve
res esvén , 97 lélekre jön egy vitéz. Ezekből láthatjuk, hogy Magyarország jóval kevesebb katonát állít, mint
87