A Phi és Cramer’s V asszociációs együtthatók értéke 0,190, p=0,001 értékű, tehát az összefüggés szignifikáns, a változók között enyhe kapcsolat tapasztalható, melyet a 12. táblázat szemléltet.
Szimmetria vizsgálat
Value
Approximate Significance
Nominális - Nominális Phi 0,190 0,001
Cramer's V 0,190 0,001
Vizsgált minta száma 335
12. táblázat: A változók összefüggésének szimmetria vizsgálata [Forrás: saját szerkesztés]
A hipotézis értékelése során a pénzügyi szektor a vállalatok fenntartható gazdálkodása fejlesztésében játszott szerepét is vizsgáltam.
Korábbi kutatásaim (Nagy és társai, 2007) során igazoltuk, hogy a beruházások finanszírozása hatással van a vállalati teljesítményre. A jelen kutatásban a kérdőív 3.3.
kérdésében ara kerestem választ, hogy a válaszadók tapasztalata szerint a pénzügyi szektor a projektek finanszírozása során hatással van-e a vállalati fenntarthatóságra. Ha igen, akkor vajon ez a ráhatás közvetve vagy közvetlenül fejti ki hatását?
A 3.3. kérdőíves kérdésre adott válaszokat a 44. ábrán szemlélteti. Megfigyelhető, hogy a bizonytalanok száma a legmagasabb, ugyanakkor csak a válaszadók ötöde nem lát a tényezők között összefüggést. (A bizonytalanok magas aránya érthető annak tükrében, hogy nem kizárólag gazdasági szakembereket szólítottam meg.)
44. ábra: A pénzügyi szektor vállalati fenntarthatóságra gyakorolt hatásának megítélése [Forrás: saját szerkesztés]
A vizsgálatot ezért a határozottan „igen”-nel válaszolók esetében folytattam tovább.
Arra kerestem választ, hogy a ráhatás vajon közvetlenül, vagy közvetve fejti-e ki hatását?
A válaszaik megoszlását a 45. ábra szemlélteti. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a legkevesebb válasz az együttesen jelentkező közvetett és közvetlen hatásra érkezett. Ez azt sugallja, hogy a válaszadók többsége a közvetett és közvetlen hatást egymást kizáró tényezőinek tekintik.
45. ábra: A pénzügyi szektor hatása a vállalati fenntarthatóságra [Forrás: saját szerkesztés]
KÖZVETLENÜL KÖZVETVE KÖZVETLENÜL ÉS KÖZVETVE IS
A projektfinanszírozás hozzájárulása a fenntarthatósághoz
3.3.) IGEN, biztos vagyok benne, hogy hatással van a fenntartható fejlődésre
A legerősebb ellentmondást a közvetett hatás esetében lehet kimutatni. Itt közel azonos számban érzik bizonytalannak az összefüggést, mint ahányan biztosak abban, hogy van, illetve hogy nincs összefüggés a projektfinanszírozás és a fenntarthatósági teljesítmény között.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a megkérdezett válaszadók fele úgy véli, hogy a projektfinanszírozással hatást lehet gyakorolni a fenntarthatóságra.
Összefoglalva megállapítható, hogy a kérdőívre adott válaszok megerősítették mind a szakirodalmi kutatások, mind a saját eddigi kutatásaim során kapott eredményeket. Ennek megfelelően az állapítható meg, hogy egyrészt gazdasági szektorsemleges a fenntarthatósági elvek hasznosíthatósága, másrészt a pénzügyi szektor projekteken keresztül történő finanszírozási elvei és gyakorlata direkt és indirekt módon is pozitív hatást gyakorol a vállalati fenntarthatóságra.
A hipotézis – bizonyítás – tézis vonulatot figyelembe véve a H2 hipotézist igazoltnak tekintem.
3.5.3.3. H3 hipotézis: A fenntartható gazdálkodás és a paradigmaváltás szükségszerűsége
H3. A rövidtávú profitcentrikus gondolkodásmódot a hosszú távú környezettudatos és társadalom iránt elkötelezett, jövőorientált (felelős) vezetési modellnek kell felváltania. Az elveket holisztikus-interdiszciplináris megközelítéssel lehet a gyakorlatban alkalmazni.
A H3. hipotézishez a kérdőív 2.1, 3.2, 3.4, 3.5, 3.6 kérdései kapcsolódnak.
A fenntartható vállalati gazdálkodás nem képzelhető el paradigmaváltás nélkül. A mai gondolkodás, mely kizárólag a profitmaximalizálást preferálja miközben a környezet és a társadalom érdekei háttérbe szorulnak, hosszútávon nem fenntartható. Ezzel szemben a környezet és a társadalom igényeire érzékenyebb gondolkodásmód bevezetése és a vállalati gyakorlatba történő integrálása nem elodázható.
A 3.2 kérdésre adott válaszokból a válaszadók azt a véleményüket juttatták kifejezésre, hogy rövidtávon is lehet a jelenlegi, profitcentrikus gondolkodás mellett fenntartható módon gazdálkodni. A 46. ábrán jól látható, hogy a válaszadók 45%-a biztos ebben, további 36% ebben nem teljesen biztos, de nem zárja ki a lehetőségét. Az elutasítók a válaszadók 11%-át, a tartózkodók a 8%-át teszik ki.
46. ábra: A rövidtávon elért eredmények megítélése [Forrás: saját szerkesztés]
A válaszok azt az üzenetet is sugallhatják, hogy nem biztos, hogy érdemes hosszú távú megoldásokon gondolkodni, hiszen már rövidtávú intézkedésekkel is elérhető a fenntartható gazdálkodás. A bizonytalankodók magas részaránya (36,4%) miatt a hipotézis kizárólag a 3.2.
kérdésre adott válaszokból statisztikai úton nem igazolható.
A H3. hipotézisre egy másik kérdéssel (3.4.) való rákérdezésre kapott válaszok már más képet mutatnak. A kérdés így szólt: „Véleménye szerint milyen kapcsolat van a fenntartható (jövőorientált, környezettudatos és társadalom iránt elkötelezett) és a profitcentrikus (legfontosabb a maximális profit) működés között? (oszloponként egy, soronként több válasz is lehetséges)”
A feldolgozott adatokból az látható, hogy a fenntartható vállalati működést hosszútávon nem zárja ki, középtávon korlátozza, míg rövidtávon legalább korlátozza, de akár ki is zárja a kizárólag profitcentrikus gondolkodásmód. A kérdőíves felmérés adatai szerint a válaszadók leginkább rövidtávon látják egymást kizárónak a kétféle megközelítést.
Be kell látni, hogy még a jelen profitcentrikus gondolkodás mellett is lehetnek olyan alternatívák, melyek az érdekek harmóniáját szolgálják. A felelős menedzsment feladata ezek felismerése, a mindennapi gyakorlatban történő alkalmazása.
45%
36%
11%
8%
IGEN, lehetséges rövidtávon is fenntartható módon gazdálkodni
TALÁN nem jelent gazdasági kockázatot, ha RÖVIDTÁVON (1-5 év) is figyelembe veszik a környezet és a társadalom érdekeit
NEM, rövidtávon csak és kizárólag a gazdasági érdekek számítanak
Nem tudom megítélni
Továbbá figyelembe kell venni, hogy a stratégiai koncepciók a valóságban csak valószínűségi változóként vehetők figyelembe és megvalósításuk csak rövidebb taktikai és operatív célok mentén integrálhatók az értékteremtés folyamatába.
Ebben kiváló segítséget jelenthetnek a partnertalálkozók, ahol a szakmai programokon kívül megismerhetővé válnak a máshol már bevált jó gyakorlatok62. Ezek helyi adaptálása hasznos lehet a veszteségek csökkentésében is, valamint kiváló lehetőséget teremtenek a benchmarkingra.
A H3 hipotézist a 3.5. kérdésre kapott válaszok63 tükrében is megvizsgáltam. A kérdőíven a válaszadásnál legfeljebb két válasz megjelölését engedtem.
A részletes adatokat a 13. táblázat mutatja be és az arányait a 47. ábra szemlélteti. A válaszadók 38%-a szerint a fenntarthatósági elvek azért nem kerülnek át a mindennapos vállalati gyakorlatba, mert a vezetés a profit csökkenésének kockázatát nem vállalja fel. Ennek hátterében vélhetően az áll, hogy a vállalkozások menedzsmentje a változtatásokkal kapcsolatban a profitcsökkenés kockázatát túl magasnak ítéli meg.
Szakmailag vizsgálva, a háttérben az is meghúzódhat, hogy rosszul strukturált problémák esetén (a jövőbeni stratégiai döntések ilyenek) a menedzsment kondicionált magatartás mintázatait a tudat kétely formában felnagyítja és így a jövőbeni döntések kockázatai a valóságosnál nagyobbnak tűnnek, vagy a menedzsment számára megvalósíthatatlanok. Ilyenkor a jövővel kapcsolatos hiedelmek és meggyőződések fékezik a tudatos szakmai döntések meghozatalát és végrehajtását.
Válasz Gyakoriság Részarány
A profitcsökkenés kockázatát nem vállalja fel a vezetés 235 38%
Ismerethiány 145 24%
A meggyőződés hiánya 141 23%
Erőforráshiány 58 9%
Az alkalmazottak nincsenek bevonva a döntéshozatalba 28 5%
Nem tudom megítélni 5 1%
Egyéb 0 0%
ÖSSZESEN 612 100%
13. táblázat: A fenntarthatósági elvek gyakorlatba illesztése hiányának okai