Szabadföldi kisparcellás kísérletek eredményei

5. EREDMÉNYEK

5.2. Szabadföldi kisparcellás kísérletek eredményei

5.2.1. Szabadföldi kisparcellás kísérlet herbicidek gyomirtó és fitotoxikus hatásának tanulmányozására

5.2.1.1. A herbicidek hatása a borsó növekedésére

A szabadföldi kísérletben ugyanazokat a herbicideket tanulmányoztuk, mint a tenyészedényes kísérletek során. 2006-ban elegendı mennyiségő (kezelést követı két héten belül 16,5 mm, 4 héten belül további 64 mm) csapadék hullott a preemergens herbicidek hatáskifejtéséhez.

Az 9. ábrán a két mintavétel során mért hajtáshosszakat hasonlítjuk össze. Tekintsük át elıször az elsı mintavétel eredményeit, amely a borsó BBCH 12-14 fenológiai stádiumában történt (2-4 leveles állapot). A kontroll parcellákban a borsó átlagosan 14,4 cm-re nıtt. A Command 48 EC, a Pledge 50 WP és a Sencor 70 WG készítmények engedélyezett dózisai nem befolyásolták szignifikánsan a hajtások hosszát. A posztemergensen kijuttatott Basagran mindkét dózisban kismértékben növelte ezt az értéket. Az Afalon Dispersion mindkét koncentrációban szignifikánsan csökkentette a hajtáshosszt. Az engedélyezett dózis több mint 20%-kal, a kétszeres dózis 40 %-kal mérsékelte a hajtások növekedését. Ugyancsak növekedésgátló volt a Command 48 EC, a Pledge 50 WP és a Sencor 70 WG készítmény kétszeres dózisa.

A virágzáskor a Command 48 EC, a Pledge 50 WP és a Sencor 70 WG herbicid kétszeres dózisa szignifikánsan csökkentette a hajtások hosszát. Emellett az Afalon Dispersion mindkét koncentrációban szignifikánsan mérsékelte a növekedést (10 ill. 35%-kal), így 4 l/ha dózisban 34 cm-rıl 22 cm-re csökkentette azt. Ez a hatóanyag hatásmechanizmusával magyarázható, ami gátolja a fotoszintézis folyamatát, ezáltal a növény asszimilációját, növekedését.

A tenyészedény kísérletünk is az Afalon Dispersion hajtásnövekedést gátló hatását igazolta, valamint a Basagrannal is hasonló eredményt kaptunk, nem befolyásolta, illetve kismértékben növelte a hajtások hosszát.

9. ábra: A borsóhajtások hossza a herbicid kezelések hatására

A hajtások frisstömegének alakulását a 10. ábrán hasonlítottuk össze, melyen látható, hogy a herbicid kezelések jelentıs különbségeket okoztak. Az elsı mintavételkor, 2-4 leveles korban szignifikánsan mérsékelte a frisstömeget a Command 48 EC, a Pledge 50 WP kétszeres koncentrációja. Az Afalon Dispersion mindkét dózisban csökkenést okozott.

Kétszeres dózisa 60 %-kal mérsékelte a zöldborsó frisstömegét. Kismértékő csökkenést figyeltünk meg a Pledge 50 WP szimpla és a Sencor 70 WG készítmény kétszeres dózisa esetén, míg a Basagran kezelés nem befolyásolta a hajtások frisstömegét.

Virágzásban, a második mintavétel során a Sencor 70 WG készítmény 0,35 kg/ha és a Basagran 3 l/ha koncentrációja kismértékő, de nem szignifikáns növekedést produkált, hasonlóan, mint tenyészedényes körülmények között. A többi herbicid változó mértékben (2-57%-kal) csökkentette a hajtások frisstömegét. Szignifikáns változást Command 48 EC 0,4 l/ha és Afalon Dispersion 4 l/ha dózisánál figyeltünk meg. Ezek a gyomirtó szerek 34%-kal ill. 57%-kal mérsékelték a frisstömeget, hasonlóan, mint tenyészedényes kísérleti körülmények között.

10. ábra: A borsóhajtások frisstömege a herbicid kezelések hatására

A borsó száraztömegére (11. ábra) a herbicidek különbözı módon hatottak, de tendenciájában ugyanaz volt, mint a frisstömeg változása. Az elsı mintavételkor a legnagyobb száraztömeget a Basagran 3 l/ha dózisánál mértük. A klomazon, a flumioxazin és a metribuzin hatóanyagú készítmények (Command 48 EC, a Pledge 50 WP és a Sencor 70 WG) engedélyezett koncentrációban nem okoztak számottevı változást, kétszeres dózisban viszont már szignifikánsan csökkentették a zöldborsó száraztömegét. Jelentıs mértékő visszaesést tapasztaltunk linuron hatóanyagot tartalmazó Afalon Dispersion mindkét koncentrációjában.

Engedélyezett dózis esetén 39 %-kal, kétszeres dózisnál 64 %-kal csökkent a száraztömeg.

A második mintavétel eredményei is hasonlóak. A bentazon hatóanyagot tartalmazó Basagran herbicid szimpla dózisa kismértékben növelte, Sencor 70 WG egyszeres dózisa nem változtatta, a többi herbicid különbözı mértékben csökkentette a száraztömeget.

Szignifikánsan a Command 48 EC 0,4 l/ha, a Pledge 50 WP 0,16 kg/ha dózisa mérsékelte.

Legjelentısebben itt is a linuron hatóanyag Afalon Dispersion hatására esett vissza a borsó száraztömege, kétszeres dózisban 56,5 %-kal.

Eredményeink megegyeznek a tenyészedényes kísérletekben tapasztaltakkal, a Command 48 EC kivételével, amely kontrolált körülmények között nem csökkentette a száraztömeget.

11. ábra: A hajtások száraztömegének változása a herbicid kezelések hatására

5.2.1.2. A herbicidek gyomirtó hatásának értékelése, gyomfelvételezések a szabadföldi kisparcellás kísérletben 2006-ban

A felvételezés során 23 gyomnövényfajt felvételeztünk a kísérleti parcellákon. Ezek közül UJVÁROSI (1952) életforma rendszere szerint 16 faj tavasszal csírázó, nyárutói egyéves (T4), 1 faj tavasszal csírázó, nyár eleji egyéves (T3), 2 faj tarackos, rizómás (G1), 3 faj szaporítógyökeres (G3) és 1 faj szaporodásra képes gyökerő (H3).

A 3. értékelési idıpontban a gyomnövények összborítását tekintve (12. ábra) a gyomos kontroll kezelésben tapasztaltuk a legnagyobb borítási százalékot (74,65 %), ami a herbicid kezelések hatására jelentısen csökkent. A legkevésbé gyomos parcellákat az Afalon Dispersion kétszeres dózisánál (7,568 %) kaptuk. Hasonlóan gyommentesek voltak a Pledge 50 WP-vel kezelt parcellák is. Ezen készítmények adták a legjobb gyomirtó hatást.

12. ábra: A kezelések hatása a parcellák gyomnövényeire

A gyomos kontroll parcellákon 21 gyomfajt találtunk, melyek borítási értékeit a 40.

táblázat mutatja. Legnagyobb borítással az Ambrosia artemisiifolia szerepel és hasonlóan jelentıs az Echinochloa crus-galli is.

40. táblázat: A gyomos kontroll parcella gyomnövényeinek dominancia sorrendje és borítási értékei

Sorrend A faj tudományos neve Borítási %

1. Ambrosia artemisiifolia 16,013

2. Echinochloa crus-galli 12,108

3. Solanum nigrum 7,223

4. Amaranthus retroflexus 7,103

5. Digitaria sanguinalis 5,075

6. Portulaca oleracea 3,708

7. Polygonum persicaria 3,625

8. Chenopodium album 3,433

9. Abutilon theophrasti 3,195

10. Galinsoga parviflora 2,535

artemisiifolia és szintén fontos gyomfaj még az Amaranthus retroflexus, az egyszikőek közül pedig az E. crus-galli és a Digitaria sanguinalis.

Az Afalon Dispersion engedélyezett dózisa 19,078 % gyomborítást és 86 % gyomirtási hatékonyságot eredményezett. A borítás 85 %-át A. artemisiifolia, E. crus-galli, D.

sanguinalis, Cirsium arvense és Solanum nigrum foglalta el.

A herbicid kétszeres koncentrációjával kezelt parcellákon a gyomborítás 7,568 %-ra csökkent, gyomirtási hatékonysága közel 100%. A fajszám jelentısen lecsökkent: míg a szimpla dózis esetén 13 itt mindössze 7 gyomfaj jelent meg a területen. Fıként azok az évelı gyomnövények maradtak meg, amelyek ellen a linuron hatóanyag nem hat. Így a Convolvulus arvensis, Lathyrus tuberosus, Elymus repens jellemezte ezeket a parcellákat.

A Command 48 EC engedélyezett dózisa esetén 25,69 %, kétszeres dózisa esetén 13,575 % gyomborítást tapasztaltunk. Az egyszeres dózis gyomirtó hatása gyenge (78%) volt, míg a kétszeres dózié elfogadható (92%). A fı gyomnövények A. artemisiifolia, A. retroflexus, D.

sanguinalis, Setaria viridis, L. tuberosus voltak.

A borsóban nem engedélyezett Pledge 50 WP kísérletünkben alkalmazott két dózisa nagyon jó (98-99%) gyomirtási hatékonyságot eredményezett. A szójában engedélyezett dózis használatakor a parcellák 9,198 %-át, míg ennek kétszerese esetén 8,998 %-át borították

gyomnövények. Mindkét esetben 13 faj jelent meg, melyek közül A. artemisiifolia, Polygonum aviculare, E. crus-galli. D. sanguinalis, Abutilon theophrasti érdemel említést.

A kétszikőirtó Sencor 70 WG alkalmazásakor jelentıs maradt a gyomok térfoglalása, gyenge gyomirtó hatást tapasztalunk. A szimpla dózis 22,005 %, a dupla dózis 16,403 % gyomborítást eredményezett. A két herbicid koncentráció a fajösszetételt hasonlóan befolyásolta. A legnagyobb borítással ugyanaz a 3 gyomfaj áll: A. retroflexus, S. nigrum, A.

artemisiifolia. Ezek közül is az A. retroflexus területfoglalása kiemelkedı 10,543 % ill. 8,59

% a két dózisban. Jelentıs faj még a C. arvensis, L. tuberosus és a Portulaca oleracea is.

Számottevı gyomnövény maradt a területen a posztemergens Basagran kezelés hatására (29,523 % ill. 22,79 %). A felvételezések során 20 fajt találtunk mind a két dózis esetén. A magról kelı egyszikő gyomfajok borítása volt a legjelentısebb, úgy mint az E. crus-galli és D. sanguinalis. A magról kelı kétszikőek hasonlóan nagy területet foglaltak el. Legnagyobb borítással a Chenopodium album és az A. artemisiifolia található, majd az A. retroflexus, és a S. nigrum.

Szabadföldi kísérletben a herbicid kezelések hatása a parcellák eltérı gyomborítottságában és gyomviszonyaiban nyilvánult meg. A gyomos kontroll parcellához képest nagymértékben csökkent a gyomnövények fajszáma. Az uralkodó gyomfaj az Ambrosia artemisiifolia volt, amely szinte minden parcellán megjelent és jelentıs borítást képviselt. A többi gyomnövény térfoglalását a különbözı gyomirtó szeres kezelések jobban befolyásolták. A legkisebb gyomborítást és legkevesebb fajszámot az Afalon Dispersion kétszeres dózisánál figyeltünk meg. Hasonló gyomosodást mutattak a Pledge 50 WP kezelések. Látható, hogy a koncentráció emelése alig csökkentette a gyomok borítását, a fajok száma pedig nem változott.

Legnagyobb borítást és legnagyobb fajszámot a Basagran kijuttatása nyomán tapasztaltunk. A kétszikőek egy részét elpusztította, az egyszikőeket nem, így azok borítása is jelentıs maradt.

Hatástalanságának egyik oka lehet a megkésett kijuttatás, mely során nem a legérzékenyebb stádiumban (szikleveles - 2 lombleveles) történt meg a kezelés és a gyomnövények jelentıs része túlélte azt.

5.2.1.2. Az alkalmazott herbicidek fitotoxikus hatásának értékelése

A kísérletünk során vizuálisan értékeltük a fitotoxikus hatást százalékosan (DANCZA, 2004) a kezelés után 14 nappal (14 DAA, 41. táblázat). A Sencor 70 WG és Basagran nem károsította a borsót. A Pledge 50 WP szimpla dózisa esetén nagyon enyhe tüneteket

figyeltünk meg: enyhe torzulás, enyhe törpülés. Kétszeres koncentrációban kijuttatva azonban apró, barna pörsenéseket, levéltorzulást, törpülést, a kontrollhoz képest gyengébb növekedést tapasztaltunk. Az engedélyezett dózisban kijuttatott Command 48 EC készítmény határozott tüneteket mutatott a borsónövényeken: kezdetben a levélszéleken sárguló, majd kifehéredı és a levél harmadára, késıbb felére átterjedı foltok formájában. Kétszeres dózisban a tünetek még határozottabban jelentkeztek és enyhe torzulással párosultak.

A legmarkánsabb szimptómákat az Afalon Dispersion szerrel kezelt növények mutatták.

Az engedélyezett dózis klorotikus tüneteket váltott ki a leveleken, egyes egyedek torzultan keltek, növekedtek, és visszamaradtak a fejlıdésben. Néhány csíranövény a kelés után elpusztult a herbicid hatására. A kétszeres dózis határozott sárgulást, torzulást, törpülést okozott. Sok növény a kelés után kifehéredett, lankadt, hervadt, elszáradt és elpusztult. A tenyészidıszak végére az állomány több mint 50%-a kipusztult.

41. táblázat: A herbicidek fitotoxikus hatása borsóra

Kezelés (dózis) Fitotoxikus hatás % Jellemzés Afalon Dispersion (2,0 l/ha) 25 erıs károsodás Afalon Dispersion (4,0 l/ha) 50 súlyos károsodás

Command 48 EC (0,2 l/ha) 5 határozott tünet

Basagran (3,0 l/ha) 0 tünetmentes

Basagran (6,0 l/ha) 0 tünetmentes

Kísérleti eredményeink azt mutatják, hogy a linuron hatóanyagú Afalon Dispersion herbicid gátolta legjobban a borsó fejlıdését erıs illetve súlyos fitotoxikus tüneteket okozott az 1,59, illetve 1,4% humusztartalmú kísérlet talajokon. A markáns tünetek és a nagyarányú kipusztulás oka az alacsony humusztartalom mellett a jelentıs mennyiségő csapadék, amely a borsó gyökérzónájába mosta, illetve felverte a herbicidet a levelekre. Ennek elkerülésére csak 2% szervesanyag tartalmú talajon és egyenletes vetésmélység esetén biztonságos használata, 1,5 % alatt az Afalon Dispersion alkalmazása nem javasolt. A flumioxazin hatóanyagú Pledge 50 WP esetében a szójában engedélyezett dózisban jelentkezı fitotoxikus tünetek eliminálódtak, a második mintavétel idejére csökkent a károsodás mértéke. Ezzel a klomazon hatóanyagú Command 48 EC készítmény hatásával mutat hasonlóságot. A flumioxazin és a

klomazon tartalmú herbicidek kétszeres, provokatív dózisai jelentısen csökkentették a borsó vegetatív növekedését. Kísérletünkben a Sencor 70 WG csak igen enyhe, a Basagran pedig nem okozott szimptómákat és az általunk mért paramétereket sem befolyásolta számottevıen.

Eredményeink egybevágnak a tenyészedényes kísérletek eredményeivel.

5.2.2. Szabadföldi kisparcellás kísérlet herbicidek gyomirtó és fitotoxikus hatásának tanulmányozására emelkedı szintő nitrogénadagok mellett 2007-ben és 2009-ben 5.2.1.3. A herbicidek hatása a borsó növekedésére, termésére

A borsó friss hajtástömege

Mindkét vizsgálati évben a nitrogén-kezelések (N0, N1, N2, N3) biomassza-tömeget növelı hatását tapasztaltuk a mintavételek illetve lebontások során. 2007-ban 2-4 leveles korban végzett mintavétel során a hajtástömeg növekedése figyelhetı meg a nitrogéndózis emelésével (42. táblázat). A nitrogéntrágyázásban nem részesült növények frisstömege 14,16 g volt, melyet 100 kg/ha nitrogén 21,71 g-ra, 200 kg/ha nitrogén adag 23,59g-ra növelt. 300 kg/ha nitrogén kissé csökkentette friss hajtástömeg növekedést. Kiegészítı nitrogén nélkül a Stomp 330 és Pledge 50 WP okozott szignifikáns friss biomassza növekedést. Az N2 és N3

kezelésben a Pledge-vel kezelt növények friss tömege kevesebb volt, mint a herbicid kezelés nélkül. Virágzáskor (BBCH 60-65) az emelkedı nitrogéndózisok hatása még mindig kifejezett volt. Nitrogén nélkül a borsó átlagosan 69,54 g friss hajtástömeget képezett, melyet 100 kg/ha nitrogén 101,66 g-ra növelt. A 200 és 300 kg/ha nitrogéntrágyázás már nem növelte tovább a friss biomasszát. A herbicidek közül a Pledge 50 WP okozott szignifikáns friss hajtástömeg csökkenést, a többi nem befolyásolta.

A borsó a tenyészidıszak végére (zöld érés - BBCH 79-81) N₀ nitrogén szinten átlagosan 168,18 g tömegő hajtást fejlesztett növényenként. Az emelkedı nitrogéndózisokkal kissé növelték: 172,3-166,74-187,8 g. A friss hajtástömeget Stomp 330 kissé növelte, Command 48 EC nitrogéntrágyázás nélkül csökkentette, a többi herbicid nem befolyásolta jelentısen.

2009-ben beállított kísérletben a száraz idıjárás miatt a borsó gyengébb vegetatív fejlıdést mutatott (39. táblázat). A kultúrnövény friss hajtástömege az emelkedı nitrogéndózisokkal egyenes arányban kissé emelkedett. 2-4 leveles korban nitrogéntrágyázás nélkül a hajtások átlagos frisstömege 9,54 g volt, mely 100 kg/ha nitrogén hatására 9,65 g-ra, 200 kg/ha nitrogén hatására 9,67g-ra nıtt. 300 kg/ha nitrogén már nem növelte tovább a friss biomasszát (9,16 g), mert a borsó a szárazságban nem tudta hasznosítani a nitrogén mőtrágyát. A herbicidek közül a Command és a Stomp 330 szignifikáns csökkenést okozott, a többi herbicid nem befolyásolta jelentısen. Megfigyeltük, hogy az N3 kezelésben mindegyik herbicid kezelésben nagyobb frisstömeget mértünk, mint herbicid kezelés nélkül, ahol a területen a gyomnövények váltak dominánssá. Virágzáskor már nem nıtt jelentısen a hajtások frisstömege az emelkedı nitrogéndózisok nyomán: 70,89-69,16-80,6-60,89 g. A

herbicidek közül Stomp okozott növekedést kismértékben. Zöld éréskor 100 kg/ha nitrogén 84,84 g-ról 98,59-g-ra növelte a borsó átlagos frisstömegét. 200 és 300 kg/ha nitrogéntrágyázás már nem növelte tovább. Ebben a fenológiai fázisban minden herbicid szignifikánsan növelte a friss biomassza tömeget a gyomnövények visszaszorítása révén.

A borsó száraz hajtástömege

A 2007-ben beállított kísérletben jelentıs különbségeket tapasztaltunk a nitrogént nem kapott és a nitrogénkezelésben részesített parcellák növényeinek szárazanyag produkciójában (42. táblázat). A borsó 2-4 leveles állapotában nitrogénkezelés nélkül átlagosan 2,32 g szárazanyag produkciót mértünk, mely 100 kg/ha nitrogéntrágyázás hatására 50 %-kal 3,47 g-ra, majd 200 kg/ha nitrogéntrágyázást követıen 3,73 g-ra nıtt. 300 kg/ha nitrogén szinten már nem nıtt tovább. Az elsı két mintavétel során jelentısen megnıtt a szárazanyag tartalom a nitrogénkezelések hatására a nitrogén kontrollhoz képest. 100 kg/ha szinten 30 %-kal növekedett, 200 kg/ha szinten kismértékben még tovább emelkedett, majd 300 kg/ha szinten visszaesett. A herbicidek nitrogéntrágyázás nélkül és N1 szinten kissé növelték, magasabb nitrogénszinten kismértékben csökkentették a száraz biomasszát.

Virágzáskor enyhe növekedés volt tapasztalható (11,11 g-ról 12,68 g-ra) a száraz biomassza tömegben a nitrogéntrágyázást 0-ról 100 kg/ha-ra növelve. 200 kg/ha nitrogén még tovább növelte (15,31 g), majd 300 kg/ha már nem növelte tovább. Nitrogéntrágyázás nélkül a herbicidek csökkentıleg hatottak, optimális nitrogénellátottság esetén nem befolyásolták jelentısen, túltrágyázás esetén ismét kissé csökkentı hatásuk érvényesült. Zöld éréskor a borsó száraz hajtástömege folyamatosan nıtt az emelkedı nitrogéntrágyázással egyenes arányban 34,05 g-ról 300 kg/ha nitrogén szinten 38,34 g-ra. Ebben a fenológiai fázisban a herbicidek nem befolyásolták jelentısen a hajtástömeget, csupán a Stomp 330 okozott szignifikáns száraz hajtástömeg növelést N₀, N₁ és N₂ nitrogén szinten.

A herbicidek a magasabb tápanyag ellátottsági szinten jobban befolyásolták a hajtások növekedését. Korai fejlıdési stádiumban inkább csökkentıleg hatottak az enyhe depressziós hatás miatt, míg a tenyészidıszak végén inkább növelték a hajtások száraz biomassza tömegét a gyomkonkurencia kikapcsolása révén. A Stomp 330 és a Command 48 EC növekedést okozott a virágzásban, míg a Pledge 50 WP kismértékben csökkenést a herbicid nélküli kontrollhoz képest. Terméséréskor a száraztömeg egyenletesen alakult két kiugró értéken kívül, melyet a Stomp 330 okozott N1 és N2 kezelésben.

2009-ben végzett kísérletben a borsó száraz hajtástömegét az emelkedı nitrogéndózisok csak kissé emelték (43. táblázat). 2-4 leveles korban nitrogéntrágyázás nélkül a hajtások átlagos száraztömege 1,3 g volt, mely 100 kg/ha nitrogén hatására kismértékben 1,31 g-ra nıtt. A magasabb nitrogén adagok (200 és 300 kg/ha) nem okoztak további száraztömeg emelkedést (1,28 és 1,21 g). A Stomp 330 herbicid szignifikánsan csökkentette azt minden nitrogénszinten a szárazság következtében, ami a másik két herbicidnél nem volt tapasztalható. Virágzáskor a magasabb nitrogénszinteken a 2007 évihez hasonlóan a Stomp 330 már növelte a borsó hajtások szárazanyagtartalmát, ugyanakkor a herbiciddel nem kezelt növények száraz hajtástömege fokozatosan csökkent (15,1 g-ról 12,59 g-ra) a nitrogénadagok növelésével. Zöldéréskor (13. ábra) 100 kg/ha nitrogén még száraztömeg növekedést okozott (25,15 g-ról 26,77 g-ra), azonban 200 és 300 kg/ha nitrogén a túltrágyázás következtében csökkentette azt (21,22 és 20,53 g-ra). Mindhárom alkalmazott herbicid esetén száraz biomassza növekedés volt mérhetı minden nitrogénszinten. Különösen magas (200 és 300 kg/ha) nitrogéndózist követıen volt nagymértékő a növekedés, mely összefüggésben van a herbicidek gyomirtó hatásával.

Eredményeink megegyeznek a 2007 évi kísérlet eredményeinek tendenciájával.

13. ábra A borsó száraz hajtástömege zöldéréskor (2009)

42. táblázat: A borsó frisstömeg és szárazanyag produkciója 3 fenológia fázisban 2007-ben N0 BBCH fenológia 12-14 60-65 79-81 12-14 60-65 79-81

Kezelések (dózis)