4. KÍSÉRLETI RÉSZ
4.1. Üvegházi tenyészedényes kísérletek
4.1.1. Tápanyag és herbicid hatás kísérlet zöldborsóban
Tápanyag és herbicid hatás kísérletünket 2006 tavaszán a Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézetének üvegházában állítottuk be (9. táblázat), melyben öt különbözı hatásmechanizmusú herbicid és növekvı adagú nitrogénkezelések kölcsönhatását vizsgáltuk a zöldborsó növekedésére, termésére (1. ábra).
1.ábra: Tenyészedényes kísérlet növényei
A kísérleti talaj a Keszthely környékén győjtött Ramann-féle barna erdı talaj volt, mely a tápanyagkísérlethez optimális volt alacsony humusztartalmánál, gyenge nitrogén-ellátottságánál fogva (10. táblázat).
9. táblázat: A kísérlet adatai
Talajtípus Ramann-féle barna erdıtalaj
A beállítás idıpontja 2006. március 29.
A kísérlet idıtartama 12 hét (kelés után 77 nap)
Tesztnövény Zöldborsó (Pisum sativum L.) ’Frila’
Tenyészközeg 3 kg talaj
Vetett magszám 15 db / edény
Vetésmélység 1,5 cm
Öntözés 60 %-os vízkapacitásra
Alkalmazott mőtrágyaféleségek Pétisó (27 % N)
Ismétlésszám négy
10. táblázat: A kísérleti talaj jellemzı adatai Ellátottság kavicsrétegre szúnyoghálót raktunk a földdel való keveredés megakadályozása céljából. Az edények együttes tömege így 50 dkg volt. A kirostált, légszáraz talajt, mely már tartalmazta az elıre bemért a kezeléseknek megfelelı mőtrágyamennyiségeket az edényekbe töltöttük. A vetés után néhány mm átszitált folyami homokkal takartuk a felszínt és kör alakúra vágott szőrıpapírt helyeztünk rá az egyenletesen nyirkos állapot fenntartása érdekében.
A kísérlet során a talajnedvességet 60 % vízkapacitáson tartottuk (250 ml víz/t.e.), ezt rendszeresen naponta igény szerint, hetente pedig súlyra öntözéssel állítottuk be (KRÁMER és DEBRECZENINÉ, 1962).
A nitrogénkezeléseket 27 %-os nitrogén tartalmú pétisó formájában adagoltuk a következı módon:
N0 = 0 mg/kg talaj, N1 = 100 mg/kg talaj, N2 = 200 mg/kg talaj.
A talaj megfelelı foszfor és káliumtartalma miatt egyéb makroelem kiegészítést nem alkalmaztunk (N0 P0 K0, N1 P0 K0, N2 P0 K0).
A kísérletben tesztelt fajta jellemzıit a 11. táblázatban foglaltuk össze.
Az alkalmazott herbicideket, hatóanyagokat a 12. táblázat tartalmazza. Az engedélyezett, valamint a dupla dózisok a gyakorlati viszonyokhoz igazodnak. A dupla dózisok jelentısége azért kiemelkedı, mert a fordulók közötti permetezési szélességek közötti átfedések alkalmával elıfordulhat ilyen mennyiségő kijuttatás.
A gyomirtó szerek közül 4 preemergensen, 1 posztemergensen alkalmazható (bentazon hatóanyagú Basagran). A Pledge 50 WP borsóban nem rendelkezik engedéllyel, de egy másik hüvelyesben, a szójában alkalmazható. Az ott engedélyezett dózist használtuk.
A borsóban nem engedélyezett herbicidet a forgalamzóval egyeztetve alkalmaztuk azért, mert azt gondoltuk, hogy potenciális lehetıség van alkalmazására ebben a kultúrában is, mivel egy másik hüvelyesben a szójában engedélyezett készítmény. A borsóban engedélyezett hatóanyagok köre évek óta nem bıvült új hatóanyaggal, illetve csökkent a hatóanyagok száma. Ezért szerettük volna megvizsgálni, hogy hogyan reagál a növény a flumioxazin hatóanyagra.
11. táblázat: A kísérleti borsófajta tulajdonságai
Frila zöldborsó
Éréscsoport C1 késıi
magasság 70-80 cm
hüvelyhossz 8-9 cm
szemszín sötétzöld
szemnagyság 9-10 mm
Ezer magtömeg 210 g
12. táblázat: Az alkalmazott herbicidek fontosabb jellemzıi
Készítmény Hatóanyag Engedélyezett dózis Dózis 1 Dózis 2 Afalon Dispersion 450 g/l linuron 2 l/ha preemerges 0,63 mg/t.e. 1,26 mg/t.e.
Command 48 EC 480 g/l klomazon 0,2 l/ha preemergens 0,06 mg/t.e. 0,12 mg/t.e.
Pledge 50 WP 50 % flumioxazin 80 g/ha preemergens 0,25 mg/t.e. 0,5 mg/t.e.
Sencor 70 WG 70 % metribuzin 0,35kg/ha preemergens 0,94 mg/t.e. 1,88 mg/t.e.
Basagran 480 g/l bentazon 3 l/ha posztemergens 3,7 ml/ t.e. 7,4 ml/t.e.
Beállítottunk abszolút kontroll edényeket is, melyek sem nitrogén, sem herbicid kezelésben nem részesültek. A kezeléseket 4 ismétlésben végeztük, így összesen 132 db tenyészedényben neveltük a növényeket.
A növényekbıl 2-4 leveles állapotban (BBCH 12-14) mintát vettünk majd termésérésig neveltük és a következı mutatókat határoztuk meg:
- hajtáshossz (cm/növény)
- hajtás friss- és száraztömeg (g/növény) - termés friss- és száraztömeg (g/növény) - hajtás NPK koncentrációja (%)
- termés NPK koncentrációja (%)
A kísérleti eredmények feldolgozása során a kéttényezıs varianciaanalízist alkalmaztuk az egyes kezelések, tényezık hatása közötti eltérések megbízhatóságának igazolása céljából (SVÁB, 1981). Az SzD5% értékének meghatározása varianciaanalízis alkalmazásával SPSS 9.0 for Windows programcsomag segítségével történt.
4.1.2. Tápanyag és herbicid hatás kísérlet zöldborsóban
Tápanyag és herbicid hatás kísérletünket 2007 tavaszán a Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézetének üvegházában ismételtük meg (13. táblázat, 2. ábra), melyben három különbözı hatásmechanizmusú herbicid és növekvı adagú nitrogénkezelések kölcsönhatását vizsgáltuk a zöldborsó növekedésére, termésére.
2. ábra: Tenyészedényes kísérlet növényei
A kísérleti talaját ismét Keszthely környékén győjtött Ramann-féle barna erdı talaj volt (13. táblázat).
13. táblázat: A 2007. évi kísérleti adatok
Talajtípus Ramann-féle barna erdıtalaj
A beállítás idıpontja 2007. március 12.
A kísérlet idıtartama 10 hét (kelés után 60 nap)
Tesztnövény Zöldborsó (Pisum sativum L.) ’Masterfon’
Tenyészközeg 3 kg talaj
Vetett magszám 15 növény / edény
Vetésmélység 1,5 cm
Öntözés 60 %-os vízkapacitásra
Alkalmazott mőtrágyaféleségek Pétisó (27 % N) Szuperfoszfát 18 % Kálisó 60 %
Ismétlésszám négy
14. táblázat: A kísérleti talaj jellemzı adatai Ellátottság
pH (H2O) 5,84
pH (KCl) 5,56
CaCO3 (%) 0
KA 34
Humusz % 1,6 közepes
NO3+NO2 (mg/kg) 19,41
AL-P2O5 (mg/kg) 78,9 közepes
AL-K2O (mg/kg) 121,25 közepes
A tenyészedények beállítása az elızı évivel azonos módon történt.
A kísérlet alatt a talajnedvességet 60 % vízkapacitáson tartottuk, ezt rendszeresen naponta igény szerint, hetente pedig súlyra öntözéssel állítottuk be.
A nitrogénkezelések 27 %-os nitrogén tartalmú pétisó formájában adagoltuk a következı módon:
N0 = 0 mg/kg talaj, N1 = 100 mg/kg talaj N2 = 200 mg/kg talaj N3 = 300 mg/kg talaj.
Az alkalmazott N kezelések adagjának megtervezésekor az volt a célunk, hogy olyan nitrogén dózisokat alkalmazzunk, amelyek megjelenítik az alul és túltrágyázást valamint az optimális ellátottsági szintet. A vizsgálatunk elsı évében csupán három nitrogén szintet alkalmaztunk 0, 100 és 200 mg/kg talaj kezeléseket. Ekkor azonban a növények 200 mg/kg
nitrogént is hasznosítani tudtak, ezért állítottuk be a 300 mg/kg-os túlzott adagú kezelést is.
Célunk volt az is, hogy megfigyeljük a provokatívan nagy adagú nitrogén mőtrágyázás kapcsolatát a herbicid használattal. Szakirodalmi adatok alapján korábban több szerzı állított be kísérletet borsóban nagy adagú (320, 640 mg N/kg talaj) mőtrágyával a tápanyagstressz hatásának tanulmányozására (DEBRECZENINÉ, 1994; NÁDASYNÉ, 1999; KÁDÁR és mtsai, 2003).
A talaj közepes foszfor és káliumellátottsága miatt foszfor és kálium-kiegészítést is alkalmaztunk 100-100 mg/kg talaj adagban (N0 P1 K1, N1 P1 K1, N2 P1 K1, N3 P1 K1).
A kísérletben tesztelt fajta jellemzıit a 15. táblázatban foglaltuk össze.
Az alkalmazott herbicideket, hatóanyagokat a 16. táblázat tartalmazza. A gyomirtó szerek mindegyikét preemergensen alkalmaztuk.
16. táblázat: Az alkalmazott herbicidek fontosabb jellemzıi Készítmény Hatóanyag Engedélyezett dózis Dupla dózis Command 48 EC 480 g/l klomazon 0,2 l/ha 0,4 l/ha
Pledge 50 WP 50 % flumioxazin 80 g/ha 160 g/ha
Stomp 330 33 % pendimetalin 4 l/ha 8 l/ha
A kezeléseket 4 ismétlésben végeztük, így összesen 116 db tenyészedényben neveltük a növényeket.
A kísérleti eredmények feldolgozása során az kéttényezıs varianciaanalízist alkalmaztuk az egyes kezelések, tényezık hatása közötti eltérések megbízhatóságának igazolása céljából (SVÁB, 1981). Az SzD5% értékének meghatározása varianciaanalízis alkalmazásával SPSS 9.0 for Windows programcsomag segítségével történt.
A növényeket 10 hétig, termésérésig neveltük, majd a lebontást követıen mértük a hajtások száraztömegét, a hüvelytermések friss- és száraztömegét, a hajtások és a termés nitrogén-, foszfor-, és káliumtartalmát. Az eredmények statisztikai értékelését SPSS 9.0 for Windows programcsomag segítségével végeztük.
A következı mutatókat határoztuk meg:
- hajtáshossz (cm/növény)
- hajtás friss- és száraztömeg (g/növény) - termés friss- és száraztömeg (g/növény) - hajtás NPK koncentrációja (%)
- termés NPK koncentrációja (%)
4.1.3. Tenyészedényes kísérlet a borsó és gyomnövényei közötti kompetíció