A kutatás célja, koncepciója, módszertana

Kutatásom során azt vizsgáltam, hogy miként lehet fenntarthatóvá tenni és fejleszteni a vállalatok működését. Arra a kérdésre is kerestem a választ, hogy milyen tényezők határozzák meg a vállalati fenntarthatóságot, léteznek-e és melyek a továbbfejlesztési lehetőségek.

A szakirodalmi hivatkozások és a kérdőíves kérdésekre adott válaszok vizsgálata egyaránt az támasztják alá, hogy lehet fenntartható módon élni és vállalati szinten gazdálkodni.

A fenntartható életmódot elsősorban a gondolkodásmódunk határozza meg. Amennyiben felelősen gondolkodunk, akkor gyorsan belátjuk, hogy a korlátok nélküli fogyasztással szemben vannak más életmód-alternatívák, melyek örömet és elégedettséget eredményezhetnek.

A kedvezőtlen változásokért a tudomány egyre inkább az emberi tevékenységet teszi felelőssé. Megállapítható, hogy ezen belül különösen a vállalati tevékenység tekinthető kritikus faktornak. Ugyanakkor az is biztos, hogy az emberiség által okozott környezetszennyezés és -pusztítás erősen rontja a következő generációk életminőségét. Ennél fogva kötelességünk, hogy feltárjuk az emberi tevékenység és a környezet állapota közötti fő összefüggéseket és minden tőlünk telhetőt megtegyünk a további károkozás megelőzése érdekében.

A fentiektől vezérelve választottam kutatási témát, amelynek keretében a vállalati fenntarthatóság fejlesztésének lehetőséget vizsgálom. E vizsgálat fókuszába a gazdálkodó szervezeteket helyeztem, mert ezek felelőssége óriási a fenntarthatósági elvek gyakorlatának társadalmi szintű kidolgozásában és népszerűsítésében. Ez nem jelenti azt, hogy az egyén felelőssége elhanyagolható lenne. Csupán úgy vélem, hogy nagyobb a lehetőség a kedvező gyakorlat kialakítására a viszonylag egységes szabályok szerint működő szervezeteknél.

Értekezésemben megvizsgáltam a szakirodalom lényegesebb megállapításait, kiemeltem a megoldást célzó fontosabb irányzatokat, összefoglaltam azok történeti fejlődését.

Nem törekedtem teljességre – tekintettel a szigorú terjedelmi korlátokra –, ehelyett igyekeztem a témát széles spektrumban, összefoglaló módon bemutatni. A kutatók számos megközelítésből vizsgálják a témát. Az én tájékozódásomat kifejezetten a gazdálkodó szervezetek, vállalatokat érintő szakirodalom tanulmányozása határozta meg.

Vizsgáltam, hogy milyen tényezők határozzák meg egy vállalat fenntarthatósági teljesítményét, ezek a tényezők miként hatnak és milyen módon lehet befolyásolni a hatásuk irányát és erősségét. Vizsgálatom során megállapítottam, hogy egy szervezet kultúrája erősen függ a menedzsmenttől és a szervezet tagjainak személyes attitűdjétől. A környezet iránt tanúsított felelősségvállalás összefügg az iskolai végzettséggel, azaz a végzettséggel arányosan nő a személyes elkötelezettség. Ezért arra következtettem, hogy célszerű a tématerület kutatási eredményeit az oktatás tematikájába a tanítási folyamat minden szintjén beépíteni.

Az értekezés fő célja, hogy megvizsgáljam a kutatás öt hipotézisét. Az elemzés hármas nézőpontja: a hazai és nemzetközi szakirodalom vizsgálata, a saját gyakorlati tapasztalatok valamint a kérdőíves kutatás eredményeiből nyert információk.

A hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával az volt a célom, hogy rövid áttekintést adjak a fenntarthatóság tudományterületének fejlődéséről, a kialakulását segítő tényezőkről. A teljes kép kibontakozása érdekében fontos megérteni a problémát kiváltó globális okokat és azok történelmi, gazdasági és társadalmi vetületét. A kor felfogása erről folyamatosan változik, ennek megfelelően változó módon határozza meg a tennivalók prioritását. Míg korábban jellemzően a természeti környezet védelmét tartották fontosnak, később egyre világosabbá vált, hogy a gazdasági és társadalmi szempontok jelentősége is folyamatosan növekszik. Egyes kutatók szerint a mai felfogás jóval ésszerűbb a korábbiaknál, hiszen az embert és tevékenységét középpontba állítva keresi a megoldást, így helyezve előtérbe az emberiség felelősségét (Papp, 2016).

A szakirodalom vizsgálata mellett korábbi kutatásokból és a gyakorlati életből szerzett személyes ismereteimet is beépítettem az értekezésbe. Az empirikus kutatás alapját egy kérdőíven alapuló adatgyűjtés adta, melynek eredményeit matematikai statisztikai és a kutatási logika kombinált módszereivel vizsgáltam, elemeztem. Ezekre építve vizsgáltam a hipotéziseket, azok gyakorlatban való igazolása segítségével alkottam meg a téziseket.

Kutatásom központi kérdései a következők:

• Ki a gazdaság kulcsszereplője, aki legtöbbet tehet azért, hogy a fenntarthatóság ne pusztán egy idea, hanem a mindennapok központi kérdése legyen?

• Milyen irányban változott hazánkban az elmúlt évtizedekben a gondolkodás?

• Milyen tényezők határozzák meg a vállalati fenntarthatóságot?

• Hogy hatnak ezek a tényezők a vállalatra?

• Milyen szerepet tölt be a környezettudatosságra való nevelés a szervezetek életében?

• A közoktatás melyik szintjén lehet átütő eredményt elérni?

• Az alapkutatások eredményei mennyire hatékonyan jelennek meg a

A kutatás módszertanát a fenti koncepciók ismeretében határoztam meg, melyet az 1.

ábra foglal össze.

A szakirodalom feldolgozását könyvtári kutatással és az ezt kiegészítő internetes kereséssel végeztem. Törekedtem a hiteles adatok, információk gyűjtésére, ezért főleg olyan online adatbázisokban, katalógusokban, mint az mtmt.hu, Google Tudós, MTA Tudományos Publikációs Adattár és az egyetemek adatbázisaiban kutattam.

Saját tudásom, tapasztalatom és kapcsolatrendszerem fejlesztése érdekében számos szakmai konferencián vettem részt hallgatóként és előadóként egyaránt. A kutatókkal való

személyes találkozások, konzultációk során nemcsak kiváló és naprakész ismeretekre, de új és értékes emberi és baráti kapcsolatokra tehettem szert.

A kérdőív segítségével gyűjtött ismereteket, véleményeket és adatokat leíró statisztikai módszerekkel, kereszttábla elemzéssel vizsgáltam. Nagy kihívás volt a kellő számú válaszadó megszólítása. Sajnos a hazai népességhez mért reprezentativitást – sem az összetételt, sem a válaszadók számát tekintve – nem sikerült elérnem. Emiatt az értékelést a válaszadók csoportjára szűkítve készítettem. A helyes következtetések levonása érdekében igyekeztem a megállapításaimat a kutatási logika és a kutatás szakmai szabályainak betartása mellett megtenni.

A kutatásom koncepcióját foglalja össze az 1. ábra.

1. ábra: A kutatás koncepciója [Forrás: saját szerkesztés]