nyira nem rúg, mint egy soványabb fÖldű 32 holdas állományé. Ha pedig ennek elkerülése tekintetéből a9 földesuraság minden erőltetésével a9 szalmás kilencze- delés módját eszközli, akkor ezen nehezített és kése
delmes munkálatnak végrehajtása mind a 9 két félnek an
nál inkább veszteségére szolgáland, mivel annak csak igen nehéz eszközölhete'se miatt a9 takarásnak siettetése nagyon hátráltatni, ez által pedig a9 termés is az idő vi
szontagságai mellett szerfelett fog csonkítatni; melly károsodás a9 földesurra nézve az igen könnyen megejt
hető csalások, és egyéb még közben jönni szokott csí
nyek által nem kevésbé öregbedik.
Az országnak nagyobb részű egyéb vidékein pe
dig, hol a9 kilenczed szalmában szokott vétetni, a9 job
bágyság többnyire azon panaszszal állhat elő, hogy a9
k ile n c z e d e lé s nem e lé g s e r é n y e n történ ik , bár a z lS 3 6 k i ú rbéri r e n d e le te k ebben is tö r v é n y e se n s e g íte t te k v a la m it. * )
# ) A ’ szerző itt csuk azon kellem etlenségeket adja elő, m ely- lyek a’ földesur és jobbágyság közt a’ kileuczedelésre n ézve szembeötlők. Azonban sokkal károsabb következé
s e van a’ kilenozednek ’s dczmának nem zet- és m ez ei- gazd asági tekintetből; mert ennél valóban aránytalanabb és igazságtalanabb adót alig lehete kigondolni. A z ig a z sá g t. i. m egkívánja, h ogy kiki azon aránkban adózzék va
lamiért, m ellében annak hasznait h á z z á , ez azonban a’ kilenczednél és dézm ánál eg é sz e n másképen van.
íg y például a9 szep esvárm egyei földm űves, ki sovány földjét három szornégyszer m egszántani, erősen trá
gyázn i k én ytelen , ha átmérőleg e g y hold földön 6 mé
rő gabonát kíván aratni, szinte oda adja e g é sz termésé
nek kilenczed r é s z é t , mint azon békésm egyei jobbágy, ki e g y félszin es turkálás u tán , trágya nélkül, ugyan
annyi földön ± 2 — 1 5 mérő búzát arat. L e van e itt a*
költség az e g é sz haszonból h u zv a , h o g y tudhassuk a9 tiszta hasznot, m elly után kellene csak e g y arányban adót ű zetn i? Valóban nem; 9s m eg e sik , h ogy a 9 so
vány földdel küszködő földművesnek minden tiszta h asz
nát már m aga a9 kilenczed kimeríti, holott a" g a z d a g termékeny földu birtokos tiszta hasznának */« ed részét sem adja oda. Csuda e te h á t, h ogy soványabb vid é
keinken számtalan elhagyatott jobbágytelkek (d esertae se ssio n e s) vannak, melly eket dézma és robot-tartozás mellett ingyen sem v esz által senki. Valamint az is fi
gyelem re méltó észrevétel a9 kilenczed tartozásra, hogy e z a9 kamatozó tő k ét, vagyis a9 föld term ékenységét csonkiba. U gyanis tudjuk, hogy a9 földművelés
talp-24. $. A 1 robotok szinte czélszerutlenek.
Az úrbéri tartozások között a9 jobbágyságnak leg
nagyobb terhére esik a’ robotolás; és pedig olly annyira, hogy a z , mit ez által veszít, talán négyszeresen fe
lülhaladja azon értéket, mennyire ez közönségesen számítatik; mellyet egy kévéssé részletesb vizsgálat után igen könnyű lesz átlátnunk.
A* robot-munkálat a’ földesurak által többnyire majorságos gazdaságaiknak folytatására fordítatik. E- zen majorságok vagy az úrbéri helységek határaiban, vagy annak körén kívül kisebb vagy nagyobb kiter
jedésű pusztákon fekszenek. Az első esetben, ha ki
vált a9 majorsági földek kiteijedése az összes robot*
erővel aránylag áll, a9 roboterőnek kiállítása még kön
nyebben ugyan, de a9 jobbágyra nézve még is elég sú
lyosan történik; mert az uraság és jobbágyság mun
kálatainak összeütközése miatt, az utóbbi vajmi gyak
ran kénytelen egyik vagy másik elkezdett munkála
tának félbeszakasztásával menni el ur dolgára. E
mel-köve a ’ trágya, m elly nélkül huzamosan jöved elm ező gazdálkodást folytatni épen nem l e he t , miutáu a’ termé
szettől leggazd agabb földek is, folytonos m űvelés által televényüktól (hum us) m e g fo sz ta la k , ’s e z csupán trá
g y á z á s által pétoltathatik v issza. E nnélfogva minden rész szalm a, melly á földtől elvétetvén, annak trágya képében vissza nem adatik, azon földnek termékenysé
g ét ugyauannyi részben csonkítja. A ’ nem zeti és me
z e i g a zd a sá g érdekében fek szik tehát a z , h ogy a’ k i- lenczed és dézm a nemű adózások v a g y más nemű ter- m esztm ényi, v a g y pénzbeli tartozásokkal cseréltesse
nek föl.
lett az abból származó gyakori károsodásán k iv ü l, azon körülmény miatt* mivel nem tudja, hogy mikor fog robotra rendeltetni, tulajdon gazdaságbeli munká
latainak elintézésére n ézve, mindig bizonytalanság kö
zött csüggedez. Másik esetben pedig, midőn az ura- sag gazdasága néha fél napi és nagyobb távolságban a9 határon kivül fekszik, e’ helyzete még annyival in
kább sulyosítatik, mivel az uraságnak szabadságában áll, jobbágyait szorgosabb munka idején 2 egymás
utáni napra rendelni, melly magában már nem kis te
kintetű terhét a9 munkásnak még szerfelett szaporítja, nehezített élésmódja, és igavonó marhájának romlá
sa , mellynek leginkább a9 korán eső tavaszi és né
ha késői őszi szántáskor az által tétetik k i , hogy az minden hajlék nélkül, mivel az uraság például 200 négy ökrű ekével járó 800 ökörnek istálót adni nem képes, a9 hideg esőket, és egyéb időviszontagságait éj
je l át szabad-ég alatt kénytelen rósz tartás mellett kiál- lani. Azalatt pedig nem csak hogy a9 jobbágy saját gaz
dasági munkálatában igen hátra marad, hanem távollé
tében csak az isten gondviselésére bízott vagyona men
nyi veszélyeztetésnek van kitéve ? Ha ezen mondottak szerint a9 robot szolgálata még azon esetben i s , hol az uraság az urbárium rendszabályait szorosan megtartja, a9 jobbágyra nézve illy teherrel járul, hát még olly he
lyeken , hol haszonleső bérlők, vagy szívtelen tisztek a9 paraszt együgyüségét használni tudják, milly nyomasztó teher háromolhat ebből ?
Egyébiránt a9 robotszolgálat a9 földesuraknak sem hajt annyi hasznot, mennyit némellyek szoros számítás nélkül ebből származottnak gondolnak. Csak az, ki ezen szolgálat végrehajtásának módját személyesen tapasztal
ta, ismerte ki annak sikeretlenségét; ezt azonban bár ki könnyen átláthatja, ha meggondolja, hogy minő kész
seggel teljesíti fezt a* jobbágyság nagyobb része. Ez többnyire olly gyenge erejű marhával, rósz készületfi szekérre], ekével 9s egyéb szerszámmal áll elő, hogy vele nagyobbszerű vagy jó munkát tétetni teljes lehet- lenség. Ha például 200 illy készületű eke szántását gaz
da szemmel megtekintjük 9 hány vak barázdákat , hány mélyebb vagy felszínesebb, hány szélesebb vagy keske
nyebb mind annyi különböző fogásokat látandunk; mi szemeinket annál méltóbban botránkoztatja, hogy az egyarányos szorgalmas szántás a9 jövő termésnek egyik fő alapja. Ha pedig a9 robot kiállításában tapasztalt ké
sedelem és engedetlenségből származott károk tekintet
be vétetnek, melly engedetlenség főkép a9 tanyákra osztott nagy kiteijedésu jobbágyhelységeknél tapasz
talható, annyira, hogy az uraság tisztsége minden módok elkövetése után is a9 legszorgosabb mezei munkák ide
jén , például kaszáláskor, széna és élet behordásakor, néha hetek folytában a9 jobbágyot a9 munka helyére ki
állítani nem bírja: akkor ezen úrbéri munka sikeretlen- sége annál kevésbé vétethetik kétségbe, ha még e9 fölött az annyi veszteséggel járuló menetre jövetre ingyen be
számítandó idő, melly kivált a9 távolabb eső pusztákon gyakran egész napra rag, és a9 közbeneső, és a9 dolgot félbeszakasztó alkalmatlan idő változásai figyelembe vétetnek. Ezeken kívül mennyi bizonytalanságot és ne
hézséget okoz, kivált az alföldi gazdálkodásra nézve azon körülmény, miszerint a9 robot-rendelést nem az idő járásához és munka haladtához képest lehet kiszámol
ni, hanem egy egész hétre előre ki kell vetni; és hogy időközben sem a9 ki nem á llás, sem pedig az idő meg
változása esetében egész jövő hétig, mivel a9 gazdák tanyáikról csak vasárnap szoktak bejőni, segitni teljes lehetlenség.
A9 többi kisebb tekintetű robotszolgálati
keltemet-lenségek fejtegetésével felhagyván, elég legyen azt ismételnem, hogy ezen úrbéri tartozások valamint a’ job
bágyságra nézve felette károsak, mert őtet földművelési szorgalmában és egyéb előmenetelében igen nagyon aka
dályoztatják: úgy a’ földesurra nézve is valóban nem sokat érnek, mert a’ legnevezetesebbnek látszó robot- munka kiszolgáltathatásának módja ollyan, hogy azt gazdasága folytatására czélirányosan nem fordíthatja, következőkép annak használása őt a9 műveltebb gazdál
kodásában inkább akadályoztatja, mint elősegíti. Ez pe
dig a’ közjóra nézve annyival károsabb, mivel e9 sze
rint az adózó szántóvető osztálynak boldogulása egy részről, más részről pedig olly nagyra rugó majorsági földtéreknek szorgalmasb és értelmesb műveltetésébői származó termesztmények bővebb kiállítása felette hát- ráltatik. Hogy ezen állításommal többen velem egy ér
telemben lesznek, azon nem kételkedek, de azt is tudora, hogy erre még többen azt fogják kiáltani: hát hogyan folytassa a’ földesur gazdálkodását ha csak robottal nem? Hiszen ha akarná is sem viheti azt pénzes munká
sokkal végb e, mert csekély a’ népesség, és ime egy uj megerősítése a’ fentebb érintett népetlenség káros be
folyásának; de azért még is távol legyen tőlem azokkal egy értelemben lenni, kik a9 robotolásnak további divat
ját elkerűlhetlennek vélik; sőt tökéletesen meg lévén ar
ról győződve, hogy nem csak a’ robot, hanem valamen
nyi úrbéri tartozások megszüntetésével, a9 földesur és jobbágyság közötti viszonyos helyezet olly lábra állítat
hatnék, melly mind a9 két fél hasznát sokkal nagyobb sikerrel előmozdítaná. Ennek miképen lehető végrehaj
tásáról, gondolataimat egy külön szakaszban bővebben előadandom. * )
Sokan a* robotozásnak további megtartását hazánkban a*
35. $. Gazdasági értelműnk parányisága.
Ezt tudom magára vállalni senki sem fogja, ámbár a1 különféle idomzatokban a’ mezeigazdaság körül for- golódóknak olly nagy száma mellett józanul fel sem
le-k evés n ép esség miatt hasznosnale-k és czélirányosnale-k vé
lik mind a* földesurakra, mind az e g é sz hazára n ézve.
Én pedig a’ robotot épen a’ csekély nép esség tekinteté
ből főképen eltörlendőnek gondolom. Fentebb ugyanis már említettük, hogy a’ g a zd a sá g eg y ed ü li kútfeje a*
munka. Már pedig mennyi idő és mennyi munka p a z é - roltatik el hiában a’ robot szolgálatok által ? M aga a’
jobbágy legjobban folyó munkáját igen gyakran kényte
len félbeszakasztani a zé rt, hogy földesurának olly szán tást tegyen , mellyet az nem használhat, ’s m elly munkát sokkal kevesebb allodialis e r ő , kevesebb idő alatt és eg észen ozélszerüen végezhetett volna. Nem világos e t e h á t, h ogy idővel és munkával épen ott kell szigorúan gazdálkodnunk, hol ezekben n agy v e sz te sé g nélkül nem pazérolhatunk: a za z né
peden országban. Továbbá a’ munka akkor is sike
reden, ha a’ nagyobb erővel vitetik v é g b e , mint szük
sé g e s. Már például, ha e g y telkes g a zd a minden föld
jét 8 ökörrel boosületesen megművelheti , nem szü k ség
telen ’s káros teher-e rá, és az e g é s z nem zetgazdaságra a z , h a ő 4 ökör tartására kényszerittetik azért, h ogy néha földesurának 4 marhával állhasson k i? De ez ek m ég mind csak anyagi kárai a’ robotszolgálatnak, az erkölcsi rósz old ala, bár e z elrejtettsége miatt nem an
nyira szem b eöd ő, m ég veszedelm esebb. Elhallgatván azt, miszerint az immel ámmal végzett robotszolgálatok a’ népet restségre és tu n yaságra, a’ köztársaságnak ezen m ételyére és számtalan bűnök kutforrására sz ó k
-hetne tenni, hogy közölök s o k é s pedig igen sok egyol
dalii, előítéletes, tudatlan, képzelődéssel teljes álgazdák ne találtatnának. Távol legyen azonban tőlem, mintha ezt mindenik magyar gazdára általánosan kívánnám kiterjeszteni. Jól tudom é n , hogy honunk sok je le s , el
méletileg ’s gyakorlatilag teljes kiképzett földészszel di
csekedhetik; magam is mennyi köszönettel tartozók azon számos közlésekért, és oktatásokért, mellyekkel számos honi gazdáink gazdaságbeli ismereteimet gyara
pították ; de hogy ezen utóbbiak száma a9 fentebbiekhez képest egyarányban nem áll, azt bízvást állíthatom, mivel azt igen könnyű megmutatni, hogy azon módnak tökéletlensége miatt, mellyből honunk legnagyobb ré
szében a9 különféle rendű újonczok gazdasági tapaszta
lásaikat merítik, ez valóban másként nem is lehet.
A9 mezeigazdaság kettőn, u. m. először a9 mun
kálat gépszeri (mechanicus) és másodszor annak ok
szeres (rationabilis) elintézésén alapul. Az első a9 ké
zi munkásnak, a9 másik pedig a9 birtokosnak vagy he
lyettesének, egy szóval a9 nem kézimunkásnak dolga.
Legyen a9 gazdaság kisebb vagy nagyobb kiteijedésű,
tátják, csak e 9 szolgálatokból szárm azó földesúri 9s job
bágyi viszonyokra teszem olvasóimat figyelm etessó, m ely- lyekből számos súrlódások okvetetlen következvén, a ’ a9 tudatlan és gyanakodó pór szivéb en legjobb szándé
kú, ’s valóban atyai földesura ellen bizodalm atlanságot,
’s lappangó gyű lölséget alapít, m elly zavaros időkben borzasztólag lép ki napfényre. Példákat hozhatnánk itt elő honi évkönyveinkből; de hagyjuk e z e k e t ; elég az , h o g y a ’ n em esség a9 kilen czed és robot tartozások fo
nákságát átlátván, a9 bagón teh etsége szerint seg íten i törekszik.
143